Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)

1988-02-12 / 42. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúl napló XLV. évfolyam, 42. sióm 1988. február 12., péntek Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Gorbacsovnak ítélték az 1987-es Indira Gandhi­dba! A szovjet-indiai kapcso­latokról, a két ország ka­tonai együttműködéséről és nemzetközi kérdésekről volt szó Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Krisna Csandra Pant in­diai hadügyminiszter csü­törtöki moszkvai megbe­szélésén. A találkozón Gorbacsov levelet kapott, amelyben közölték vele, hogy neki ítélték az 1987-es Indira Gandhi-dí- jat. A találkozó kezdetén Pant átadta a szovjet ve­zetőnek Radzsiv Gandhi kormányfő üzenetét. Ennek tartalmával megismerkedve Gorbacsov kifejtette, hogy a Szovjetunió változatla­nul tartja maqát a leg­utóbbi legfelsőbb szintű tclálkozón elfogadott delhi nyilatkozat szelleméhez. Kitértek az afgánkér­désre is, összefüggésben Mihail Gorbacsov és Nadzsibullah afqán veze­tő nyilatkozataival. Meg­erősítették kölcsönös érde- keltséaüket abban, hogv Afganisztán füqgetlen, el nem kötelezett, semleges állam legven, amelv bará­ti viszonyban áll mind a Szovietunióval, mind In­diával. Pártközi megbeszélések Varsóban Kótai Géza, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a KB Külügyi Osz­tályának vezetője, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására február 9. és 11. között Varsóban tar­tózkodott. Megbeszélést folytatott Ernest Kuczával, a LEMP KB tagjával, a KB Külügyi Osztályának vezetőjével. Véleményt cseréltek időszerű nemzet­közi kérdésekről, az MSZMP és a LEMP együttműkö­déséről. A két párt kép­viselői egyeztették az MSZMP és a LEMP 1988- 1989. évi együttműködésé­nek munkatervét. Kótai Gézát fogadta Józef Czyrek, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Gyenge földrengés Ausztriában Gyenge földmozgást ész­leltek szerda éjszaka az osztrák fővárostól délre, Neunkirchen közelében. A bécsi meteorológiai és földrengésjelző állomás adatai szerint a rengés erőssége elérte a Mercal- i li-skála szerinti ötös foko­zatot. A földlökés nem okozott anyagi károkat, személyi sérülés sem tör­tént. Termelőszövetkezeti zárszámadások Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta : A Minisztertanács áttekin­tette és megvitatta a kormány munkamódszerével, munkastí­lusával kapcsolatos javaslato­kat. A kormány tájékoztatót hall gatott meg a hitel-megszorí tósokkal kapcsolatban a ban kok és a kormányszervek kö zött kialakult megállapodó sokról. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy mind a bankoknak, mind az állami intézmények­nek nagyobb felelősséggel és körültekintéssel kell eljárniok a meghozott határozatok ér­vényesítésében. A kormány tudomásul vet­te, hogy megállapodás szüle­tett a Tatabányai Szénbányák szanálásának részleteiben. Fel­hívta a figyelmet a határidő pontos betartására. A Minisztertanács jóváhagy­ta tagjainak, valamint az or­szágos hatáskörű szervek ve­zetőinek 1988. évi nemzetkö­zi programját. Ugyancsak váhagyta a KGST Végflsh^jtá" Bizottságának moszkyol mesén* részt vett magyar f <£wegácipi \ jelentését. f '3 í* j ‘rSt-S------- J ­y P écs-Eszék húsz éve Zárszámadás a szabadszentkirályi tsz-ben Sikerágazat Szabadszentkirályon Növekedett a nyereség Egyházaskozáron Jelentős beruházások Felsőszentmártonban Folytatódnak Baranya megyé­ben a zárszámadási közgyűlé­sek. Tegnap a szabadszentki­rályi Béke Tsz kollektívája ér­tékelte a múlt esztendei mun­káját és határozta meg idei terveit. A nyári 14 milliós jég­kár komolyan érintette a gaz­dasági munkát, így is a 183 milliós termelési értékből a tervezett 20 millióval szemben 24 milliós nyereség született, ami a közösség történetében jelentős eredmény. Másodszor értek el ilyen összegű nyeresé­get. Túlteljesítette tervét a sertéstenyésztési ágazat, Itt re­kord született, eladtak 14 000 hízósertést. Komolyabb sikere­ket könyvelhettek el az ener­gia- és anyagköltség-takarékos­ságban is. Az idei tervek szerényebbek, így is js termelési értéket 15 millió forinttal akarják növel­ni. Gépvásárlásra csaknem 10 millió forintot költenek, hasonló összeget, mint tavaly. Előké­szítik és részben elkezdik a tehenészeti-telep rekonstrukció­ját. Nem akarják, hogy a fe­hérjetakarmány-gondok megis­métlődjenek, tavaly például ke­vés szóját tudtak vásárolni, ezért idén a szójahiány rész­beni ellensúlyozásaként 50 hek­táron borsót vetnek, és így mojd megfelelő takarmányt biz­tosítanak a sertéseknek. Szerény javulásról számol­hattak be a felsőszentmártoni- ak a február 11-i közgyűlé­sükön. Például a tagok jöve­delme csak kisebb mértékben nőtt. A 86 milliós termelési értékből 16,5 millió forintos nyereséget értek el, a terve­zett 12 millió forinttal szem­ben. Ennek az összegnek a hatvan százaléka o szója-, a cukorrépa- és a zöldborsóter­mesztésből származik. E három növény termesztése jónak imondhotó, javítását tovább folytatják mindazok ellenére, hogy növényvédő szerből egyre kevesebbet tudnak beszerezni. Nem véletlen, hogy a növény- védőszer-ellátós a legfonto­sabb feladatok közé került eb­ben az esztendőben. Tavaly jelentősebb beruházásokra is futotta, például felépült az új száritó és a géppark 5,2 mil­lió forint értékkel bővült. Idén 8 millió forintot szánnak ar­ra, hogy több legyen a munka­gép és gazdagodjon az eszköz- állomány is. Az egyhózaskozári tsz nyere­sége növekedett, a tervezett 21,4 milliót 5 millióval halad­ta meg. Javulás ez, ha az 1986. évi 18,1 milliós nyeresé­get nézzük. A mostani terme­lési érték 313 millió forint volt. A legtöbb árbevételt a takar­mányfeldolgozás hozta, több mint százmillió forintot, öröm­re, de nem elégedettségre od az is okot, hogy a cukorrépa­hozom szépen alakult és az egy hektárra jutó tiszta haszon elérte az 58 000 forintot. A dolgozók keresetszínvonala 15 százalékkal emelkedett, amit csak szinten tudnak tartani eb­ben az esztendőben, amennyi­ben a 18,4 milliós nyereség- tervet nem teljesítik túl. Ezért óriási erőfeszítésre van szük­ség. Így például előbbre akar­nak lépni az anyag- és ener­giatakarékosságban, a költsé­gek további csökkentésében. Épp ezért a tsz idén már ke­vesebb hitelt kíván felvenni. Cs. J. (Eszéki tudósitónktól) Piti Zoltán, Pécs Város Ta­nácsának elnöke eszéki kollé­gájával, dr. Milutin Bedevel tegnap Eszék Város Tanácsán aláírta a két város együttmű­ködését magába foglaló, 1988. évi egyezményt. Idén kétsze­res jubileumot ünnepel Pécs és Eszék: 20 esztendeje kez­dődött együttműködésük, és 15 évvel ezelőtt kötöttek test­vérvárosi szerződést. Dr. Milu­tin Bede emlékeztetett üdvöz­lő szavaiban erre a két évfor­dulóra, és elmondta, hogy ma nincs olyan terület a társa­dalmi, politikai életben, a munkában, melyben ne mű­ködne együtt a két testvérvá­ros. Az Eszék és o Pécs kö­zötti kapcsolat sikeresen fej­lődik a városgazdálkodás, a kishatárforgalom, a vízgazdál­kodás, az energetika, közle­kedés és hírközlés, vendéglá­tás és turizmus, oktatás és tu­domány, technikai kultúra, sport és tömegtájékoztatás te­rületén. Az egyezmény ünne­pélyes aláírása után a ven­dégek látogatást tettek a Standard-gyárban, az eszéki vízgazdálkodási üzemnél, vala­mint az Eszéki Rádióban. Vera Kovacic A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete titkárságának állásfoglalása A Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének titkársága tudo­másul vette a mecseki és a tatabányai szénbányák szaná­lásáról hozott döntést, amely biztosítja a két üzem további működését. Sajnálkozását feje­zi ki azonban amiatt, hogy a megállapodás aláírására hosz- szú hónapokat kellett várni. Ez feszültséget okozott a bá­nyamunkások körében. A testület őszintén reméli, hogy a döntés nyomán a jö­vőben nyugodtabb körülmé­nyek, jobb feltételek között végezhetik munkájukat a bá­nyaipar dolgozói. A Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének titkársága bizo­nyos abban, hogy a hazai bá­nyászat jövője hosszú távon is rendeződik. Erre garanciát adhatnak a kormány és a szakszervezet között az elmúlt időszakban lefolytatott egyez­tető tárgyalások, amelyek ered­ményeként a Minisztertanács még 1988 első félévében na­pirendre tűzi ennek a nép­gazdaság egésze számára fontos témának a megtárgya­lását. A Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének titkársága hang­súlyozza, hogy a bányászok sorsa iránti felelősség az egész társadalom kötelessége. A bányászok teljesítették, amit ígértek, s ezért méltán számít­hatnak a szervezett dolgozók szolidaritására. A Hirgép pécsi szervizeiben évente huszonötmillió Ft értékben javítanak híradástechnikai és háztartási készülékeket a lakos­ság és a közületek részére. A kisvállalat új szolgáltatása: minden tipusú képmagnó javítására vállalkoznak. Ój miniszterelnök Dél-Koreában Ro Te Vu megválasztott dél­koreai elnök Li Hjun DzsOe közgazdász professzort nevez­te ki csütörtökön miniszterel­nökké. Az új kormányfő és a még megalakítandó kormány február 25-én lép hivatalba. Az 58 éves Li korábban a szöuli egyetem rektora volt, nem tagja egyik politikai pártnak sem. Annak idején, az egyetem vezetőjeként kemé­nyen bírálta a távozó Csőn Tu Hvan elnököt a tüntető diá­kokkal szemben alkalmazott politikáért. 1985-ben a kor­mányzat menesztette őt az egyetem éléről, amiért nem volt hajlandó kizárni a tünte­tésekben részt vevő hallgató­kat. Az új kormány összetételét február 20-án fogják nyilvá­nosságra hozni.

Next

/
Thumbnails
Contents