Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)
1988-02-11 / 41. szám
XLV. évfolyam, 41. sióm 1988. február 11., csütörtök Ára: 1,80 Ft Az MSZIVIP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Az Ügyvédi Kamara fegyelmi tanácsa előtt (3. oldal) * Labdarúgó VDN Kupa (8. oldal) Zöldségtermelési tanácskozás és bemutató Szigetváron (S. oldal) Döntő eif Aláírták a megállapodást az Állami Szanáló Szervezet és a Mecseki Szénbányák között Tények. Aláírták a megállc- podást az Állami Szanáló Szervezet és a Mecseki Szénbányák között, amely hivatott rendezni egyfelől azt a mintegy 1,6 milliárdos hiányt, ami a vállalat gazdálkodásában 1986. évben keletkezett, pénzügyi lehetőséget biztosit 1990- ig a vállalat működéséhez, másrészt tartalmazza azokat a szükségszerű intézkedéseket, amelyek megvalósítása nélkül a mecseki szénbányászat aligha kapaszkodhat ki történetének talán legmélyebb pontjáról, s ezek szolgálnak biztosítékul arra is, hogy a hitelezők, a Szanáló Szervezet a Mecseki Szénbányák számára a kapaszkodót egyáltalán megadják. Dr. Rédei László, az Állami Szanáló Szervezet vezetője és Csete András, a Mecseki Szénbányák vezérigazgatója írták alá az okmányt a vállalat pécsi központjában. A „szerződés” értelmében a Szanáló Szervezet 1987-re 540 millió forint ingyenes juttatást biztosit, miq a Budapest Bank Rt. 1,1 milliárd forint hitelre moratóriumot ad, amennyiben úgy véli, hoay 1988. december 31- ig a vállalat kondíciói erre érdemessé teszik. Erre csupán a 7 százalékos kamatot kell fizetniük. A Szanáló Szervezet 1988- ra 390 millió forint ingyenes juttatásának feltétele a vállalati mérleg egyensúlya — nulla eredménnyel. Az 1989- ben 350 milliós segítség feltétele 38 milliós nyereség és 1990-ben 200 milliós támogatás, ha legalább 53 millió forint eredményt tudnak felmutatni. Mindehhez a sok, most részleteiben terjedelmi okok miatt sem közölhető feltétel mellett a Mecseki Szénbányák szénvagyon-gazdálko- dásában a legfontosabb tényező, a feltáró vágatok kihajtásának mennyiségéhez kötötték az anyagi támogatást: nevezetesen három esztendő alatt 3500 méter feltáró bányafolyosót kell létrehozniuk, de az évi előrehaladás kötelező méröszó- mait is meghatározták. Ezek elmaradása esetén 33 százalékos visszafizetési kötelezettség nehezedik a vállalatra, amelyet még 7 százalékos kamat- tó' is terheinek. Nagyon kemény feltételek! Egyáltalán megvalósítha- tók-e? Csete András vezérigazgató szerint igen. A sarokpontok o termelés és gazdaságosság. Az idén mindenképpen 2,4 millió tonna termelés közelébe kell jutniuk, a fűtőértéknek, az árbevétel egyik döntő tényezőjének, legalább az 1987-es szinten kell maradnia, a költségeket radikálisan kell csökkenteniük. Ezek persze olyan feltételekhez kötődnek, mint a vájvégi létszám és a teljesítmények növelése. Ez az immár 1986 óta szinte befagyasztott bérek mellett nem megy, a mostani megállapodás teremtette meg a lehetőséget a bérfejlesztésre, számottevő anyagi ösztönzésre. Külső feltételek. Az 1987-es esztendő relatíve sikeres volt o Mecseki Szénbányák életében. önkéntelenül adódik a kérdés: hasonló eredmények mellett teljesíthetők az 1988-ra meghatározott feltételek, vagyis a veszteség nélküli vállalati gazdasági mérleg. A válasz nem állna messze az igentől, ha: a szén árának változatlansága mellett — nem szükséges túl sokat magyarázni, hogy az árváltozások milyen mértékben növelik a költségeket —, a bó- nyászkodóshoz szükséges anyagok, gépek árának minden bizonnyal legalább két számjegyű emelkedésével nem kellene számolni. Nem beszélve a bérköltség növekedéséről, ami tulajdonképpen vállalati szándékból, mégpedig nagyon helyes indíttatásból ered. Ugyan nem esett szó a tegnapi beszélgetésen az idei enyhe, a népgazdaság szempontjából örvendetesen kedvező télről, mindenképpen számítani lehet azonban a fogyasztók más magatartására, mintha háromhónapos dideregtetően hideg, energianyelő tél után lennénk. Gondoljunk csak arra, hogy néhány éve az éppen felfejlesztett brikettgyárnak értékesítési gondjai voltak. A külső tényezők közé kell sorolnunk, mégpedig a kedvező tendenciák közé, hogy az ágazati irányítás mérsékli a vállalat életébe való operatív beavatkozást, kezdeményezi a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló rendelkezés megváltoztatását, amely jelenleg ellenérdekeltséget teremt a rehabilitált dolgozók teljesítményének növeléséhez. A vállalat veszteségeiben mindkét tényező elég nagy szerepet játszott a múltban. S a külső tényezőkkel kapcsolatban még valami: a munkaerő utánpótlás biztosítósa olyan környezetből, amely a bányászat megítélésével kapcsolatban csak rosszat hall, nagyon nehéz. Az érzelmek. Dr. Gábor János, a Mecseki Szénbányák pártbizottságának titkára szenvedélyesen tiltakozott például az ellen, hogy a szénbányászatot egy üres csillével hasonlítsák össze, amelybe az állam nyakló nélkül szórja a pénzt. Pedig látott már ilyen karikatúrát. A szénre, a mecseki szénre különösen szükség van. Szén van! A mecseki szénbányászokban megvan az akarat és tehetség is, hogy még a mostoha tényezők ellenére is gazdaságosan kitermeljék. Vadász Endre szanálási biztos, aki az elmúlt fél esztendő alatt a legalaposabban megismerte a vállalatot, azt a véleményét fejezte ki, hogy a mecseki bányászok különösen nem, de az egész bányásztársadalom sem eltartott Magyar- országon. Már az idén előtérbe kerül hivatalosan is a magyar szénbányászat helyzetének vizsgálata, t a reális számítások segíthetnek a mostaninál kedvezőbb megítélésben. Dr. Geisz Mihály, a megyei pártbizottság titkárának szavait sem az érzelmek vezérelték, amikor arról beszélt tegnap, hogy ez a megállapodás, az aláírás politikai döntés is arról, hogy a Mecsekben továbbra is szenet kell termelni, az állam is kész ennek feltételeit biztosítani, tulajdonképpen tegnap 12 000 bányász és családjának jövőjéről döntöttek . . . Lombosi Jenő Termelőszövetkezeti zárszámadások Lippón megtalálták a kivezető utat A tsz bezedeki baromfitelepén lé hasznot hoz a saját keverésit zsírporral tíusífotf takarmány Gorbacsov és Orzechowski a szovjet— lengyel kapcsolatokról Elmélyültek a szovjet és a lengyel nép kapcsolatai — állapította meg szerdán Moszkvában tartott találkozóján Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Marian Orzechowski, a LEMP KB PB tagja, külügyminiszter. Rámutattak, hogy a kapcsolatok fejlesztéséhez kedvező távlatokat nyit a szovjet—lengyel ideológiai, tudományos és kulturális együttműködésről a két párt vezetői által aláirt nyilatkozat. Ezzel kapcsolatban Mihail Gorbacsov hangsúlyozta: fontos a két or- száq és nép közötti kapcsolatok történelmének tanulmányozása. Áz afgánkérdésről tárgyal Voroncov Pakisztánban Szerdán reggel két napra Iszlámbádba érkezett Julij Voroncov szovjet külügyminiszter-helyettes. Pakisztánban az afgónkér- désről tárgyal annak a legújabb szovjet bejelentésnek a fényében, amely szerint május 15-én megkezdik az Afganisztánban állomásozó szovjet csapatok kivonását, ha március 15-ig sikerül aláírni a békemegállapodást. A csapatkivonás kérdésében némi eltérés von a Mihail Gorbacsov által hétfőn bejelentett ütemterv és a pakisztáni elképzelések között. A Szovjetunió 10 hónap alatt vonná ki csapatait, Pakisztán viszont eddig azt igényelte,, hogy a szovjet katonák 8-9 hónap alatt hagyják el Afganisztánt. Az 1985-ös év sikertelensége után, amikor is fennállásuk óta talán a legalacsonyabb nyereséget érték el a lippói termelőszövetkezetben, megtalálták a kivezető utat, így a tegnapi zárszámadó közayűlésen a vezetőség már figyelemreméltó, a továbblépéshez szükséges alapokat is adó tavalyi eredményről adhatott számot. Az alig 300 taggal dolgozó szövetkezet 1987-ben 275 millió forint termelési értéket teljesített, nyeresége az előző évi 18,7 millióval szemben 26,7 millió forint, a dolgozók éves átlag- keresete 86 ezer forint. Az Ifjúsági Házban tartott közgyűlésen a vezetőség beszámolóját Lovas Miklós elnökhelyettes ismertette. A növénytermesztés eredményei - részben a szélsőséges időjárás miatt - szinte minden növénynél elmaradt a korábbi években megszokottól, az állathizlalás eredményei viszont 1987-ben is tovább javultak. Mennyiségben csirkehúsból állítottak a legtöbbet elő, itt két érdekes fejlemény: áttértek a gázfűtésre, s ezzel jelentős költségcsökkentést érhetnek el, továbbá, hogy az idei évtől Hybro helyett Tetra csibékkel foglalkoznak. Szarvasmarha-tenyésztésük válaszút elé érkezett: vagy felújítják jelentős összegből az elavult szarvasmarha-telepet, vagy pe- diq felszámoliók. Erről hamarosan döntenék. Szolgáltató főágazatuk végzi a takarmány- keverékek és a zsírpor előállítását. A zsírporüzem-beruházást két évi vajúdás után tavaly végre sikerült befejezniük, sőt már több száz vagon zsír- port is gyártaniuk. Célul tűzték ki, hogy ezt az energiadús takarmányt méa nagyobb százalékban dolgozzák be saját keverékeikbe, a felesleges mennyiséget pedig a társgazdaságok rendelkezésére bocsátják. A háztáji ágazat évről évre bővülő termelést mutat föl, például pecsenyecsirkéből 1987-ben az előző évinek kétszeresét állították elő a háztájiban. Ezzel az ágazattal a jövőben is kiemelt módon foglalkoznak, tagjaikat ellátják saját keverésű táppal (tovaly ennek értéke 9,3 millió forint volt!), megkezdték továbbá a 18-25 kilós süldők kihelyezését. Ugyanakkor az elnökhelyettes figyelmeztetett, a háztájiban tovább csökken a szarvasmarha-tartási kedv, az idei évre meghirdetett felvásárlási árak sem ösztönzik arra a termelőket, hogy hizó- marha-óllományukat növeljék. (Folytatás a 2. oldalon) Vízvezetéket építtet a Szigetvár-becefai Vizmu Társulat a két település között, a jobb vízellátás érdekében. A kivitelezést tavaly ősz vége óta a Szigetvári Városgazdálkodási Vállalat végzi. A beruházás több mint húszmillió forint értékű. Az átadás várhatóan 1989-ben lesz. Fotó: Cseri László
