Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)

1988-02-10 / 40. szám

e Dunántúli napló 1988. február 10., szerda Információk Rendezvények A Nádudvari Kukorica «s Ipari­növény Termelési Együttműködés és a Szigetvári Állami Gazdaság feb­ruár 10-én 10 órakor zöldség-, dísz­növény palánta előállítási-nevelési tanácskozást tart Szigetváron, a Jó­zsef Attila utcában, a volt Járási Tanács nagytermében. * Avangárd-rock műfajban játszó zenekarok lépnek fel február 10-én 19 órakor a pécsi DOZSO-ban. Be­mutatkozik a budapesti Balkan Fu- tourist és a pécsi Kasza Blanka együttes. * A pécsi Nevelési Központban feb­ruár 10-én 9.30 órakor Csizmadia Sándor zenés műsort ad a gyer­mekeknek, 15 órától játszóházat ve­zet Olbei László. 11-én 16 órakor az 1. sz. Nyugdijasklub foglalko­zásán a Környezet- és a termé­szetvédelem címmel diavetitéses előadást tartanak. * A pécsi IH-ban február 11-én 19 árakor a római Teatro Mobile Tár­sulat olasz nyelvű előadása lesz. Gogol: Egy őrült naplója című egy- felvonásosát mutatják be S. Ba- jini és M. Martinelli átdolgozásá­ban. Rendező: Gianni Pulone. * A pécsi Nevelők Házában feb­ruár 10-én 14.30 órakor az anya­nyelvi szakkörök összevont foglal­kozását rendezik meg, amelyen dr. Magyarlaki Józsefné Hogyan gya­rapítsam szókincsemet címmel tart előadást. * ,,Az orosz—szovjet zene és költé­szet gyöngyszemei" címmel ifjúsági hangversenyt rendeznek a mohácsi Bartók Béla Művelődési Központ művelődési házában február 11-én 11.30 órakor. * A komlói Május 1. Művelődési Házban február 1í-én 17 órakor megnyílik a ,,10 éves a Munka és Művelődés Mozgalom" című do­kumentum-bemutató. * A magyaregregyi Arnold-házban február 11-én 17 órakor Magyar­egregytől Lisszabonig képekben cimmel útiélmény-beszámolót tart Werner Imre. A komlói József Attila felnőtt­könyvtárban február 10-én 15 óra­kor könyvkiállitás nyílik Kisfaludy Károly születésének 200. évforduló­ja alkalmából. * Az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó bevezetésé­ből adódó, a KISZ-szervezetek gaz­dálkodását érintő változásokról kon­ferenciát rendez a KISZ Baranya Megyei Bizottsága ma, szerdán 14 órai kezdettel Pécsett, az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága Okto- tási Igazgatósága nagytermében. * Kertbarátok és kistenyésztők klub­ja szaktanácsadási programot szer­vez a Hazafias Népfront Pécs Vá­rosi Bizottságának székházában, Pécs, Geister Eta u. 16. szám, február 11-én, csütörtökön K7 órá­tól. A szaktanácsadás címe: Gyü- mölcstelepitések időszerű kérdései, kiemelten az almatelepitések és koronakialakitások feladatai. Elő­adó: Farkas József. Közlemények A Pécsi Nemzeti Színház közli, hogy a február 23-i ,,Anyánk nap­ja", valamint a 24-i ,,A bűvös szekrény" című előadás elmarad technikai okok miatt. A jegyek át­cserél he tők más műsorra. A HNF Lvov-Kertváros I. sz. alap­szervezet Nőbizottsága és a kör­zethez tartozó Vöröskereszt alap­szervezet újból ruhagyűjtési akciót hirdet a rászorulók részére. Kérik, hogy akinek felesleges felnőtt vagy gyermekruhája van, juttassa el a HNF irodájába, ahol minden ked­den 5—6 óráig ügyeletet tartanak a Sarohin tábornok útja 32-ben. Adótanácsadást tartanak az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szakemberei minden szerdán 17—19 óráig Pécsett, a Nevelési Köz­pontban. * Ki mit gyűjt klubot szerveznek a mohácsi Ifjúsági- és Üttöröház- bon. Jelentkezés február 15-ig. A csoportfoglalkozásokat Ott László vezeti majd. * A pécsi Apáczai Nevelési Köz­pont Sportkombinátjának uszodája a nagyközönség előtt zárva lesz február 13-án 13—20 óra között verseny miatt. Az éjszakai zenés fürdést megtartják. Egészségügyi szolgálat KORHÁZI FELVÉTELES ÜGYEL ETEK Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika. Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermek- kórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti be­tegek, égett és forrázott gyerme­kek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros nopokon: Me­gyei Gyermekkórház Pécs és a me­gye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belgyógyászati Klinika. II. kerület: Megyei Kórház (belgyó­gyászat). III. kerület: I. sz. Belgyó­gyászati Klinika. Sebészet, baleseti sebészet: Megyei Kórház. Égési sé­rülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Pécs város és a csatolt községek ideg- és elmebetegei részére: POTE Ideg- és Elmeklinika. Szemészeti betegek: POTE Szemészeti Klinika. Felnőtt fül-orr-gégészet: POTE Fül-Orr-Gé- geklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Pécs város felnőtt lakossága ré­szére egy helyen, a Lánc utcai ren­delőintézet földszinti ügyeleti helyi­ségeiben minden este 7 órától más­nap reggel 7 óráig. Telefon: 14-347. Lvov-Kertváros felnőtt lakosságá­nak minden éjszaka este 7 órától •másnap reggel 7 óráig a járóbete­gek részére a Testvérvárosok terei körzeti rendelőben orvosi ellátást biztosítunk. A kertvárosi hívásokat to­vábbra is a Lánc utcoi rendelőinté­zetben kell bejelenteni. Telefon: 14-347. Fogászati ügyelet minden este 7 órától másnap reggel 7 óráig a Lánc utcai rendelőintézet földszinti ügye­leti helyiségeiben — gyermekek ré­szére is. Gyermeklakosság részére: a Gyer­mekklinikán, Pécs, József A. u. 7. (bejárat a Bajnok utca felől) este 7 órától másnap reggel 7 óráig. Tele­fon: 10-938. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Pécs, Bajcsy-Zs. u. 23. 10/14. sz. gyógyszertár. * SOS-ELET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390-es számon, este 7 órától másnap reggel 7 óráig. * Nyugdíjas telefonszolgálat szom­bat, vasárnap kivételével minden­nap 17—19 óráig hívható a 41-907-es számon. * Ifjúsági telefonszolgálat telefon­száma: 24-550. Hivható: 17—21 óráig. * Bűnmegelőzési tanácsadó szolgá­lat Pécs, Németh L. u. 16. Tele­fon: 41-563. ügyfélszolgálatot tart szerdán 17—19 óráig. 13 o) el bIbIbIbIbIbIgIbIgIbIbIgI e) S EJ 13 IS IS IS IS IS IS IS IS IS IS IS IS IS IS IS IS IS IS A SZENTLŐRINCI NAGYKÖZSÉGI KÖZÖS TANÁCS V. B. Költségvetési Üzeme az alábbi szakmákban azonnali belépéssel felivételt hirdet — bádogos, — szobafestő-mázoló, — Tmk-szerelő. Jelentkezés az üzem központjában: Szentlőrinc, Pécsi út 21. sz. Telefon: 71-006, 71-163 SÍ EJ Bl El El El El El El El El El El El El El El Qj El !S@ IS H ES Hagyomány IjljPliM«« 1945. február 13-án szabadult fel Budapest Arkagyij Mincskovszklj: Kétszer jártam Magyarországon A Moszkva—Budapest kö­zött közlekedő expressz jól el­ringatott Kárpátalja hegyei- völgyei között. Elhagytuk Ung­vári, Csapot, s az ütünk má­sodik napján mór Debrecen­ben voltunk . . . Debrecenből a teljes fényár, ban úszó, gyönyörű kocsikból álló expressz valósággal röpít bennünket Budapest felé. Lát­hatatlan belső izgalom fog el, amely ismeretlen mind a ve­lem utazó lányom, mind a közvetlen útitársaim előtt. Ta­lálkozni fogok a távolba ve­szett, háborúban telt ifjúsá­gommal! Budapest, persze, nem ismer majd rám. De mi maradt meg róla bennem?... A régmúlt emlékei itt, a nik­keltől és műanyagtól csillogó, ritmikusan ringató étkezőkocsi­ban sem hagynak nyugodni! Abban a vonatban sem, mely a csodálatos Budapest felé ro­bog, ami akkor nekem még csak egy ellenséges fővárost jelentett, ahová nekünk nem a díszes főbejáraton keresztül vezetett az útunk . . . Azt mondják az emberek, hogy a katona nem tudja megítélni, hogy mi történik a fronton. Csak az alakulata lö­vészárkából lót ki. Én más helyzetben voltam. Egy kisebb mérnöki egvséq parancsnoka­ként sok mindent felfedezhet­tem magyar földön, hiszen az egységem naponként más és más alakulathoz csaphatták. A budapesti frontszakasz térképe megőrződött a pa­rancsnoki táskámban, amely­nek a bőre az elmúlt három évtized alatt alaposan össze- szóradt és megrepedezett... Budapest ennek a térképnek D közepén kapott helyet — rajta voltak a külvárosai is. S mindez egy tenyérnyi csu­pán! Maqyarorszáq kicsi. El­fér eqyetlen térképlapon: az országot átszelő Duna, az északon fekvő Esztergom, az­tán Székesfehérvár, no meg a Balaton kék tükre. Ez a térkép telis-tele van azokkal a jelek- tkel, amelyek úgy kerültek a térképre, ahogy a Vörös Had- serea az eqyes településeket elfoqlalta. Az elmosódott piros ceruzanyomok a főváros dél­nyugati külvárosainál a legsű­rűbbek. Itt igen keménv har­cok folvtak. Minden házért meg kellett küzdenünk . . . Még a román lasiban vet­tem a harcok közepett egy füzetet (Romániában a csem­pészek a lövöldözések idején se tétlenkedtek), és abba ír­tam be a lehetőségek szerint mindazt, amit láttam. Ez a fü­zet megjárta velem Szabad­kát, Brnót. és bármily furcsa, ma is őrzöm. És ebben a fü­zetben elöl van egy gyors be­jegyzés, ami Pest felszabadí­tása napjaiban született. Gon­dolom, az olvasó a stílusom megbocsátja. „Budapest az a város, mely a szenvedések súlyos terhét éli ót. A sokemeletes, szilánkoktól meggyötört épületek jelentős része még áll, de ablakaik nincsenek. Itt-ott meg a löve­dékek ütöttek rést a falakon. A gyönyörű Lánchidat középen robbantották fel a németek. Acélkezeit kétségbe esve és szomorúan lógatja a Duna fa- qyos vizébe. A folyó fölött ál­landó a lövöldözés. Előőrseink a bal parton vannak, a túlsó oldalon meq a németek. A vá­ros központjában, amit mi fog­laltunk el, már megindult az elpusztíthatatlan élet. Sápadt, de jól öltözött, kalapos férfiak seietnek az utcán valahová. Sovány, nagvszemű magyar qyerekek iátszadoznak az el- haavott, kilőtt autókban. A lá­nyok arcán még ott a félénk mosoly. A téren, ahol a lovak felfúvódott tetemei vonnak, el­csigázott nők vaadosnak késsel az egvik állat talán még meg nem romlott részeiből. Valaki bátortalanul és szá­nalmasan kenyeret kéreaet minden arra vetődő szovjet tiszttől. Két-három épülettömbnvire az első vonaltól, a szűk utcá­ban, fekete köpenyes és lá­basra emlékeztető sapkát vi­selő férfiak javítják a villamos­sínek váltóját, amit eqv löve­dék telibe találhatott. Munka- szerető nép a maqvar. Itt-ott már villany is van a szétzilált Pesten. A vízvezeté­ket is kezdik már helyreállí­tani. Budapest, 1945. január." Kitűnően emlékszem erre a télies, de már enyhülést iqérő január véqi napra. Északról, a Katolin-henv felől jöttünk be Pestre. Átmentünk a he­gyek lábánál fekvő Zebeqé- nyen . . . Aztán Újpest tárult a szemünk elé — a főváros munkásnegyede. Az országút szélén valami közeledett fe­lénk, ami egy jelszavaktól és zászlóktól megfosztott felvonu­lásra emlékeztetett. Fekete tö­meg volt ez. Legalábbis így őrződött meg az emlékezetem­ben. Sok nő babakocsit tolt. Ha a gyerek már tudott járni, akkor az is gyalog jött. Volt, aki az ölében vitte a gyere­két. Néhány férfi gyerekbicik­liből eszkábált járműre pakol­ta fel a cókmókját. A szomo­rú menet kilométerekre nyúlt. A falvakba, városokba mentek vissza az emberek, ahonnan két hónapja menekültek el a főrváosba abban a remény­ben, hogy ott menedéket ta­lálnak ... Újpesten töltöttük az éjsza­kát. A szűk kis lakásban jó néhány ember zsúfolódott ösz- sze. Egy idősebb férfi, egy aggastyán és nők — mind o közeli üzemek munkásai vol­tak. Mi vendégeltük meg őket. Ital is került elő. Szíve­sen megosztottuk a qazdáék- kal meg a szomszédokkal mind­azt, amink volt. Már nem em­lékszem rá, hoqy is történt, de élénk beszélgetés alakult ki, pedig nem voltak tolmá­csaink . . . Ezen az éjszakán komolv veszély fenyegette Újpestet, de már nem háborús veszély, ióllehet, ez is a háború szü­leménye volt. A folyó felső szakasza irá­nyából meaindult a Dunán a jéqzajlás. Ebben az évben a tavasz elég korán köszöntött be. A folyókon a jéa korán kezdett zajlani. De Újpestnél elakadt a jéq, mert a vasúti hídnak a roncsai a Dunába hullottak, amikor a hidat a németek felrobbantották. Az ekkori hat híd közül ez volt az első. A hídroncsoknak ne­kiütköztek a hatalmas iéqtáb- lók, eqvmósra tolódtak és fel- duzzasztották a vizet. A folvó Újpest északi részénél áradni kezdett, maid kilépett a med­réből. és kezdte elönteni az újpesti utcákat. Éjjel ébresztettek. Az az ag­gastyán, aki meqátkozta Hit­lert és Horthyt, értésünkre ad­ta, hoqy a városrészben vala­mi baj van. Újpest már nem aludt. Gyorsan felvettük a kö­penyt, és kimentünk a Duná­ihoz. De kiderült, hogy már ott vannak a műszaki alaku­lataink. A sötétben — ne­hogy magunkra vonjuk a túl­só parton lévő németek figyel­mét — kihordtunk a jégre egy csomó trotilt, és leraktuk a gyújtózsinórokat. A robbanó­anyag megtette hatását. Az éjszaka csendjét megremegtet­ték a robbanások. A sötét ég felé a tűzzel együtt jégtáblák is repültek. Mintha vulkán tört volna föl a víz alól. A fehér színű töltés leomlott. A víz a jégdarabokkal együtt kezdett visszaóramlani az új­pesti utcákról a folyómeder­be. A méa teljesen fel nem szabadult főváros, Rákospalo­ta, Palotaúifalu és a közel­ben fekvő Margitsziqet a szov­jet műszaki alakulótoknak kö­szönhette, hogy megmenekült az árvíztől . . . Aztán a háború vége felé iártam itt Budapesten. Április­ban. Amikor a tavasz mór vi- ráqba öltöztette a várost. Csu­pa zöld volt minden. A vá­rosban már iártak a csöröm­pölő, düböraő réqi villamosok. Sorra nyitották kapuikat a mozik és a színházak. A Rá­kóczi úton kinyitottak az üzle­tek. Valahonnan áru is került a kirakatokba, amelyeken még nem volt üven. De akkor méa esténként korán csendesedett el Budapest. Nappal viszont már kezdte élni a maga éle­tét. Az utcákat megtisztították. A házakat úgy-ahogv helyre­pofozták. A zord téli napok emlékei halványulni kezdtek az emberekben . . . Kétszer voltam életemben Maavarországon. Nem tudom, eljutok-e méq oda, de úqy ér­zem, hoqy az életemből vala­mi ott maradt. (A Zvezda 1975/4. számából fordította Hajzer Lajos.) Emléktábla Pécsváradon Pécsváradon, a Kossuth La­jos u. 55. számú ház falán szerényen húzódik meg egy emléktábla, mely szerint ebben a házban élt és dolgozott dr. Gállos Ferenc, Pécsvárad tör­ténetének kutatója. Csöndes, holkszavú, szerény embernek ismerték. Szerette a művészetet, az irodalmat, az embereket, az életet. Szerette szülőföldjét, szőkébb hazáját, a történelmet idéző Pécsvá- radot. Élete hamar árnyékba bo­rult. . . Harminc évvel ezelőtt, 1958. február 14-én örökre le­hunyta szemét, fiatalon, 44 évesen. Nem sikerült Pécsvó- rad történetének kutatásait közkinccsé tennie, csak né­hány tanulmánya jelent meg. Gállos Ferenc Pécsett, a ciszterciek Nagy Lajos Gim­náziumában érettségizett 1933- ban. Irodalmi ambíciói voltak, a gimnáziumi évek alatt irt, főként verseket. Németül, la­tinul, franciául tudott. Beirat­kozott a budapesti egyetem magyar—francia szakára, de édesapját nyugdíjazták, nem bírták a tanittatási költsége­ket, s ezért Pécsre jött, hogy a jogtudományi egyetemet el­végezze. Jogi diplomát szer­zett, s a közigazgatósban he­lyezkedett el a megyénél és különböző községekben, ám a ITT ÉLT GÁLLOS FERENC (1914. V 16. — I958.1UL) pécsvárad történetének KUTATÓJA katonaság, majd a többszöri frontszolgálat miatt ez a szol­gálat jelentéktelennek mond­ható. Mint régi hivatalnokot mégis több hátrány érte 1945 után. Munkahelyeiről többször elbocsátották, fizikai munkára kényszerült. 1946-tól már el­kezdte kutatni Pécsvárad tör­ténetét. 1956 tavaszától ismét elhelyezkedett a pécsváradi tanácsnál. Dombay János, Csekey Ist­ván, Agárdi Ede, Entz Béla személyében valóságos kis kör alakult ki körülötte: aggódva figyelték életének tragikus ala­kulását. Gállos Ferenc előtt nagy cél lebegett: megírni szülőfaluja történetét. Tudta, hogy Pécsvárad esetében nem egyszerű községtörténetről lesz szó. Példátlan szorgalommal és körültekintéssel fogott az adatok összegyűjtéséhez - közben a Dunántúli Tudomá­nyos Intézet monográfiát ké­szült kiadni a Keleti-Mecsek- ről: ebbe Gállos Ferenc el­készítette a történeti részt — a kiadvány végül is nem je­lent meg. Sajnálatos, hogy haláláig csupán néhány apró cikke je­lent meg. Halála után tíz év­vel a múzeum akkori igazga­tója, dr. Dankó Imre támasz­totta fel emlékét, s érdeklő­dött hagyatékának sorsa fe­lől. Egykori lakóházát a mú­zeum emléktáblával jelölte meg 1968. február 14-én, ha­lálának évfordulóján. Majd a Pécsváradi Községi Tanács anyagi támogatásával a Janus Pannonius Múzeum megjelentette a „Tanulmányok Pécsvárad középkori történeté­ből" című munkát a Dunán­túli dolgozatok sorozatában. A pécsváradi monostor állam- alapítás kori szerepét bemu­tató dolgozatokat dr. Györlly György történész, a legneve­sebb hazai Szent István-kuta- tó lektorálta, a hagyatékot a helytörténész leánya, Gállos Orsolya rendezte sajtó alá. A Janus Pannonius Múzeum ak­kor a pécsváradi várban dol­gozó régészeinek. így dr. Ban­di Gábor. dr. Kiss Attila és Kárpáti Gábor szakmai támo­gatásával. A hatvanas években a helyi honismereti szakkör vezetője, dr. Bándi Gábor régész avat­ta fel az emléktáblát. Gállos Ferenc tanítását, a Pécsvárad múltja iránti szeretetet, Szent István emlékének ápolását az 1981-ben megalakult Pécsvá­radi Várbaráti Kör tartja kö­telességének. Tudásáért csodálni lehet az embert, de szeretni másért szokták. Azért a többletért, amit a személyiség varázsa sugároz. Ö ilyen volt. Har­minc éve őrzi álmát a Keleti- Mecsek déli lankáin elterülő szelídgesztenye erdők övezte pécsváradi temető. Sántha László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents