Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)

1988-02-10 / 40. szám

1988. február 10., szerda Dunántúli napló 3 Számítástechnika és informatika Alapképzést minden hallgatónak Ma már nem jelenti vita tárgyát, hogy számítás- technika nélkül nem képzelhető el társadalmi-gazda­sági fejlődés, sőt szintentartás sem. A magyar számí­tástechnikai szakemberek külföldön is megállják a helyüket. Mégsem lehetünk elégedettek, hiszen az országban lévő géppark részint nem a legkorszerűb­bek közé tartozik, részint a meglévőket sem használ­ják ki mindenütt. Számítástechnikai kultúránk, ha szabad ezt a kifejezést alkalmazni, még meglehető­sen szűk körű. Éppen ilyen megfontolásból néztünk körül a pécsi janus Pannonius Tudományegyetemen, hogy megtudjuk, milyen az intézmény számítástechni­kai ellátottsága, és milyen szintű számítástechnikai oktatást vezettek be a karokon. Mánfai György Pompei cimü diaporáma-sorozatának egy szép képe Művészet, reklám, ismeretterjesztés Újabb tagokat vár a pécsi diaporáma-csoport- A korszerű számítógépek társadalmi jelentőségét nem elsősorban számítási, hanem informatikai és folyamatirá­nyítási funkciójuk jelenti. Er­re az államigazgatás, a gaz­daság és az oktatás jövendő szakembereit fel kell készí­teni, enélkül az egyetem nem tud feladatának megfelelni. Létrehoztuk az egyetemi — és kari - Számítástechnikai AI kalmazásfejlesztési Bizottsá­got, kidolgoztunk egy alap koncepciót. Nagy szerepe volt ebben dr. Szűcs Ervin pro­fesszornak, aki mostanáig az egyetemi SZAB elnöke volt. A közgazdaságtudományi karon két színvonalas oktatólobora­tóriumunk van, a jogi karon még csak az alkalmazási le­hetőségek számbavételénél tartunk, a Tanárképzőn már több tanszék felszereltsége is biztató — mondta dr. Ormos Mária rektor, aki az egyetem egyik elsőrendű feladatának tekinti a számítástechnika tár­gyi, személyi feltételeinek bő­vítését és a számítástechnikai alapok nyújtását minden hall­gatónak. * A tanárképző kar kémia tanszékének vezetőie, dr. Ma­rek Nándor két évvel ezelőtt jött Szeaedről Pécsre, a kari SZAB elnöke. A tanszéken több számítógépes mérőberen­dezés mellett tavaly készült el egy C64 bázisú titriméter automata.- Tanszékeinken többé-ke- vésbé vannak már gépeink. A technika tanszéken például mikroszámítógépen mérőirá­nyitó rendszerek modellezésé­vel foglalkoznak. A laborató­riumban tanári vezérlő számí­tógépről lehet képmognót, ka­merát, számítógépjeiét két demonstrációs színes monitor­ra adni. A diplomamegújító tanulmányok irányítását vég­ző távoktatási központon fo­lyamatosan dolgoznak. A fizi­ka tanszék több országos és nemzetközi kutatásba is be­kapcsolódott, programvezérel­te műszereket fejlesztenek. Szöveofeldolgozó rendszer ta­lálható a történelem tanszé­ken, az állattanon mikrogé- pekre biológiai témáiú okta­tóprogramok készülnek — la­pozza jegyzeteit dr. Marek Nándor.- ön hogyan látja oz egye­tem, illetve a tanárképző kar felszereltségét?- El kell dönteni, mihez vi­szonyítjuk a szintet? Ha csak egyetemi, főiskolai — magyar - viszonylatban maradunk, nem állunk túl rosszul. A to­vábblépés egyik feltétele, hogy kialakíthassuk a számítógépes hálózatot, mert enélkül nem képzelhető el a fejlődés. A másik teendő a „minden sza­kosok” számítástechnikai is­meretekkel való ellátása, va­lamilyen speciálkollégium vagy rendszeres oktatás formájá­ban. Szükség van a szakem­berekre is, jelenleg hiány van belőlük. Jó lenne, ha a ka­ron alakulhatna egy számítás­technikai csoport.- Szép vágy, szükség is van rá, de hol van ehhez a meg­felelő oktatólaborotórium, az elegendő oktotó és a szük­séges óraszám? — teszi föl a kérdést dr. Hetyei Gábor, a matematika tanszék vezetője. A karon, azaz a tanszéken vezették be legelőször a szá­mítástechnikai oktatást, szö­kős hallgatóikat jól felkészítik. Oktatólaboratóriumuk „töm­ve”, délutánonként is bejár­nak az érdeklődő hallgatók. De úgy látja a tanszékvezető, hogy a 12 TV Computer, ^te­levízió és az egy darab MPS 1000 nyomtató nem lenne ké­pes kiszolgálni a több száz matematika szakoson kívülit, ff A közgazdaságtudományi kar oktatólaboratóriuma jól fel szerelt professzionális mik- rogépes oktatógépekkel. Dr. Dóba y Péter adjunktus féltő gonddal is magyarázza, melyik számítógép mire képes. Ná­luk három féléves kötelező in­formatikai képzés, két féléves vállalatvezetői „játék" és kü­lön informatika szak is bein­dult. Létkérdés, hiszen a vál­lalatok még így is megelőzik őket a technikai újdonságok­ban. Nem is tudom, miért nem támogatják a vállalatok job­ban oz egyetemeket, hiszen saját érdekükben tennék, jegy­zi meg. „Házon” belül is cse­réltek számítógépeket, ezzel is pénzt takarítva meg. Szeret­nék a jogászképzést segítve, konkrét tárgyakon belül el­kezdeni a számítógépes alkal­mazások bemutatását, például a szövegfeldolgozáshoz vagy az államigazgatási informati­kához kapcsolódóan.- Rendeztünk tavaly kétna­pos, összegyetemi, informati­kai szemináriumot, működő rendszereket mutattunk be. So­kan nem is figyeltek a fontossá­gára. Azért az idén is meg­tartjuk a tanárképző karon. Meggyőződésem, hogy szükség lenne legalább egy félévnyi időtartamban egységes infor­matikai szemléletet kialakítani és átadni 3-4 hétbe beleférő törzsanyagot - mondja Dobay Péter, a számítástechnika egyik fő potrónusa, szakértő­je, oktatója. Hallgatóival, ha csak teheti, elutazik nagyobb számítástechnikai kiállításokra, rendezvényekre is. Az oktató­laboratóriumban délután, este is dolgoznak szabadidejükben az informatika szakos hallga­tók. Az ajtók mellett óraren­di beosztás függ és egy-egy tábla, amiről mindenki látja, bemehet-e, vagy sem, mert éppen órát zavarna meg. — Legalább egy törzsanya­got — mondja újra búcsúzás­kor - csakúgy, mint dr. Horo­ny/ özséb egyetemi tanár a Tanárképző magyar nyelvi tan­székén, ahol az informatikát a kommunikációs program ré­szeként, társadalmi szemszög­ből kiindulva tanulják a hall­gatói : — Legyenek alapgépek is, amelyeken elsajátítják az ala­pokat. Utána jogos a kérdés, hogy mire is használják. Nem lehet senkitől sem számon- kérni, miért nem folytat iro­dalomtörténeti elemzést, ha még olvasni sem tanult meg . . . Hasonló a helyzet a szá­mítástechnikai ismeretekkel is. A A Pollack Mihály Műszaki Főiskola számítógépes „min­denese", Müller László biza­kodó: - Gépcserére készü­lünk, úgy néz ki, hoav a Köz­ponti Számítástechnikai Prog­ram keretében kapunk egy új, a mostaninál korszerűbb nagy­gépet. Az R40-es tizennégy- éves, egy gép erkölcsi amor­tizálódása úgv hat év. Azért méq sok mindent meg tudunk oldani rajta. Az új gép kap­csolódik majd a nemzetközi hálózathoz, osztott intelligen- cióiú, mindig eggyel maga­sabb szinten továbbítja a kér­déseket. A RESZK, az Egye­temi Számítógépes Regionális Központ is az R40-esen ala­pul. Kapcsolatban állunk töb­bek között az egyetemekkel Pécsett és Keszthelyen, a Re­gionális Kutatási Központtal. — Megnyertünk eqy OTKA- pályázatot, hárommillió forint értékben. Az összeget még nem kaptuk meq, de várha­tó. Ebből jelentős részt sze­retnénk a tanárképző kar és az Egyetemi Könyvtár számí­tógépes információtároló és feldolgozó rendszerének a lét­rehozására fordítani - mond­ja dr. Ormos Mária. — Az oktatókkal beszélget­ve úgy tűnik, mindenki kívá­natosnak tartaná a számitó­gépes alapképzést, de félnek az időhiánytól . .. — Többfajta variáció kép­zelhető el. Intenzív, rövidebb időszakokban oktatni vagy esetleg átcsoportosítani tan­tárgyakat. Nehéz, mert sok a kötelező és ajánlott tananyag, de meg kell oldani. A minisz­tériumban gondolkoznak azon, hogy átrendezik a törzsanyag óraszámát, illetve, hogy sza­badabb választási lehetőséget biztosítanak. Ez még csak terv, amiről volamikor hallottam, de addig is, itt helyben, meg kell teremteni a feltételeket, hogy minél előbb elkezdőd­hessen a mindenki számára szóló oktatás. Barlahidai A. A hazai diaporámaélet egyik fellegvára Pécs. Ez akkor is így van, ha oz utóbbi idő­ben mindössze ketten tudtak gyökeret verni az Ifjúsági Ház­ban működő diaporáma stúdióban, és a legutóbbi pé­csi nemzetközi diaporáma fesz­tivál megrendezése is komoly nehézségekbe ütközött. A fiatal művészeti ág értel­méről, jelenéről és jövőjéről Mániái Györggyel, a stúdió ve­zetőjével váltottunk szót.- Ennek a műfajnak renge­teg sajátossága van. Sokak tévhitével ellentétben, a diapo­ráma nemcsak fotózásból és a sikeres diák egymásutánisá­gából áll. Egy-egy műsor ösz- szeállításánál az előzőekhez hasonló nagy szerepe von a hangnak, zenének, különböző ötleteknek, amelyek elvezetnek a dolog lényegéhez és a képek között gondolati kapcsolatokat eredményeznek a nézőkben. A diaporáma kiindulópontjo le­het gondolat, hangulat, élmény, ötlet, kitolódó, geg és még nagyon sok más is — mondta Mánfai György. Magyarországon két központ­ja van a diaporómának. Pé­csen és Vácon kétévente vált­ják egymást a nemzetközi fesz­tiválok, ahová a legjobb ma­gyarok mellett a műfaj külföl­di képviselői is rendszeresen eljönnek. — Elsősorban o diaporámázók számában jelentős a lemara­dásunk, külföldön több helyen jóval népesebb a műfaj mű­velőinek tábora. A technikai hátrányunkat jó ötletekkel, ilyen téren szerényebb igényű műsorokkal kompenzálni tud­juk, de komoly szükség lenne arra is, hogy egyre több új olkotó jelentkezzen a régiek mellé. Az érdektelenség talán kicsit a propaganda hiányának is betudható. Európában leg­többen Franciaországban, NSZK-ban, Belgiumban, Hol­landiában és Angliában dia- porómóznak. Ezekben az orszá­gokban nagyon erős a műfaj, ugyanis a diaporámát reklám­ként is használják. Hazánkban ez a lehetőség még csak most van kibontakozóban, de ko­moly jövője lehetne az ide­genforgalmi vagy termékbemu­tatókon. A másik, nálunk még kihasználatlan lehetőség a diaporáma oktatásban történő hasznosítása. Egyes tantárgyak alapfokú, vagy akár felsőfokú feldolgozásánál, ismeretterjesz­tő előadások illusztrálásánál fontos szerepet kaphatna — a külföldi minta példáján -, a diaporáma — mondta vélemé­nyét Mánfai György. — Milyen lépéseket tesz a gondok elhárítására a pécsi stúdió? — Legutóbb éppen a 87-es fesztivál megrendezéséért, szín­vonalas lebonyolításáért tettünk komoly erőfeszítéseket, remél­ve, hogy a szakmai közönsé­gen kívül másokat is vonzani fog a rendezvény. Csoportunk — amely jelenleg egy Pécset bemutató műsoron dolgozik —, hetente hétfőn oz Ifjúsági Ház­ban tartja foglalkozásait. Ezek a találkozásaink nyitottak, bár­ki bejöhet hozzánk diáit, vagy papírképeit bemutatni, ha igénylik, szakvéleményt is mon­dunk munkáikról. Szívesen lát­juk azokat az amatőröket is, akik esetleg saját műsoraik összeállításában kérnek segít­séget. De nem mondhatunk le arról sem, hogy olyanok jelent­kezzenek, akiket komolyan ér­dekel a műfaj. — Baranyában nagyon sok tehetséges fotós működik, aki esetleg a diaporámában is kamatoztatni tudná művészi ambícióit — mondta végül a stúdióvezető. Mánfai György öt évvel ez­előtt kezdett el foglalkozni a diaporámával. Elkészült mun­káival sok szép eredményt ért el, a legutóbbi sikert az Ai- gyelán Györggyel közösen ké­szített műsor hozta számára, amellyel két nemzetközi fesz­tiválról is értékes dijakat hoz­tak el. Az ambiciózus fiatal­ember egy éve vette át a pécsi csoport irányítását. K. E. Képernyő lliiiiiil I Nyitott a tévé Jegyzetiró, mert haladni akar a korral, s mert magá­ba akarja szívni a keleti szél­lel érkező új áramlótokat, ki­nyitja a tévét. S ezzel, mint azt a bölcs közhely mondja, ablokot nyit a világra. Ha a keret a régi is, az új üve­gezés új távlatokat nyit. A Magyar Televízió, jó propa­gandistához méltón, a nyílt­ság jegyében új rovatokat nyitott a programban. S hogy a szűk látókörüek sze­mét is felnyissa, már a cím­adásban egyértelművé tette állásfoglalását. Kinyitotta az Új~nyitott könyvet, és a vál­lalkozás bátorságát is bizo­nyítandó, elkezdte a Ha mi egyszer kinyitjuk a szánkat című humortörténeti soroza­tot. Az igazsághoz tartozik, hogy ez a nyitás televíziónk történetében nem előzmények nélkül való: volt egyszer egy Nyitott boríték című műsor is. Az azonban mór akkor a levéltitok megsértésére em­lékeztette e jegyzetirót, ami­kor ezt még nem is tapasztal­ta. Más, ma is élő műsorok ugyancsak ezt a nyílt szelle­met képviselik. A világpoli­tikai panorámát nyitó Pano­ráma, s a belpolitikai mű­sorok némelyike. Itt is van egy újszülött, a Hazai tükör. E nyitottság jegyében készü­lő műsorok láttán jegyzet­irót az a kérdés foglalkoz­tatja, miért akkor olyan nyílt a Magyar Televízió, ha tér­ben és időben távoli prob­lémák bemutatására vállalko­zik. A Panorámából megtud­hatjuk, hogyan működik a columbiai kábitószermaffia, de azt nem tudjuk, mi a helyzet nálunk a zöldséges­maffiával. Hallhatjuk, miként vélekedik a szomszédos or­szág polgára az ottani po­litikai helyzetről, nálunk legfeljebb a szilveszteri prog­ramban hallhatjuk, hogy egy megkérdezett szerint nem­csak a kormányfő, hanem az összes miniszter is Grósz Karcsi. Ez azonban legfel­jebb viccnek jó, politikai vé­leményalkotásnak kevés. Lát­hatjuk, hogy a moszkvai hi­vatali szobában a falon új kép van a régi keretben, de azt nem vizsgálja a televízió, mi hogyan állunk az üvege­zéssel és a keretezéssel. A hazai tájképhez való köze­ledés nem kedvez a nyitott Ságnak. Minél messzebb van valami, annál pontosabban látszik, minél közelebb van, annál jobbnak tűnik. Az új nyitott műsorok is a jelen helyett a múlt felé nyitottak: az Új nyitott könyv egy ti­zenhat évig dobozbazárt té­véjátékkal kezdett új fejeze­tet. A Ha mi egyszer ki­nyitjuk a szánkat pedig 1945- től mutatja be, mi­lyen bátor mindig a humor. A cím Sala­mon Béla egyik vidám szerepéhez kapcsolódik, melyben a „ha én egy­szer kinyitom a számat, ha én egyszer elkezdek beszélni" felkiáltással tartja sakkban a vállalati (osztály)vezető- ket. Nos, a nyitott száj még nem bizonyít semmit. Ha az ember kinyitja a száját, le­het, hogy ásít, lehet, hogy eszik, lehet, hogy az orvos vizsgálja a torkát. Ha valami nyitott, nyílt, nyilvános, ak­kor az sem nem bátor, sem nem vakmerő, sem nem fe­nyegető. Egyszerűen termé­szetes. Mindazt azonban, amit az ember nem tart ter­mészetesnek, őzt hangsúlyoz­za, felhívja rá a figyelmet, vívmánynak tartja és elis­merést vár érte. Ahol a nyilvánosság egészségesen működik, ott nem is látszik a működése: ott nincs se ab­lak, se keret, se üveg, ott nincs semmiféle nyílászáró. A tévé nyitottsága persze nem lehet több, mint a környezeté. De lehet keve­sebb, mint ezt a rádióval való összehasonlítás mutat­ja. A nyitottság, ha meg­valósul, csak annyit bizo­nyít, hogy a tévé (és kör­nyezete) a felnőtt emberi érintkezéshez és érdekérvé­nyesítéshez legalább valamit konyít. M. P.

Next

/
Thumbnails
Contents