Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)
1988-02-10 / 40. szám
1988. február 10., szerda Dunántúli napló 3 Számítástechnika és informatika Alapképzést minden hallgatónak Ma már nem jelenti vita tárgyát, hogy számítás- technika nélkül nem képzelhető el társadalmi-gazdasági fejlődés, sőt szintentartás sem. A magyar számítástechnikai szakemberek külföldön is megállják a helyüket. Mégsem lehetünk elégedettek, hiszen az országban lévő géppark részint nem a legkorszerűbbek közé tartozik, részint a meglévőket sem használják ki mindenütt. Számítástechnikai kultúránk, ha szabad ezt a kifejezést alkalmazni, még meglehetősen szűk körű. Éppen ilyen megfontolásból néztünk körül a pécsi janus Pannonius Tudományegyetemen, hogy megtudjuk, milyen az intézmény számítástechnikai ellátottsága, és milyen szintű számítástechnikai oktatást vezettek be a karokon. Mánfai György Pompei cimü diaporáma-sorozatának egy szép képe Művészet, reklám, ismeretterjesztés Újabb tagokat vár a pécsi diaporáma-csoport- A korszerű számítógépek társadalmi jelentőségét nem elsősorban számítási, hanem informatikai és folyamatirányítási funkciójuk jelenti. Erre az államigazgatás, a gazdaság és az oktatás jövendő szakembereit fel kell készíteni, enélkül az egyetem nem tud feladatának megfelelni. Létrehoztuk az egyetemi — és kari - Számítástechnikai AI kalmazásfejlesztési Bizottságot, kidolgoztunk egy alap koncepciót. Nagy szerepe volt ebben dr. Szűcs Ervin professzornak, aki mostanáig az egyetemi SZAB elnöke volt. A közgazdaságtudományi karon két színvonalas oktatóloboratóriumunk van, a jogi karon még csak az alkalmazási lehetőségek számbavételénél tartunk, a Tanárképzőn már több tanszék felszereltsége is biztató — mondta dr. Ormos Mária rektor, aki az egyetem egyik elsőrendű feladatának tekinti a számítástechnika tárgyi, személyi feltételeinek bővítését és a számítástechnikai alapok nyújtását minden hallgatónak. * A tanárképző kar kémia tanszékének vezetőie, dr. Marek Nándor két évvel ezelőtt jött Szeaedről Pécsre, a kari SZAB elnöke. A tanszéken több számítógépes mérőberendezés mellett tavaly készült el egy C64 bázisú titriméter automata.- Tanszékeinken többé-ke- vésbé vannak már gépeink. A technika tanszéken például mikroszámítógépen mérőirányitó rendszerek modellezésével foglalkoznak. A laboratóriumban tanári vezérlő számítógépről lehet képmognót, kamerát, számítógépjeiét két demonstrációs színes monitorra adni. A diplomamegújító tanulmányok irányítását végző távoktatási központon folyamatosan dolgoznak. A fizika tanszék több országos és nemzetközi kutatásba is bekapcsolódott, programvezérelte műszereket fejlesztenek. Szöveofeldolgozó rendszer található a történelem tanszéken, az állattanon mikrogé- pekre biológiai témáiú oktatóprogramok készülnek — lapozza jegyzeteit dr. Marek Nándor.- ön hogyan látja oz egyetem, illetve a tanárképző kar felszereltségét?- El kell dönteni, mihez viszonyítjuk a szintet? Ha csak egyetemi, főiskolai — magyar - viszonylatban maradunk, nem állunk túl rosszul. A továbblépés egyik feltétele, hogy kialakíthassuk a számítógépes hálózatot, mert enélkül nem képzelhető el a fejlődés. A másik teendő a „minden szakosok” számítástechnikai ismeretekkel való ellátása, valamilyen speciálkollégium vagy rendszeres oktatás formájában. Szükség van a szakemberekre is, jelenleg hiány van belőlük. Jó lenne, ha a karon alakulhatna egy számítástechnikai csoport.- Szép vágy, szükség is van rá, de hol van ehhez a megfelelő oktatólaborotórium, az elegendő oktotó és a szükséges óraszám? — teszi föl a kérdést dr. Hetyei Gábor, a matematika tanszék vezetője. A karon, azaz a tanszéken vezették be legelőször a számítástechnikai oktatást, szökős hallgatóikat jól felkészítik. Oktatólaboratóriumuk „tömve”, délutánonként is bejárnak az érdeklődő hallgatók. De úgy látja a tanszékvezető, hogy a 12 TV Computer, ^televízió és az egy darab MPS 1000 nyomtató nem lenne képes kiszolgálni a több száz matematika szakoson kívülit, ff A közgazdaságtudományi kar oktatólaboratóriuma jól fel szerelt professzionális mik- rogépes oktatógépekkel. Dr. Dóba y Péter adjunktus féltő gonddal is magyarázza, melyik számítógép mire képes. Náluk három féléves kötelező informatikai képzés, két féléves vállalatvezetői „játék" és külön informatika szak is beindult. Létkérdés, hiszen a vállalatok még így is megelőzik őket a technikai újdonságokban. Nem is tudom, miért nem támogatják a vállalatok jobban oz egyetemeket, hiszen saját érdekükben tennék, jegyzi meg. „Házon” belül is cseréltek számítógépeket, ezzel is pénzt takarítva meg. Szeretnék a jogászképzést segítve, konkrét tárgyakon belül elkezdeni a számítógépes alkalmazások bemutatását, például a szövegfeldolgozáshoz vagy az államigazgatási informatikához kapcsolódóan.- Rendeztünk tavaly kétnapos, összegyetemi, informatikai szemináriumot, működő rendszereket mutattunk be. Sokan nem is figyeltek a fontosságára. Azért az idén is megtartjuk a tanárképző karon. Meggyőződésem, hogy szükség lenne legalább egy félévnyi időtartamban egységes informatikai szemléletet kialakítani és átadni 3-4 hétbe beleférő törzsanyagot - mondja Dobay Péter, a számítástechnika egyik fő potrónusa, szakértője, oktatója. Hallgatóival, ha csak teheti, elutazik nagyobb számítástechnikai kiállításokra, rendezvényekre is. Az oktatólaboratóriumban délután, este is dolgoznak szabadidejükben az informatika szakos hallgatók. Az ajtók mellett órarendi beosztás függ és egy-egy tábla, amiről mindenki látja, bemehet-e, vagy sem, mert éppen órát zavarna meg. — Legalább egy törzsanyagot — mondja újra búcsúzáskor - csakúgy, mint dr. Horony/ özséb egyetemi tanár a Tanárképző magyar nyelvi tanszékén, ahol az informatikát a kommunikációs program részeként, társadalmi szemszögből kiindulva tanulják a hallgatói : — Legyenek alapgépek is, amelyeken elsajátítják az alapokat. Utána jogos a kérdés, hogy mire is használják. Nem lehet senkitől sem számon- kérni, miért nem folytat irodalomtörténeti elemzést, ha még olvasni sem tanult meg . . . Hasonló a helyzet a számítástechnikai ismeretekkel is. A A Pollack Mihály Műszaki Főiskola számítógépes „mindenese", Müller László bizakodó: - Gépcserére készülünk, úgy néz ki, hoav a Központi Számítástechnikai Program keretében kapunk egy új, a mostaninál korszerűbb nagygépet. Az R40-es tizennégy- éves, egy gép erkölcsi amortizálódása úgv hat év. Azért méq sok mindent meg tudunk oldani rajta. Az új gép kapcsolódik majd a nemzetközi hálózathoz, osztott intelligen- cióiú, mindig eggyel magasabb szinten továbbítja a kérdéseket. A RESZK, az Egyetemi Számítógépes Regionális Központ is az R40-esen alapul. Kapcsolatban állunk többek között az egyetemekkel Pécsett és Keszthelyen, a Regionális Kutatási Központtal. — Megnyertünk eqy OTKA- pályázatot, hárommillió forint értékben. Az összeget még nem kaptuk meq, de várható. Ebből jelentős részt szeretnénk a tanárképző kar és az Egyetemi Könyvtár számítógépes információtároló és feldolgozó rendszerének a létrehozására fordítani - mondja dr. Ormos Mária. — Az oktatókkal beszélgetve úgy tűnik, mindenki kívánatosnak tartaná a számitógépes alapképzést, de félnek az időhiánytól . .. — Többfajta variáció képzelhető el. Intenzív, rövidebb időszakokban oktatni vagy esetleg átcsoportosítani tantárgyakat. Nehéz, mert sok a kötelező és ajánlott tananyag, de meg kell oldani. A minisztériumban gondolkoznak azon, hogy átrendezik a törzsanyag óraszámát, illetve, hogy szabadabb választási lehetőséget biztosítanak. Ez még csak terv, amiről volamikor hallottam, de addig is, itt helyben, meg kell teremteni a feltételeket, hogy minél előbb elkezdődhessen a mindenki számára szóló oktatás. Barlahidai A. A hazai diaporámaélet egyik fellegvára Pécs. Ez akkor is így van, ha oz utóbbi időben mindössze ketten tudtak gyökeret verni az Ifjúsági Házban működő diaporáma stúdióban, és a legutóbbi pécsi nemzetközi diaporáma fesztivál megrendezése is komoly nehézségekbe ütközött. A fiatal művészeti ág értelméről, jelenéről és jövőjéről Mániái Györggyel, a stúdió vezetőjével váltottunk szót.- Ennek a műfajnak rengeteg sajátossága van. Sokak tévhitével ellentétben, a diaporáma nemcsak fotózásból és a sikeres diák egymásutániságából áll. Egy-egy műsor ösz- szeállításánál az előzőekhez hasonló nagy szerepe von a hangnak, zenének, különböző ötleteknek, amelyek elvezetnek a dolog lényegéhez és a képek között gondolati kapcsolatokat eredményeznek a nézőkben. A diaporáma kiindulópontjo lehet gondolat, hangulat, élmény, ötlet, kitolódó, geg és még nagyon sok más is — mondta Mánfai György. Magyarországon két központja van a diaporómának. Pécsen és Vácon kétévente váltják egymást a nemzetközi fesztiválok, ahová a legjobb magyarok mellett a műfaj külföldi képviselői is rendszeresen eljönnek. — Elsősorban o diaporámázók számában jelentős a lemaradásunk, külföldön több helyen jóval népesebb a műfaj művelőinek tábora. A technikai hátrányunkat jó ötletekkel, ilyen téren szerényebb igényű műsorokkal kompenzálni tudjuk, de komoly szükség lenne arra is, hogy egyre több új olkotó jelentkezzen a régiek mellé. Az érdektelenség talán kicsit a propaganda hiányának is betudható. Európában legtöbben Franciaországban, NSZK-ban, Belgiumban, Hollandiában és Angliában dia- porómóznak. Ezekben az országokban nagyon erős a műfaj, ugyanis a diaporámát reklámként is használják. Hazánkban ez a lehetőség még csak most van kibontakozóban, de komoly jövője lehetne az idegenforgalmi vagy termékbemutatókon. A másik, nálunk még kihasználatlan lehetőség a diaporáma oktatásban történő hasznosítása. Egyes tantárgyak alapfokú, vagy akár felsőfokú feldolgozásánál, ismeretterjesztő előadások illusztrálásánál fontos szerepet kaphatna — a külföldi minta példáján -, a diaporáma — mondta véleményét Mánfai György. — Milyen lépéseket tesz a gondok elhárítására a pécsi stúdió? — Legutóbb éppen a 87-es fesztivál megrendezéséért, színvonalas lebonyolításáért tettünk komoly erőfeszítéseket, remélve, hogy a szakmai közönségen kívül másokat is vonzani fog a rendezvény. Csoportunk — amely jelenleg egy Pécset bemutató műsoron dolgozik —, hetente hétfőn oz Ifjúsági Házban tartja foglalkozásait. Ezek a találkozásaink nyitottak, bárki bejöhet hozzánk diáit, vagy papírképeit bemutatni, ha igénylik, szakvéleményt is mondunk munkáikról. Szívesen látjuk azokat az amatőröket is, akik esetleg saját műsoraik összeállításában kérnek segítséget. De nem mondhatunk le arról sem, hogy olyanok jelentkezzenek, akiket komolyan érdekel a műfaj. — Baranyában nagyon sok tehetséges fotós működik, aki esetleg a diaporámában is kamatoztatni tudná művészi ambícióit — mondta végül a stúdióvezető. Mánfai György öt évvel ezelőtt kezdett el foglalkozni a diaporámával. Elkészült munkáival sok szép eredményt ért el, a legutóbbi sikert az Ai- gyelán Györggyel közösen készített műsor hozta számára, amellyel két nemzetközi fesztiválról is értékes dijakat hoztak el. Az ambiciózus fiatalember egy éve vette át a pécsi csoport irányítását. K. E. Képernyő lliiiiiil I Nyitott a tévé Jegyzetiró, mert haladni akar a korral, s mert magába akarja szívni a keleti széllel érkező új áramlótokat, kinyitja a tévét. S ezzel, mint azt a bölcs közhely mondja, ablokot nyit a világra. Ha a keret a régi is, az új üvegezés új távlatokat nyit. A Magyar Televízió, jó propagandistához méltón, a nyíltság jegyében új rovatokat nyitott a programban. S hogy a szűk látókörüek szemét is felnyissa, már a címadásban egyértelművé tette állásfoglalását. Kinyitotta az Új~nyitott könyvet, és a vállalkozás bátorságát is bizonyítandó, elkezdte a Ha mi egyszer kinyitjuk a szánkat című humortörténeti sorozatot. Az igazsághoz tartozik, hogy ez a nyitás televíziónk történetében nem előzmények nélkül való: volt egyszer egy Nyitott boríték című műsor is. Az azonban mór akkor a levéltitok megsértésére emlékeztette e jegyzetirót, amikor ezt még nem is tapasztalta. Más, ma is élő műsorok ugyancsak ezt a nyílt szellemet képviselik. A világpolitikai panorámát nyitó Panoráma, s a belpolitikai műsorok némelyike. Itt is van egy újszülött, a Hazai tükör. E nyitottság jegyében készülő műsorok láttán jegyzetirót az a kérdés foglalkoztatja, miért akkor olyan nyílt a Magyar Televízió, ha térben és időben távoli problémák bemutatására vállalkozik. A Panorámából megtudhatjuk, hogyan működik a columbiai kábitószermaffia, de azt nem tudjuk, mi a helyzet nálunk a zöldségesmaffiával. Hallhatjuk, miként vélekedik a szomszédos ország polgára az ottani politikai helyzetről, nálunk legfeljebb a szilveszteri programban hallhatjuk, hogy egy megkérdezett szerint nemcsak a kormányfő, hanem az összes miniszter is Grósz Karcsi. Ez azonban legfeljebb viccnek jó, politikai véleményalkotásnak kevés. Láthatjuk, hogy a moszkvai hivatali szobában a falon új kép van a régi keretben, de azt nem vizsgálja a televízió, mi hogyan állunk az üvegezéssel és a keretezéssel. A hazai tájképhez való közeledés nem kedvez a nyitott Ságnak. Minél messzebb van valami, annál pontosabban látszik, minél közelebb van, annál jobbnak tűnik. Az új nyitott műsorok is a jelen helyett a múlt felé nyitottak: az Új nyitott könyv egy tizenhat évig dobozbazárt tévéjátékkal kezdett új fejezetet. A Ha mi egyszer kinyitjuk a szánkat pedig 1945- től mutatja be, milyen bátor mindig a humor. A cím Salamon Béla egyik vidám szerepéhez kapcsolódik, melyben a „ha én egyszer kinyitom a számat, ha én egyszer elkezdek beszélni" felkiáltással tartja sakkban a vállalati (osztály)vezető- ket. Nos, a nyitott száj még nem bizonyít semmit. Ha az ember kinyitja a száját, lehet, hogy ásít, lehet, hogy eszik, lehet, hogy az orvos vizsgálja a torkát. Ha valami nyitott, nyílt, nyilvános, akkor az sem nem bátor, sem nem vakmerő, sem nem fenyegető. Egyszerűen természetes. Mindazt azonban, amit az ember nem tart természetesnek, őzt hangsúlyozza, felhívja rá a figyelmet, vívmánynak tartja és elismerést vár érte. Ahol a nyilvánosság egészségesen működik, ott nem is látszik a működése: ott nincs se ablak, se keret, se üveg, ott nincs semmiféle nyílászáró. A tévé nyitottsága persze nem lehet több, mint a környezeté. De lehet kevesebb, mint ezt a rádióval való összehasonlítás mutatja. A nyitottság, ha megvalósul, csak annyit bizonyít, hogy a tévé (és környezete) a felnőtt emberi érintkezéshez és érdekérvényesítéshez legalább valamit konyít. M. P.
