Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)
1988-02-09 / 39. szám
1988. február 9., kedd Dunántúli napló 3 Fodrászok - együtt vagy szétválva? A rekonstrukcióval párhuzamosan Harc az életben maradásért 1 A Petőfi, a Nagy Jenő és a Szigeti utcákban egymás mellett tcbb fodrászüzlet is üzemel Költségcsökkentési intézkedések a Fodrászipari Szövetkezetnél A mohácsi kirendeltség önállósult, a többiek maradtak 1988 elejére a Baranya Megyei Fcdrászipari Szövetkezet válsághelyzetbe jutott: megkezdődött a harc az életben maradásért. Ezen az igen alacsony jövedelmezőségű szolgáltatási területen o költségek nagymértékű növekedését csak jelentős áremeléssel tudták volna ellensúlyozni, azonban ez esetben a vendégek megtartását kockáztatják: fizetőképes kereslet híján pedig becsukhatják a boltokot! Ennek tudatában a lehetséges 26,5 százalékos áremelés helyett mindössze tíz százalékot hajtottak végre január elsejével, azaz még a 15 százalékos általános forgalmi adót sem hó. rítják ót a szolgáltatást igénybe vevőkre. Hogy mégis nyereséggel zárja az évet o szövetkezet, s jövője továbbra is biztos legyen, a vezetőség kezdeményezte a nagyszövetkezet szétválását négy önálló egységre, három kisszövetkezetre, és egy szövetkezetre. A javaslat indokai között a következők szerepeltek: c megyei irányítás (ezzel együtt a mosoda, tmk, ellenőrzés stb.) költségei ez esetben megszűnnének, 50—100 dolgozó könnyebben összetarthat takarékosságban, maximális munkateljesítmény elérésében, mint félezer. — Az ez év eleji közgyűlésen az a határozat született, hogy a kirendeltségek közül csak Mohács önállósodik, és válik kisszövetkezetté — így ismerteti a történteket Szokolai Imréné, a szövetkezet elnöke —, azonban a többi, a siklósi, komlói, pécsi kirendeltség továbbra is együtt fog dolgozni. Bár a gazdaságossági számítások a szétválást értékelték pozitívnak! A tagok elmondták, hogy 1963-ban ők nem akarták a nagy megyei szövetkezet megalakulását. De az eltelt negyedszázad alatt itt megélhetést kaptak. Bizonytalannak tartják, hogy éppen most tudna megállni a lábán egy kisebb szervezet. Azt kérték a vezetőségtől, hogy a fennmaradásra együtt keressék a lehetőséget. A tagság határozata alapján a vezetőség költségcsökkentő intézkedések sorozatába kezdett, tudatában annak, hogy ez az egyetlen esély a túlélésre, a minimális nyereség (ötvenmilliós árbevétel mellett 6-800 ezer forintos nyereség) elérésére. Költség és eredmény felhasználási, illetve képződési helyének megállapítása céljával megkezdték a kirendeltségi érdekeltségi rendszer kialakítását. Eddig az eredményt városonként külön-külön és vidéket összevonva nézték, ezentúl a siklós—szigetvári, a komlói és o pécsi kirendeltség önálló egységként szerepel, s a területek munkáját a helyi vezető irányítja, értékeli, figyeli. A központi mosoda létszámát három fővel csökkentették, ez évtől csak Pécset látják el tiszta ruhával. Vidéken helyben mosnak, így megmarad a kijuttatósi költség. A szállítási költséget azzal is lefaragják, hogy az anyagszállítást havonta egy alkalommal végzik, míg ez idáig hetente-kéthetente mentek a gépjárművek alapanyagokkal. berendezésekkel, eszközökkel az üzletekbe, szerte Baranyában. A gépkocsiparkot megfelezik: eladnak két Nizzát, marad egy személygépkocsi és egy Barkas. Ezekkel jár a vízvezeték- szerelő és a villanyszerelő. Ök ketten egyben anyagbeszerzők és szállítók is. A tmk-mühely megszűnt, vidéken mellékfoglalkozásúnkkal oldják meg a szükséges szereléseket, javításokat. (Korábban a központi tmk-műhelyből jártak ki a megyébe a különböző szakmunkások.) A takarítólétszóm folyamatos felszámolásával tovább csökkentik a bérköltséget. — A kirendeltségi érdekeltségi rendszer kidolgozása néhány hónapot igénybe vesz — mondja Szokolai Imréné. — Egyénenként és egységenként is meg kell határozni az elvárható teljesítményeket. Azt már most tudjuk, hogy havi tízezer forintos árbevétel alatt nem lehet termelni, dolgozóinktól ez a minimális elvárás. Természetesen figyelembe vész- szük azt az esetet, amikor az adott vidéki körülmények e határ elérését lehetetlenné teszik. Ez évtől a szolgáltatásban megszűntek a korábbi bérszabályozási kötöttségek, Így már nem kell ragaszkodni a kis keresetű, ugyanakkor kis teljesítményű dolgozókhoz! A munkahelyek értékesebbek lesznek, az ittmaradók stabilabb megélhetéshez, több vendéghez jutnak. — Szünnek-e meg fodrászüzletek? — Az első negyedév végére ez eldől — válaszol az elnök. — A tanács azonban igencsak felháborodik egy-egy üzletbezáráson: hivatkozva arra, hogy szolgáltatást végzünk. Ugyanakkor ilyen körülmények között mi nem működtethetünk veszteséges egységeket. Ez ugyanis a szövetkezet létét veszélyeztetné. közel négyszáz ember munkalehetőségét, valamint a megye lakosságának fodrászati-kozmetikai ellátását, amiben a kisipar és az egyéb gazdálkodók mellett jelentős részt vállalunk. Legutóbb a patacsi üzlet borzolta a kedélyeket (és a frizurákat): a szövetkezet térítés nélkül lemondott a PIK- bérleményről a kisiparossá lett fodrász javára. Azonban a helyiséggazdálkodás késlekedett a kiutalással, így egy hónapig (egész januárban) női fodrász nélkül maradtak a környékbeliek. — Aztán azt is meg kell vizsgálni, hogy szükség van-e ötven méterenként fodrászra? — folytatja az elnök. — Pécsett, a Szigeti út elején és a Nagy Jenő utcában szinte egymás szomszédságában található három üzlet. Amikor megnyíltak, akkor az ár-bér arányok mások voltak: támogatott szolgáltatás, mesterségesen leszorított árak jellemezték az akkori helyzetünket, s ennek megfelelően a nagy kereslet volt a jellemző. A támogatások csökkenésével, az elkerülhetetlen áremelésekkel megváltozott minden: ma már luxusnak számít a fodrászhoz, kozmetikushoz járás. A nyereségadó-visszatérítési kedvezmény a minimális nyereség miatt alig érinti a szövetkezetét. Odo jutottak, hogy talán még az alsóbélotelepi üdülőjüket is kénytelenek lesznek eladni, mert nem jut pénz a fenntartására. Erről majd a küldöttgyűlés dönt. A szövetkezet szerencséje, hogy nincs hiteltartozása, valamint a három éve kapott 4,5 milliós OKISZ-támogatással és 3,3 milliós saját fejlesztéssel minden olyan korszerűsítést elvégeztek, amellyel néhány évig megfelelő állapotú üzletekben, viszonylag jól felszerelten fogadhatják a vendégeket. L. Cs. K. Közel egy éve vitték számitógépre a munkaügyi adatokat az erőműben Számítógépes szervezés a Pécsi Hőerőműben A bajor erőmüvek után Pécsett a nyugatnémet Diebold cég Az idő pénz. Különösen az egy olyan vállalatnál, melynek az éves termelési értéke meghaladja a kétmilliárdot. s ahol minden másodperc, perc vogy óra is alapvető változásokat hozhat. A Pécsi Hőerőműben javában tartó teljes technológiai rekonstrukció mellett az idő-követelményre, an- nok gazdoságossági oldalára is gondolva kezdték megvalósítani az információs rendszer- fejlesztést. Somos/ László, a Pécsi Hőerőmű Vállalat igazgatója a fejlesztő munka céljáról:- A belső irányítás részeként olyon információs rendszert hozunk létre, mely az eddigieknél gyorsabban, hatékonyabban biztosítja, hogy a megfelelő vezetői szintek naprakész és számukra szükséges és nélkülözhetetlen információkhoz jutva megalapozott döntéseket hozhassanak. A számítógépes irányítás képes csak szinkronban lenni itt oz erőműben a túl gyorsan lefutó folyamatokkal, épp ezért szükségszerű igényünk a bevezetése, hisz a gyors beavatkozás, értékelés és döntés nálunk anyagi vonatkozásban is nagy jelentőségű lehet. A Pécsi Hőerőmű rekonstrukciójára eddig 2,5 milliárdot fordítottak és további 5-6 milliárdos korszerűsítésre kerül sor 1995-ig. A megújuló erőmű gazdaságos és biztonságos üzemelése, tehát irányítása viszont elképzelhetetlen a hagyományos módon. Ezt felismerve mór a rekonstrukció tervezésével egyidőben felvetődött az igény a belső szervezés és irányítás korszerűsítésére. Ot szervezéssel foglalkozó cég ajánlata közül végül is c nyugatnémet Diebold cégé találtatott minden szempontból a legkedvezőbbnek. — Hasonló szervezési munkát végeztek mór bajor erőmüveknél, Így a módszerük kellően kiforrott, tehát korszerű szellemi terméket vehetünk át. Az is a Diebold mellett szól, hogy külső tanácsadóként ők nyújtották a legnagyobb garanciát orra, hogy a végrehajtás következetes és eredményes lesz — mondja oz igazgató. A Konzum reklámpropagandája Pécsi szakember „Az év reklámfőnöke Évente 60 nagyobb akció a vevő megnyeréséért f I A Skála-Coop által 1986- ban alapított „Az év reklámfőnöke" kitüntetést az országban másodikként Drégely Tamás, a pécsi Konzum Kereskedelmi és Ipari Rt. reklámosztályvezetője kapta meg 1987. évi kimagasló árunép- szerűsitö tevékenységért. Korábban egy budapesti reklám- szakember részesült ebben az elismerésben. A pécsi osztályvezető most 68 Skála-áruház ugyanilyen posztban lévő vezetőjét előzte meg. Az elismerést nemrég vette át Budapesten. Az odaítélésben közrejátszott az is, hogy kevés pénzbefektetéssel racionális reklámozást fejt ki ő és 12 fős közössége. Módszereik révén a vállalati forgalmat jelentősen növelik. A pécsi Konzum 170—180 kereskedelmi és gyártó céggel tortja az üzleti kapcsolatot, akiknek az igényéről naprakészen tud a reklámosztály. Némelyik partnerrel közösen dolgozzák ki a propagandomun- ka terveit. Az áruház főként Baranya, Somogy, Tolna megyében folytat aktív árunép- szerűsitést. A reklámosok elsősorban a vevők szokásaira, lélektani beállítottságára építenek azzal a céllal, hogy örömmel, játékosan keresse mindenki a megfelelő portékát. Ezért meglepik őket például nyereménysorsjeggyel, ingyenes kiegészítő árucikkel. Évente átlag 60 akciót szerveznek a vásárló megnyeréséért, de tavoly már 150-et bonyolítottak le. A több mint ötszáz négyzetméteres kirakatfelületen sűrűn cserélik az áruféleségeket, s gyakran rendeznek be „akciós" kirakatrészeket. Reklámfogásaik változatosak. így egyebek között a Skála-áruházak között Pécsett alakítottak ki először videóláncot 12 tévével, aminek a rajzfilm-, videóklip- és reklámanyagát hetente kétszer „frissítik fel". Sajót rendezésű filmeket is vetítenek. Itt működött elsőként az üzletek sorában képújság, ma is népszerű a hangstúdió. Szinte egymást váltják a gyors divat- és termékbemutatók.- Kevés, ha csak rutinosak vagyunk, megújulni is kell. Most majd a plokátokkal, a feliratokkal, a mozgólépcsőn történő divatbemutatókkal, a saját formatervezésű termék- előállitással is szeretnénk előbbre lépni, ugyanis a termékeladásban egyre keményebb lesz a versenyszellem - mondja Drégely Tamás, aki egyébként a Konzumban az 1976-os nyitás óta reklámfőnök és 27 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Baranyában elsőként szerzett felsőfokú képzés során reklámpropaganda szakon diplomát. Kilenc éve tagja a Skála-Coop tíz fős propagandabizottságának. Cs. J. A PHV még 1986 áprilisában megkötötte a szerződést a CM Diebold magyarcrszági Kft-vel az információs rendszer korszerűsítési keretkoncepció kidolgozására, s ezt a munkát még az évben el is végezték. A helyzetfelmérés során kive- sézték a vállalat jelenlegi számítógépes rendszerét, a legfontosabb feladatterületeket és funkciókat (termelés, anyaggazdálkodás, karbantartás, rekonstrukció és műszaki fejlesztés, munkaerő és személyzeti ügyek, pénzügyi, számviteli és igazgatási adminisztráció), a szervezeti felépítést és munka- megosztást, valamint a vezetői információs rendszert. Kidolgozták a funkcionális, majd az információtechnikai programtervet, mely a korábbi szakaszokban megfogalmazott feladatok megvalósításához szük- iséges technikát (hardver, szoftver), határozta meg és megkezdődött a végrehajtás. (A technológiai számítógépes üzemelés és ellenőrzés a csehszlovák Ciris rendszerrel már majdnem megvalósult.) A szervező cég felodatkato- lágust készített a vállalatról. Ez az áttekintés megmutatja, hegy hol szükséges, illetve hegy hol nem kell számítógépet alkalmazni, ugyanodkor megadta a jövőre is gondolva a feladatokhoz legalkalmasabb számítógépeket is. A PHV céljainak legmegfelelőbb az IBM számítógép lenne, az viszont a mo viszonyai között megfizethetetlen. Így helyette a kisebb teljesítményű VAX típusú 9 Mbite központi memó- riájú számítógépet szerzett be a vállalat. — Ahhoz, hogy nálunk termelőeszköz legyen a számítógép az irányítás terén is, legalább 8—10 év szükséges. Számításaink szerint az irányítási rendszerünk kiépítése viszont 5-6 éven belül megtérül. A VAX központi gépünkhöz nemsokára 20 terminál (közülük 7 önálló kisszámitógép) csatlakozik, az anyagraktárakban, a karbantartásnál, az üzemvitelnél, a beruházásnál és más olapvető munkahelyeken ezek a terminálok a központi géppel és egymással is kapcsolatban lesznek. A terminálról leolvasható a létszám, a költségfelhasználás, az eredmény és a nyereség, a termelés pillanatnyi állapota, és akár oz is, hogy az adott időszakban hogyan állunk a terveinkhez képest. — Jelenleg ezekhez a vezetési-gazdasági információkhoz mennyi idő alatt juthatnak hozzá? — A legjobb indulattól is csak jóval az „események" után . . . Murányi László
