Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)

1988-02-07 / 37. szám

Ellenőrzik a vagyonnyilatkozatok «valódiságát A takarékbetét titkos marad Mikor lép közbe a bűnüldözés? A nyilafkozaf előnye Ebben a hónapban elké­szülnek a vagyonnyilatkozat­hoz szükséges nyomtatvá­nyok, és utána megkezdik az árusításukat. Kétféle készül belőlük: egyik az önkéntes, másik a kötelezett nyilatko­zók számára. Az eltérés any- nyi, hogy a kötelezően kitöl­tött nyilatkozatba azt is be kell írni: a vagyont kinek a javára, milyen tartozások ter­helik. Februárban tehát dönteni kell: ki nyilatkozik, ki nem? ■Utána, a március 31 -i ha­táridő lejártával az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal kijelöli azokat az állampol­gárokat, akik önszántukból nem nyilatkoztak, de nyilat­kozniuk kell. Ez ellen felleb­bezésre nem nyílik lehetőség. Még nem állították össze azoknak a körét, akiket köte­leznek a nyilatkozatra. De annyi biztos, hogy a túl nagy és nyilvánvalóan homályos eredetű jövedelmek esetében, valamint vagyon elleni bűn­cselekmények, illetve vám- és devizabűncselekmények, to­vábbá ilyen szabálysértések miatt elítélt, megbüntetett személyeket köteleznek majd erre. Kinek, miért hasznos az önkéntes nyilatkozat? __ El­s ősorban azoknak, okik va­gyonuk eredetét nem tudják egyszerű, nyilvánvaló módon — például örökség, magas munkabér, korábbi magas jövedelem, alaposan ellen­őrizhető ajándékozás — iga­zolni. Vagyis akár törvényel­lenesen — csúszópénz — akár a törvénnyel nem ütkö­ző módon — borravaló — gyarapodott, de az alig vagy sehogysem dokumen­tálható vagyonról ajánlatos nyilatkozni. Hiszen az adó­hatóságok a március 31-ig bevallott vagyon eredetét nem vizsgálják, hanem vizs­gálat nélkül tudomásul ve­szik. Más kérdés, hogy bűn- cselekmény alapos gyanúja esetében a bűnüldöző szer­vek vizsgálhatják. A vagyo­ni nyilatkozatnak az az előnye, hogy bármi történik, az adóhatóság később már csak a nyilatkozat utáni va­gyongyarapodás eredetét vizsgálhatja. Ha viszont va­laki nem ad vagyonnyilatko­zatot, akkor későbbi vizsgá­lat esetén öt évre visszame­nőleg igazolást kérhetnek a gyarapodás forrásáról. Fon­tos tudni: csak a homályos eredetű nagyobb vagyont vizsgálják, általában százez­res nagyságrendű értékűeket, s először zaklatás nélkül. Vagyis előbb az állampolgár megkérdezése nélkül vizsgá­lódnak, például telekkönyv­ben, illetékhivatalban, mun­kahelyi bérelszámolásnál — törvényes keretek között. Ha így nem kapnak kielégítő választ, akkor kell a kérdé­seikre felelni. A lakosság körében már most kérdés: a titkos taka­rékbetéteket be kelt-e valla­ni? Nem kell, mert a titkos­ság elve sértetlen marad. De ajánlatos a pénz kivételekor megőrizni a kapott igazo­lást, a pénzintézet nevét és a betétkönyv számát, mert később esetleg e nélkül nem fogadják el azt az indoklást, hogy a betétkönyvből szár­mazó pénzen vásároltak na­gyobb vagyontárgyat. Az egyik legfontosabb tud­nivaló: a vagyonnyilatkozatok valódiságát ellenőrzik majd, mert így akarják megakadá­lyozni, hogy még nem létező, de később megszerezhető vagyon eredetét előre törvé­nyesítsék. Végül: az adóha­tóságok általában nem mű­ködnek együtt a rendőrség gazdasági rendészetével és a vám- és pénzügyőrséggel. De bűncselekmény alapos gya­núja esetében, valamint gaz­dasági, illetve vám- és de­viza bűncselekmény vagy szabálysértés megtörténte után az együttműködés szük­séges. Földessy D. Hivatali titkok, magánügyek Télén sincs pihenő Pletykál kódunk — de hol a határ? Sztorizik a bíró - Az óvatlan asszony esete Hajóhírek a Balatonról ,,Nincs valami jó plety­kád?", kérdi az ember a ba­rátjától, a társaságban pedig gyakran kezdi így a monda­tot: „Hallottad, hogy...” Van, aki szeret tüntetni jólértesült- ségével, s mert ehhez leg­gyakrabban a munkahely, a foglalkozás és a szűkebb-tá- gabb ismeretségi körben lévők magánélete adja a témát, akarva-akarotlan túlléphetjük oz ártatlan pletyka határát, s még hivatali titkot is megszeg­hetünk. A BTK-t módosító 1987. évi 5. tvr. pontosan körülhatárol­ja az államtitok és a szolgá­lati titok fogalmát. Előbbi a Magyar Népköztársaság poli­tikai, gazdasági és honvédel­mi érdekeivel összefüggő adat, utóbbi állami szerv, társadalmi szervezet, szövetkezet működé­si rendjével, biztonságával van kapcsolatban. Megsérti a tit­kot, aki szabályellenesen ke­zeli az adatokat, külföldre vi­szi vagy illetékteleneknek hoz­záférhetővé teszi. Ha a titok megőrzésére a dolgozó esküt tesz, megsértéséért fegyelmi bi­zottság vagy bíróság előtt fe­lel Ez idáig egyszerű. De mi történik, ha belső ügyeinkről, munkánknak személyekhez kö­tődő részéről anekdotázunk egy társaságban? Ha például egy ügyvéd elmeséli valamely ügyfelének fordulatos történe­tét vagy egy orvos a paciensé­nek betegségét? — Az ügyvéd teljes fegyelmi és vagyoni felelősséggel tarto­zik megbízójának — mondja dr. Bertha Pál megyei bíró­sági tanácselnök, bírósági ta­nácsos. — Ha csak tanácsot ad, akkor is vonatkozik rá a birtokába jutott adatok meg­őrzésének kötelezettsége. A titoksértés az ügyvédi kamara fegyelmi bizottságára tartozik. Különösen súlyosan esik latba, ha ellenérdekű fél számára történik, hiszen akkor anyagi Aárt is okozhat pl. egy va­gyonjogi perben. Az ügyvédre is az vonatkozik, ami az or­vosra: mindketten szoros, bi­zalmas kapcsolatba kerülnek az ügyféllel, hiszen testi vagy lelki bajaikat tárják fel előt­tük. — A bitó is sok mindent lát, hall. Mit mondhat el ebből másoknak? — A tárgyalások többsége nyilváno.s, ami ott elhangzik, nem titok. Hogy mikor nyilvá­nos egy tárgyalás, az koron- kint változik: oz állam vissza is élhet a zárt tárgyalások le­hetőségével, mint ahogyan az az ötvenes években megtör­tént. Ma már csak szigorúan körülhatárolt esetekben lehet­nek zárt tárgyalások. Ami ott elhangzik, hivatali titok, akár­csak az, ami az ítélet előtti tanácskozáson a bírák, ülnö­kök közt lezajlik. Egy-egy ér­dekes ügyről én például me­sélhetek „sztorit”, de csak név nélkül. — Ha az OTP-tisztviselö el- lecsegi, mennyi pénze van a takarékban a szomszédnak? — Megszegi a hivatali tit­kot. A bank még a bíróság előtt is védi oz állampolgár ilyen titkait, csak ha az alkal­mazott felettese vagy az érin­tett felmentést ad, akkor nyi­latkozhat. — Naponta akaratlanul be­lehallgatunk mások telefonbe­szélgetésébe . . . — A belehallgatás önmagá­ban nem bűncselekmény: ha az információ nem megy to­vább, nem történt érdeksére­lem. De ha a távközlési be­rendezésen továbbított infor­mációt nemcsak megszerzem, hanem kiszolgáltatom mások­nak, oz már büntetendő. Mesélik, egy taxis az URH- ján meghallotta, hogy a ba­rátja felesége kocsit kér. Utá­nament, látta, hogy oz asszony a szeretőjével találkozik. Meg­mondta a férjnek. Kérdés: mi a helyzet jogi minősítése. A bárki által hallható URH-tele- fon információja nem titkos. A szerető felemlegetése miatt vi­szont esetleg a becsületsértés paragrafusára kell tekintenünk. Ha már az asszony olyan óvatlan volt, hogy a saját ne­vére kérte a taxit. G. T. Pikáns történet: megszöktet­tek egy asszonyt egy bácskai faluban. De kicsit kínos is: éppen a falu tanácselnöke szöktette meg. A bajai járás legdélibb községében, Hercegszántón először rejtélyes karácsonyi bűnügyként indult ez a histó­ria. Jakab István, a községi ta­nács elnöke szép nyugodtan kocsijába ültette a feleségét és elvitte az onnét 14 kilomé­terre levő Hódunára, hogy: „10 perc múlva itt vagyok ér­ted!" Azóta a férj nem került haza. Csakhogy Jakab István sógora, aki meg éppen nagy dologban volt — átjött a Du­nántúlra malacokért — haza­térvén vette észre: eltűnt a fe­lesége. De ne szaporítsuk a rejtélyeket: Jakab István és só­gornője megszerették egymást és a tanács elnöke titokban megpályázott egy állást a Fe­jér megyei Enyingben azzal, hogy családi élete nem jó, új A MAHART Balatoni Hajó­zási Leányvállalatánál o téli hónapokban is pezsgő munka folyik: o hajózási szünet ide­je alatt a géppark felújítá­sán, a hajók rendbehozatalán, átépítésén dolgoznak, hogy szezonkezdésre üzemzavarok nélkül indulhasson a forgalom. Újhegyi Gyula főmérnök el­mondta, hogy a jelenleg folyó legfontosabb munka a Szé­chenyi motoros komp átépíté­se, melyet a balatonfüredi ha­jógyárban végeznek. Nemcsak 6 méterrel lesz hosszabb a komp egy középen történő tol­dalék beépítésével, de iaz egyik oldalfelépítmény lebon­tásával szélesedik is. így az eddigi 24 személygépkocsi he­lyett 36-ot tud majd szállíta­ni. Újdonság az is, hogy az összes géptermi berendezés vezénylését a kormányállásból tudják majd elvégezni: idáig életet akar kezdeni. Annyira megfelelt a pályázati feltéte­leknek, hogy hat jelentkező közül őt választották. Aztán karácsony előtt - ahogy mos­tanában az eltűnést nevezik - „dobbantott". Az új élettárs­sal. Elmaradt' tehát a régi falusi asszony- meg leányszöktetések romantikája: a falnak támasz­tott létra és o búcsúlevél, meg az utcán végigcipelt bátyú. Mindössze egy levelet irt dr. Gajdócsy Istvánnak, az Or­szággyűlés kulturális bizottsá­ga elnökének, aki a Bács-Kis- kun Megyei Tanács elnökeként hivatali főnöke, hogy elmegy és úgy gondolja, eddigi jó munka alapján kérheti: de­egy. a motorházban tartózko­dó gépmesternek kellett er­ről gondoskodni. A Kossuth- komp a tavalyi szezonban már ilyen átalakított formában üze­melt - az utazóközönség nagy megelégedésére. További há­rom kompon a generátorok motorjait cserélik le: a régi Csepelek helyett korszerű Rá­ba MAN-okra. A Kelén motoros a Balaton legöregebb hajója az idei és a jövő szezonban még forga­lomba áll, azután teljes külső lemezcserét kell majd rajta végrehajtani. Elterjedt a hír, hogy a Ba- latonfüreden bárként üzemelő testvérhajóját, a Helkát újra vízre bocsátják. Mint Újhegyi Gyula elmondta, ennek költ­ségei 10-12 millió forint kö­rül lennének, egyelőre nem áll rendelkezésre erre o cél­cember 31.-ével megszűntnek nyilvánítsa munkaviszonyát, s így is jegyezzék be a munka­könyvébe, amit kér Enyingre elküldeni. Jakab Istvánnél és a sógort búcsú nélkül hagyták el. A most befejezett hivatali vizsgálat szerint Jakab István tanácselnökként és emberileg semmiféle jogi pénzügyi sza­bálytalanságot nem követett el, mindig mindenben korrekt volt. sőt a falu szerette őt. De ha a tanács testületének be­jelenti tervét, akkor megszó­lalt volna a falu szája. Vagyis a „dobbantás" lehetetlenné vált volna. Hercegszántó meg­sértett hangulatban keres új tanácselnököt, aki nem lehet ra annyi pénz, nem tervezik a visszaállítást. Üj hajóval sem gyarapszik oz idén a balatoni park: egy 200-220 személyes személyha­jó előállítása a mai árakon több mint 20 millió forintba kerülne, illetve — ha külföldi modellt hoznának be - meg­haladná a 30 milliót. Ehelyett a már meglévő ál­lomány gondos megóvása a cél. A Tünde motoroson mo- torjovitást végeznek, a Héví­zen a közelmúltban fejezték be a munkákat, most pedig a Keszthely nevű hajót vontatták ki a javítósólyára. Február végére a kompok olyan állapotba kerülnek, hogy el lehet indítani a két part közötti forgalmat - ha az idő­járás is megengedi. Verebics János „jött-ment". Hiszen a régi fa­lusi vélemények szerint aki nem tősgyökeres a faluban, az kicsit mindig gyanús, mert „olyan jött-ment". Jakab István is a szomszédos Goráról ke­rült Hercegszántóra. A hely­beli férfiak pedig haragszanak is rá, de néhányon irigylik is és a szántói utcán mostaná­ban újra divatba jött a régi nóta: „A virágnak megtiltani nem lehet, hogy azt szeresse, kit a szíve úgy szeret!” Min­denesetre többé nem válasz­tanak „jött-mentet" elnöknek, mert a helybelinek az . arcán könnyebben észreveszik, hogy melyik asszonnyal hogyan pil­lant össze. Földessy Dénes ,,A virágnak megtiltani nem lehet!” Asszonyszöktetés Hercegszántón Miközben a sógor malacokért- menf, megszökött a felesége Á hipofízis­ügy Könyv és akadémikusi vélemény Volt egyszer egy orvosper. Tavaly történt, hogy dr. László Ferenc professzort, a Szegedi Orvostudományi Egyetem taná­rát a hipofízis-ügyben másod­fokon három évre felfüggesz­tett szabadságvesztésre és 100 ezer forint pénzbüntetésre ítél­ték. Az ügyről két fiatal sze­gedi újságíró, Balogh Tamás és Dlusztus Imre írt tényszerű, átfogó és tárgyilagosan szim­pátiát mutató, remek könyvet. Emberi agyalapi mirigyre, hipofízisre van szükség például a növekedési hormon előállí­tásához, amellyel törpenövésű gyerekeken segíteni tudnak. Ezen kívül a hipofízisből elő­állíthatok más, a tudományos kutatásban és a napi gyógyí­tásban egyaránt hasznosítható hormonok is. Dr. László Ferencet, aki az­óta egy szegedi MÁV-rendelő- intézetben orvos, megfosztották egyetemi tanári státusától, hi­szen azzal is vádolták, hogy engedély nélkül, önálló külke­reskedelmi tevékenységet foly­tatott. (A professzor azóta a tudományos kutatásaihoz ka­pott akadémiai támogatás megvalósítási helyszínét a Sze­gedi József Attila Tudomány- egyetemen kérte. Sikerrel . . .) Dr. László Ferenc védeke­zésül a perben egyébként el­mondta, hogy a hipofíziseket azért adta el az adott olasz cégnek, mert ezekért ellen­szolgáltatásként a gyógyító­kutató tevékenységhez nélkü­lözhetetlen gyógyszer-készít­ményeket és berendezéseket kapott. Szabálytalan dolgot csinált, de az ellenérték a köz javára rendeltetett. A Hipofízis-ügy című könyv részletesen elemzi a történte­ket. Megszólaltat minden il­letékest oz ügyben. A VDN megkereste dr. Flerkó Béla akadémikust, a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem anatómiai intézetének professzorát, aki­nek a neve az USA-ban mű­ködő hipofízis kutatóközpont egyik vezető szakemberével kapcsolatban említödik meg a könyvben.- Mindenekelőtt megjegyez­ném: ha egy tetemből kivett anyaggal beteg emberen se­gíteni tudunk, akkor ezt én, lelkiismeretem szerint, mindig is elfogadhatónak tartom. An­nak ideién valóban felvettem a kapcsolatot az amerikai Par- low professzorral, aki a készít­ményekért 2000 hipofízist kért a POTE anatómiai intézetétől. Érdeklődtem és megtudtam, hoov nem küldhetek neki, mert titiák a szabályok. A rendel­kezést tudomásul vettem. Min­denesetre a jelenlegi pénz­szűkös időszakban sokszor csak személyes ismeretségek alap­ján lehet bizonyos készítmé­nyeket, antiszérumokat. hor­montartalmú anyagokat besze­rezni. Éppen két hete tele­fonáltam újra Parlownak, hogy szeretnék tőle kapni a hipo­fízis alapanyagú készítményei­ből, hiszen ez gyógyítási és kutatási célra egyaránt szük­séges. Bízom pozitív vála­szában. Flerkó professzor igen szen­vedélyesen ecsetelte anyagel­látási és készülékbeszerzési körülményeiket. Igen szenvedé­lyes a vita a mai magyar egyetemek eszközellótósi lehe­tőségeiről is. A pénzről, ami úgy tűnik, nem lesz több o közeljövőben. A hipofizis-ügy egyik pon­tos látlelete, példája a jelen­legi körülmények lehetséges alakulásának is. Bozsik L. vasárnapi 3

Next

/
Thumbnails
Contents