Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)
1988-02-06 / 36. szám
Háromlakásos társasház Szigetváron, a Kórház utcában — tervezte Borbás Gábor Sarokház Mozsgón — tervezte Borbás Gábor (Kaposterv) A közelmúlt hónapokban több riportunk jelent meg a megye különböző helységéből azzal a feleimmel, hogy „Keressük az év lakóházát". Annak eredtünk a nyomába: helyénvaló-e az, hogy az ÉVM által kezdeményezett igen fontos pályázat számára óriási fehér foltok vannak. Dénesi Ödön Ybl-díjas építésszel kerestünk fel több baranyai települést, elsősorban olyanokat, amelyek a korábbi pályázati években nem jelentkeztek. A tapasztalatunk megegyezett a várakozással, és nemcsak abban, hogy mindenfelé találtunk szép, új családi házakat, hanem abban is, hogy láthattunk rossz megoldásokat is, ami arra figyelmeztet: végre ki kell lépni a pályázat Pécs-centrikusságá- ból, mert a jó példák népszerűsítésével eloszlatható gondok szerte a megyében vannak, Pécsett pedig a mértéktartó, a jó ízlés keretein belül mozgó példákra kell figyelni. Riportjaink megjelenése után beszéltük meg a tapasztalatainkat az építésszel. Dénesi Ödön ezzel az általánosítható megállapítással kezdte mondandóját: — Van építési kedv, és van elegendő telek is. Vannak rendezési tervek a településeken, s azoknak az előírásait tisztességesen be is tartják a helyi építési hatóságok. Helyenként túl keskeny telkeket láttunk, amiket szemlátomást láncházakhoz alakítottak ki, ám közben változott az építtetői igény. Ezek a telkek bizony nagyon szűkösek a hagyományos fésűs beépítéshez. — És eqyébként is, hol van már o hagyományos fésűs beépítés? — Hát ez az! A magyar falu hagyományos utcaképében éppen az volt a megnyerő, hogy a megjelenésükben egyéni házak összességükben harmonikus képet alkottak, hiszen a tömegükben, a magasságukban azért egyformák voltak. És most? Minden házon látszik a tehetősség, ami nem egyszer disszonanciához vezet: sokszor bántóan eltérők a párkánymagasságok és a padlószintek, hogy csak a legszembetűnőbbeket említsem. Szóval, igen vegyes a kép. — Ez viszont nem zárja ki a belső iránti igényességet, amire igen szép példákat láthattunk igen korszerű házakban. — Való igaz, hogy az építtetők otthonteremtő igényessége magas színvonalú, legalábbis az általunk látott házak többségét tekintve. Meglátszik ez a felhasznált anyagban, a komfortosságban, a felszereltségben, o korszerű, energiatakarékos megoldásokban stb., stb. Ugyanakkor Kitörni a kishitűség béklyójából Beszélgetés Dénesi Ödön Ybl-díjas építésszel ózonban — és ezt nem szabad elhallgatni! — láttunk olyan házat, ahol a jónevű építész behódolt az építtetői igénytelenségnek, s csak zuhanyozót tervezett az egyébként meglehetősen nagy alap- területű családi házba, és sajnos, az alaprajz sem kínál helyet egy későbbi, tisztességes fürdőszobának. — Ha már építészről van szó, sok, számunkra ismeretlen névvel találkoztunk. bizony sajnálnák a háztól ezt a teret. Pedig az építésznek nem lenne szabad belemennie az ilyen építtetői szorításba. A kétszintes, száz négyzetméter körüli alapterületű házban a belső lépcsőháznak megfelelő kényelmet és biztonságot kell nyújtania, különben terhessé válik a mozgás. — Találkoztunk jó építészi gondolat félreértelmezett megvalósulásával is. voltam kíváncsi. Ezért nem lepett meg, amikor a kisebbségi érzéssel találkoztunk. A nagyon jó saját házat létrehozó kőművesmester azzal intézte el, hogy „nem oda való ez", a hatóság embere is úgy vélte: bármi is születik a területén, igazán nem rúghat labdába, és a Pécs közeli remek ház tulajdonosa is esélytelennek érezte magát... — Ezt a nem tudom, miért keletkezett kisebbségi érzést Uj családi hói Somberekén — tervezője Várhalminé Németh Ágnes (BÉV) — Ez számomra is meglepő volt. A tapasztalat • szerint sokkal tágabb az építészi kör, mint a pályázatból sejteni lehetne. De nemcsak ezt tartom fontosnak, hanem azt is,, hogy ezek, a számunkra ismeretlen nevű építészek — néhányuk a megyehatáron túlról jött — )a környezet alapos vizsgálata után a falu morfológiájához kitűnően illeszkedő épületeket hoztak létre. — Megnyerő külsejű épületek figyelemre méltóan és átgondoltan szép belső tereit láthattuk. Viszont volt valami, amit nem hagyhatunk említés nélkül: a belső lépcsők. — Hát igen, azok a belső lépcsők ... A tágas, sokhelyiséges enteriőrök általában jól kapcsolódóan vannak megoldva, ugyanakkor a lépcsőházak szűkösek, meredekek, tehát tosszul használhatók. Mintha- Szigetváron a Turbéki úti új lakóterületen volt ez, ahol az építész 6 vagy 8 családi ház átriumos jellegű egybeépítését képzelte el. Szimpatikus és jó lakások szerves tartozéka a belső udvar, amely ez esetben a szomszédtól elzártan töltheti be jól a hivatását, hiszen mintegy a lakás többedik — és mennyezet nélküli — szobájaként is felfogható lenne. Az intimitást biztosító zárt, fölözött kerítést azonban „megtakarították". Sőt, a megkérdezett tulajdonos ezt egyenesen jónak is tartotta. Sajnálom, mert nehezen tudom elképzelni, hogy valóban jó lehet „egymás szójába látni". Mert ezek a csöppnyi, egymáshoz tapadó, és ily módon egymásra nyíló udvarok csak ezt tudják. — Amikor a riportsorozatot kezdeményeztem, a pályázattól való távolmaradás okóra valóban fel kell oldani Pécshez közel és Pécstől távol egyaránt, mert amíg ez nem történik meg, a pályázati rendszer nem töltheti be igazán a feladatát. Találtunk ugyanis olyan, a környezetükkel együtt mívesen megmunkált házakat, amelyek bátran pályázhatnának. A magánerőből épülő házak igen nagy hányada épül vidéken; az ott élő építtetőket kell elsősorban inspirálni, a nagyvárosi villák példája pedig erre nem alkalmas, hiszen azok egy egészen másfajta életforma teréül szolgálnak, a falusi életformától idegen épület falun nem mutat példát semmire. — Sőt talán még káros is, ha a falusi környezetben a nagyvárosi villacsoda mása jelenik meg . .. Hársfai István 1988. február 6., szombat Tények könyve ’88 Baló György műsorvezető és Lipovecz Iván tudósító, akiket a képernyőről jól ismerünk, különleges és nehéz feladatra vállalkoztak, amikor az információtömegből kiválasztották a leglényegesebbnek tartott összefüggéseket és tényeket, s ezeket közérdeklődésre számottartó művé igyekeztek formálni. „Ezt a könyvet — amely két kiadó merész vállalkozásaként jött létre — elsősorban azoknak ajánlom, akik velünk, a szerkesztőkkel együtt előbb mindig a „ki, mi, hol, mikor, mennyi?" kezdetű kérdésekre szeretnének választ kapni. Azért, hogy utána — épp a ténybeli információk birtokába jutva — könnyebben kereshessék a választ a kérdések kérdésére, arra, hogy miért?" — vallja a könvvről Lipovecz Iván. A terjedelmes, 852 oldalas munka almanach-jellegű kézikönyv elkészítésében 72 szakember vett részt, a szerkesztésben kilencen működtek közre. Készítőinek szándéka szerint a könyv a hozzáférhető legfrissebb adatbázisra épült, tematikája széles körű, ezért közérdeklődésre és szakmai alkalmazásra egyaránt számot tarthat. A kézikönyv a naptár, a névnapok és az Sl-mérték- rendszer ismertetésével kezdődik, amelyet 15 fejezet követ. A politika iránt érdeklődőket az I. fejezetben a szerzők az 1986/87. évek fontosabb eseményéiről tájékoztatják, az V. fejezet a nemzetközi szervezeteket ismerteti. A történelem egyes korszakait a III. fejezet tárgyalja, korszerű szemlélettel egymás mellé helyezi a magyar és egyetemes történelem, a kultúrtörténet, valamint a tudomány- és technikatörténet fontosabb eseményeit. Ugyancsak közérdeklődésre tarthatnak számot a Föld és a Világegyetem, a népesedés, a népmozgalom, a nyelvek, a vallások, fejezetek. A földrajzot érdeklőket elsősorban A világ országai című fejezet kötheti le. amelyben az egyes országok tömör természeti és oazdasági jellemzését találjuk. Különösen jól hasznosíthatók az egy főre jutó nemzeti össztermék adatok, mivel először nyílik a széles közvéleménynek lehe- tőséae arra, hogy ezen adatok alapián a tőkés és szocialista országok értéktermelését összehasonlítsa. Jól szelektált a Világ- gazdaság című feiezet, amely az egyes ágazatok tárgyalása mellett a világgazdaságban jelentkező irányzatokkal is foglalkozik, átfo~ó nemzetközi gazdasági adatokat közöl, ami a közgazdászok érdeklődését is bizonyára felkelti. Korszerű információkkal szolgál a Technika, tudományok című fejezet is, amely a matematika, a fizika és a műszaki-technikai területéről nyújt hasznosítható tényanyagot. így a fejezet foglalkozik a számítástechnika alapkérdéseivel, a számítógépek, a robotok elterjedésével, valamint planetá- ris környezetünk választási lehetőségeivel. Külön fejezetet szentelnek a szerzők az atomenergia felhasználásának, tájékoztatást adnak az atomerőművek biztonságának kérdéseiről, a nukleáris fegyverekről. Elsősorban a közvélemény tájékoztatására készült a Táplálkozás című fejezet, amely többek között az egészségtelen táplálkozás veszélyeire hívta fel a figyelmet, táblázatokat (napi vitaminszükséglet, ajánlott napi energia- és tápanyagfoayasztás) és nemzetközi táplálkozási statisztikákat közöl. A nemzetközi kutatás, oktatás, kultúra kérdései is helyet koptak az egyik fejezetben, amelyben adatokat találunk az egyes területekre fordított kiadásokról, a könyvkiadásról, a telefonellátott- f ságról, valamint a tömegkommunikáció mutatóiről. A sportkedvelők érdeklődését elégíti ki a XIV. fejezet, amely tartalmazza a nyári és téli olimpiák legfonto- ' sabb adatait, a világcsúcs fejlődését az egyes sport- | ónokban a viláabajnokságok eredményeit, valamint magyar versenyzők és csapatok világversenyeken elért helyezéseit. A könyv terjedelmének 1/6- át a Magyarország társadalmi-gazdasági helyzetét bemutató táblázatok, információk teszik ki. Figyelemfelkeltő alcímei a fejezetnek: Reformhullámaink, A mezőgazdaság szocialista átszervezése, Az új bankrendszer, Adóreform, A társadalombiztosítás rendszere, Az állam és intézményei, Igazságszol- aáltatás, Honvédelem, belbiztonság, Társadalmi és tömegszervezetek, A magyar- országi egyházak és feleke- zetek, Maayor tudomány, oktatás, kultúra. A Ténvek könyve ’88 sokoldalúan hasznosítható kézikönyv, amit viszonylag magas árfekvése (275 Ft) ellenére az érdeklődők figyelmébe ajánlunk. Dr. Vuics Tibor Elméleti kutatások, gyakorlati segítség A Pénzügykutató Rt idei tervei Csütörtökön a Pénzügykutató Rt. képviselői tájékoztatták az újságírókat munkájukról, idei terveikről. Tardos Márton vezérigazgató elmondotta, hogy, a múlt év novemberében alakult szervezet bekapcsolódott a tőzsdenapok szervezésébe, és részt vesznek különböző gazdasági kutatásokban is. Legújabb tervük reformkönyv-sorozat indítása. Bekapcsolódnak a magyar gazdaság szervezeti rendszerének korszerűsítésébe, elsősorban elméleti kutatásaikkal, de vállalatoknak gyakorlati segítséget is nyújtanak. Több megrendelést is kaptak már pénzintézetek, nagyvállalatok, különböző kisszervezetek részvénytársasággá, korlátolt felelősségű társasággá való átszervezéséhez. A megrendelők között van két kereskedelmi bank is. A Pénzügykutató Rt. jövedelemérdekelt szervezet; 26 részvényes 23,3 millió forintos tőkével hozta létre. Arra számítanak, hogy már az első évben nyereséges lesz a szervezet működése. Osztalékot egyelőre nem fizetnek, a többletbevételt kutatási célokra és könyvkiadásuk finanszírozására kívánják fordítani. Bekapcsolódnak a magyarországi tőke- és pénzpiac szervezeti problémáinak elemzésébe. Részletesen vizsgálni kívánják a pénzügyi szabályozás jelenlegi gyakorlatát, hatékonyabbá tételének lehetőségeit. Rendszeres jelentéseket tesznek majd közzé a magyor gazdaság helyzetéről, a könyvkiadás keretében pedig eddig nem publikált köz- gazdasági munkákat jelentetnek meg. Az első ilyen könyv válogatást közöl a Magyar Nemzet című lap Megújuló Gazdaság rovatában megjelent közgazdasági írásokból. HÉTVÉGEQ
