Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)
1988-02-05 / 35. szám
1988. február 5., péntek Dunántúli napló 3 A tagkönyvcserét előkészítő beszélgetések tapasztalatai Passzivitással nem jatiiatank előrébb, Az MSZMP Központi Bizottsága 1987. június 23-i határozata alapján a párttagsági könyvek érvényessége 1988 végén lejár. A párttagsági könyvek cseréje, ha csak környezetéből kiragadottan. elvontan értelmeznénk mint fogalmat, akkor jórészt formális, főként adminisztratív munkával járó feladatra utalna. Valójában a tag könyvcserével kapcsolatos munkában az adminisztratív rész a legkisebb súlyú. Az MSZMP KB a tag- könyvcsere politikai célját nem kevesebben jelölte meg, mint hogy az segítse elő a társadalmi, gazdasági és kulturális élet minden területén a XIII. kongresszuson kitűzött céloknak, a párt politikájának a megvalósítását, tömegkapcsolatainak elmélyítését, mozgósítson a társadalmi-gazdasági kibontakozási program végrehajtására, erősítse a pártfegyelmet, pártdemokráciát, a nyílt közösségi légkört, a jobbító szándékú kritikus, önkritikus szellemet, a pártszervezetek, párttagok felelősségéi. A múlt év végén a tagkönyv- csere előkészítését szolgálva a pártalapszervezetekben valamennyi tag véleményét megkérdezték az elvi, országos jelentőségű kérdésekről éppúgy, mint saját közösségük, munkahelyük helyzetéről. A beszélgetések nyilt eszmecserévé, párbeszéddé, közös töprengéssé, vagy éppen alkotó vitává váltak az alapszervezetek zömében. Ezeknek tapasztalatairól kérdeztünk néhány alap szervezeti párttitkárt. A Május 1. Ruhagyár komlói gyáregységének pártalap- szervezetében — miként a dolgozók összlétszámában is — a nők jelentős túlsúlyban vannak. A szalag mellett dolgozó munkásnők, a közvetlen tér melésirányitók s magasabb szintű gazdasági vezetők egyaránt tartoznak ehhez az alapszervezethez. Rendkívül felkészülten jöttek a beszélgetésre és felelősséggel szóltak országos dolgokról, várospolitikáról, a nagyvállalat és a gyáregység gondjairól egyaránt — mondja Bérezés Já- nosné, az alapszervezet titkára. Nem panasznapot tartottak: a jobbítás szándékával fejtették ki véleményüket, aggodalmaikat. — Általános volt az a nézet, hogy a kibontakozási program jó alap az ország gazdaságának fellendítésére. Szimpatikusnak találták az új összetételű kormány munkájának eddigi lendületét, ugyanakkor a társadalmi szervektől megújult lendületet várnak. Egyértelműnek tekintik, hogy a társadalmi-gazdasági kibontakozási program megvalósításában az üzemi munkásságnak meghatározó szerepe van. A párt vezető szerepe további erősödésének zálogát nem az operativ irányításban, hanem a határozott irányvonalban és a határozatok végrehajtásának következetes ellenőrzésében látják. Szükségesnek tartják az ideológiai munka, pártoktatás megújulását, hiszen az utóbbi években, hónapokban számos olyan jelenség bukkant fel, amelyek értelmezése gondokat okoz. Természetesen sokan kitértek a szociális kérdésekre, az idősek, a pályakezdők, csaladalapítók, a nagycsaládosok nehezülő gondjaira, amelyek enyhítéséhez szükségesnek látják, hogy ezeket fokozottabban támogassák a társadalmi szervezetek. A vállalat és a gyáregység helyzetét a beszélgetések során sem lehetett különválasztani: a kettő összefügg, de a problémák még sincsenek teljes szinkronban. A Május 1. Ruhagyár nehézségekkel küszködik, a nyereségtervét ' nem tudja teljesíteni. Új piacokra volna szükség, a minőségi követelmények viszont magasak, azok teljesítéséhez korszerűbb gépek kellenének. Bár nem kevés ilyent szerez be a vállalat, de ez is kevés, többre viszont most nem futja. Ezzel kapcsolatban többen felvetették, hogy va^on vállalatoknál is megkezdődött-e a sikertelenség okainak feltárása, vizsgálata, a programkészítés? A komlói gyáregység viszont évről évre termelési volumenének több mint ötven százalékát tőkés piacra termeli és kiváló minőségben. Éves terveit 100 százalék felett teljesíti. A ruhagyártásnak azonban csak egyik folyamata zajlik ebben a gyáregységben, az önállóvá válásnak tehát még a lehetősége sem merül fel. Az a nézet volt uralkodó a véleményekben, hogy a gyáregység nemcsak képes továbbra is tartani az eddigi jó termelési színvonalat, hanem még növelni is tudja. Alapszervezetünk tagjai példamutatásukkal, szakértelmükkel ezt meghatározóan segíthetik. Megfogalmazódott az az igény is, hogy az alapszervezet belső életének is meg kell újulnia: az aktivitás, a vitaszellem nem maradhat a pártcsoportok szőkébb keretei között. Passzivitással nem juthatunk előrébb. Az MSZMP baksai pártvezetősége irányítása alá három alapszervezet: a termelőszövetkezeté, a baksai és az ócsárdi községi tartozik. A három alapszervezetnek összesen 104 tagja van. — Mindenki szólt az ország nehéz gazdasági helyzetéről. A kritikus hangú véleményekből kitűnt, hogy elsősorban az eddigi eredményeink megőrzése érdekében aggódtak — mondja Tamás Károly, a pártvezetőség titkára. — Többen felvetették, hogy a negatív jelenségek az ország gazdasági helyzetében már korábban érzékelhetőek voltak, s ehhez képest késtek az intézkedések. Szóltak az áremelések közhangulatot rontó hatásáról, a fiatalok és az idősek hátrányos anyagi helyzetéről, arról, hogy túl bonyolult, bizonytalanságot keltő az adóval kapcsolatos eljárás, erélytelen a törvényellenes magatartást tanúsítókkal szembeni fellépés. Felvetődött az is, hogy ideológiánk sok vonatkozásban elmaradt a gyakorlattól, meg az is, hogy a nagyobb horderejű gazdasági intézkedéseket társadalmi vitára kellene bocsátani. Ugyanakkor a felvetett gondok egyeztetése közben az is kitűnt, hogy valamennyien támogatják a kibontakozási programot. Főként a lakóterülethez, a szövetkezethez kapcsolódó tennivalókra vonatkozó javaslatok kerültek szóba. Például az, hogy a szocialista brigádmozgalomban rejlő versenyszellemet állítsuk jobban a termelés szolgálatába. Többen javasolták, hogy egy-egy termelési jellegű tanácskozás célját párttagjaink jobban tudnák a megvalósításban segíteni, ha alaposabb betekintésük lenne az egyes gazdasági feladatok részleteibe. Ehhez gyakoribb személyes találkozások kellenének a gazdasági vezetőkkel. Véleményem szerint a tag- könyvcserével kapcsolatos beszélgetések segítették az egységes szemlélet és cselekvőkészség kialakítását. A Pannónia Sörgyár III. számú pártalapszervezetéhez azok tartoznak, akik nem közvetlenül a termelésben dolgoznak és nem is a kereskedelmi részlegnél, vagyis a műszakiak, a szállítási osztály és az igazgatóság többi dolgozói. A taglétszám 30. — Valamennyiüknek van folyamatos pártmegbízatása, s mindegyikük lelkiismeretesen végzi azt. Örömmel tapasztalta vezetőségünk: senki sem nyilatkozott úgy, hogy nem érzi jól magát az alapszervezet közösségében - mondja elöljáróban Honti Lajosné titkár. — A beszélgetések során szinte mindenki megfogalmazta azt a pozitív véleményt, hogy a megújult kormányzati munka lendülete és nyitottsága a kibontakozási program sikerének egyik fontos biztosítéka. Felvetették azt is, hogy hasonló racionális, egészséges kádercsere más szervezetekben, s nemcsak ilyen szinten is hasznos lehet. Elő-előbukkant az aggodalom az életszínvonal csökkenése és az 1988-ban várhatóan nehezebb megélhetés miatt, de ezzel együtt a bizalmat is kinyilvánították. A oyár gazdasági vezetése által kidolgozott tervek, célok iránt is. S ez aligha meglepő, hiszen amikor mostanában vállalatok szanálásáról, egyes területeken, egyes szakmákban munkahelyek megszüntetéséről lehet hallani, akkor nálunk termelési kapacitást bővítő rekonstrukció folyik. Ez megnyugtató, noha amíg ezek a munkák tartanak, mindenkinek sokkal nehezebb: a rekonstrukció folyamatos termelés mellett valósul meg. Arról is szóltak párttagjaink, hogy az ideológiának nem lehet már megkerülni mindazt az átértékelődést, amely a nem is olyan régmúltban elfogadott szocializmusképben ez idáig is árnyaltabb lett, vagy éppen módosult. Sokan úgy látják, hogy csorbult a politikai, közösségi munka tekintélye, s ezt helyre kell állítani. Akadtak olyan vélemények, hogy ezt szolgálná, ha a párt nemcsak elvi irányvonalként, de bizonyos kérdéskörökben konkrétan határozná meg a feladatokat. Elhangzott olyan kritika is, hogy a vezetők keveset tartózkodnak a munkások között, pedig ha azt tennék, reálisabb információhoz juthatnának gondjaikról, véleményükről. Párttagjaink a saját szervezeti életünk javítását is felvetették, s többek közt a vitakészséget hiányolták, ami végül is a bátorságon, bizalmon és a felkészültségen múlik. D. I. Félbeszakadt a rekonstrukció A Bánki Donát úti iskola uszodája jelenlegi állapotában Egy iskolai uszoda szárazon Kétség sem férhet hozzá: az lenne az ideális, ha minden iskola rendelkezne nemcsak szabadtéri sportpályákkal, tornateremmel, de saját uszodával is. Gazdasági lehetőségekhez mérten ez egyelőre vágyálom. Ahhoz a kevés iskolához képest, ahol már van uszoda, de a túlnyomó többséghez képest is, ahol nincs, egészen sajátos a pécsi Bánki Donát Üti Általános Iskola helyzete: van is uszodája, meg nincs is. Van, mert egyszer megépítették. mégpedig a MÉV szakemberei társadalmi munkában, s ■nincs, mert hovatovább egy évtizede nem üzemel. Amióta a Karikás Frigyes Utcai Általános Iskola beolvadt a Bánki Donát Úti Általános Iskolába, az intézménynek 900-nál is több tanulója van. A két iskola összevonásának időszakára tehető a mostani helyzet kiindulópontja: konstrukciós hibák miatt az uszoda olyan állapotba került, hogy a KÖJÁL nem engedélyezte tovább az üzemeltetését. Az uszoda teljes rekonstrukciója vált szükségessé. Az uszoda hosszúra nyúló üzemeltetési szünetelése időszakára sem maradt ki a test- nevelési tantervből az úszás. Bár nem kényelmes, időveszteséggel járó megoldás és komoly szervezést is igényel, de a legalapvetőbb vízisportban most is szerezhetnek jártasságot a Bánki Donát úti általános iskolások. A testnevelés tagozatosak újabban a Belvárosi Általános Iskola uszodájába járnak, a többiek — a legkisebbeket kivéve — a Hullámfürdőbe. A szülők vállalták a mindezzel járó költségeket. A tanulók gyorsabb utaztatásához sikerült megszerezniük a PVSK autóbuszát. A VII. ötéves tervi felújításokban szerepelt az uszodának a rekonstrukciója. El is kezdték a munkát, több minden el is készült belőle — az öltözők, zuhanyozók, a medence betonozása, de pénzügyi fedezet hiányában a felújítás félbemaradt. A fontossági sorrendben előrébb álló felújításokra kellett a pénz: színház, Leőwey Gimnázium, Mátyás király Utcai Általános Iskola, a Gyárvárosi Általános Iskola fűtéskorszerűsítése. Az uszoda rekonstrukciójából éppen a legköltségesebb részeket, a működését lehetővé tevő, gépek beszerzését és beépítését napolták el. S bármennyire is szomorú egy létező és mégsem üzemelő iskolai uszoda, a realitásokkal számolni kell: ebben az ötéves tervben nem valószínű, hogy működőképes lesz. Az uszoda rekonstrukciójának befejezése nem került le a tervbe vett felújítások listájáról: ha máshol sikerül annyit megtakarítani, hamarabb megvalósulhat. D. I. Nyolc téma- és egy célvizsgálat A Baranya Megyei NEB ez évi tervei Elfogadta ez évi munkatervét a Baranya Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a február 4-én Pécsett megtartott ülésén, amelyen dr. Vida József elnökölt. Nyolc téma- és egy célvizsgálatot tartanak, ezenkívül két beszámoltatást terveznek. Foglalkoznak azzal, hogy a találmányokat és az újításokat miként hasznosítják az iparban, hol tart a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztési programjának a végrehajtása, miképpen alakulnak a külkereskedelmi csereügyletek. Megvizsgálják azt is, hogy a fogyasztói és termelői árellenőrzés hatékonysága hogyan érvényesül, mi a helyzet a lakossági közétkeztetésben. Értékelik közérdekű bejelentések alapján az állami lakás- gazdálkodást, a mezőgazdaságban művelhető földek termőképességének javítására elfogadott komplex meliorációs megyei program megvalósítását. Igyekeznek feltárni a belföldi távolsági áruszállítósok veszteségforrásait is. A KERMIvel közösen végrehajtandó cél- vizsgálat keretében a kereskedelmi forgalomban lévő termékek minőségvizsgálatára, valamint ezzel kapcsolatban o fogyasztói érdekvédelem helyzet, értékelésére is sor kerül. Beszámoltatják a Dél-dunántúli TÜZÉP Vállalat igazgatóját arról, hogy idén mi várható az építőanyoq-ellátásban. A Baranya Megyei Tanács igazgatási osztályvezetője pedig arról számol be, hogy mit tesznek a gyermek- és ifjúságvédelem érdekében. Folyóiratszemle A TÁRSADALMI SZEMLE legutóbbi szórnának vezető írása „Két évtizede új utakon - a reformok útján” címmel emlékezik meg arról, hogy az 1968. január 1-jén bevezetett ,,új gazdasági mechanizmus” húszéves. Az írás többek között megállapítja, hogy húsz éve egy új korszak, egy történelmi kísérlet kezdődött a magyar- országi szocializmus fejlődésében. Egy olyan út kezdete volt, amelynek távlataiban egy olyan szocialista gazdaság körvonalai rajzolódtak ki, ahol a vállalatok gazdálkodási döntéseiket önállóan, elsősorban a piaci szempontok figyelembevételével hozzák. Az állam pedig a „nagy kérdésekkel", a szerkezetátalakítás stratégiai irányainak meghatározásával, a gazdasági folyamatok makroszintű szabályozásával, a piac megfelelő működésének biztosítósával foglalkozik, s csak kivételesen hoz vállalati gazdálkodási típusú döntéseket. Két évtized Megállapítja a cikk, hogy ma mór egyre világosabban látható, hogy e változások maguk után kell hogy vonják a társadalom többi szré- rájának átalakulását is. A reformfolyamatnak ki kell terjednie az emberi együttélés „normarendezésétől” a kultúra, oktatás, politikai viszonyok megújulásáig. E nélkül a gazdasági átalakulás maga is torzó maradhat csupán. A gazdasághoz hasonlóan az emberi együttélés egyéb területein is kiemelkedő szerephez kell jutnia az egyéni és csoportos öntevékenységnek, a közösségek önszerveződésének, amelyre azután az egész társadalom közös ügyeinek intézése épülhet. Húsz év alatt társadalmunk minden szférája mélyreható átalakuláson ment keresztül. A legfőbb változások mégis a gazdaságot érintették, a reform maga is alapvetően — egyesek szerint talán kissé szűkkeblűén is — ezt a területet vette célba. A napjainkra kialakult súlyos. a lakossági fogyasztást visszafogó kényszerítő helyzet, valamint a környező szocialista országokban kibontakozóban lévő átalakulások részben kedvező, részben kényszerítő feltételeket teremtettek a reformfolyamat újabb, immár a társadalom minden szférájára kiterjedő szakaszának megkezdéséhez. A kidolgozott stabilizációs és kibontakozási program a mai kor feltételeire alkalmazva fogalmazza meg az 1968-as reform célkitűzéseit. Időközben jelentősen átalakultak tevékenységünk belső és külső feltételei — állapítja meg az Írás —, ilyenformán nem ismételhető!; meg változatlan formában a húsz évvel ezelőtti tételek. Azonban az 1968-as reform legmélyebb céljai aktuálisak ma is. Többek között a mai napig sem sikerült kioldani a vállalatok és a központi irányítás közötti túlzottan szaros, immár gazdasági-pénzügyi kötelékeket: továbbra is keresni kell a vállalati piaci reagálást a stratégiai mak- roszemlélettel egyesíteni képes irányítási megoldásokat, melyek a szocialista tulajdonviszonyok között is biztosítják a hatékony eszközáramlást. A gazdasági reformfolyamat mai szakaszának legnagyobb kérdése — hívja fel többek között a figyelmet a cikk - abban áll, hogy miként sikerül összeegyeztetni a piac szabályozását a vállalati önállóság s hatékony gazdálkodás követelményével. E történelmi tanulási folyamat újabb fejezetét, egy újabb nekirugaszkodást jelenti a stabilizációs és kibontakozási program. Végrehajtása nem egyszerűen jelenlegi súlyos gazdasági gondjainkon segíthet. Az ipari szerkezet folyamatos korszerűsödését és a dinamikus műszaki fejlődést biztositó szabályozott piaci mechanizmusok megteremtésével kirajzolhatja egy korszerű szocialista gazdaságszabályozás fő kereteit. M. E.
