Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)

1988-02-29 / 59. szám

1988. február 29., hétfő Dunántúli napló 3 Pécsi panelkorszerűsítési tervek az évtized elején Az elvetélt magzat esete „Nem szerettéK... A maga idejében korai voll-" Álmélkodva néztük nemrég □ tévében a budapesti káposz­tásmegyeri lakótelep nívódíjas házait, amelyek újfent bizonyí­tották: lehet a panelból mást is csinálni, mint a kocka kü­lönféle változatait. Újfent — mondom, mert az utóbbi egy­két évben hol bátortalanul, hol merészebben jelentkeznek, igaz, minisztériumi biztatásra - az újvonalú házgyári po- nelépületek. De ugyan tudja-e — em- lékszik-e rá? — az olvasó, hogy Pécsett még a „biztatás" előtt (1982 tavaszán kelt az ÉVM- ben „A lakásépítés fejlesztési törekvései" c. ajánlás) szüle­tett egy tanulmány igen gaz­dag rajzos melléklettel, ami éppen arra tett ajánlásokat, hogyan lehetne apró változ­tatásokkal úgy megújítani a panelos építkezést, hogy el­kerülhető legyen a sokat át­kozott egyhangúság. Ezt ugyanis 1981. március 23-i számunkban „Panelból - szeb­ben" címmel mutattuk be. A „Pécsi korszerűsített panelos homlokzati javaslatok" c. ta­nulmány nem aratott sikert, ha valami megmagyarázhatat­lan okból nem zárkóznak el az „illetékesek", Pécs úttörő lehetett bolna a panel hu­manizálásában, ahelyett, hogy a monotónia évekig tartó kon­zerválásával mostanában kezd az újítók nyomdokaiba lépni. (A dolog tragikomikuma, hogy Pécsről „elszármazott" tervek szerint más városokban - Ka­posvár, Szekszárd - már rég­óta épülnek „más" panelhá­zak.) A tanulmány kidolgozója Til- lai Ernő Ybl-díjas építész volt, aki végigjárta a paneltervezés rögös és aligha népszerű út­ját, s bár egyik balszerencsés (mert az alkalmazott üvegla­mellák utóbb potyogni kezd­tek) kísérletével — a Szalai András úti pizsamaházakkal - nívódíjat is kapott, ezzel az ajánlati gyűjteménnyel akarta bizonyítani: messze nincsenek kihasználva a panelban (is) rejlő lehetőségek. Idézzünk csak a hét év előt­ti cikkből, hogy aztán — jog­gal! — kérdezhesse az olvasó: hol van mindez? „A panelt eddig a sematizmus diadalá­nak hittük és Íme, mit lehet belőle varázsolni. Előbb az ablaktormákkal próbál bűvész­kedni a tervező . . . aztán oda­varázsol egy zsalut, egy re­dőnyt és mindjárt minden más lesz . . . Aztán az erkély-mell­védek ... a loggia-kivágások . . . És azt tudtuk-e, hogy a panelháznak is van sarka? Olyan, amit sarokablakkal le­het hangsúlyozni. És a loggia­elemek, egyazon tipus más­más betétezéssel kilenc alak­ban jelenhet meg .. . Megje­lenik a magastető is ..." Az említett kilenc közül egyetlen másmilyen jelent meg annak idején az egyik Bajcsy- Zsilinszky úti házon, ám azóta is az „eredeti" egyetlen áraszt­ja el Pécset, most áthömpöly- gött a nagyárpádi városrész­be is. Tillai Ernő fejből idézi az UNIBER-től származó „ko­rabeli" rendreutasító levelet, ami - meggyőződése szerint — évekre visszavetette Pécsett a panelkorszerűsités gondola­tát, hiszen az akkori szemlé­let hű tükre volt. Íme: „Az oldalfal a mellvéd magassá­gától kisebb kiállású, ezért te­rasznak minősül. A loggia fél alapterülete beszámítható a lakásalapterületbe, ez pedig nem. Tehát csökkent a lakások alapterülete, ezzel együtt nö- vedekett a fajlagos költség."- A javasolt újításokat va­lamiért nem szerette a beru­házó, rejtett ok miatt a ki­vitelező is a típuspanelhoz ra­gaszkodott — keresi ma a magzat elvetélésének a ma­gyarázatát az építész. - A maga idejében talán korai volt? Nem volt államilag tá­mogatott panelfejlesztés, nem volt előrevivő mozgatórugó és még egy kísérleti ház sem épülhetett meg. - Így folytat­ja a gondolatot: — Az igazi panelház az lenne, ahol csak az a panel, ami kell, azaz a szerkezet, de a homlokzat már valami más. Ezzel szem­ben - 1. a 24 emeletest - a másra alkalmas szerkezet, mint az IMS is úgy van felöl­töztetve, mintha panel lenne. Egyébként nem az az igazi baj, hogy panel a homlokzat, hanem az azonosság. - És így fejezi be: - Minél rosszabb a panel, annál jobb, mert annál előbb jönnek rá, hogy csinálni kell végre valamit. Országszerte csinálnak is! És — hiába született itt a gon­dolat — elkésetten Pécsett is. „Régi" panelházak magastető­vel, néhány ház másmilyen log­giával, változott küllemű há­zak másmilyen alaprajzzal . . . Vajon milyen példát mutatna ma Pécs, ha az évtized ele­jén rálép az ajánlott útra? h. r. Gomba szárad <s dohány holy ást Konzerv helyett E témában annyi a kérdő­jel, hogy stílszerűen talányo­son kezdem. Mi az? Fehérjék­ben, vitaminokban és ásványi sókban rendkívül gazdag és hasznos élelmiszer, a Pécsi Ál­lami Gazdaság jóvoltából las­san már 10 éve egyre kere­settebb, ám önmagában is roppant kényes termék, hisz a leszedését követően hamar kell fogyasztani vagy tartósitani. Na, mi az? Aki a csiperke­vagy a laskagombára tippelt, az nyert, annak jó étvágyat kívánok. S aki nem jött volna rá, annak is hasonló a nyere­ménye, hisz ízletesen készíthe­tő el és igencsak jó étvágy- gyal lehet elfogyasztani mind­két gombafajtát. De hagyjuk a találós kér­déseket. Maradjunk a csiper­kénél (sampinyon) és a las­kánál. Kilenc éve foglalkozik egyre intenzívebben o PAG e két gomba termesztésével (ter­meltetésével) és szervezett ér­tékesítésével. Azóta beetették a piacot. Sőt, jelenleg mór kevésnek is bizonyul a termés. Ha viszont még jobban meg­ugrik a termelés, akkor jut bőven friss gomba a piacra és exportra is. (a bécsiek már megkedvelték a pécsi gom­bát) és a konzervált gomba is kelendő. Jelenleg a konzerválás a legkényesebb pontja a gom­bának. A Győri Afész tartósitó- üzeme saját értékesítésre csi­perkét és a PÁG-nak bérmun­kában laskát konzervál. E ter­mékek íze, aromája a legké­nyesebb ízlést is kielégíti, de a külleme még nem vonzza eléggé a kényes igényű kül­földi (gyakorta még a hazai) vevő sem. A tartósítás másik útja: a szárítás. A PAG és a Pécsi Dohánygyár egyezségre jutott, így a PD-ben tavaly megkezdődtek a gombaszárí- tási kísérletek. Rózsa Antal, a PAG gom­baágazatának vezetője biza­kodó, főleg a laskaszáritáshoz fűz sok reményt, hisz amint elmondta: a szárított laska küllemre is szemet gyönyör­ködtető szolmasárga, az aro­máját jobban megőrzi és ál­lagát is jobban visszanyeri a főzésnél, mint jelenleg a csi­perke. A laska a legszezoná- lisabb gombájuk. Télen — amikor keresik — roppant drá­ga a termelési költsége, nyá­rom - amikor viszont fő sze­zonja van és olcsón előállít­ható — nemigen keresik. így, ha a PD kísérletei végképp sikerrel járnak, tehát indul­hat a nagyüzemi szárítás a dohánygyárban, akkor a nyá­ri többlettermelést átmenthe­tik a laskahiányos téli idő­szakra. Irimi Sándor, a Pécsi Do­hánygyár igazgatója is fantá­ziát lót a laskában, azaz a szárított laskában. Hisz a PD már jó ideje úttörőmunkát vé­gez, nagyon sok új eljárást találtak ki és vezettek be a cigarettagyártásnál, s nem mondhatnak le arról. hogy mással is kísérletezzenek. Fog­lalkoznak a nikotin előállítá­sával, melyre részben új technológia kialakítása érde­kében eredményes kísérleteket végeztek. S jött a laska. Ami­nek szárításához technológiá­val és befektetésre váró tőké­vel is rendelkezik a PD. Az első kísérletek várakozáson felüli eredményeket hoztak, de hátravannak még a finomító (laborvizsgálatoktól függő) vál­toztatások. A dohánygyár a téma alaposabb megismerése érdekében az Országos Piac­kutató Intézet egyik munka- közösségét teljes körű piacku­tatással bízta meg, s ez a tanulmányterv felöleli az étke­zési gombák termesztését, a friss és a tartósított gombák értékesítését is. (Egyébként mélyhűtött félkésztermékként is kiváló a laska.) Néhány hónapon belül el­dől, hogy létrejön-e a Pécsi Állami Gazdaság és a Pécsi Dohánygyár közös vállalkozá­sa a laskagomba-száritásra és -értékesítésre. Murányi László Negyvenéves az MHSZ Jelentős évfordulóhoz ér­kezett a gazdag múlttal és tapasztalatokkal rendelkező Magyar Honvédelmi Szövet­ség. Ma negyven éve 1948. február 29-én a párt kezde­ményezésére a Magyar Parti­zánbarátok Szövetsége és a Magyar Partizánok Bajtársi Szövetsége egyesüléséből lét­rejött a jogelőd szervezet, a Magyar Szabadságharcos Szövetség. Az elmúlt évtize­dek során a szövetséget többször átszervezték, közben más-más nevet viselt (Ma­gyar Szabadságharcos Szö­vetség 1948—1955: Magyar önkéntes Honvédelmi Szö­vetség 1955—1957; Magyar Honvédelmi Sportszövetség 1957—1967; Magyar Honvé­delmi Szövetség 1967-től). Az 1956-os év belpolitikai eseményei az akkor még fia­tal Magyar önkéntes Hon­védelmi Szövetséget sem kerülték el nyomtalanul, amely az ellenforradalom hatására kettészakadt, azon­ban a szövetség eredeti cél­ja: — a lakosság, különö­sen az ifjúság honvédelmi nevelése, politikai tudatfor­málása, a sorköteles fiata­lok általános és szakhonvé­delmi előképzése, egészsé­ges, edzett fiatalság nevelé­se — mindvégig megmaradt, s azt szilárdan, céltudato­san végeze, s végzi napja­inkban is. Eredményesen hozzájárult a párt honvédel­mi politikájának megvalósí­tásához, érvényesítéséhez. Kezdettől fogva jelentős tömegeket vonzott, mozgat- tott, kiváló sportolási lehető­ségeket, kulturális progra­mokat kínálva és biztosítva az érdeklődő fiatalságnak. Megyénk MHSZ-szervezetei napjainkban több mint 16 000-es létszámmal rendel­keznek. Klubiai megtalálha­tók a tanintézetekben, az üzemekben, vállalatoknál, s szinte a megye minden 1000 főt meghaladó községében. A közel 200 klubtitkár kö­zött és a klubtagság sorai­ban számos párttag, KISZ- tag, tartalékos tiszt és tiszt- helyettes végez önzetlen és eredményes munkát. A párt- szervezet és -szervezetek mindenkor kellő figyelmet és törődést tanúsítottak az MHSZ szervei és klubjai iránt, s teszik ezt a jövőben is. Együttműködésük a KISZ- szervezetekkel, az úttörőkkel, a munkásőrséggel, a taná­csokkal, a Magyar Néphad­sereg alakulataival -szervei­vel, a fegyveres testületekkel és a gazdálkodó egységek­kel gyümölcsöző, hasznos, a közös célok elérését aktivan segíti elő. Szakágai: lövész, rádi­ós, könnyűbúvár, modellező, gépjárművezető, repülés, ej­tőernyős, tartalékos — az if­júság hasznos elfoglaltságát, társadalmunk aktív — alko­tó tagjaivá való nevelését biztosítják. Felkészítik a Magyar Néphadsereg számá­ra a sorköteles ejtőernyősö­ket. rádiósokat, könnyűbúvá­rokat, hivatásos gépjárműve­zetőket, akik a katonai szol­gálat teljesítése után vissza­térve a polgári életbe hasz­nosítani tudják megszerzett szakmájukat. Az MHSZ munkájának ha­tékonysága nemcsak a klub­tagság létszámában, rendez­vényeik színvonalában mutat­kozik meg, hanem kiváló sporteredményeik, szorgalma­san, hozzáértően, s lelkesen végzett tevékenységük is demonstrálja azt. Hasznos és nélkülözhetetlen a társada­lom számára az a sokirányú, fegyelmezett, színvonalas te­vékenység, ami az MHSZ- szerveinél és klubjaiban fo­lyik. Az évforduló alkalmából köszönet és elismerés az aloDitóknak, népünk igaz fia­inak, s köztük külön is azok­nak, akik az ellenállás hosz- szú éveiben nem fáradtak meg a kemény harcokban, akiknek a felszabadulás után rr=a vol* erejük megúiulni, sokszor keservesen megszer­zett tapasztalataikat hasz­nosítani, s kinevelni azt a generációt, akik tovább vit­ték. s ilven maoas szintre juttatták e jelentős szervezet munkámnak színvonalát. Hiúságunk nevelését, szo­cialista gondolkodásának, tudatának feilesztéséf min­din fontos fpladn'aok tekin­tette. s ennek iqénvo. **ük- séaesséae a mai időkben, s a iövőben még hatványozot­tabban jelentkezik. Minden társszervnek, egvüttműködőnek, minden intézménynek, minden iaaz maqvar embernek erkölcsi kötelessége kell hogy le­gyen a cél közös megvalósí­tása. Megalakulásának évfordu­lóián kívánjuk a Magyar Honvédelmi Szövetségnek, minden társadalmi aktivistá­jának. társadalmi bizottsá­gok tagjainak, hogy munká­juk továbbra is legyen eredményekben gazdag, ki­tűzött céljaik elérését koro­názza siker, munkájukat vé­gezhessék, s végezzék úgy, ahogy azt tőlük elvárja, ké­ri pártunk, kormányunk és dolgozó népünk. Dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára Nem ismerheti a hangulat szó igazi tartalmát, aki még nem volt olyan programon, ahol többszáz gyerek egyszer­re szórakozik, egyszerre érzi jól magát: tapsolva, kiáltozva, Mérleghintázni a Modern Talkinggal A Három kívánság Pécsett helyéről felugrálva, szurkolva egymás sikerének. A pécsi Apáczay Nevelési Központban három előadáson majd ezer, tíz év körüli fiú és lány fo­gadta kitörő örömmel a te­levízió Három kívánság című műsorának vezetőjét, Dévényi Tibort és a címadó sláger éne­kesét, Eszményi Viktóriát. A kívánságműsor a leghá- lósabb dolog a világon. Egyének kémek és tömegek szórakoznak rajta, mert oly különbözőek az Ízlések és mégis oly egyformák. — Mikor két éve kitaláltam ezt a műsort, nem gondoltam volna, hogy ekkora sikere lesz. Minden előadás után kilenc­venezer levelet kapunk — mondta Dévényi Tibor. — Rengeteg energiámba kerül egy-egy műsor összeállítása, hiszen a legképtelenebb ötle­teket küldik be a gyerekek. Volt, aki azt próbálta velem elintéztetni, hogy állandóan tejberizs legyen az oviban, mások iskolájuk rövidebb- hosszabb szüneteltetéséért próbáltak közbejárni. A leg­érdekesebb kérést beküldő kislánynak az volt az óhaja, hogy a Modern Talking együt­tes egyik tagjával mérleghin- tózhasson egyet gondtalanul. Aki rossz volt, maradjon ül­ve - mondja Dévényi a gye­rekeknek, és csapkolódnak a székek, ugrálnak fel helyükről a kisemberek. Aztán újra he­lyet foglalhatnak, ismét játék következik. — Az adta az ötletet, hogy úgy láttam, nagyon kevés program szól a 2—14 éves gyerekeknek - mondta Dévé­nyi Tibor. — így a három kí­vánság mellett tinidiszkókat is tartok ennek a korosztálynak. 22 éve diszkózom, ez egy na­gyon lelkes generáció.- Neked is van gyereked?- A közelmúltig agglegény voltam, nemrégen kötöttem házasságot Szabó Kati táncos­énekessel, tízhónapos fiamat Daninak hívják.- Elég kevés időd maradhat rá .. . — Van munkám bőven. A Képes hét rovatvezetője va­gyok, dolgozom a rádiónak, tévének . . . — No és még ezek a vidéki haknik . . .- Nem haknik ezek, - for- tyan fel Dévényi Tibor. — Itt találkozom a közönséggel, így még jobb műsorokat tudok készíteni. — Mi lesz a legközelebbi Három kívánságban?- Gyereknapon találkozunk újra a képernyőn. Minden eddiginél hosszabb és több szenzációt tartalmazó műsor lesz. Maradjon titok o tartal­ma, mindenesetre világraszóló eseményeket is tervezünk, pél­dául egy találkozót Mar-ido- nóval, a híres focistával . . . Bozsik L.

Next

/
Thumbnails
Contents