Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)

1988-02-28 / 58. szám

j|: A Naksotetoríi Végétért ? „Tudtam, hogy el kell fogadni” Látogatás Széles Lajosnál, a szer törzskönyvezése után Ibolyántúli fények A mesterséges napozás sem veszélytelen Sokan kezdik el ilyenkor tél végén mesterséges fé­nyek mellett edzeni, barní­tani a bőrüket, megalapoz­va a tavaszi-nyári napozást. Egyre több embernek van otthonában kvarclámpa, és egyre szaporodnak a soláriu. mok is. De vajon ártalmat­lanok-e a mesterséges nap­fény sugarai, mennyire ha­sonlítanak a természetes napfényhez? A természetes napfény ibolyántúli tartományának csak bizonyos része jut el a földfelszínre: a hosszúhullá­mú ibolyántúli sugarak - ezek adják a bámulást - és a közepes hullámhosszúak, amelyek a fájdalmas leégé­sért felelősek. A rövidhullá­mú a legnagyobb energiájú fény, a bőr:ünkre ez lenne a legveszedelmesebb, ezt szerencsére elnyeli a lég­kör. A kvorcfénykúrát már csaknem 70 éve ismeri a világ, szélesebb körű orvosi és kozmetikai alkalmazása azonban csak az 1950-es években terjedt el. Ezekből a kvarclámpákból még a bőrre veszedelmes rövidhul- lámzású sugárzás is érte a bőrfelületet. Csak 1975-ben sikerült tökéletesíteni a kvarckészülék szerkezetét, egy speciális üvegszúrö köz- beiktatásával úgy, hogy csak annyi ibolyántúli sugarakat bocsásson ki, amennyi az előnyös mennyiségű bőrfes. ték, a pigment képződésé­hez elegendő, de leégést ne okozzon. Ez a szűrő forra­dalmasította a mesterséges napfürdőzést: olyan kvarc­lámpa együttesekkel felsze­relt soláriumok építését tette lehetővé, amelyekben az egész test minden oldalról élvezheti o münapfény ál­dását. A kozmetikusok azonban még így is fokozott óvatos­ságra intenek. Mint ahogy dr. Béla Péterné, az írisz szalon kozmetikusnője mond­ta, a mértéktelen kvarcolás­nak krónikus szemgyulladás, bőrkiütés lehet a következ­ménye, sőt esetleg dagana­tos betegség megindítója is lehet. Különösen sugárérzé­kenyek a mójbetegek, vagy azok, akiknek a májanyag­cseréjét valamilyen gyógy­szer rendszeres szedése za­varta meg. Dr. Béla Péter­né elmondta, hogy bőrtípus­tól függően kell megválasz­tani o kvarcolás, vagy solá- riumozás időtartamát. Ehhez a kúra megkezdése előtt mindenképpen fel kell ke­resni o kozmetikust, egyrészt, hogy megállapítsa, milyen típusú a bőre az illetőnek, másrészt mindenképp szüksé­ges előtte arctisztitást vé­gezni, mert a kvarcfény ha­tására a mitesszerek bele­sülnek a bőrbe, és begyul­ladhatnak. Különösen érzé­kenyek a pigmentszegény bőrűek, nekik fokozottan kell vigyázni. A kvarcolást először fél perccel kell kezdeni - mon­dotta a kozmetikusnő - és egy méternél semmiképp sem közelebb ülve o készülékhez. Másnaponként lehet az időt növelni, de mindig csak kis adagokban. Legjobb a koz­metikust megkérdezni, aki a bőrtípustól függően elkészí­ti az időtáblázatot. A sze­met óvni kell, védőszemüveg szükséges. A solóriumnál 5 perccel lehet kezdeni a kú­rát, és hetente két-három al­kalommal növelni 5—5 perc­cel. A solarium barnító ha­tása csak az ötödik, hatodik kezelés után kezd jelentkez­ni. Tilos kvarcolni, ha lázas állapot, vagy valamilyen gyulladás áll fenn. S. Zs. Tisza cipőben Kaposváron is m Uj üzletek a kereskedelmi utcában SOMOGYKER újdonságok Prófétának lenni a saját hazában? Nehéz ügy! Nem a véletlen szülhette az ősi köz­mondást. Az újat akarónak már évezredekkel ezelőtt is meg kellett küzdenie az értet- lenséagel, a gáncsoskodóssal. És ez az egyiknek sikerült, a másiknak nem. Széles Lajosnak 91 éves ko­rára — csaknem negyedszá­zadig tartó küszködés után - sikerült. Égési sérüléseket gyógyító sze­rét, a Naksolt - az MTI ja­nuár 27-én megjelent közle­ménye szerint — hivatalosan is gyógyszerré nyilvánították. Hosszú volt az út idáig, s Ha néhányon nem álltak vol­na az ügy mellé, bizonyára semmi sem lett volna belőle. Tulajdonképpen már 14 éve tartott szép csendben a bir­kózás, amikor Vitray Tamás 1978-ban a ,,Csak ülök és me­sélek" c. tévéműsorában rá­irányította a közfigyelmet Szé­les Lajos találmányára. Utána évekig értetlenkedtünk: hogy is lehet egy ilyen nyilvánva­lóan hasznos szert félresöpör­ni az útból, csak azért, mert - és ezt óvakodott bárki is nyíltan kimondani, a háttérben azonban csak ez munkál­hatott - feltalálójának nem hogy tudományos fokozata, de idevágó előképzettsége sincs. Csupán borbélymester. Hát csakugyan ilyen gazdagok lennénk? — kiáltottunk fel Meze/ Andrással együtt, aki most, a gyógyszerré nyilvání­tás alkalmából az Élet és Iro­dalom múltheti számában ele­venítette fel az 1964-től máig tartó Naksol-sztorit. Amiben a legmeglepőbb, hogy míg ná­lunk tartott a huzavona, a Naksol hivatalos gyógyszer lett Nigériában (1983), Kuwaitban, Indiában, Mexikóban (1985), a Szovjetunióban (1987) és több országban csak azért nem történt ez meg, mert ná­lunk nem történt m^g a törzs­könyvezés. Dombóvári otthonában ke­restük fel Széles Lajost, hogy megtudjuk: mit is jelent neki, hogy végre az ő igazával ért véget az ügy.- Sose gondoltam, Hogy nem lesz belőle gyógyszer. Tudtam, hogy el kell fogadni, de hogy ilyen sok időbe tel­jék!... Hiszen egy hét alatt meg lehet tudni, hogy ér-e valamit a szer, nem kellenek ahhoz évek, évtizedek. S hogy mennyire nem, azt azok is bizonyítják, akik még annakidején Nakon részesül­hettek a szer jótéteményében. Egy angolnyelvű ismertetőt mu­tat, amit a Humán Oltóanyag­termelő Kutatóintézet adott ki számtalan színes fényképpel illusztrálva a naksolos állat­kísérletekről és emberek gyó­gyításáról. Kezelés előtt és után, s döbbenetesek a rö­vid idő után jelentkező gyó­gyulás képei. Láttukra csak fokozódik az emberben az értetlenség a konokul dacos ellenállás miatt. A füzetet egyébként azok ketten dedi­kálták, akik tán a legtöbbet tették a Naksolért: dr. Feny­vesi Csaba (az egyikori öttusa- világbajnok) és Herman Imre, aki annakidején az Interag Rt. megbízásából vette párt­fogásába a szert: ,,Az igazi szerzőnek, Széles Lajos bácsi­nak a régi szeretettel. . . Im­re, Csaba". Amire a leginkább kiván­csi vagyok: milyen formában értesült a feltaláló a nagy eseményről? Megszólalt-e a minisztérium? A közlést január 25-én kelt -táviratában a Hu­mán igazgatója, dr. Aradi La­jos tette: „Örömmel értesítem, hogy a Naksolt törzskönyvez­ték, a közeljövőben személye­sen jelentkezünk, addig is jó egészséget kívánunk". Széles Lajos 1964-ben tért haza 35 évi távoliét után Uruguayból. Immár világhírű gyógyszerét ott találta fel, s az Anti-quema nevet adta ne­ki; első páciense a felesége volt, aki fánksütés közben égette meg a kezét. Utána barátain segített, majd egyre többeken ott kint, aztán pe­dig itthon, Nakon.- Mindenáron haza akar­tam jönni, hogy ennek a szép Magyarorszáqnak hozzak egy ajándékot. És hoztam is. Hát ami azt illeti, elég so­káig tartott, míg e kis haza elfogadta tőle a Naksolt. De vajon ez az egyetlen szere? — Ha eltemetik Lajos bá­csit - mondja -, nagyon so­kat temetnek el vele. — És említ is, csupán szám sze­rint, más szereket is, de sem­mi közelebbit nem hajlandó elárulni. Vajon a Naksol-hu- zakodás mitől foszthatott meg bennünket? Hársfai István Küldöttgyűlés a komlói ÁFÉSZ-nál t Eredményes, bár gondok­tól sem mentes évet zárt az elmúlt esztendővel a Komló és Vidéke Afész. A több mint két évtizedes múltra visszate­kintő fogyasztási szövetkezet tegnapi küldöttgyűlésén dr. Fmta Józsel elnök, számolt be a három és félezres tag­ság képviselőinek. Mind a nagy- mind a kiske­reskedelmi ágazat tevékeny sége sikeres volt. Növekedett a boltok forgalma, javult az üzletek kínálata, választéka. A komlói Zengő Aruház pél­dául háromszázhuszonhárom- milliós bevétellel az eddigi legjobb évet zárta. Jól alakultak a felvásárlás számai is, és az ipari tevé­kenység is nyereséges volt, pe­dig itt alapanyaggondok ne­hezítették a munkát. A szövet­kezet egyik legnagyobb prob­lémája azonban mégis az, hogy beszűkültek az áruvá­sárlás lehetőségei. Gond var a külföldi cserepartnerekkel is. Hátrányosan érintette a Komlói Afészt, hogy a hitelbank tőlük is megvonta az áruvásár­lások finanszírozásához szük­séges folyószámla-hitelt. A pénztelenségen most úgy pró­bálnak segíteni, hogy tovább növelik a kettő és félmilliós célrészjegy állományt. A szövetkezet egyébként a gondok ellenére sem mondott le a városkörnyéki települések és Komló ellátásának javítá­sáról. A tervek szerint, rövi­desen megépítenek Mázaszász- vár új lakótelepén egy presz- szót. F. D. Két új boltot nyit tavasszal a Somogy Kereskedelmi Vál lalat Kaposváron. A Tisza Ci­pőgyárral közös üzlet az Ápri­lis 4. utcában, a Taurussal kö­zös bolt a Noszlopy Gáspár utcában nyílik. A kaposváriak azt mondják, a Noszlopy Gás­pár utca a város új „kereske­delmi utcája”, hiszen számos üzlet nyílt ott az utóbbi né­hány évben. A régi trafóházból átalakított vas-műszaki áruház és a nemrégiben átadott ház­tartási, lakásfelszerelési, két­szintes Flóra szintén a Somogy- ker boltja. Az utca sarkán pe­dig éppen most újul meg a Csibi gyermekruházati üzletük. Az elmúlt öt-hat évben Ka­posváron és Barcson, Nagyatá­don, Marcaliban, Fonyódon számos új boltot épített a vál­lalat, régi üzleteik nagy részéi pedig felújította. Bizonyára nem kis terhet jelent ez szá­mukra, de a tavalyi két és fél milliárdos forgalom azt bizo­nyítja, megéri. A vásárlók szí­vesebben mennek be Ízlésesen berendezett üzletekbe, kivált, ha a választékot is jónak tart­ják. A Somogyker ötszáznál több bel- és külkereskedelmi vállalattal, termelőüzemmel ke­reskedik. A kínálatot még to­vább szeretnék bővíteni, kü­lön is gyártanak különleges minőségű holmikat, és terve­zik, hogy az olcsó árukat ki- náló üzleteiket is a saját ter- meltetésű gyerek- és felnőtt- ruhákkal látják el. Kísérletként minden hónap első szombatján vásáló szom­batot tartanak. Áruházaikat délután három óráig várják vá­sárlóikat, és tiz kisebb üzletük is kinyit. Az üzletekben időn­ként felmérőlapokat is csoma­golnak a megvásárolt bútor vagy zokni mellé. Mit hiányol a vevő, milyen árucikket sze­retne viszontlátni a polcokon? — tudakolják a kérdések és a vásárlók többsége él is az al­kalommal, kitölti a rublikákat. Ha meg népesebb vendégse­reg érkezik a házhoz, nem kell új étkészleteket, fazekakat vá­sárolnia a megrémült házi­asszonynak, mert az egyik bolt­ban kölcsönözhet edényeket. A Somogyker kísérletező, vállal­kozó kedvének nemcsak a vál­lalat, hanem a vásárlók is hasznát látják. B. A. Massipunkt, a láb masszőrje Csodapapucs Siófokról Napjainkban egyre inkább teret hódítanak a néhány éve még kuruzslásnak, áltudomány­nak kikiáltott gyógyítási mód­szerek. Ezek közé tartozik az ősi keleti akupunktúra, és a lényegében hasonló gyógyá­szati hatáson alapuló talp- masszázs. Vásárolhatunk több ezer forintos elektromos talp­masszírozógépet, görgős für­dőszobai masszírozórollert — s ma mór olyan papucsot is, amely kimondottan gyógyásza­ti céllal készül. Feltalálója Bodnár Zoltán, karcagi lakos, az ottani Cipőipari Szövetkezet elnöke. Itt, ennél a szövetke­zetnél készülnek 34 és 45-ös méret között a papucsok, me­lyek forgalmazását a siófoki Primőr Kisszövetkezet vállalta. Mit tudnak ezek a csoda­papucsok? Használatukkal — a gyártók szerint —, többféle gyógyhatás érhető el. Alkal­masak a láb- és derékfájdalom csökkentésére, esetleg meg­szüntetésére, a fejfájás, a homloküreg-fájdalmak enyhíté­sére, a nyokszirt, a szem, a váll fájdalmainak, az ideges­ségnek, ingerlékenységnek csökkentésére. Természetesen mindezt orvosi szakvélemény­nyel is alá tudják támasztani - a közelmúltban a televízió­ban a szegedi klinika eqyik orvosnője mondta el kedvező véleményét a Massipunkt pa­pucsról. A különlegesen kialakított papucstalp a lábak 36-36 pontjára gyakorol járás köz­ben nyomást, így mintegy „észrevétlen" fejti ki a gyó­gyító hatást. A nagyobb városokban mór az üzletekben is hozzá lehet jutni, de a forgalmazók nem mindenütt elégedettek a keres­kedelmi partnerek hozzáállásá­val. Pécsett a Konzum Áru­házban például — a Primőr Kisszövetkezet elnöke néhány napja tapasztalta ezt —, a müanyagpapucsokat tartalmazó gyűjtőkosórbn, a többi papucs közé keverten szinte eltűnnek a vásárlók elöl. Március 1-jétől lehetőség lesz postai utánvétes megren­delésre: a forgalmazók Ígérik, hogy legkésőbb két héten be­lül minden megrendelést tel­jesíteni fognak. Sokat várnak attól, hogy a közeljövőben hivatalosan gyógypapuccsá minősítik majd a Mcssipunktot, ország-világ előtt elismerve annak egész­ségmegőrző, gyógyító hatását. Verebics János Kerékpárút a Balaton partján Régi kívánsága az üdülők­nek, turistáknak, hogy épül­jön kerékpárút a Balaton kö­rül. Az óhaj, ha nem is egy­hamar, de megvalósul; a Ba- latonakarattya—Tihany közöt­ti első szakasz tervezésére ki­irt pályázatot a minap bírál­ták el a szakértők. A benyúj­tott 19 pályamű közül hatot díjaztak, ötöt pedig részfel­használásra megvásároltak. A mintegy 40 kilométeres kerékpárút-szakasz a 71-es fő­útvonal mentén halad majd, s hozzá számos leágazó útvo­nal csatlakozik, építését még ebben az évben megkezdik; a beruházást támogatja a Közle­kedési Minisztérium és a Bala­toni Intéző Bizottság is. A munkával előreláthatólag 5 év alatt végeznek. vasárnapi 3

Next

/
Thumbnails
Contents