Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)
1988-02-26 / 56. szám
1988. február 26., péntek Dunántúli napló 5 Veszteséges év után Zárszámadás Mindszentgodisán Még tart a szanálási eljárás Ülésezett a HNF Baranya megyei elnöksége Vajda György a Nevelési Központ Művészeti Iskolájának munkájával ismerkedik Fotó: Läufer László A Hazafios Népfront Baranya megyei elnöksége tegnap délután tartotta soron következő ülését, amelyen négy különböző napirendet tárgyaltak meg. Elsőként Krasznai Antal megyei titkár terjesztett elő javaslatot a megyei testületek mellett működő tanácsok, bizottságok munkaprogramjára. Ezt követően Steinhő- ler Károly megyei főelőadó értékelte a tavalyi társadalmi munköversenyt. Kasztics István, a HNF mellett működő megyei cigánytanács titkára adott tájékoztatót az elnökségnek a cigánytanács eddig végzett munkájáról. Végül dr. Ádám Antal, a HNF megyei elnöke szólt, arról a tanácsrendelettervezetről, amely a nemzetiségi jogok érvényesítésének előmozdítását segítené. Az elnökség ezt, a későbbiekben a Megyei Tanács elé kerülő anyagot véleményezte. Értek es tisztessé Vajda György művelődési miniszterhelyettes Pécsen A Pécsett szerkesztett Jelenkor című folyóirat elmúlt évfolyamának értékelése volt a téma tegnap Pécsett a szerkesztőségben: Csapiár Katalin, a Művelődési Minisztérium irodalmi és művészettájékozta- tósi főosztályának munkatársa mondott értékelő szavakat. A beszélgetésen a szerkesztő- bizottság tagjain kívül jelen volt Vajda György miniszterhelyettes, Takács Gyula, a Baranya Megyei Tanács általános elnökhelyettese és Kiss György, a megyéi pártbizottság osztályvezetője is. Csapiár Kctalin a folyamatosságot, mint egyik legfőbb erényt emelte ki. Ismeretes, hogy egy évvel ezelőtt elhunyt Szederkényi Ervin főszerkesztő, ezóta megbízott főszerkesztőként Hallama Erzsébet jegyezte a folyóiratot: a havonta megjelenő számokban nem érzékelhető semmiféle törés. „A Jelenkor változatlanul a régió lopja, amely országos értékeket integrál és Európára is kitekint”, szögezte le az értékelés. Egyenletesen magas színvonalat nyújt a szépirodalomban, esszében és az irodalmi tanulmányokban, a szerkesztés jó egyensúlyt tartott o különböző irányzatok között. Jelen volt az országos hiánycikknek számító, kispróza, elismerést érdemel a kritikai rovat, s hogy a folyóirat még jobban nyitott a társművészetek felé. A legmarkánsabb írások a tanulmányok voltak — ez hagyományos erőssége a lapnak —, és sok fiatal jelentkezett. A bevezető értékelés — miközben elismerésként említette, hogy a szerkesztőség a korábbinál céltudatosabban tfál- laltd az irodalomnak a történelembe való beágyazását —, elengedhetetlennek tartotta, hogy egy ilyen rangos folyóirat foglalkozzon a társadalom- tudományokkal. Baczoni Gábor főosztályvezető is megerősítette a főosztálynak azt a véleményét, hogy a Jelenkor ne legyen tisztán irodalmi lap. Ezen vita kerekedett. Csordás Gábor szerkesztő a lapengedélyre hivatkozott, amely „irodalmi és művészeti" folyóirat nak nevezi a Jelenkort, másrészt arra, hogy a Jelenkor sajátos értéke éppen abban van, hogy meg tudott maradni irodalmi folyóiratnak, mégpedig úgy, hogy az irodalom és a társadalom viszonyát kíséri figyelemmel, s hogy az. Írások az irodalom felelőssége felől közelítik meg a társadalom problémáit. A jelenlévők többsége bekapcsolódott a vitába, és a Jelenkornak ezt a sajátos értékét védte (Csorba Győző, Berták László, Hallama Erzsébet, Balassa Péter), míg végül Vajda György leszögezte: „ha az irodalom a Jelenkorban mint érték és tisztesség jelen van, márpedig jelen van, akkor a társadalom, a tudományok és az élet is jelen van mindenféle értelemben. A Jelenkor nélkülözhetetlen feladatot lát el a magyar kultúra egészében" — mondotta. Ezután Takács Gyula bejelentette, hogy április 1-jétől Csordás Gábor lesz a Jelenkor megbízott főszerkesztője, Hal- lomo Erzsébet továbbra is szerkesztőbizottsági tagként tevékenykedik; a szerkesztőbizottság új tagja lett Balossá Péter kritikus, irodalomtörténész. Kiss György a megyei pártvezetés bizalmáról biztosította' az új főszerkesztőt. Délután Vajda György a Keserű Ilona festőművész— Vidovszky László zeneszerző házaspár otthonába látogatott el, majd megnézte a Nevelési Központ művészeti iskoláját, este pedig a színház Tangó című előadását. G. T. Maradékokból, hulladékokból csodaszépet A kiállítás néhány részlete Kiállítás kézimunkákbó Hímzések, kötések, horgolások A sok különleges ötletre és szépségre rácsodálkoztam, de különösebben nem lepődtem meg. Hiszen emlékszem még abból az időből, amikor egy tantestületben dolgoztunk' kollégákként, hogy dr. Jádi Jánosáé, Marika soha nem fogyott ki az ötletekből, ha tanításhoz valaminek a jobb megértéséhez, szemléltető eszközöket kellett készíteni, ha a gyerekek fantáziáját, kézügyességét fejlesztendő hulladékokból, maradékokból szinte mindenből, amit a természet vagy a környezet kínált, csoda dolgokat tudott produkálni és a gyerekekkel pro- dukáltatni. Két éve kérték meg, hogy az „öreg" Kertvárosban alakuló nyugdíjas klub kézimunka szakkörét vezesse. Azóta hetente egy alkalommal jönnek össze, úgy tizenöten, és gyönyörű térítőkét, párnákat hímeznek, kötnek, horgolnak, apró ajándékokat készítenek. — Jól érezzük itt magunkat — mondta Tihanyvári Istvánná, aki szintén Marika. — Ahogy az ember nyugdíjba megy, elszakad a közösségtől, jobbára csak otthon ténykedik. Ami jó, de néha hiányzik valami más is. Ezért jó ez a klub. összejövünk hasonló korúak és sorsúak, beszélgetünk, mindig hozunk kóstolót Magyar-jugoszláv nemzetiségkutatás ~i is, ha sütünk valamit és így amellett, hogy kézimunkázunk, nagyon jó hangulatban telik el ez az este. Egyet ki nem hagynék. . - Arról nem is beszélve - szólt közbe a harmadik Marika, Kádár Ferencné hogy végtelenül szeretjük a szakkörvezetőnket. Hihetetlenül ügyes, ötleteinek tárháza kimeríthetetlen, amit tőle tanultunk, otthon is hasznosítjuk. Olyan ajándéktárgyak készítésére tanított meg bennünket, amire azelőtt nem rs gondoltunk. Megtanultuk, hogy kevés pénzből, maradékok felhasználásával mi mindent lehet ké. szíteni, csak fantázia kell hozzá. A klubtagok az eddigi munkájukból kiállítást rendeztek. A hímzések, kötések, horgolósok, a divatos pulóverek, sapkák csodaszépek, egymással versengenek, nehéz lenne eldönteni, melyik a legszebb. A szakkörvezető Jódiné jóvoltából kicsit rendhagyó is ez (Tudósitónk telelonjelentése I Európában, sőt világviszonylatban sem ismeretes olyan nemzetiségi kutatás, mint amilyen 1983—1987-ben zajlott magyar-jugoszláv viszonylatban. Elsőként az Állami Gorkij Könyvtár és a Nemzetiségi Kérdések Intézete Ljubljanában végzett el egy átfogó felmérést nemzetiségi területen, a határ két oldalán. Magyarországon a Ró- ba-vidék, a szlovének lakta Felsőszölnök, a jugoszláv oldalon a — főként magyarok lakta —, szlovéniai Tobronak község lakói körében kutattak mindkét fél részéről nyelvészek, történészek, szociológusok, politológusok négy éven át. A két hasonló lélekszámú közösségben ugyanazon módszerekkel, sőt egyazon kérdőívekkel dolgoztak. Az eredményeket múlt ősszel tették közzé, egy szlovén nyelvű kötetben Ljubljanában és egy magyar nyelvűben Budapesten. A „Szlovének és magyarok" című dokumentumgyűjteménynek tegnap volt az egyik bemutatója a TIT rendezésében, annak Bocskay úti stúdiójában Budapesten. A számos tudományág együttműködéséből született úttörő kutatás folytatódik magyar-szlovén viszonylatban és tavaly megkezdődött a magyar—horvát nemzetiségi területen, a határ két oldalán, Baranya területén is. Ez a magyar-jugoszláv programsorozat példás megnyilvánulása a két szomszédos ország nemzetiségi politikájának. Mivel ilyesfajta kétoldali vizsgálódást a nemzetközi kisebbségi kutatás nem ismer, túlmutat a két ország határain. A magyar és a szlovén program mögött álló Hazafias Népfront, illetve a Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége úgy tartja, ez a munkaprogram csak első lépése egy hosz- szabb távú és szélesebb körű tudományos együttműködésnek, amelynek célja, a Közép-Kelet-Európában élő inépek és nemzetiségek jobb megismerése, a még meglévő ellentétek feloldása, a megértés, és a barátság erősítése az itt élő azonos sorsú és egymásra utalt nemzetek és nemzeti kisebbségek között. Gállos Orsolya a nyugdíjas klubkiállítás. A hagyományos kézimunkák között ugyanis filcből készült ötletes állatkák, bőrhulladékból ruhadíszek, száraz virágokból és termésekből ízléses faliképek láthatók. Sőt még az öreg vekkerórához való domború üveg is ötletet adott számára. Zsinórral összeragasztva, apró, száraz, virágokat belerakva, ízléses falidísz (lak- berendezési butikok megirigyelhetnék). A kiállítás tegnap délután 5 órakor nyílt a kertvárosi könyvtárban. S. Zs. Mindszentgodisán nem volt még ilyen forró hangulatú zárszámadó közgyűlés, minta tegnapi, állították a tsz-tagok, s ezt tanúsíthatják a megje- . lent vendégek is, köztük dr. Cseh Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője, dr. Biró Sándor, a TESZÖV titkára, Allöldi János, az MSZMP Komló Városi Bizottságának titkára. Az elmúlt év gazdálkodásáról Kovács Gyula, a március 1-jével nyugdíjba vonuló tsz- elnök számolt be o tagságnak: 1987-et a tsz 4,8 millió forint mérleg szerinti veszteséggel zárta, tíz, egyfolytában nyereséges év után. Saját forrásból kétmillió forintot rendezni tudtak, de visszamaradt 2,8 millió veszteség. Az alap- tevékenységek az elmúlt évben csak negatív eredményt hoztak, növénytermesztésben négy és fél milliós árbsvételki- esés volt. az állattenyésztés több milliós mínusszal zárt, s csak a melléküzemági tevékenység, (műanvagüzem, fűrészüzem, textilválogató) iöve- delmezőséaének köszönhető, hogy némiképp ellensúlyozni tudta a tsz a számottevő kieséseket! Tavaly novemberben a finanszírozási gondokkal is küszködő tsz egyeztető tárgyalást kért a TESZÖV és a többi hitelező közreműködésével: a fizetésképtelenséget ekkor jegyzőkönyvezték. Idén februárban megkezdte a szanálási, veszteségrendezési eljárást az országos szanáló szervezet. A veszteség okainak feltárását, a kibontakozás lehetőségeinek megtalálását segíti elő a tsz-tagság és szakértők közreműködésével a szanáló szervezet. Az eljárás befejezésének várható ideje: március vége. A beszámoló vitájában többen szót kértek a tagok közül. Felvetették, hoay nemcsak objektív okai voltak a tavalyi eredménvtelen aazdálkodásnak, hanem iaencsak szubjektivek: a vezetők nem értették meg eavmóst, közéoszinten sűrűn változtak az utóbbi időben a személyek, a keresetek jelentősen csökkentek, (még a nagy nyereséget hozó ioari ágazatban is), a hnztáii óaa- zatot nem szolaóliók ki meq- felelő takarmánnyal, nem értenek eavet n nvuadíiba vonuló elnöknek ítélt. hathónaDOS iu- talomszabadságaal, javasolták, hoay nincs szükséa elnökhelyettesre, s az önálló gazdálkodós mellett döntenek, szemben a csatlakozási híresztelésekkel. A közgyűlés megválasztotta (százhúsz igenlő és tizenegy ellenző szavazattal) az új elnököt: Kónya Nándort, akit a jelölőbizottság kért fel, hogy vegyen részt a hivatalosan meghirdetett pályázaton. , Kónya Nándor a kaposvári főiskola állattenyésztő szakán végzett, február 29-ig még a Komlói Városi Pártbizottság munkatársa. A mindszentgodi- sai termelőszövetkezet nem ismeretlen számára, tudja, mit vállalt, hiszen gazdaságpolitikai munkatársként e terület gazdája is volt, valamint e környék szülötte: kisbeszter- cei. Tisztában van a mostoha viszonyokkal, s azzal, hogy az itt élőknek többet kell küzdeniük mindenért. „Ez a közösség most újra születik, s én azon leszek, hogy megéljen" — mondta az új elnök a választás után. L. Cs. K.
