Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)

1988-02-25 / 55. szám

1988. február 25., csütörtök Dunántúlt napló 5 Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Napirenden: Vajszló és társközségei ülést tartott tegnap délelőtt Pécsett — Horváth Lajos elnök­letével —, a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A testü­let egyebek mellett értékelte a múlt évi társadalmi munka­verseny eredményeit, megtár­gyalta az igazgatási osztály munkáját, javaslatot fogadott el az 1988. évi levegőtisztaság­védelmi ellenőrzési programra, foglalkozott a következő ta­nácsülés előkészítésével, idő­szerű gazdasági intézkedések­kel. A legtöbb időt Vajszló Nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottsága munká­jának értékelésére fordította a testület. Ez utóbbi korántsem véletlen. Számos körülmény indokolja annak figyelembevételét, hogy a délbaranyai település kü­lönleges helyzetben van: ti­zenkét társközség tartozik hoz­zá — legtöbb a megyében halmozottan hátrányos hely­zetű térségben van, a szék- helyközségben, és különösen a környező kisebb falvakban na­gyon kevés értelmiségi él, meg­lehetősén alacsony a társköz­ségekben az intézményi ellá­tottság, a térség lakosságának egyötöde cigány — megannyi olyan probléma, amelyekkel el­sősorban helyben kell szembe­nézni. Természetesen nem magukra hagyatva. Erre mindjárt két bi­zonyíték: a rendelkezésre álló keretből, a vajszlói tanács kap­ta a legnagyobb támogatást a megyében, annak érdekében, hogy munkahelyeket teremtse­nek a térségben, illetve a ked­vezőtlen termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek ebből eredő hátrányainak kompenzá­lására. Tény többek között en­nek is köszönhetően, hogy ma foglalkoztatási gondokról nem lehet beszélni a területen, bár - hallottuk a végrehajtó bi­zottság ülésén Katona Zoltán, vajszlói tanácselnöktől -, te­lepített munkahelyekre tovább­ra is szükség lenne. A másik: éppen a tegnapi testületi ülé­sen javasolta Takács Gyula, a megyei tanács általános el­nökhelyettesé, hogy hosszú tá­vú program kidolgozásával kell segíteni a halmozottan hátrányos helyzetű térségeket annak érdekében, hogy több értelmiségi települjön le ezek­ben c falvakban. Követhető példa akad a közelben: a statisztikák szerint például Za­la megye értelmiségi ellátott­sága kimagasló, és ott prog­ramra támaszkodva érték el ezt az eredményt. Általában is .modható, de a valóban sajátos helyzetű Vajszlóra és térségére -különö sen: a helyi igazgatás szerepe felértékelődik - és ennek meg­felelően megnő az ezzel járó felelősség is. Fokozottan vár­ható tehát, a magasabb szin­tű igazgatási munka egy-egy székhelyközségben, a kellően felkészült, munkahelyéhez ra­gaszkodó és elsősorban alap­feladataira ügyelő tanácsi ap­parátus megléte. Jóllehet — hallottuk a minősítést tegnap a megyei tanács elnökétől -, a vajszlói tanácson folyó mun­ka fejlődő, ez azonban még mindig nem jelenti azt, hogy a közepesnél jobbnak lehetne mondani. Tqrtalékok természe­tesen vannak. Például az, hogy- az ezekben a napokban tar­tott falugyűlések tapasztalatai szerint —, a községek lakossá­gának közéleti érzékenysége javult, csakúgy, mint vitakul­túrája. Ha teljesül az az igény- és ebben nincs hiány Vajsz- lón és társközségeiben —, hogy a felvetett kérdésekre az em­berek érdemi választ kapjanak, akkor a feladatok megoldásá­ban nyilván nagyobb mérték­ben lehet majd a lakosságra támaszkodni. Vagy az elöljá­róságokra. A megyei tanács végrehajtó bizottságának tit­kára, dr. Hazafi József szerint, ugyanis az elöljáróságok ed­digi munkájára jobbára az egyéni ambíció volt a jellemző. Vagyis nincs megfelelő önálló­ságuk, kellő eszközrendszerük- egyelőre — ahhoz, hogy hosz- szú távon tudjanak mire tá­maszkodva a helyi igazgatás kompetens tényezőjévé válni. Hogy mekkora jelentősége lehet a helyi kezdeményezé­seknek, azaz': milyen gyorsan bizonyosul annak ereje, ha az emberek érzik a településpoli­tikába való érdemi beleszólá­suk lehetőségét, jó példa hang­zott el a vb tegnapi ülésén egy kérdés kapcsán. Korábban a megye e részén élők jósze­rével sehogyan sem reagáltak o halmozottan hátrányos hely­zetű térségek gyorsabb felzár­kóztatását célzó programra. Most, hogy már láthatóak en­nek első eredményei — új mun­kahelyek, komoly meliorációs munkák —, megnövekedett az érdeklődés, számos kérdést tesznek fel ennek kapcsán o tunács vezetőinek, érzékelik a program végső célját, aminek eléréséhez természetesen a lakosság is hozzájárulhat, sa­ját erejét, kezdeményező kész­ségét állítva a féladatok szol­gálatába. Mészáros A. Hol a nyomtatvány? Szükség lenne rá az egyetemi­főiskolai jelentkezésekhez Többen- telefonáltak olvasó­ink közül, hogy-a pécsi nyom tatványboltokban nem kapható az egyetemi, főiskolai felvételi­re való jelentkezéshez szüksé­ges nyomtatvány. A jelentkezé­si határidő viszont március 1 -je, tehát ugyancsak sürget az idő. A Kodolányi utcai, Baranya- ker üzletben Orosz Ottóné, a nyomtatványbolt vezetője o következőket mondta.: — Hatezer darabot kaptunk o keresett nyomtatványból, de- cemberbén és el is fogyott. Még ötezer darabot várunk, Pestről úgy jelezték nekünk, hogy február 12-én útjára in­dították, de még mindig nem kaptuk meg. Várjuk, talán már holnap megérkezik, többször érdeklődtünk utána. A Szabadság úti Pécs és Vi­déke Áfész nyomtatványboltja február elején nyílt meg. Bér- cesi Lászlóné boltvezető-he­lyettes úgy tudja, háromszáz darabot kaptak a felvételi for­mulából és többet nem is vár­nak, mert a Pátriánál is szű­kében vannak g nyomtatvány­nak. Felhívtam a Pátria Nyomda nyomtatványellátó kirendeltség áruforgalmi osztályának veze­tőjét, Tóth Évát, aki készsége­sen utánanézett a reklamáció­nak : — Nálunk nincsen hiány eb­ből a nyomtatványból, a meg­rendelt mennyiséget tudjuk szállítani, jelenleg is van kész­letünk a formulából. Ameny- nyit igényelt az áfész-bolt, el­küldtük. A Baranyoker ötezres pótrendelését is kielégítettük, február 12-én elküldtük. Nem tudom hol lehet a szállítmány, hol vesztegelhet. Pillanatnyilag ennyit tudtunk meg a nyomtatvány-helyzetről, amely ugyan sovány vigasz, de Orosz Ottóné ígéretet tett rá, hogy értesít bennünket, ha elő­került az ominózus ötezer da­rab nyomtatvány, amely nél­kül sok fiatal veszélyezteti je­lentkezési esélyeit. Korszerűbb közvilágítás, üj parkoló Faíugyűlés Szűrben Az alapellátás, szemétszállí­tás, vezetékes gáz. Ilyen prob­lémák foglalkoztatták a szőrie­ket a kedden este megtartott falugyűlésen. A háromszáz- nyolcvanhat lakost számláló Szűr községben, 783 hektáron 139 ház - köztük két új —, áll. A község harmadmagával Himesházához tartozik. A fa­lugyűlésen megjelent körülbe­lül ötven lakos előtt, Hess Já­nos elöljáró, és helyi HNF-el- nök számolt be arról, hogy mi valósult meg az elmúlt évben, s mit terveznek idén. A köz­ség életében valóban fontos, hogy tavaly sikerült felújítani a település közvilágítását, s a buszmegálló előtt parkoló léte­sült. Megtörtént a templom felújítása is, amire már régóta vártak a helybéliek. A jövőben tervezik a patak-meder rend­be hozását és a temetői közkút kialakítását.. ÉS ígéret hangzott el arra, amire régóta várnak, és amire most is rákérdeztek: a Kossuth Lajos utcában eb­ben az évben tényleg fölújítják a járdát. Foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy vezetékes gáz lesz a faluban, de a köz­véleménykutatás során kide­rült, hogy mindössze "harminc­egyen kérték, s minthogy ilyen kévésén vállalták az ezzel járó anyagi terheket, így ezt nem tudták megvalósítani. (Ugyanez történt egy másik társközség­ben, Székelyszabarban is.) Néhány év múlva térnek majd vissza erre a témára. S hogy egy kis faluban egy apróság is milyen nagy dolognak hat: végre elmondhatták, hogy a művelődési ház színpadára új függöny került, s ezt a helybéli asszonyok varrták meg társa­dalmi munkában . . . Fölmerült a kérdés, hogy be­vezessék-e a szervezett sze­métszállítást? Hiszen amíg nem volt megfelelő út, addig indokoltan nem tudott bejönni a szemétszállító autó, most azonban ilyen akadály már nincs. Ezt a kérdést ugyanúgy a falu egész lakosságával fog­ják megszavaztatni. Mert azt mindenki elismerte, hogy na­gyobb tisztaságra lenne szük­ség : ezért tervbe vették egy faluszépítő közösség megdla- kítását, valamint az „Egy nap Szűrért" mozgalom elindítását" — azért, ahogy mondták, hogy minden talpalatnyi földnek le­gyen gazdája, hogy szebb le­gyen a falu képe. Gond az is, hogy ebben a faluban sem a fiataloknak, sem a felnőttek­nek nincs szórakozási lehetősé­ge — persze ahhoz, hogy le­gyen, nemcsak hely kell, ha­nem egy jó szervező egyéniség is. Az elöljáró után Hübner György, a himesházai tanács, elnöke számolt be a négy társ­községben elért eredményekről és tervekről. A hozzászólások legtöbbje azonban kizárólag egy kérdés körül forgott: s ez a kenyérellátás. Azt panaszol­ták, hogy mire hazaérnek, be­zár a bolt, nincs kenyér, s szó­vá tették, hogy régen egy hét­re előre be lehetett fizetni a kenyérre, így mindenkinek ju­tott. Ezt azonban, mint a vá­laszokban elhangzott, nem le­het ma- megtenni,' nem szabá­lyos, a népi ellenőrök sem en­gedélyezték. Az igényeit az üz­letben mindenki bejelentheti előre, s így a rendelések is eh­hez igazodnak majd. Mindezek látszólag nem nagy dolgok, de egy kis faluban élők számára a mindennapos bosszúságot, vagy örömöt jelenthetik. D. Cs. Müsorösszejótszás a pécsi tv-stúdióban Fotó: Kóródi Gábor Pécsi tévéműsor a kettes programban Hétfőtől esténként a vidéki stúdiók műsorát láthatjuk a te­levízió második programjában. Erről tartott tájékoztatót teg­nap délelőtt Pécsett a Magyar Televízió pécsi körzeti és nem­zetiségi stúdiójának vezetője, Békés Sándor. A helyi információk jelentő­sége egyre nő: npm véletlen a városi televíziók és a városi lapok szaporodása országszer­te. A körzeti tévé és rádiómű­sorok iránti érdeklődés, a lap­alapítási szándékok- a kisebb közösségek önmagára találását, teális önértékelését és önbizal­mát segítheti — ezt felismerve fogalmazta meg programját a pécsi stúdió is. Békés Sándor elmondta, hogy a Tömegkom­munikációs Kutatóközpont vizsgálatai, a stúdióhoz érke­zett levelek alapján elképzel­ték, kik lesznek azok a né­zők, akik várhatóan nézik majd hétfő este 8 és 9 óra között a pécsi körzeti televízió műso- . rät. Kétharmaduk 30 és 60 év közötti, nyolc általánost, vagy annál magasabb iskolát vég­zett, átlagon felüli közéleti ér­deklődésű, kritikus szellemű; e közönség több, mint fele nő, és a hétköznapi élet gondjait- bajait, örömeit inkább lakóhe­lye, mint munkahelye szerint éli meg. Igényli a szépségről, o jóságról, a kezdeményezésről szóló műsorokat, de — mert a harmadik harmada 60 fölötti, az egészségügyi és szociális el­látás is központi kérdés szá­mára. Evéqből a televízió műsorai szeretnének hidat alkotni a magánélet és a közélet között, s ehhez a szerkesztők igénybe veszik az eddig jól bevált va­lamennyi műfajt: a portrékat, a dokumentumfilmeket, a ter­mészetfilmeket. a nagyközsé­gekben rendezett fórumokat és a Pannon Krónikát, amely ha­vonta egy alkalommal országos műsorként jelentkezik. A hírek, jelenségek elemzése és magya­rázata jelenti majd a műsorok készítésének alapvető módsze­reit, mondotta a stúdió veze­tője. A Posta segítségével a kör­zeti adások vételére alkalmassá tették az ország tévé-adóháló­zatát. A műsorokat Budapest, Szeged és Pécs adja, első íz­ben február 29-én, 20 órai kezdettel: Baranyában a 32-es csatornán, a budape'sti második program helyén. A körzeti adásokat mindenütt a városi műsorokkal összehan golva közvetítik, fgy tehát hét­főn 18 órakor kezdődik és 20 óráig tart a Ivov-kertvárosi te­levízióstúdió adása (ezt csak Kertvárosban lehet fogni), akik a körzeti műsorra kiváncsiak, azok a 2. program helyén 19.50-től, ún. mérőjelet, majd órát látnak: a műsor 20 óra­kor kezdődik. Pécs, Kaposvár Szekszórd lesz a helyszín, a témák sora a Sió átépítésétől az atomtemetőn át, az egész­ségügyig terjed; ismét megszó­lal pl. az a pécsi orvos, aki a helyi fájdalom csökkentésével, megszüntetésével kísérletezik, s akinek korábbi műsoróra nem kevesebb, mint 2300 levél ér­kezett a stúdióba. És mint min­dig, most is lesz sport a hétfő esti műsorban. 21 órakor bú­csúzik a pécsi körzeti adás, és nyilvánvalóan azt ajánlja né­zőinek, hogy kapcsoljanak át az egyesre, ahol a pécsi bá­nyászok kívánságára ad mű­sort a Magyar Televízió. A hétfő esti körzeti műsor eqyébként német és szerbhor- vót nyelvű hírekkel kezdődik majd. A pécsi stúdió megőrzi eddigi népszerű műsorait a szokott helyeken és időben, de hétfőn este többet meg­ismétel majd. Az adásidő mos­tani növelését, a pécsi stúdió saját erejéből, külön technikai vagy személyi fejlesztés nél­kül végezte el. G. T. A KSZE és az ÁFOR vállalkozása 70-80000 tonna Nitrosolt gyártanak Péten A Péti Nitrogénmüvek felkészülten várja a megrendelőit, idén 70 80 000 tonna Nitrosol folyékony műtrágyát gyárt. Teszi ezt annak ellenére, hogy az import alapanyag beszerzésének nehézségei miatt kénytelen volt a karbamidüzemét, amely a Nitrosol alapanyagát is készíti, leállítani. Mégsincs veszélyben a folyékony nitrogén műtrágya gyártása —. hallottuk Monos­tori Adorjántól, a Péti Nitrogénmüvek kereskedelmi osztályának vezetőjétől, sőt ebben az évben maradéktalanul kielégítik a gazdaságok igényeit. Természetesen a leállított üzemrészt szakaszosan működ­tetik és igyekeznek a gyártó- és a tárolókapacitást a szö­vetkezetek csúcsidőszakához igazítani. Úgy. hogy a tárolók területét növelik: két 5000 köb­méteres tartályt újítottak fel, szivattyúkat telepítettek és el­készült az összekötő vezeték. Mindez a KSZE jelentős anya­gi támogatásával valósult meg. A péti fejlesztések, úgy tű­nik ma már összhangban vannak a szövetkezetek igé­nyeivel. Pét ugyanis már 1978- ban- felkészült a folyékony mű­trágya gyártására és forgal­mazására, akkor 173 tonnát adtak el egy évben. A mező- gazdaság csak a nyolcvanas évek elején kezdte nagyobb területeken alkalmazni ezt a műtrágyát, akkor viszont a gyár nem bírt a hirtelen meg­növekedett igényekkel. Ma ígéri, hogy valamennyi meg­rendelőjének szállít. S ehhez garancia az a partnerkapcso­lat is, amely négy éve kez­dődött a gyártó, valamint a KSZE és az AFOR között. Az AFOR vállalkozik a szál­lításra és a tározásra egy­aránt, s erre márciustól szep­temberig alkalmasak a táro­zói. Ebben az időszakban a gépkocsijaival 15 százalékos kedvezménnyel szállít a me­zőgazdaságnak. Tervezi azt is, hogy vasúti tartályait tranzit tárolóként működteti. S dol­goznak a Nitrosol csomago­lásán kis tételekben is, ame­lyeket a töltőállomásaikon áru­sítanak. A KSZE négy éve ösztönzi és segíti a több, mint három­száz taggazdaságát a folyé­kony nitrogén műtrágyák al­kalmazására a m.űvelőutas technológiával. Korántsem azért ösztönöz a hasznosítás­ra, mert ezt tartja az egye­düli elfogadható módszernek. Viszont ez a' technológia épít­hető rá a legegyszerűbben a gazdaságok meglévő géppark­jára, és ehhez az átalakítás­hoz a szekszárdi központ egy­ségcsomagokat is forgalmaz. Tény az is, hogy azokban a gazdaságokban, amelyek az elmúlt években a folyékony nitrogént alkalmazták, szép terméseredmények igazolták a hatékonyságát, pedig rendkí­vül fegyelmezett és pontos munkát követel a növényter­mesztőktől. A KSZE és a partner cégek együttműködésének eredmé­nyeiről tegnap . számoltak be Bótaszéken, azon a tanács­kozáson, amelyen a dunán­túli gazdaságok szakemberei vettek részt. A házigazda, bá- taszéki termelőszövetkezet is fejleszt: a Vázkerómia gyár­tól 1500 köbméteres tórözót vásárolt és társulásban üze­melteti. Baranyában • elsőként az újpetrei termelőszövetke­zet dolgozta ki a technológiát. Tavaly a PÁG is 900 tonna fo­lyékony nitrogén műtrágyát szórt ki búzaterületeire. S a KSZE legújabb baranyai tag­gazdasága, a görcsönyi tsz szintén alkalmazza és fejlesz­ti ezt a technológiát. Pécsett 300 köbméteres, tartályt üze­meltet az ÁFOR a tsz-ek el­látására. G. M. Munkakezdés előtti ellenőrzés a folyékony-műtrágya szétterítő kocsin a KSZE-rendszerhez .tartozó, újpetrei termelőszövetkezet­ben. \ Hétfő estétől

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents