Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)

1988-02-24 / 54. szám

e Dunántúli napló 1988. február 24., szerda Információk Honismeret Rendezvények f& Pécsi Ipartestület ötvenéves jubileuma 1936-ban Ipari kiállítás, díszközgyűlés, hangverseny a rendezvénysorozat keretében Mí’ Februar 24-én 17 órakor a mo­hácsi Brodarics óvodában dr. Nagy László gyermekorvos a fertőző gyer- megbetegségek megelőzéséről tart előadást. ▼ Kézi munkakiál li tás nyílik február 25-én 17 órakor a pécsi Városi Könyvtár kertvárosi Honvéd téri fiókkönyvtárában. Az anyagot a Nyugdíjas klub állította össze. ▼ Sajtósuli működik a pécsi József Attila Művelődési Központban, aho­vá várják az újabb jelentkezőket. A februári foglalkozásokon szó lesz egyebek között a címadásról, a szerkesztésről, a műfajokról is. ▼ Lant-est. Sárközi Gergely lantos gitárművész február 24-én 19 óra­kor tart koncertet a Művészetek Házában, Pécsett. T Dechant Antal fiatal pécsi kép­zőművész festett plasztikáinak ki­állítása nyílik február 25-én 18.30 órakor Budapesten, a Fiatal Mű­vészek Klubjában. Megnyitja Lóska Lajos művészettörténész. ▼ A komlói Úttörő- és Ifjúsági Ház­ban február 26-án 18 órától Dé­vényi-diszkó lesz. ▼ Házi borversenyt szerveznek a mecsekfalui klubkönyvtárban feb­ruár 26-án 18 órakor. ▼ A pécsi DOZSO-ban február 25- én 16 órakor Farsangi népszokások címmel dr. Tóth István ny. főisko­lai tanár tart előadást. Tóth István ugyanezen a napon, de már 18 órakor a patacsi nyugdíjas klubban szintén erről beszél a hallgató- ságnck. T A pécsi Nevelési Központban feb­ruár 24-én 18 órakor a Népfőisko­lán levetítik a Jelölöm magam cí­mű dokumentumfilmet, utána a be­szélgetést Csefkó Ferenc vezeti. Ugyanitt 25-én 10, 14 és 16.30 óra­kor a Három kívánság című gyer­mekműsort Dévényi Tibor vezeti. — T Az égbolt titkai címmel csilla­gászati előadást tartanak a Földön kívüli életről a pécsi Szabó Ist­ván Úttöröházban február 26-án 15 órakor. ■ T A Baranya Megyei Kemping Klub február 25-én, csütörtökön 18 órai kezdettel tartja klubnapját az Ifjú­sági Házban. Program: aktuális tudnivalók a* utazási lehetőségek­ről, ezt követi a devizával kap­csolatos jogszabályok ismertetése. A klubnap dr. Antos Árpád Thü­ringiáról tartott diafilmvetitésével ér véget. Várják a klubtagok és érdeklődők részvételét. V Reneszánsz est címmel táncházat, ételbemutatót szerveznek Pécsett, a JPTE TK ,,A” kollégiumában feb­ruár 26-án 20 órától, a Jakabhegyi úton. Zenét a házigazda Venosa együttes szolgáltatja. Az együttes Pápáról érkezik. V Pécsett az első közös koncertjét tartja a szigetvári Toples és a II. Emelet együttes az Universitas utcai jogász kollégiumban február 25-én 20 órakor. Avantgarde-rock számokat adnak elő. V Fagottmüvész hangversenye. Vi- zsolyi Lívia fagottmüvész hangver­senyét rendezik meg Pécsett, a Művészeti Szakközépiskola Radnics utcai hangversenytermében, a Sör­gyár közelében február 25-én 18.30 órától. Zongorán közreműködik Gá­bor József zongoraművész. A mű­soron többek között Ravel-, Fal­vai, Weber-, Corette-, Danzi-művek is szerepelnek. ▼ A Hazafias Népfront Pécs Vá­rosi Bizottsága Magyar—Finn Ba­ráti Klubja szervezésében Udvar­helyi Szabolcs, a Magyar Rádió munkatársa tart vetitettképes be­számolót finnországi tanulmányújá­ról, az ottani nemzetiségi politi­káról és a nyugat-finnországi szi­getvilágról csütörtökön 17.30 óra­kor a pécsi Nevelők Házában. (István tér 6.) ▼ Pécsi Afész szőlész szakcsoport­ja borversenyt hirdet Pécs-Somogy körzetében. A bírálatra a szőlős­gazdák 25—26-án 16 órától 18.30 óráig jelentkezhetnek a Kossuth Művelődési Házban. (Pécs-Somogy, Búzakalász u. 47.) Bélyegcserével egybekötött klub- délutánt tart minden csütörtökön 17—19 óráig a Pécs Városi Bélyeg* qyüjtö Kör. Minden szervezett bé- lyeggyüjtőt várnak. T A Józsefvárosi Színház vendég­szerepei Pécsett, a Helyőrségi Klubban február 24-én 13.30 órakor és 16 órakor, s bemutatják Bene­dek András—Kocsár Miklós: A csu­dakarikás című kétrészes, zenés mesejátékot. V Kertbarátok és kistenyésztők klub­ja szaktanácsadást tart a Haza­fias Népfront Pécs Városi Bizott­sága székházában (Pécs, Geister E. u. 16.) február 25-én, csütörtö­kön 17 órai kezdettel. A program címe: Adózási formák a mezőgaz­dasági kistermelésben. Előadó: Wágner István. A Pécsi Ipartestület 1936- ban ünnepelte fennállásának 50. éves évfordulóját — nagy ünnepségsorozat keretében. El­sőként augusztus 29-én a Pé­csi Ipari Kiállítás és Vásár nyílott meg — országos érdek­lődés közepette a Pécsi Fém­ipari Szakiskola Rákóczi úti épületében. A kiállítás anyaga az iskola 22 tantermét és tel­jes udvarát foglalta el, s fő­leg kisipari termékeket állítot­tak ki. „Minden, ami itt he­lyet foglal, méltó Pécshez, és ipari tevékenységének ahhoz a nagy híréhez, amely messze múltjában gyökerezik ugyan, de állandóan lépést tart a haladó szellem minden kívá­nalmaival” - írta a kiállítást beharanqozó számában a Pé­csi Napló. A földszinten a pécsi fém­ipar elsőrendű munkái, a Du­na Gőzhajózási Társaság bá­nyáinak termékei, a bányász­felszerelések, a műlakatos-, a réz-, a mérleqkészítő-, a vizve- zetékszerelő ipar termékei, va­lamint a Pécsi Gáz- és Villa­mos Müvek kiállítási anyaga, a bádoqosipar termékei voltak találhatók. Az emeleten helyez­ték el a helvi élelmiszeripari céqek kiállítási tárqvait, vala­mint a jótékárugyár cikkeit, amelyek közül különösen a re­pülőgép modellek keltettek nagy tetszést. Érdekességként egy evőesz­köz tisztító találmány is sze­repelt itt. Berendeztek egy vil­lamos konyhát is a háziasszo­nyok nagy örömére. Mellette a női és a férfi szabók állítot­ták ki termékeiket, mojd a fodrász-, a kalap- és sapka­készítő-, a szűcs-, a kesztyű- és ernyőkészítő-, a könyvkötő- és dobozkészítő ipar árui, szemlére kirakott tárgyai kö­vetkeztek, a fotócikkekkel együtt. Külön részt alkottak a cipészipari kollekciók és a sportfelszerelések, a bútorok és az asztalosmunkák, a szőnyeg­kollekciók. Az emeleten sodronymunká­kat, hangszereket, ékszereket, órákat, üvegeket, a Zsolnay gyár gyűjteményét, kendőket, vas- és csőbútorokat, gumiké­szítményeket, bőr- és bőrdísz­műárukat, szíjakat, nyerges­munkákat állítottak ki, míg az udvaron találtak helyet a ká­dár. és hordóipar, a kőfara­góipar alkotásai, különféle szerszám- és gépkonstrukciók, épitőanvaqok avűjteménvének. A kiállítást táiékoztató felira­tok és virágdíszek tették tel­jessé. Ez a rendezvény a pécsi ipart mutatta be a széles köz­véleménynek, melynek létreho­zásában nagy érdemeket szer­zett a végrehajtó bizottság el­nöke, Molvay Ferenc és Er- dősi Emil főjegyző. A dél­után öt órakor nyíló kiállításon országos és helyi nagyságok jelentek meg, szeptember 8-ig a látogatók sokasága tekintet­te meg. Augusztus 31-én az ipartestület díszközgyűlést tar­tott a városháza közgyűlési termében, ahol Mattyosovszky. Zsolnay Tibor mondott ünnepi beszédet, az iparügyi miniszter 4 iparost tüntetett ki díszok­levéllel, a pécsi iparosság ér­demeit, feladatait Makay Ist­ván polgármester-helyettes méltatta, Nendtvich Andor pol­gármester és Visnya Ernő kül­dött a testülethez üdvözle­tét. Szeptember 3-án a testület kerthelyiségében hangversenyt rendeztek, ahol o Hárfa Dal­kör, a Dohánygyári Munká­sok Dalkara, a Bőrgyári Da­lárda, a MÁV Ébredés Dalkör, a Polgári Daloskor, a Dohány­gyári Dalkar lépett föl. Az utolsó napon megvonták a rendezvénysorozat mérlegét: a 11 nap alatt több mint 20 000 látogatója volt a kiállításnak, a legnevesebb pécsi iparosok, kereskedők, gyárak, üzemek ál­lítottak ki, öregbítve ismét a pécsi ipar nemes hagyomá­nyait. V. D. A rejtőzködő város A Hotel Sugovica és a kemping strandja, valamint csónakkikötője- a Petöfi-szigetnek a Kama­rás Dunára néző partján (A szerző felvételei) Egészségügyi KÓRHÁZI FELVÉTELES UGYELETEK Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika. Szi­getvár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyer­mekkórház. Gyermeksebészeti, kórhá­zi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyerme­kek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napo­kon: Megyei Gyermekkórház Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belgyógyászati Klinika. II. kerület: Megyei Kórház (belgyógyá­szat). III. kerület: I. sz. Belgyó­gyászati Klinika. Sebészet, balese­ti sebészet: Megyei Kórház. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Pécs város és a csatolt községek ideg- és elmebetegei részére: POTE Ideg- és Elmeklinika. Szemészeti betegek: Szemészeti Klinika. Felnőtt fül-orr gégészet: POTE Fül-Orr-Gégekli­nika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Pécs város felnőtt lakossága ré­szére egy helyen, a Lánc utcai ren­delőintézet földszinti ügyeleti helyi­ségeiben minden este 7 órától más­nap reggel 7 óráig. Telefon: 14-347. Lvov-Kertváros felnőtt lakosságá­szolgálat nak minden éjszaka este 7 órától másnop reggel 7 óráig a járóbete­gek részére o Testvérvárosok terei körzeti rendelőben orvosi ellátást biztosítunk. A kertvárosi hívásokat to­vábbra is a Lánc utcai rendelőinté­zetben kell bejelenteni. Telefon: 14-347. Fogászati ügyelet minden este 7 árától másnap reggel 7 óráig a Lánc utcai rendelőintézet földszinti ügye­leti helyiségeiben — gyermekek ré­szére is. Gyermeklakosság részére: a Gyer­mekklinikán, Pécs, József A. u. 7. (bejárat a Bajnok utca felől) este 7 órától másnap reggel 7 óráig. Tele­fon: 10-93«. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs, Kossuth L. u. «1, 10/8. sz. gyógyszertár; Pécs, Bajcsy-Zs. u. 23. 10/14. sz. gyógyszertár. * SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható o 12-390-es számon, este 7 órától másnap reggel 7 óráig. * Nyugdíjas telefonszolgálat szom­bat, vasárnop kivételével minden­nap 17—19 óráig hívható a 41-907-es számon. * Ifjúsági telefonszolgálat telefon- száma: 24-550. Hívhatá: 17—21 óráig. Baja, Bács-Kiskun megye dél­nyugati fertályán terül el, a Dunának Sugovica vagy Ka- marás-Duna nevű ága mentén. Neve az ótörök „baj”, azaz gazdag, bő szó személynévvé alakult változatából keletkezett. A középkorban összekötő ka­pocs volt a Dunántúl és a Dunán inneni részek között. A török kiűzése után az újrate­lepült hélység 1696-ban I. Li- pót királytól mezővárosi címet, címert és pecsétet kapott. 1714- ben III. Károly megerősítette szabadságlevelét, s a város szépen gyarapodott. 1840. má­jus 1-jén azonban csaknem tel­jesen leégett. Polgárai újjáépí­tették, a mai város ezért visel XIX. századi stílusjegyeket. A nagy vasútépítések után — az alföldi vasút elkerülte — gaz­dasági vérkeringése csaknem elhalt. Kereskedői elköltöztek, hajdan híres városai elnépte­lenedtek, hajómalmai őrletők hiányában leálltak. 1909-ben végre kapott egy dunai hidat, s ez Baját a Dunántúlhoz fűz­te. Az éledező város fejlődése az első világháború, majd az azt követő szerb—antant meg­szállás miatt (1921. augusztus 20-ig), ismét megakadt. S no­ha az akkori Bács-Bodrog vármegye székhelye volt, önma­gába zárt világú városka ma­radt. Lényeges változás a má­sodik világháború utáni idő­szakban sem következett be életében, lévén határváros. S mint ilyen, katonaváros. Tőmondatokban így lehet öszefoglalni az első pillantás­ra szokványosnak látszó kis­város történetét. Pedig Baja az eddigieknél sokkal több figyelmet érdemel. Csak le kell fújni értékeiről a port. Mert a jövő ennek a vá­rosnak dolgozik. S ehhez nem kell iparosodnia. Ehhez az kell, hogy megőriz­ze karakterét, s ezzel gyakorol­jon vonzerőt az idetévedő ide­genre. Hogy a turista ne vélet­lenül, hanem tervezetten men­jen Bajára, mert tudja, hogy ott kellemesen érzi majd ma­gát. Különösen azok - egyre többen vannak ilyenek -, akik keresik az ódon kisvárosok han­gulatát. S Bajának ehhez meg­van minden adottsága. Aki kedveli a barokkot, itt meg­találja. De elsősorban a XIX. századi magyarországi várossá formálódás sok utcán ót látha­tó töretlen képe ragadja meg az embert. A tágas Béke tér középpontjában az 1896-ban átalakított, volt Grassalkovich- palotában olyan egységes XIX. századot tár elénk, amilyen csak elvétve található. Szinte lát­ja a sétálgató a barokk Szent­háromság-oszlop körül a haj­dani nagy városok-piacok bó­déit, szekereit. Elképzeli, milyen vidám élet folyhatott a tér sar­kán a Kamarás-Dunára könyök­lő, valaha elegáns Duna Szálló pompás teraszán, ahonnan re­mek látvány nyílik a Pandúr­sziget vén fáira. Csaknem ha­sonló hangulatot ad a város neves költőjéről, Tóth Kálmán­ról elnevezett meghitt tér, az ápolt park közepén szülőföldjét vigyázó poéta szép szobrával. Ezeket az utcákat rótták, eze­ket a házsorokat, tereket látták e kisváros neves szülöttei, mint Mészáros Lázár, Türr István, Jelky András, Déri Frigyes, Teles Ede, Balassa József, Klieg József. Csakhogy! Csakhogy ezek az értékek nincsenek úgy bemutatva, aho­gyan megérdemlik. A felületes szemlélő számára a város még porlepett, szürke képet mutat. Igaz, hogy helyenként folynak a tatarozások, lebontások és városrendezési munkák. Igaz, hogy néhány épületet, teret már rendbe hoztak, s ez mutat­ja, hogy milyen vonzó lehet­ne Baja. De kissé lassan ha­ladnak. Meg kellene gyorsítani a munkát. Mert a városnak van idegenforgalmi szempontból re­mekül kiaknázható része: a Petőfi-szigeten elterülő elsőran­gú kemping, mellette az új szálloda és az uszoda. A szi­getet a Sugovicán átívelő híd köti a városhoz. Mégis, aki itt nyara!, néhány lépéssel már a városban lehet, gyakorlatilag tehát a városban, attól mégis elkülönítve olyan üdülőköz­pontja van Bajának, aminővel talán egyetlen városunk sem dicsekedhet. Csonkaréti Károly KERESKEDELMI VÁLLALAT új cserkúti raktárházba LERAKATVEZETŐ-HELYETTEST keres felvételre. Jelentkezési feltétel: középfokú szakmai képesítés, tiszta erkölcsi bizonyítvány. Jelentkezni lehet írásban, rövid szakmai önéletrajzzal a PIÉRT Dél-dunántúli Ki- rendeltség igazgatójánál. Pécs, Perczel u. 2. Pf.: 112.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents