Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)
1988-02-21 / 51. szám
i:;i:JÜi«ü«iros, Hiogir S|Hirtéletlel Paks legújabb energiatartalékai Tolna első országos csapatbajnoki aranyáért Elsőként volt a közismert alapvicc: „Paksnál várlak!”, amiért elkezdtük keresni iskolai térképünkön, aztán megismerkedtünk csatolt része: Komlód messze földön híressé vált halászlevével, majd a közelmúltban az ország energiaellátásában mind nagyobb szerepet kapó atomerőműve hívta fel rá figyelmünket. Pedig a település jó hírének ugrásszerű növekedésével lépést tartott az időközben várossá avanzsált Duna-parti nagyközség lélek - számának gyarapodása olyany- nyira, hogy 1988-ra 25 800 lakójával Paks lett Tolna megye második legnépesebb települése. És nemcsak Paks polgárainak száma kétszereződött meg az elmúlt évtizedben, megsokszorozódott az a felgyülemlett energia is, ami párját ritkítja eredményességével, az utóbbi években alaposan megtépázott sportéletünkben. „Nem hagyván figyelmen kívül a hagyományokat, Paks sportéletének fejlesztésében czok a szakágak kapnak elsősorban zöld utat, amelyek a legrövidebb időn belül biztosítják a város nevének megjelenését a Népsport első oldalán!" - hangzott a tömör, célját félreérthetetlenül magyarázó kijelentés alig három éve. 5 ma országszerte azt taglalják — éppen a Népsport első oldalán megjelent tudósítások alapján —, hogy a Paksi SE ökölvívói megszerzik-e Tolna megye első országos csapatbajnoki aranyérmét, hogy a Tolnai Vörös Lobogó női asztaliteniszezőinek ezüstérmei után lesz-e a megyének aranyérme? S hogy ez csak az első kérdés a sorban, bizonyítja az is, hogy Pakson nemcsak az ökölvívók küzdenek a legjobbak között, tavaly fölkerült az NB l-be a férfi kosárlabda- csapat, minthogy az idei bajnokságban már a legjobbak kcjzött lesznek a teniszezők is. Paks sportolókban rejlő „aranybányája” azonban még a felsoroltaknál is nagyobb. Nemcsak azért, mert a négy általános iskola és a három középfokú intézet, a már beindult főiskolai karral együtt valósággal ontja a tehetséges fiatalokat, de azért is, mert a város gazdasági és politikai vezetői mindent elkövetnek annak érdekében, hogy ne csak szellemiekben felkészült, de fizikailag is egészséges lakók népesítsék be Paksot. Éppen ezért mindent megtesznek a sportlétesítmények biztosításáért, az ott dolgozók munkájának segítéséért, a sportot népszerűsítő eredmények propagálásáért. — Kevés hasonló település van ma hazánkban — kezdte a helyi viszonyok elemzését Sz/n- ger Ferenc, a Paksi Városi Tanács osztályvezető-helyettese -, ahol olyan körültekintően építették fel a lehetőségeket az egészséges életre nevelés és a minőségi sport fejlesztésére, mint városunkban. A mindennapos iskolai testnevelés propagálója a Bezerédi általános iskola, akik eddigi eredményeikkel igazolják, hogy minden gyerekkel megkedveltethe- tő a cselgáncstól az úszásig, az evezéstől a ritmikus sportgimnasztikáig valamennyi sportág, a tömegeket mozgató szakosztályoktól a minőségi sportolókat tömörítő legmagasabb szintű bajnokságokig. Szinger Ferenc máshol is figyelmet érdemlő gyakorlatra hívta fel a figyelmet, miszerint Pakson a gazdasági és politikai vezetők lehetőségeikhez mérten kötelezettségükké/it vállalják a sport támogatását, minek fejében szabad kezet biztosítanak a szakembereknek munkájuk minél hatékonyabb elvégzésében. Márpedig szakosztályból és szakemberből is akad jócskán Pakson. Csupán szakedzőből tevékenykedik ki- enc a városban. De miként is él meg egymás mellett két „dudás" a csárdában? Mármint o Paksi SE és a mind nagyobb háttérrel rendelkező, 1979-ben alakult Paksi Atomerőmű SE? — Példás együttműködést alakítottunk ki fiatalabb testvérünkkel — mondta Vass Zoltán, c Paksi SE ügyvezető elnöke. — Az 1952-ben alakult Paksi Kinizsi utódaként, amelybe 1969-ben beolvadt a helyi szövetkezeti sportegyesület is, 1975-ben hoztuk létre a település csúcsegyesületét. Az ASE megalakulásakor „osztoztunk” a szakosztályokon, csupán a legncgyobb tömegeket mozgató labdarúgásban maradt meg a párhuzamos szakosztály. De hát itt jelentkezett a legtöbb cktív sportoló is. Legnevesebb sportágunkról, az ökölvívásról már szóltunk. Mégis el kell mondani, hogy a valaha Szekszárdi Dózsának nevelő szakosztály fejlődésével elérte, hogy most neki nevel Szek- szárd, Dombóvár és Németkér is. Vagyis, amit Takács Gyula és Feil Ádám elkezdett, azt később Dunajecz Ferenc után Wágner Ferenc és Balzsai Károly teljesítik be. A hazánkban szinte páratlan munkafeltételek tehát nemcsak nagyszerű csapatot, de remélhetően — válogatottkeret-tagok révén — Csikós, Erős, valamint Kalocsai és Kertész révén olimpiai részvételt teremtenek. Atlétika, karate, tájfutás és fogathajtás mellett férfi teniszcsapatunk most került az első osztályba, de előrelépési lehetőség előtt állnak labdarúgóink is. A sportköri vezetés a fiúkra bízta a döntést: ők az NB ll-be való feljutás mellett voksoltak. Minden támogatást biztosítunk számukra. — Alig tízéves múltra tekint vissza az Atomerőmű SE — folytatta a beszélgetést Kiss Gábor, a sportegyesület ügyvezető elnöke. - Új sportkör vagyunk, törekedtünk arra, hogy új sportágakat honosítsunk meg a városban. Így fejlődött fel az NB l-ig a férfi kosárlabdacsapat, így játszik az NB ll-ben a női gárda. Cselgáncs, labdarúgás, sakk és vívás mellett mind népszerűbbé válik a kajak-kenu. A Duna- parti bázison Szabó Tamás rakta le az alapokat, amikre ma már Hajba Antal vezetésére épül a szakosztály, jelenleg 80 versenyzővel, akik között Hoffmann Ervin személyében immár háromszoros ifjúsági világbajnokunk is van. De nemcsak a Duna-párton épült ki szép vízitelepünk, a két füves labdarúgópályával rendelkező stadion mellett a minőségi és a tömegsportot szolgálja az agárdiak által kialakított ragasztott fatetőszerkezetű sportcsarnokunk, ami mellé tervezzük a városi fedett uszoda felépítését. Addig is, amíg elkészül, a központi autópályaudvar szomszédságában május elsejére átadandó fedett uszodát használhatjuk. A rendszeres sportolásra — jókor legyen mondva — mind nagyobb az igény. Tömegsportcsoportjainkban vízitúrázók, könnyűbúvárok, szörfözők, vitorlázók, síelők és nem utolsósorban az üzemi és városi bajnokságokban szereplő férfi és női kosarasok, valamint 24 csapattal folyó kispályás labdarúgók találhatók. Tudjuk: Paks legújabb, egyre növekvő energiatartaléka a rendszeresen sportoló, egészséges emberekben van. Fel kell szabadítani az energiákat. . . Kapu László A Paksi SE ökölvívói már bemutatkoztak. Most Tolna megye első országos bajnoki csapat- aranyáért szállnak a ringbe. Következik a Borsodi Bányász és utána ... Fotó: Gottvald Károly * Az erőszakhullám veszélyezteti a futball jövőjét Tragikus számvetés Az erőszak, a huliganizmus a labdarúgó-stadionokban, amelyet annak idején joggal „angol betegségnek" neveztek el, egyre terjed az európai pályákon, de incidensekről érkeznek hírek a világ más tájairól is. A fenegyerekeskedés a hetvenes évek végén ütötte fel a fejét az óvilágban, és napjainkban már olyan méreteket öltött, hogy egyes pszichológusok szerint veszélyezteti a sportág jövőjét. Mivel senki sem érezheti magát biztonságban a stadionokban, egyre csökken a legérdekesebbnek ígérkező mérkőzések látogatottsága is, különösen az utóbbi két és fél évben, ami azzal magyarázható, hogy a futballkedvelőkben mély nyomot hagyott a brüsszeli tragédia, amely 39 emberéletet követelt. A jelenség legutóbbi példái: A skót bajnokság egyik őszi találkozóján gázbomba robbant. a lelátón, s ennek következtében 40-en kórházi kezelésre szorultak. A Rangers és a Celtic örökrangadóján olyan durva volt a játék, hogy a találkozó után négy labdarúgó ellen bűnvádi feljelentést tettek. Olaszországban Alessandro Renicát (Napoli) a pisai vendégszereplés alkalmával vastárggyal találták fejbe, és nem folytathatta a játékot. Dario Samguin (Ce- sena) az utolsó pillanatban tért ki egy világítórakéta elől, ezzel szemben nem volt ilyen szerencséje Tancvedinek (Roma), akit két ilyen rakéta is eltalált, s utána az orvosok 45 percig küzdöttek az életéért. Az Inter-Espanol UEFA Kupa mérkőzésen egy fiatal szurkolót késsel sebesítettek meg súlyosan. A spanyol— osztrák EB-selejtezőn Sevillában az egyik partjelzőt üveg találta fejbe. Az Atletico Madrid szurkolói a Real elleni helyi rangadón kővel dobálták meg az ellentábor edzőjét, és eközben két játékos megsérült. Brémában a rendőrség 140 tökrészeg szurkolót tartóztatott le, erre a sorsra jutott 40 gelsenkircheni szurkoló is, akik azzal „tűntek ki”, hogy a Schalke—Köln összecsapáson petárdákat és rakétákat hajigáltak be a pályára. Nem mentesek az ilyen jelenségektől immár a keleteurópai országok sem. Az őszi idényben a Kievi Dinamó és a Moszkvai Szpartak találkozója utón a két tábor szurkolói tömegverekedést rendeztek a vasútállomáson. Villniusban 18 nézőt őrizetbe vettek garázda viselkedésért. Lengyel- országban harmadik ligás mérkőzésen az egyik szurkoló azzal szórakozott, hogy az ellenfél játékosaira légpuskával lövöldözött. Elégedetlen lengyel szurkolók egy csoportja kedvenc csapatuk veresége után félholtra verte a klub három vezetőjét. Jugoszláviában Tuzlán, a Velezs elleni bajnoki mérkőzésen behajított fiaskóval eltalálták az egyik bírót és a rendőrség ez alkalommal 12 nézőt bekísért. Incidens történt Splitben a Hajdúk és a Zvez- do barátságos mérkőzésen is, ahol 38 szurkoló került rács mögé. Itt történt a legsúlyosabb rendbontás is a Hajdúk és a Marseille KEK visszavágón, amikor — mint ismeretes — könnyfakasztó bomba robbant a pályán, s emiatt 30 percig állt a játék, utána pedig az UEFA fegyelmi bizottsága súlyos büntetést szabott ki a klubra. A pszichológusok és a szociológusok a legkülönbözőbb okokat hozzák fel az ilyen viselkedések megmagyarázására. Nagyon helyesen azt állítják, hogy a probléma nemcsak a futballal van ösz- szefüggésben, egyelőre azonban senki sem tudja, hogy mi módon kellene e veszélyes jelenség ellen védekezni. Lépni kell! A futball népszerűsége vitathatatlan, ennek ellenére Magyarországon csökkent a mérkőzések látogatottsága. Nem mintha nem érdekelné a sportág híveit, hogy tulajdonképpen mi is történik a labdarúgásban, de a magyar válogatott és a nemzetközi kupákba eljutó csapataink kudarcai sokaknak kedvét szegte. Bosszankodni a televízió előtt is lehet, a vereségekért felesleges kimenni a stadionokba. Kétségtelen, az eredmény, a sikeres szereplés sokat változtathatna ezen a szemléleten. Ezt hazai bajnoki példák is bizonyítják. Gondoljanak csak a Rába ETO nagyszerű teljesítményeire a nyolcvanas évek első felében. Győrben korábban háromezer volt az átlag nézőszám és ahogy jöttek a győzelmek, egyre többen váltottak jegyet. A Hungária körúti pálya is éveken keresztül kongott az ürességtől, az elmúlt évben viszont ötszörösére nőtt a nézőszám, mert ment a játék az MTK-VM-nek. A példákat tovább lehetne sorolni. Ha a válogatott képes lenne tűzbe hozni a közönséget, vagy a kupákban úgy szerepelnének csapataink, mint három esztendővel ezelőtt a Videoton, akkor nem fájna a rendezők feje az érdektelenségtől. De miként lehetne változtatni csapataink gyenge nemzetközi mérlegén? Mert az nem vitás, ami elég itthon, az sajnos már kevés a külföldi ellenfelekkel szemben. Lépni kell, mert ellenkező esetben a Szakadék még nagyobb lesz. A változtatáson fáradozik az MLSZ is, ennek jelét ezekben a napokban is tapasztalhatják a labdarúgás iránt érdeklődők. Csütörtökön tanácskoztak az általános iskolai labdarúgás fejlesztéséről, melyen valamennyi megye képviseltette magát. A jövő szempontjából rendkívül fontos ez a terület, hiszen a későbbi eredmények alapját jelentheti. Régóta vitatkoznak azon a szakemberek, hogy foglalkozzanak a tíz éven aluli gyerekekkel vagy sem. Ügy tűnik, azoknak van igazuk, akik szorgalmazták már korábban is a sportág népszerűsítését az általános iskola alsó tagozatában. Számos fejlett labdarúgással rendelkező országban bevált ez a gyakorlat, az eredmények őket igazolják. A tanácskozáson elhangzott tervezetben — amely egy évtizedet ölel fel — úgy fogalmaztak, igenis el lehet kezdeni a futballt már hatéves korban. Ugyancsak az előrelépést igyekszik segíteni az a továbbképzés, amely hétfőn kezdődik a Testnevelési Főiskolán. A meghívott magyar edzőknek ismert nemzetközi szakemberek tartanak előadást és bizonyára hasznos tapasztalatokkal térnek haza a hallgatók a két nap után. A kezdeményezés tehát elindult felülről, most már csak az kell, hogy a klubok is partnerek legyenek. Az elmúlt héten egy szomorú statisztikáról számoltam be, miszerint az élvonalbeli labdarúgók fizikai állapota alaposan elmarad a kívánalmaktól. Ezt a Sportkórházban végzett felmérés bizonyította a válogatott játékosok vizsgálatakor a franciaországi edzőtáborozás előtt. A napokban hosszasan beszélgethettem a Sportkórház kutatóintézetének tudományos főmunkatórsával, aki régóta végez ilyen kísérleteket. A kép elszomorító, az adatok tizenöt százalékkal rosszabbak, mint a világ élvonaláé. Ezért fontos, hogy az edzők és a játékosok is partnerek legyenek a kezdeményezésben, mert egyébként az elmélet mindig csak elmélet marad. Eg y-iksz-kettő A 9. hét totő- tippjeit Petz Gábor bőrgyári műn- kos, pécsi lakos állította össze, aki a kertvárosi fotózó törzstagja. A 9. hét tippjei: 1. Uerdingen—1. FC Köln. Tipp: 1, 2. 2. Karlsruhe—Hannover. Tipp: 1, 2. 3. Bochum—Bremen. Tipp: 1, 2. 4. Osnabrück—Oberhausen. Tipp: 1. 5. Saarbrücken—Blau Weiss 90. Tipp: 1, i. 6. Offenbach—Darmstadt. Tipp: 1, x. 7. Fortuna Köln—Wattenscheid. Tipp: 1. 8. Bayreuth—St. Pauli. Tipp: 1, 2. 9. Avellino—Fiorentina. Tipp: 1. 10. Como—Pisa. Tipp: 1. 11. Pescara—Napoli. Tipp: x. 12. Roma—Juventus. Tipp: 1. 13. Verona-Internazionale. Tipp: 1. -+- 1 14. Aachen—Stuttgarter Kickers. Tipp: 2. Termelőszövetkezetek ős vállalatok, FIGYELEM! Szabad kapacitásunk kihasználása érdekében fém- és vashulladékjaikat szállítsák be telepünkre. A hulladékanyag vételárán felül, költségtérítés címen 150 Ft/t összeget fizetünk. Címünk: Kohászati Alapanyagelőkészitő Vállalat. Pécs, Légszeszgyár u. 30. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig: 6-17 óráig. vasárnapi 7
