Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)
1988-02-20 / 50. szám
Messze túl oz 1987-es ásatási idényen, már az új szezonra készülődés közben kértük néhány fontos pécsi kutotási hely illetékes régészét: mondják el, mi is történt náluk. székesegyház mögötti ásatási területen megkutatták a keleti várfalat, több helyen feltárták az alapozás mélységét, s megállapították, hogy az alsó része középkori eredetű, a felső részt a török emelte.- A középkori egyetem helyreállításához szükséges majdani hátsó támfal pilléreinek a Jellegzetes dominikánus tartásé - alkarok a kámzsaújjban — csontvázak maradványokat találtunk. A dzsámi különlegessége, hogy — a most szabaddá vált falrészből tudjuk -, ablakai nem szamárhátivesek, hanem félkör- ívzáródásúak. Ilyen karakterű dzsámi nincs több Magyarországon, Pécsett pedig ez az utolsó, felszín feletti, helyreállítható török emlék. K ossuth Lajos utca 36. Az első ház a belvárosi rehabilitáció során, amely a tervezés előtt átesett a teljes falkutatáson, Gazdagodó ismeretek a középkori Pécsről amit Sonkoly Károly, az OMF pécsi kirendeltségének a régésze végzett el. A volt Je- szenszky-palotáról is kiderült, hogy a földszintjén — a volt műanyagboltban -, középkori résztelei vannak, s évszázados falfestések is kerültek elő. Mód nyílik az eredeti utcai homlokzat visszaállítására, s az udvari homlokzatot is megtisz títják az utólagos átalakítások Temető a Zsolnay utcában nyomvonalában — mondta G. dr. Sándor Mária régész -, aknamélyítő módszerrel folytatott kutatásnál több román kori helyiség fala került elő jóval mélyebbről, mint a föléjük települt egyetem. Ez a korai románkori épület meglehetősen nagy területet foglal el és túlmegy ez Aradi vértanúk útja felé a várfalon. A Kossuth Lajos utca 22. sz. ház felújítása során a két szomszédos ház udvarának a rendezésekor meglepő dologra bukkantak. Dr. Gerö Győző mondja erről:- A Ferhád-dzsámi északkeleti falsíkját egy régebbi udvarbővítés idején úgy megvésték, hogy pl. az itteni sarok- szlalaktit szerkezeti része hátulról látható. Közel 1 méternyire tehető a falhiány! Ez a Kczinczy étterem hátsó falsíkjában és a felszín alatt érintetlenül hagyott falrészen „érhető tetten”. Az északnyugati oldalon az előcsarnokra utaló „szabálytalansága" pedig? Első pillantásra két lényeges jellegzetesség fedezhető fel rajta. A szemüregek fölött végigfutó, markánsan előreugró szemöldökív már-mór ősemberi jelleget ad a fejnek, ám efölött homo sapiensi méretű és formájú agykoponya van. A halántékcsont, amíg a „normális" koponyákon félkörívben fut végig a koponya oldalán, enhaszontalanságaitól. Megnyílik például a homlokzat közepét díszítő finom formájú erkély, az elfalazott emeleti árkádokkal együtt. Az utcafronton lévő emeleti szobákban - a Schönherr-házéhoz hasonlóan -, feltehetően 18. századi falfestmények kerültek elő; Sonkoly Károly szerint a mitológiai jelenetsor Heráklész hőstetteit ábrázolja. A Jeszenszky- ház ezzel most feladta a leckét: mi legyen a sorsa? Piti Zoltán tanácselnök szerint, új funkciót keresnek a háznak, nevezetesen valamelyik új bankra gondoltak székház gyanánt. Meggondolandónak tartja azonban, hogy mitévők legyenek a jövőben hasonló esetben. Lakóépület funkcióváltása nem lehet a járható út. ónapokkal ezelőtt palánkkal vették körül a Farkas István utca- Zsolnay út sarki területet a rendelőintézet előtt: az OTP kezdett lakásépítésbe. Aztán jöttek a Pécsett mindig várható bonyodalmak: temetőt jelző sírok, bennük csontvázak kerültek elő. A munkát időben leállították, s hamarosan kiderült, hogy ismeretlen temető egy része került elő, ti. Kár páti Gábor ásatásvezető ré gész szerint, a temető nagy része a környékbeli építkező sek során megsemmisülhetett — Mindig késve szereztünk tudomást a leletekről — közi a régész. — Most még idejé ben. Az eddigiek keveset mon danak: semmi tájékoztató lele tét nem találtunk, sem egy ruhafoszlányt, sem egy pénzdarabot . . . Csak következtethetünk arra, hogy szoros, szabályosan rendezett középkori temető lehetett itt, sűrű telepítésű és egyrétegű. A sírgödrök szokatlanul szélesek, egy részüknél egyik oldalon ismeretlen rendeltetésű, kb. 10 cm magas padka van. A halottakat nyújtott tartásban, hanyatt- fekve temették el, a kezek a test mellett vannak, s még- csak véletlenül sem imádkozó tartósban. A kutatást tavasszal folytatjuk . . . M unkácsy Mihály utca 8. valamelyik nyári napon „szabálytalan" helyről — általános meghökkenéstől kísérten — „szabálytalan" koponya került elő. Az ásatási területen addig is rengeteg sírt és ennél sokszorta több emberi maradványt tártak fel. Ezt a koponyát nem sírban, hanem mecseki hordalékban és minden egyéb csontmaradvány nélkül találták. A nél derékszögű csúcsban végződik. Valamiért más volt ez az ember, mint „mi”. Lehet, hogy ez a másság kóros elváltozás volt csupán, vagy . . .? De bízzuk tudós antropológusokra a koponya mibenlétének o megállapítását. Tízesztendei szünet után, 1987 késő tavaszán indult újtájt jelentős kőfaragóműhelv működött Pécsett. A falmarad- vónyok arról beszélnek, hogy korábban kisebb templom állt itt oldalkópolnával, a bővítés ezt „felfalta", s az új templom méreteiben annyira megnőtt, hogy esetleg még a volt nyomda alatt is lehetnek részletek. Később még egy kisebb reneszánsz átalakítás is volt, egyes jellemző kőfaragványok bizonyítják ezt, s a reneszánsz jelenik meg a két sírfedlapon is. elentékeny rendi és polgári temetkezőhely lehetett 12 kripta és rengeteg csontváz tanúsága szerint. A már említett festettfalú, boltozott kriptában látható az a címer, amely megjelenik az egyik gyönyörűen faragott reneszánsz fedlapon is. A kőlap szegélyén körben felirat: egy bizonyos Caterina emlékezetére buzdítja az utókort. Az írás tipikusa a 15. sz. végi reneszánsz díszírás: a betűket egymásba rejtették. A mezőben két - még magyarázatra, megfejtésre váró — címer van egymás fölött. A felsőn a szájában kakast tartó róka a címerállat, az alsó a kriptában találtnak a hasonmása, melynek fő motívuma a szigonyszerú szórvégződésű András-kereszt. A mór említett kripta közelében talált ossarium csontház —, volt a tavalyi ásatási idény utolsó szenzációja. Ennek a bejáratánál megálltak. Meghökkentően nagy mennyiségű faragott kőanyag hevert Előtérben a „szabálytalan” koponya ra az ásatás a Munkácsy Mihály utca 8. sz. ház udvarán, amikor eldőlt, hogy a műem- lékjellegű épület felhasználásával épül meg itt a magyar- országi németek Lenau Egyesületének a művelődési háza. Annakidején néhány sírhely, valamint félreérthetetlenül templomra utaló falmaradványok kerültek elő. Kárpáti Gábor már akkor meggyőződéssel vallotta, hogy a középkori Domonkos-templomra talált. Az 1987-es leletek ezt megerősítették. z 1216-ban alapított Domonkos-rend már öt évvel később megjelent hazánkban, a pécsi kolostor és templom a terjeszkedés első hullámában keletkezett, róla az első írásos feljegyzés 1238-ban kelt. A névadó a kor angol szentje: Becket Tamás. — Feltártunk egy tekintélyes részletet a templomból és egy kisebbet a kolostorból. Az 1470 körüli későgótikára jellemző ún. orrtagú bordák az akkori átalakításra utaltak, de maradtak az előző időkből is épületelemek: korai körtetagozatok és az ezeket felváltó egyszerű, kettősen tagolt bordók. A Domonkos-templom átalakítása idején kapott gótikus boltozatot, a székesegyház — a két templom faragványai között igen közeli a rokonság, ami ismételt utalás arra, hogy az idő szerteszét, melynek láttán a szemlélő meggyőződése szerint, csodálatosan szép templom állhatott itt. Kárpáti Gábor szerint a jelenségek minden irányban folytatódnak. A templom legizgalmasabb része, a szentély is föld alatt van, tehát igen értékes faragványok rejtve lehetnek még. Idén meg szeretnék találni a festett kripta bejáratát és fel kell tárni a csontházat is. Hársfai István Ny. J. Buharin „Sohasem voltam áruló, Lenin élehéérh habozás nélkül odaadtam volna a sajátamaL' A szovjet sajtó hozzálátott a korábbi évek mulasztásainak felszámolásához. Az irodalmi folyóiratok egyre-más- ra közlik találóan polcon maradt irodalomnak nevezett műveket, míg a hetilapok tragikus emberi sorsok, dokumentumok, visszaemlékezések közlésével igyekeznek hozzájárulni a történelmileg hiteles múlt képének megrajzolásához. Ez irányú tevékenységével kitűnik a Szov- jetszkaja Roszszija, az Ogo- nyok, de különösen a Mosz- kovszkie Novosztyi. Ez utóbbi lap publikációja és más sajtóanyagok alapján próbáljuk felvázolni Nyikolaj Ivano- vics Buharin (1888-1938) életének fontosabb állomásait. Buharin 18 éves kora óta tagja az OSZDMP-nek, 1908 óta a moszkvai bolsevik pártbizottságnak. 1907-ben jelentkezik a Moszkvai Egyetem jogi karának közgazdaságtudományi szakára. A négy egyetemi év alatt háromszor tartóztatják le, megismerkedik a moszkvai börtönökkel, mert kiderül róla, hogy bolsevik szervező, agitátor. Ezt követi az onyegai száműzetés, ahonnan megszökik és 1911-ben illegálisan külföldre távozik. Rendkívül mozgalmas a külföldön töltött hat év is. letartóztatás Ausztriában, várfogság, letartóztatás Angliában, majd Svédországban, kiutasítás Svédországból Norvégiába, innen illegális út Amerikába és agitációs körutazás a bolsevikok érdekében az USA különböző városaiban. A cári önkényuralom megdöntésének hírére — csaknem a Földet megkerülve - Japánon keresztül érkezik haza és válik az októberi forradalom egyik elismert vezérévé, Lenin közvetlen munkatársává, s hamarosan „az egész párt kedvence" lesz (Lenin). A forradalom után rövid ideig a „baloldali kommunisták" vezetője, majd elméleti és politikai harcot folytat a trockistákkál a NÉP következetes végrehajtásáért, amelynek legfőbb ideológusa és teoretikusa. A Tudományos Akadémia rendes tagjává választják; az ő tollából származnak mai fogalmaink: a szocializmus építése (Az átmeneti kor gazdaságtana c. műből) és a szocialista humanizmus. 1917 óta tagja a Központi Bizottságinak, különböző években tagja volt a Politikai Bizottságnak, a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának, a Kommunista Internacionálé elnökségének, illetve a Pravda, majd az Izvesztyija főszerkesztője. Tehát egyike volt a Lenin utáni időszak vezéregyéniségeinek, aki elméleti felkészültségével, élénk, vidám természetével és elérhetőségével rendkívül népszerű volt. A trockizmus eszmei szét zúzásában fontos szerepet játszott, s a lenini örökséget helyesen biztosító Sztálin mellé állt a hatalmi vetélkedésben, ám szembe is került vele az 1929-es kollektivizálás kérdéseiben. Buharin és elvbarátai gondolkodását a dogmatizmus és a konkrét helyzet nem dialektikus megítélése jellemezte, de hamarosan belátták és beismerték hibáikat. Buharin életének legtragikusabb korszaka 1936 augusztusával — Zinovjev és Kamenyev bírósági tárgyalásával — kezdődik. Akkor még Sztálin „kiáll mellette", s az 1936 novemberi díszszemlén is maga mellé hívja. Ám december elején a KB ülésén Jezsov belügyi népbiztos terrorista összeesküvéssel, Kirov 1934-es meggyilkolásában való részvétellel vádolja meg Bu- harint. Sztálin ekkor „még nem hisz" a vádaknak. Viszont 1937 februárjában már azzal hívják össze a KB plénumát, hogy a Buharin-ügyet fogják megtárgyalni, aki a vádak elleni tiltakozásul éhségsztrájkba kezd. ám Sztálin „baráti" rábeszélésére felhagy ezzel és bocsánatot kér a plénumtól. Másnap, 1937. február 27-én Sztálin titkára hivatja. Ekkor magoltatia be feleségével véarendeletét, amelynek megrázó mondatait az özvegy, Anna Mihailovna Larina még mindig frissen idézi az újsáairó- j nak: „ . . . Soha nem voltam áruló, Lenin életéért habozás nélkül odaadtam volna a sajátomat, szerettem Kirovót, semmire sem készültem Sztálin ellen. Kérem a párt vezetőinek új, fiatal és be csületes nemzedékét, hogy levelemet ismertesse a párt előtt, mentsen fel a vádak alól és állítsa helyre párttagságomat. Ne feledjétek, elvtársak, hogy azon a zász- lón, amelyet diadalmenetben visztek a kommunizmus feié, ; ez én véremből is van egy | csepp." Buhorint valószínű leg 1938. március 13-án vé-I gezték ki, hamarosan letartóztatták feleségét, csecsemőkorú kisfiát pedig gyermekotthonba vitték. Dr. Végvári Sándor A díszes, reneszánsz sirfedlap 1988. február 20., szombat HÉTVÉGE
