Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)

1988-02-19 / 49. szám

e Punantüii napló 1988. február 19., péntek Ke resztrejtvény Képzelet KULTURÁLIS AJANLO Film... Film... Film... Jelenet ,,A Nílus gyöngye" című amerikai kalandfilmből A képzelet kóboroljon, hisz az öröm sosincs otthon . . . VÍZSZINTES: 1. A fenti cimü vers folytatása (zárt betűk: M, Z, T). 14. Itt a helye. 15. Főtt tészta. 16. Sze­mélyes névmás. 18. Somogyi község. 20. Személyes névmás. 21. A kén neve az alkimistáknál. 23. Angol Ta­más. 24. Kóstoló. 27. Divatos helyes­lés. 28. A Pó mellékvize. 30. Anony­mus szerint a hét vezér egyike. 31. Fordított határrag. 32. Csökken. 33. Helyrag. 34. Kisebbség. 38. Egyfor­ma betűk. 39. Lepény. 40. Lappang. 42. Szín. 43. Ruhátlan alakot alkotó képzőművészeti alkotás. 45. Férfinév. 46. Rendet teremt. 49. Rövidhullám. 51. Hideg északi adriai szél. 52. Város Afganisztánban. 53. Készpénz. 54. Ékesít egynemű betűi. 55. Szapo­ra box-ütések egymásutánja. 57. Mó­ricz Zsigmond Betyár című regényé­nek nőalakja. 58. Régi pénzünk rö­vidítése. 60. Színművészünk (Gábor). 62. Cégforma. 63. Nagy mesélőnk. 65. Lakoma. 66. Kacag. 68. Baráti országok rádió és tv-társasága. 69. Neves színművészünk volt (Gyula). 71. Japán táncosnő. 72. Női név. FÜGGŐLEGES: 1. A versidézet be­fejezése (zárt betűk: U. O). 2. Hol erre, hol arra a helyre. 3. A hé­lium vegyjele. 4. Ilyen kanál is van. 5. Ezen a helyen .hegy" áll. 6. Ket­tős betű. 7. Volt spanyol királyi székhely. 8. Idáig tartó. 9. Germá- nium vegyjele. 10. Tudomásul vevő. Hangverseny 11. írországi tó. 12. Szovjet repülő- géptípus. 13. Konok. 19. Rangjelző. 23. Római ezerötszáz. 25. A hangok művészete. 26. Jugoszláv államfő volt. 27. Zeneművek rövid jelzése. 29. Idi . . . (volt ugandai elnök). 32 Fanyar gyümölcs (névelővel). 35. Szívópapír. 36. Attila felesége. 37. Régészmunka. 39. ... és kontra. 41. Égitest. 43. önfejű. 44. Páncélszek­rények. 47. Vörösmorty-költemény. 48. Az érem egyik oldala. 50. Kábító­szer. 53. Kutatja. 56. Eltulajdonít. 59. A függőleges 70. számú idegen változata. 61. összetételekben mil­liószorost jelent. 63. A versidézet költője (zárt betűk: H, A). 64. Dal­mát sziget. 67. Gondol. 69. Lokomo­tív . . . 70. Ináulatszó. Beküldendő: vízszintes 1., valamint a függőleges 1., 63. számú sorok megfejtése, legkésőbb február 29-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON, 7601 Pf.: 134, Du­nántúli napló szerkesztősége, Pécs, Hunyadi u. 11. címre. A február 5-i lapban közölt rejt­vény megfejtése: Mikor a szerep természetté válik, akkor kezdődik a színészet. Könyvutalványt nyertek: Hámory Károly dr., Pécs, Petőfi u. 73., Lép Józsefné, Komló, Benczúr u. 8., Mauer Ödönné, Pécs, Garay u. 5., Nein Mihály, Szulimán, Tömpe J. u. 14., Wágner János, Magyarhertelend, Ady E. u. 7. A könyvutalványokat postán küld­jük el. Názárefben nincs hol landolni RÁDIÓ Emberek, emlékek, dallamok Jó pihenést! A szombaton reggel 8 órakor kezdődő 2 órás magazinműsor szerkesz­tője, Somogyvári Valéria kö­vetkezőképpen ajánlja műso­rát: Az ismét jelentkező ki­váncsi magazinunkból meg­tudják majd, hogy vannak-e élőlények, amelyek sohasem alszanak. Másik kíváncsisko- dásunk; mióta használjuk a ceruzát? Az írás nagy ma­gyar mesteréről is valószínű­leg sikerül a hallgatók szá­mára nem ismert adalékokat elmondanunk, ugyanis Móra Ferenc levelezéséről a napok­ban megjelent kiadvány bajai társszerzőjével beszélgetünk. Visszaemlékezések során meg­ismerkedhetnek Caflisch Kris­tóféval, akinek felkeresték hozzátartozóit (korábban hí­rül adtuk, hogy a cukrászda visszakapja eredeti nevét). Művészvendégünk ezúttal Benkó Sándor, a dixilend vi­lághírnevet szerzett mestere. Ellátogatunk Gödrére, ahol a helyi tsz elnöke arról is el­ismert, hogy nemcsak a tele­pülés gazdasági fellendülésén munkálkodik, hanem fontosnak tartja és gyakorlati példákkal is bizonyítja a kulturális érté­kek létrehozásának támogatá­sát. Sporttémáink közül arra keresünk választ, hogy lehet-e sikerrel megülni két lovat? Nem a lovassportban, hanem a kosárlabdában, ugyanis — mint erre más sportágakban is születtek példák a kudarc­ra — egy személy a szövetsé­gi kapitány és a sokszoros bajnokcsapat mestere. A Vasárnapi magazinban ismét dr. Nádor Tamás jelent­kezik az Emberek, emlékek, dallamok sorozatában, amely­ben folytatja a Pécs és Bara­nya múltjával való búvárko­dást. Akikről szó lesz, azokat évtizedekkel ezelőtt még so­kan ismerték, tisztelték, sze­rették. Egyikük Bodonyi Nán­dor igazgató tanító, akinek munkássága az Ormánság tá­jához, dalaihoz kapcsolódik. Róla beszél két tudós unoká­AZ ERDŐ KAPITÁNYA Színes magyar rajzfilm. Rendezte: Dargay Attila. A Kapitány már hosszú évek óta nyomoz az agyafúrt bűnöző, a nagy Zéró után, amikor tudomására jut, hogy Zéró legújabb tervei a Ke­rek Erdővel állnak kapcsolatban. Haladéktalanul útra kel hát, hogy méltó fogadtatásban részesítse el­lenfelét. Távollétében beosztottjá­nak, Eieméri Ede tizedesnek kell kézbe vennie a nyomozást. . . A NÍLUS GYÖNGYE Színes, szinkronizált amerikai ka­landfilm. Rendezte: Lewis Teague. Szereplők: Michael Douglas, Kath­leen Turner, Danny De Vito. Jack és Joan összetűzésbe kevere­Három érdekes programot is kínál a hétre a Doktor Sándor—Zsolnay Művelődési Központ. Ma, 19 órától a 180-as csoport tartja bécsi koncertjének magyarországi bemutatóját a ház színpadán. A modern repetitív zene leg­jelentősebb hazai előadócso­portjának fellépése különleges élményt ígér a pécsi közön­ségnek. A műsorban Melis László, Stewe Reich, Jeney Zoltán, Szemző Tibor és Petr Kotik zenemüvei hangzanak fel Szerdán, 24-én a jazz és a rock kedvelői részt vehetnek a Dresch Quartett zenekar dik a nagyhatalmú Omar Kalifá­val, aki hamis tanúságtételek alap­ján szeretne népe vezetőjévé emel­kedni. A párocska az igazi szelle­mi vezért támogatja és közreműkö­désükkel lelepleződik a gonosz. AZ ÜLDÖZÖTT ÉS A VAK Színes, feliratos francia filmdráma. Rendezte: Jean-Louis Leconte. Szereplők: Harvey Keitel, Michel Robin. A megsebzett üldözött egy vak öregember elhagyott házába mene­kül. Itt embert kapcsolatot teremt a volt színésszel, aki múltjának em­lékfoszlányai között él. Egy hitvány unokaöccs és egy könnyű leányzó megpecsételi a menekülő sorsát. Le­lövik, és mivel fecsegett, egy kö­vet tesznek a szájába. koncertjén. Az együttes meg­próbál elszakadni az amerikai és nyugat-európai irányzatok­tól, és sajátos, egyéni stílus kialakítására törekszik. A quartett többször fellépett már külföldi fesztiválokon, melye­ken zenéjükkel, energikus, at- moszféra-teremtő előadás­módjukkal megnyerték a kri­tikusok és a közönség tetszé­sét. 26-án, pénteken 19 órától olyan csapat lép fel, akiket talán nem is kell bemutatni. Az efZámbó Happy , Death Band ad exkluzív bemutató koncertet. Előzenekaruk a Toppless együttes lesz. Bécs után Pécsett Tilloi Aurél vezényletével február 22-én este 7 órakor ad hangver­senyt a Baptista templomban a Pécsi Nevelők Háza kamarakórusa. Az Europa Cantat helyszíneit be­mutató hangversenysorozat rendez­vényén Alexander Stendal’de Wert, Gabrieli, Bach, Cimarosa, Haydn, Kodály Zoltán és Ramirez zenemű­vei hangzanak el. Közreműködik Ko­máromi Alice, Kunos István, Meláth Árpád, Megyesi István, Dobos tászló. Békési Zsolt, hegedűn N. Rozgonyi Klára és Czopf Éva, or­gonán és zongorán dr. Kopjár Gá­bor, oboán Benyovszky Imre, csel­lón Mészáros Ildikó. Fellép a Szél­kiáltó együttes is. Vadászat Textilkiállítás a Pécsi Galériában Ezzel a címmel jelent meg a közelmúltban Pálinkás György verseskötete, s a meg­jelenés alkalmából irodalmi estet rendeznek február 22-én 18 órakor a Művészetek Há­zában. A költővel Csordás Gábor és Parti Nagy Lajos beszélget, a verseket Güth Já­nos mondja el. Az esten köz­reműködnek a Pécsi Szimfoni­kus Zenekor tagjai: Kircsi László oboán, Kardos Ildikó hegedűn, Erdélyi Zoltán brá­csán és Janzsó Ildikó csellón. ja, dr. Vargha László és dr. Vargha Károly. A zengő orgánumú drámai hősnőről, Kalmár Rózsiról lánya, dr. Ruzsás Laiosné szól, édes­anyja és a színészi rendezői hivatás iránti rajongással. Mindezeket a beszélgetéseket sok-sok korabeli zenei cseme­ge színesíti. Rovatszerkesztő: HODNIK ILDIKÓ LÄUFER II. címmel kiállítás nyílik ma 17 órakor a Pécsi Galériában. A név a laufer-szövetre utal, ez a textilnycmás egyik segédeszköze, egy­fajta nedvszívó szövetcsík, melyre a nyomás során feleslegessé vált fes­ték fölkerül, így ez az anyag vé­letlenszerűen mintázód'ik meg. Ennek a technikának a felhasználásával vállalkozott Polgár Csaba és néhány kollégája arra, hogy ,,új textilessé­get” hozzon létre a hazai textilmű­vészetben. A laufer bizonyíték ar­ra, hogy a textilesek változatlanul képesek megújulni és megújítani. A nagyméretű expresszív festmények, képszerű alkotások rokonságban áll­nak a friss festészeti kezdeményezé­sekkel is. A művészek mernek deko­ratívak, játékosak lenni, erős szí­nekben gondolkodni. A tizenkét tex­tilművész bemutatóját Németh Gábor művészettörténész nyitja meg. Károk a vadállományban és a gépjárművekben Mi a járművezető teendője? Az apróvad állományunk' erőteljes csökkenésének okait vizsgálva, számtalan tényezőt tudunk felsorakoztatni. Töb­bek közt élbhelyi változásokat, genetikai problémákat a korábbi években a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérést, kemizálást, nagy táblásítást, a még maradék kedvező élő­helyen a juhászatot, a közuta­kon pedig a gépjármű és a vad összeütközési károkat. Nagyvad állományunk eze­ket a változásokat könnyeb­ben vészelte át. Bár még ma is óriási kárt okoznak az őz szaporulatában a nagytel­jesítményű mezőgazdasági gépek, ezt a károsodást főleg életmódjából következően a szarvas és a vaddisznó elvi­seli. Sok helyen kifejezetten jól érzi magát több száz hektáros gabonatáblákban. A mennyiségi állománysza- bólyozás elsőrendű feladata vadásztársaságainknak és tesznek is érdekében, a he­lyenként kritikusan túlszapo­rodott állomány esetében. Újabban az urbanizáció, a lakott területek terjeszkedése, az intenzív vadászat, nem ke­vésbé a betakarító gépek teljesítmény növekedése, in­tenzív erdőgazdálkodás és számtalan más tényező állan­dó mozgásra ösztönzi nagy­vadjainkat. A természetes, ter­ritoriális kimozgása és a faj- fenntartással kapcsolatos ván­dorlása során a vad szinte ösztönösen a megszokott út­vonalakat, „váltókat" használja. A közutakat ez a kimozgási vonal gyakran keresztezi és már évek óta számtalan gép­jármű—vad összeütközési kár, nem ritkán tragédia mu­tatja a szám növekedését. Sokszor felelős a károk ke­letkezéséért a gépjármű ve­zetője. A közúti táblákkal vé­dett szakaszokon fokozott vadveszélyre számíthatnak. Az erdős fedett területeken a nagyüzemi mezőgazdasági táblák közt vezető utakon ugyancsak. A vezetés folya­mán mindig legyünk körülte­kintőek és ne bízzunk a vélet­lenekben. Sajnos nem oktatja a KRESZ részletesen a gépjármű és a vad összeütközések meg­előzését és egyáltalán a fe­lelősség, illetve a megtörtént kár rendezésének módját. A kár nem egyoldalú, hiszen a gépjármű tulajdonosa, esetleg utasain kívül, károsult a va­dásztársaság is. Egy elütött szarvas nem ritka esetben te- nyészértékét tekintve nagyobb kárt jelent a vadgazda szá­mára, mint a totálkáros gép­kocsi. Nem közömbös szá­munkra tehát a károkozás té­nye. Ha viszont az ütközés elkerülhetetlen, a kárkövetelés jogos. Mi a járművezető teendő­je? Először is az elütött va­dat felvásárló helyre juttatni, hogy az kárba ne vesszen. A területileg illetékes községi tanács tájékoztatja a gépjár­mű vezetőt a vadászatra jo­gosult címéről. Itt a bejelen­tést meg kell tenni, illetve a helyszínelést el kell végezni. Ha ez nem lehetséges a ren­dőrhatósági helyszínelésről szóló igazolást kell felmutat­ni a vadászatra jogosultnál. Az Állami Biztosító fiókjainál beszerezhető nyomtatványon igazolja a vadásztársaság a keletkezett kár tényét és a vélt kárösszeget. A vadásztár­saságok által finanszírozott biztosítás alapján kerül teljes összeggel kifizetésre a kár, a gépjármű tényleges értékének figyelembe vételével. Nem ritka, főleg a nagy tehergépjárművek szándékos vadelütése. Ugyancsak szá­mottevő főleg kisebb testű vad elütésekor a vad elvitelé­re irányuló törekvés, mely szabálysértés, de nagy értékű vad esetében a bűncselek­mény kategóriáját is feltételezi. Vadállományunkat legalább a közutakon kíméljük az ér­telmetlen pusztulástól, ma­gunkat a kellemetlen következ­ményektől. Gondos Gyula megyei fővadász Pécsi utcák, híres emberek Darvas József Ha életéről szólnánk, írnunk kellene arról, mily nagy mér­kőzések közepette végzi el Kis­kunfélegyházán a tanítókép­zőt, a nyugatosok hogyan ala­kítják át társadalomszemléle­tét, miként dolgozik a kőműve­seknél, majd lapkihordóként, újságíróként. Volt országgyű­lési képviselő, miniszter több­ször is, a Nemzeti Parasztpárt alelnöke, a Szabad Szó­nak főszerkesztője. Mindez kevés lenne Darvas portréjához. Harmincévesen már ismert író. Két nagy je­lentőségű írásának (A legna­gyobb magyar falu, Egy pa­rasztcsalád története) nemcsak szociográfiai erényei vannak, hanem bennük a néplélek tör­ténelmileg kibontott valóság­látásának nyers adottságai törnek élre. „Hűséget — írja róla Czine Mihály — a falu­végnek fogadott, de kezdettől vallotta, hogy a parasztság fel­szabadítása is csak a munkás- osztály győzelme által lehetsé­ges.” 1943-ban Szárszón tar­tott beszédében világosan ki­fejtette az író feladatát: „Ott kell vállalni az írói sorsot, ahol a történelem szemetet hömpö- lyögtető sodra mégis csak előbbre viheti a világot és benne a mi népünket." Darvas Józsefet nemcsak családja és szűkebb hazája, Orosháza és környéke életé­nek sanyarúsága serkentették írásra, ő az egész magyarság szószólója akart lenni. Vérbeli tanítómesterként küzdött a magyar nemzet sorsában adott ellentmondások feloldásáért. Közoktatásügyi miniszter­ként 1952-ben nagy beszédben foglalt állást az ifjúságunk ha­zafias nevelésében követendő oktatási-nevelési módszerek tekintetében. Szerinte nem eléggé élünk azokkal a hatal­mas nevelői erőforrásokkal, amelyeket a hagyományok je­lentenek. „Vajon — kérdezi — a hagyományokra támaszkod­va felkeltjük-e eléggé ifjúsá­gunkban a jogos nemzeti büsz­keség érzését, s tudatosítjuk-e bennük azt, hogy mi jogos örökösei, egyenes folytatói va­gyunk mindannak, ami ezer­éves történelmünkben haladó, életképes, a jövőbe mutató." Kifogásolja, hogy tanterveink általában nem hangsúlyozzák eléggé, vagy csak egész mel­lékesen említik a haladó ha­gyományok ápolását. Kritizálja tankönyveink egy­oldalúságát, főleg azt, hogy csak irodalmunk forradalmi­demokrata vonalát hangsú­lyozzák, s erősen háttérbe szo­rítják azokat az írókat, műve­ket, amelyek nem tartoznak szorosan ehhez a vonalhoz. „Jellemző például — írja Dar­vas József —, hogy általános iskolai tankönyveink egyikében sem szerepel a Szózat.” Ezek­ben a tankönyvekben a ^ha­zám”, „haza" szó alig fordul elő, helyette az ország vagy a nép szó használatára szo­rítkoznak. A történelmi tan­könyvekben is sok a hiba. „A katonai erények, a dicső hadi­tettek feltárása nem erőssége ezeknek a tankönyveknek, és olyan nagy egyéniségek, mint Hunyadi vagy Rákóczi, . nem hatnak a lelkesítő példa ere­jével." Sajnálatosnak tartja, hogy anyanyelvűnk gondozá­sát nem veszi körül a törődő szeretet, pedig az édes anya­nyelv megszerettetése leg­szebb, leggazdagabb forrása a hazaszeretetnek. A nemzeti szellemtől távol­eső nevelői munka okát abban látja, hogy „vannak pedagó­gusok, akik nem mernek haza­fiak lenni, félnek a gyerme­kekben a nemzeti büszkeség érzését felkelteni, mert attól tartanak, hogy a nacionaliz­mus hibájába esnek". Hatvanegy évesen hagyott itt bennünket. Tóth István dr.

Next

/
Thumbnails
Contents