Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)
1988-02-17 / 47. szám
1988. február 17., szerda Dunántúlt napló 3 Tudományos szakkönyntör Szegény gazdagok vagy gazdag szegények? Mennyiből gazdálkodnak az egyetemisták? Mi is az a jövedelemigazolás? Politika és közvélemény (3.) Jelzések a vezetésnek Delikát Néhány hete a Dunántúli Napló telefonos rovotában a következő tévés esetről olvashattunk: Kertvárosban a tévé adása néha megszakadt, és a képernyőn megjelent a HiRGÉP inzertje. „Ha valamilyen hiba keletkezett az adásban, akkor a HÍRGÉP be- játszotta a saját inzertjét azért, hogy ne a szemcsés, viliódzó képernyő előtt üljenek a nézők" — olvasható az újságban. A reklamációk eredménye viszont az lett, hogy — mivel ez a szolgáltatás „nem aratott sikert a nézők körében, így — ezt a bizonyos inzertet többet nem játsszák be." Nagyon helyes! Az adóállomás még képes lenne megfosztani a nézőt attól a csemegétől, amit egy jó kis műszaki hiba jelent. Csak az igazi vodószszenvedéllyel megáldott — ahogy mondani szokták: notórius — tévénézőnek adatik meg az a jutalom, hogy elcsípheti a televízió valamennyi adáshibáját. Jegyzetíró, sajnos, nem rendelkezik azzal a kitartással, amivel a tévét sípolástól sípolásig nézők. Neki olyan konzervatív passziói vannak, mint az olvasás, színházba-, moziba- járás, családi élet, gyereknevelés stb. így igazi csemegeként tudja élvezni, ha néha elkap egy-egy meglepetést a tévében. Ezt a delikát programot, ugye, a műsorétlap nem tartalmazza, ez mintegy ráadás, jutalom a kitartó nézőnek. Régen jobb volt az ellátás ebből a csemegéből. Szakonyi Károly egész estés drámát tudott írni az adáshibából. De ez már a múlté. Már nem is adáshibának hívják ezt a programot — nehogy még valaki azt gondolja, a tévé adásával van baj -, hanem műszaki hibának. (Ez olyan, mint amikor a színházban „technikai okok miatt" marad el az előadás). A tévé a figyelmetlenebb nézőt még meg is téveszti azzal, hogy a „műszaki hiba" felirat a képernyő jobb alsó sarkában van. De mint a fenti újsághír is mutatja, a nézőt nem lehet becsapni; ő ragaszkodik a műszaki hibához. Nem kell helyette inzert, se képújsáa, se más. Hiszen mikor ér fel egy betűreklám a műszaki hiba izgalmával? Nemcsak a váratlan felbukkanás okoz izgalmat, hanem a közvetítése is: nem tudni, meddin tart, az lesz-e utána, ami előtte volt, vogv pedig megváltozik a program. Jegyzetíró utoljára az Óvakodj a törpétől ismétlésekor csípte el ezt a jutalométket, a tévéétlap igazi desszertjét, amikor egy kétértelmű jelenetben egy kistermetű férfi éppen a hősnővel próbálta megked- veltetni magát. S akkor megjelent a képernyő jobb alsó sarkában, hogy „műszaki hiba". Micsoda izgalom, micsoda feszültség! Kár, hogy olyan rövid ideig tartott. Még decemberben volt egy hosz- szabb és fordulatosabb műszaki hiba is. A zalaegerszegi színházból ígért közvetítést a tévé, Petrusevszkaja Zeneórák című darabjáét. A boldog hőskorszakot idézve azonban a technikai összeköttetés nem jött létre, s így az étrend megváltozott. A Magyar Televízió étlapján szereplő üzemi koszt nem sok jó fogással kecsegtet. Az igazi ínyenceknek végig kell enniük az egész étlapot, hogy valami csemegével találkozzanak. Nem is jó belegondolni abba, hogy mi lesz akkor, ha a mi technikánk is odáig fejlődik, hogy az MTV ezen legizgalmasabb programja, delikat étke egy-. szercsak megszűnik. Mi fogja akkor a képernyő előtt tartani az üzemi kosztba beleúnt, de finomságokra éhes nézőket? Vagy ettől ne féljünk? Bízzunk benne, hogy a tévé mindig tartogat — technikai — meglepetéseket? M. P. 36000 könyv, 400 folyóirat Engedéllyel hallgatóknak is Tudományos szakkönyvtárként ismert a pécsi Kulich Gyula utcában lévő Regionális Kutatások Központjának könyvtára. Harminchatezer kötet várja a kutatókat, merthogy elsősorban az intézmény belső és külső kutatóinak, az országban több helyütt lévő osztályai munkatársainak az igényeit elégítik ki. Zömmel településföldrajzi szakkönyvek, de számítástechnikai, állam- igazgatási, szociológiai, környezetvédelmi és kiváló bibliográfiák találhatók a nyelv- tanulást elősegítő tankönyvek mellett. Négyszáz folyóirat jár a könyvtárba, százharminc külföldről érkezik. Dr. Aknai Tamásné és Vá- radi György könyvtárosok beszámoltak arról is, hogy negyedévenként gyarapodásjegyzéket készítenek, melyekből a nem pécsi osztályokra is küldenek. Másolnak cikkeket és egyes folyóiratokat „cirkulól- tatnak” is az osztályok között, hogy mindenkihez eljussanak. Nemcsak könyveket, de folyóiratokat is kölcsönöznek, bekapcsolódnak a könyvtárközi rendszerbe. Úgy látják, tudják követni a külföldi szakirodalmat, s az elképzelések szerint, legalábbis még ebben az évben nem csökken a könyvekre, folyóiratokra szánt költségvetési összeg. — Nem vagyunk nyilvános könyvtár, ám eddig is jöttek hozzánk egyetemisták. Kiadunk számukra engedélyt és azzal rendszeresen kölcsönözhetnek a könyvtárunkból. Helyben olvasásra nem mernék buzdítani, mert olvasótermünk kicsi — mondta dr. Cselkó Ferenc ügyvezető igazgató, és válaszának külön örültem, hiszen az Egyetemi Könyvtár egyévi felújítási szünete miatt bizonyára több hallgató érdeklődik majd az RKK könyvtára iránt is.- Könyvtárunkban a hallgatók megismerkedhetnek saját kiadványainkkal is, amelyek közül például az intézet kutatási eredményeit közlő „Discussion Papers” sorozat „konvertibilis”, vagyis elküldjük több külföldi intézetnek és cserébe kapunk kiadványokat, folyóiratokat. Szeretnénk az edigieknél erőteljesebben megjelenni a könyvpiacon, mert korábban nem áraztuk a közérdeklődésre számot tartó kiadványainkat sem. Az Akadémiai Kiadóval közösen jelentetjük majd meg a Fogalmak Tára című kislexikont. Arra is gondoltunk, hogy a Tér és Társadalom folyóiratunkat a pécsi Pannónia Könyvesboltban is árusítanánk. Ezt még icsak mi találtuk ki, de mielőbb megkeressük az üzletet — említett könyvkiadási tervekből néhányat dr. Csefkó Ferenc. B. A. — Één? Na, ne! Nem lehet igaz — mondja Bozsó Béla végzős joghallgató és jót nevet. Pedig nem történt semmi különös, közöltem vele: a pécsi felsőoktatási intézményekben ö számit az egyik „leggazdagabb” hallgatónak. Bozsó Bélának igaza van, a dolog nem ilyen egyszerű.- Jó, beszélhetünk, de a nevemet ne Írd le — szólt a telefonba újdonsült egyetemista ismerősöm, amikor röviden vázoltam, hogy a pécsi felsőiskolákban gondosan elkészített kimutatások szerint — leszámítva néhány állami gondozott hallgatót - ő a legszegényebb. Miért e csodálkozás az egyik és miért e visszahúzódás a másik oldalon? Ügy gondolom, mindkettő alapja a jövedelem- igazolásnak nevezett okmány, amely arra hivatott, hogy évente hivatalosan jelentse az egyetemi, főiskolai polgár: mennyit is keresnek szülei. Ebből aztán könnyen kiszámítható, hány forint jut egy emberre az adott családban. A jövedelemigazolás csalóka dolog. Ha még azt feltételezzük is, hogy minden munkahelyen ráírnak minden jövedelmet, korántsem biztos, hogy mondjuk a mellékkeresetek, az örökségből származó jövedelmek vagy uram bocsá’, a csúszópénzek megannyi fajtája is rajta van ezeken a bizonyos jövedelemigazolásokon. így aztán könnyen előfordulhat — ahogy az egyik tanulmányi osztály munkatársa is megemlítette -, hogy többször évekig „nyomoznak”, miért is jut csupán mondjuk 800 forint minden családtagra egy menő szakmában dolgozó gyermekének. A nyomozás fontos dolog, de legtöbbször eredménytelen marad, így felesleges. Egyre többet beszélünk a pénzről, de egyre kevesebbet „dicsekszünk" sóját anyagi helyzetünkkel. — Mint jelent a pénz? Nézd — mondja rövid gondolkozás után Bozsó Béla -, sokszor eszembe jut, jó lenne belőle rengeteg. Vállalkozások lebegnek a szemem előtt, amikből rövid időn belül sokat le lehet akasztani. Aztán józanabb pillanataimban úgy érzem, vannak fontosabb értékek is: család, gyerek. Ennyit a pénzről, tudom, nem valami falrengető.- Pénz? — kérdez vissza „szegény" ismerősöm. - Számomra egyfajta küzdelem, folyamatos harc célja. Legyen elég pénzem! Nálam ez a mondat azt jelenti, hogy ne éhezzek, néha be tudjak ugor- ni valcmilyen kultúrhelyre, meg tudjak fizetni egy-két könyvet havonta, ilyesmi. Mindezt vajon mennyiből lehet megcsinálni? — szövöm tovább a gondolatot. Bozsóék családjában (ahol Béla az egyetlen eltartott gyerek) több mint 12 ezer forint az egy főre jutó jövedelem. Édesapja tsz- elnök, édesanyja áltolános iskolai igazgató. Ismerősöm esetében nem éri el ez az ösz- szeg a nyolcszózat. A helyzet persze bonyolultabb, hiszen az alacsonyabb keresetű szülők gyerekeinek pénzét az egyetem és főiskola központi keretből pótolja: helyieknél egy főre jutó mintegy 3100-ra, vidékieknél körülbelül 3800-ra. így ha valaki „szegényebb", de jól tanul, saját keresete elérheti a havi öt-hat- ezer forintot is. Ebből lejön hatszáz a kollégiumra, körülbelül havi 1200 a napi étkezésre, ha befizeti az ebédet és a vacsorát is. Mire elég a többi? Mennyi a pénz, főként, ha valaki nem is tanul oly jól? — Olyan négyezer forint jön össze egy hónapban — mondja ismerősöm. — Vállalok korrepetálást is, ebből is csurran-csep- pen. Minden hónapban igyekszem venni valami ruhadarabot magamnak. Otthonról kevés támogatásra számíthatok, sőt volt már eset, hogy én küldtem haza pénzt. Küldtem, mert nagyon ritkán látogatom szüléimét, tudod, oz utazás a legdrágább. Hetente elmegyünk egyszer a barátaimmal vacsorázni, ez a luxus számomra. — Tavaszig kétezerötöt kaptam otthonról, ezt most felemelték háromezerre szüleim — fejtegeti Bozsó Béla. — ösztöndíjat nem kapok, a jövedelemkiegészítés, most az emelések után pont elég a kollégiumi díjra. A háromezerből szűkösen kijövök. Nem szoktam többet kérni, valahogy szégyellem. Ügy látom egyébként, hogy ez az átlag „zsebpénz” egy hónapra egy felsőiskolásnak. Akinek ötezre van, az már kilóg a sorból. Két embert szólaltattam meg az ötezer pécsi felsőiskolás közül. Mindkettővel sokáig beszélgettem: úgy látom, ugyan- oz jellemző rájuk, mint társadalmunkra: egyre differenciáltabb anyagi, pénzügyi helyzetbe kerülünk. Az egyetemeken, főiskolákon még kompenzálják valamelyest a távolságokat, igaz, sokszor fals jövedelemigazolások alapján. Diplomásként nem lesz kompenzáció, legfeljebb jövedelemkiegészítés pluszmunkákkal, túlórákkal, második műszakkal. Csodálkozás: miből él jobban a másik, miért nyomorog viszont a harmadik. Aztán lassan felnőnek a gyerekek, akiknek be kell szerezni a jövedelemigazolásokat, ha még szükség lesz ezekre a következő évszázadban .. . Bozsik L. — Gyakori vélemény a politikai információról, hogy fölfelé folyamatosan szépül ... — kezdjük a beszélgetést az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága egyik információs felelősével, Kovács Jenővel. — Sem osztályvezető, de még titkár sem kívánja egyikőnktől sem, hogy a megyei információs jelentésből kihagyjunk valamit is, ami rossz fényt vetne Baranyára. így például a felelősségre vonatkozó nézeteket, véleményeket is továbbítjuk. Bár, hogy úgy mondjam, szakmai vitáink nekünk is vannak: mennyire vegyük figyelembe a közvéleményben lévő rémhíreket. Nekem az az álláspontom, hogy ezekről is kell jelzést adni, mert az is fontos politikai információ, ha az emberek tudni vélik, hogy valahol sztrájkoltak, pedig nem. A megyei információs felelősök munkája ' is három részre osztható. Az első az alsóbb pártszervektől érkezett jelentések összegzése, a megyei jelentés elkészítése és továbbítása a Központi Bizottsághoz. A második a szerzett információ helyi hasznosítása, a harmadik pedig a visszacsatolás. — Ha csak a második elemét tartanánk meg, akkor arra is nagy szükség lenne. A megyei első titkár például több helyütt is kifejtette véleményét a gyermekruházati cikkek indokolatlan emeléséről, annak politikai hatásáról. Meggyőződésem, személyes véleményét s fellépését erősítette, hogy a megye közvéleményét is maga mögött tudhatja. A pártbizottság szinte rendszeresen tudatja például a Volánnal a közlekedésre vonatkozó észrevételeket, véleményeket, javaslatokat — bár ha mindegyiket teljesíteni akarná a közlekedési vállalat, akkor a kertvárosi piros busz végül is minden megállóban megállna .. . — A visszacsatolás a legkevésbé megoldott része az információs rendszernek: az alapszervezetek ez irányú panaszainak egy része jogos. De az is igaz, hogy ha több helyről is érkezik hasonló jellegű észrevétel és a Dunántúli Napló foglalkozik ezzel a kérdéssel, akkor egy adott munkahelyen ezt nem tekintik válasznak: azt várják talán, hogy az ő kérdésükre nekik címzett személyes választ kapjanak — mondja Kovács Jenő. — Tehát a megyei bizottságon sem lakkozzák a jelentéseket? — Azt nem vitatjuk, hogy nem változik, a pártcsoporttól a megyéig, de az információk legnagyobb szűrése még az alapszervezetekben, üzemi bizottságokban történik: bizonyos információkat nem adnak tovább, nehogy azt higgyük, hogy nálunk rosz- szul megy valami is. Ez részben természetes emberi reakció, bizonyos határig megérthető, elfogadható. De az nyilvánvaló, ha valahonnan folyamatosan jó politikai közérzetről számolnak be, sikerekről stb akkor ott már Csaknem egymilliárd forint értékű új berendezéssel bővül oz idén a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat (IKR), valamint két és félszáz taggazdaságának gépparkja. Az új gépek között vannak az eddiginél nagyobb teljesítményű és megbízhatóbban működő talajművelő, vető és betakarító eszközök: az IKR emellett gondoskodik arról, hogy nem alkalmi szépítésről van szó, hanem folyamatos félretájékoztatásról — s ez megengedhetetlen. Mi igyekszünk legjobb tudósunk szerint minden lényeges információt továbbítani. Legjobb tudásunk szerint az például értelmetlenség, hogy « jégelhárítás ártalmas, mert a jeget kihegyezi, s így nagyobb kárt okoz, mintha nem védekeznénk — az ilyen jellegű információt tehát valóban nem építjük be a megyei jelentésbe. — A megye, az ország vezetése tehát tisztában lehet az információs jelentések alapján, hogy mi történik Baranyában, az országban? — Határozottan állíthatom, hogy igen — válaszolja Kovács Jenő —, hozzátéve hogy nem ez az egyedüli lehetőség erre. — Említhetem a különböző tudományos közvéleménykutatások létét, eredményét is. A párt információs rendszere elsősorban a politikai közhangulat változására enged következtetni, amellett, hogy a különböző szinteken arra is alkalmas, hogy gyorsabban elin- tézhetővé váljanak azok, amik az adott szinten elin- tézhetők. — S hogyan változott a politikai közhangulat az utóbbi években? — A jelentések egyre kevésbé protokollárisok, s egyre nagyobb arányú bennük a belpolitikai rész — ebből nem nehéz kikövetkeztetni, hogy összességében romlott. De ez nem jelenti, hogy nincsenek benne pozitív vonatkozások: az államfő ed- diqi tevékenysége például alapvetően jó megítélést kapott a megye közvéleményé- ,ben. Az érkező információk elsősorban gazdaságpolitikai jellegűek, illetve ami közvetlenül érinti a lakosságot: áremelkedések, szociálpolitika, életszínvonal — tehát nem javuló közhangulatot fejeznek ki. A stabilizálódási, kibontakozási programot általában támogatják oz emberek, de ami ebből kedvezőtlenül érinti őket, azt elutasítják: egyetértenek a hatékony munkaerő-foglalkoztatással, de ha saját munkahelyükön kerül sor átszervezésre, elbocsátásra, akkor mór negatív a reakció. A külpolitikai kérdések közül naqv érdeklődés kíséri a Szovietunió új politikai irányvonalát, bár meqítélése j nem egyértelmű. Főleq az | idősebbek kérdezik, hogy jó-e, | ha a múlt hibáiról ilyen j nyíltan szólnak. Az ottani j határozottág viszont szinte j egyértelmű helyesléssel találkozik, kimondva, vagy kimondatlanul ezen információk végén ott van az is: és j nálunk? Az információs rendszer önmagában nem alkalmas a társadalmi feszültségnek a megoldására, levezetésére — de arra már igen, hogy jelzést adjanak a vezetésnek: az elkerülhetetlen döntések meghozatalánál és végrehajtásánál nem nélkülözhetik a megfelelő politikai lépéseket sem: a tudatosítást, a meggyőzést, a mozgósítást. B. L. az újabban termelésbe vont magas fehérjetartalmú takarmánynövények — a szója, a zöldborsó és a zöldbab - vető-, növényápoló és betakarítógépei is meglegyenek. Az IKR — költségtakarékossági meggondolásból - beszerzett több olyan új adaptert is, amely a meglévő gépekre szerelve az eddiginél több lészmunkafolyamatot tesz lehetővé. Gépújdonságok az IKR-nél
