Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)
1988-02-17 / 47. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanlo XLV. évfolyam, 47. szám 1988. február 17., szerda Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Robbanás a Downing Streeten (2. oldal) * Mennyiből gazdálkodnak az egyetemisták? (3. oldal) Megújult a szederkényi iparcikküzlet (5. oldal) Nemzetközi világ- gazdasági konferencia Költségtakarékos gazdálkodás A majsi termelőszövetkezet zárszámadásán az iskolások adtak műsort Kiemelkedő évet zárt a majsi termelőszövetkezet A szakkönyv munkaeszköz Pécsett is megnyitották a mezőgazdasági könyvhőnapot Tanácskozás a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson Soha ilyen eredménnyel nem zárt még évet a majsi termelőszövetkezet: az 1987. évi nyeresége meghaladja a harmincmillió forintot. Hogy az 1986-os kiemelkedően magasnak számító huszonötmilliós nyereséget további hot és fél millióval túlhaladták, az elsősorban költségtakarékos gazdálkodósuknak köszönhető, másodsorban a termelésbővülésnek (1987-ben a termelési érték 172 millió forintot ért el, 4,1 százalékkal többet, mint az előző évben), A veszteséges tevékenységeket — halászat, fafeldolgozás - felszámolták. Tavaly jött be az előző időszaki erőteljes gépesítési program eredménye: már kevesebb összeget kellett gép- beszerzésekre fordítani. Emellett az IKR nagy teljesítményű gépeit üzemeltetik, sőt bérmunkát is vállalnak velük, például a lucernabálázó gépsorral és a silózóval. Növelték a jobban jövedelmező növényféleségek területét, azaz több hektárra vetettek cukorrépát, kukoricát, lencsét, ugyanakkor csökkentették a búza, árpa, takarmánytermelő földek arányát. Az 1200 hektáros kukoricaterületről hektáronként 9,3 tonnát takarítottak be, jégkár nélkül meghaladta volna az átlag a 10 tonnát. A mohácsi Üj Barázda Mgtsz-ek korrekt, eredményes együttműködés alapján 407 hektáron termeltek cukorrépát (50,5 tonnás hektáronkénti átlaggal). A harmadik igen jövedelmező növénynek a lencse bizonyult, ezt 135 hektárra vetették. A melléküzemági tevékenységként — a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezettel kooperációban — működtetett közel harminc fős varroda gazdálkodása is kedvezően alakult 1987-ben. A tsz-ben dolgozók keresete jelentősen nőtt: az egy tagra jutó éves jövedelem (a tegnap kifizetett húszszázalékos kiegészítő részesedéssel együtt) nyolcvanezer forint fölé került. A majsi tsz a növénytermesztésben tovább csökkenti a búza területét (az őszi vetés 672 hektár, míg tavaly még 750-ről arattak), s száz hektárral növelik a kukoricáét. Az állat- tenyésztésben 1988 fordulóév lesz: a szarvasmarha-telep rekonstrukciójának előkészítése már megkezdődött. A tehénlétszámot a rekonstrukció végeztével a jelenlegi kétszázról háromszázhúszra növelik, s megoldják a takarmánytárolást, silózást is. A tegnapi zárszámadási közgyűlésen többek között ezekről számolt be dr. Merger László, a majsi termelőszövetkezet elnöke a megjelent tagság és a vendégek — köztük Krémemé Michelisz Teréz, az Elnöki Tanács tagja, országgyűlési képviselő, Deák László, az MSZMP KB tagja, dr. Biró Sándor, a TESZÖV titkára - előtt. A közgyűlést megtisztelte jelenlétével Nagy István, a nádszegi tsz (Csehszlovákia) elnöke, dr. Rudoll Emmert, a beljei kombinát (Jugoszlávia) üzemigazgatója, Karl Schlechter, a frankenför- dei tsz (NDK) elnöke. A tsz ezen a közgyűlésen kapta meg a Határőr Termelőszövetkezet címet. L. Cs. K. Az MTA Világgazdasági Kutató Intézete megalakulásának 15., elődje, az Afro-ázsiai Kutató Központ létesítésének 25. évfordulója alkalmából kedden nemzetközi konferencia kezdődött a TOT Szállóban. Simái Mihály akadémikus, az intézet igazgatója köszöntötte a részvevőket: a hazai és külföldi — szocialista, fejlődő és fejlett tőkés országokbeli - szakembereket, nemzetközi szervezetek képviselőit. Megnyitó beszédében elmondta: a tanácskozás témája, „A struktúra- és stratégiaváltás feltételei a XX. századvégi világ- gazdaságban” az egyik legfontosabb világgazdasági probléma. Szükséges, hogy a kutatók mélyrehatóan elemezzék a világgazdaság rendkívül ellentmondásos helyzetét és vázolják tennivalóikat. Keressék a választ arra a kérdésre, hogy meg lehet-e úgy reformálni a jelenlegi kapcsolat- rendszert, hogy az elősegítse a súlyos problémák megoldását; a kormányok, a nemzetközi szervezetek és mindazok, akik alakítják a világgazdaság feltételrendszerét, miként segíthetik elő a világgazdaság gyors fejlődését. Kulcsár Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese az Akadémia elnöksége nevében köszöntötte a konferenciát. A többi közt elmondta: az utóbbi másfél évtizedben a magyar társadalom egyre nyitottabb a világ felé és nemcsak gazdasági, hanem politikai és kulturális értelemben is. Ez nagyon fontos — hangsúlyozta — mert ez az előfeltétele annak, hogy társadalmunk hatékonyan tudjon beilleszkedni a mindinkább erősödő, egységes világ- rendszerbe. Ez pedig a reform sikerének feltétele. Az a reform, amelyet a gazdasági reformként indítottak, politikai és társadalmi reformmá válik. A Világgazdasági Kutató Intézet ennek a folyamatnak nem csupán' egyik terméke, hanem egyik elindítója. A továbbiakban elismeréssel szólt az inté(Folytatás a 2. oldalon) Szovjetamerikai tárgyalások Genfben A megállapodások ellenőrzésére vonatkozó javaslatokat terjesztett elő a szovjet fél Genfben, az atom- és űrfegyverzet csökkentéséről folytatott tárgyalásokon. A TASZSZ hírügynökség jelentése nem tér ki az érdemi részletekre, de újnak és fontosnak minősíti a beterjesztett okmányt, amely a hadászati támadófegyverek számának csökkentéséről és korlátozásáról szóló szerződéshez tartozik. Ennek megkötéséről Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan múlt decemberi találkozóján állapodott meg Moszkvában. Előkészítése most folyik. A 31. mezőgazdasági könyvhónap megyei rendezvényeit dr. Halmai Endre, a Baranya Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető-helyettese nyitotta meg tegnap Pécsett, a megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás székházában. Méltatta a 43 éves Mezőgazdasági Könyvkiadó munkásságát. — Az idei könyvhónap célja — mondotta - újabb szellemi útravalót adni a nagyüzemi szakembereknek és a kistermelőknek az élelmiszergazdaság előtt álló feladatok teljesítéséhez. Mivel a könyv egyre drágább, a megvett könyvet ne zárjuk vitrinbe, férjen hozzá minél több szakember, mert a szakkönyv ma már munkaeszköz. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat sajnos nem vett részt a tegnapi agrárrendezvényen, így a helyszínen rögtönzött szakkönyvvásáron a Növényvédelmi Állomás saját könyvbizományosa állta a vevők rohamát. A megye minden részéből érkezett mezőgazdasági gyakorlati szakember, már a megnyitó előtt elkapkodták a „Szántóföldi gyomnövények és biológiájuk” című 119 forintos művet — egyébként máris országos hiánycikk. Nagy volt a meglepetés, amikor dr. Reisin- ger Péter, a NAÁ igazgatója bekonferálta a hiánypótló sikerkönyv szerkesztőjét, dr. Hunyadi Károly egyetemi docenst, a KATE Növényvédelmi Intézetének igazgatóját, aki rendkívül szuggesztív, gondolatébresztő előadást tartott a kultúrnövények, gyomnövények viszonyáról, a vegyszer rezisztenc biotipusok kialakulásáról, a gyomfajok összetételének megváltozásáról, a kémiai védekezés korlátáiról és az ökológiai szemléleten alapuló komplex gyomszabályozás megvalósításáról, amely már a közeljövőben lehetséges. Ehhez azonban előbb meg kell ismerni a gyomok biológiáját. E téren Húszéves lemaradásban voltunk a fejlett országoktól. A könyv ezt a lemaradást igyekszik pótolni. A szakemberek 100 hazai gyomfajt ismerhetnek meg, rajzos illusztrációkkal bemutatva. A tavaly elhunyt Csapodi Vera legjobb tanítványa, Bíró Krisztina, Magyarország legjobb növényrajzolója illusztrálta a könyvet, ami külön értéke a műnek. A kérdésekre adott válaszok utón dr. Hunyadi Károly dedikálta a könyvet, amelynek újabb kiadása már előkészítés alatt áll. Ezután a rendezvény kukoricatermesztési tanácskozássá alakult át. Kása (Folytatás az 5. oldalon) Sok derű, móka jellemezte tegnap Mohácson a hagyományos téltemető, farsangbúcsúztotó eseményeket Proksza László képriportja