Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)

1988-02-16 / 46. szám

1988. február 16-, kedd mint intim napló 5 Szerényebb volt a téli vásár a tavalyinál Ahogy a vásárlók is bizo­nyára észrevették az idei téli vásár két hete alatt, a tava­lyinál szerényebb árukészletet vonultattak fel az áruházak. Az 1987-es év végén bizony alaposan kiürültek a kereske­delmi vállalatok raktárai. A magyarázat: a tavalyi felvásár­lási láz kevés leltároznivalót hagyott az év végére. A TRITEX például tavaly közel 70 millió forintos készlettel in­dította a téli vásárt, idén csupán 40 millió forintos kész­let maradt. A RÖVIKÖT most 15 millió forintos kínálattal rukkolt ki a tavalyi 20 millió­val szemben. A RÖVIKÖT vi­szont — számolva az 1988. január elsején bevezetett ál­talános forgalmi adóval — december végén mintegy 30 százalékkal leárazott bizonyos árucikkeket és erre számolták fel az árrést és a forgalmi odót. A Dél-dunántúli Cipőke­reskedelmi Vállalat tavaly 9 millió forinttal, idén 3 millió­val kezdte a téli vásárt. A pécsi Konzum Áruházban 14 millió forintos árukészletet vontak be a vásárba, ez meg­felelt a tavalyinak. Persze lé­nyegesen nehezebben szerez­ték be ezt a mennyiséget: az ország legtávolabbi kereske­delmi cégeit is meg kellett keresniük, hogy a választékban ne legyen kifogás. A második héten is új kínálattal jelent­keztek, 30 és 40 százalékkal csökkentve az árakat. A vá­sár első napjaiban a ruháza­ti részleg fél órával korábban nyitott, valamint több pénz­tárat és dolgozót is bevontak. A leárazott termékek közel 100 százalékát értékesítették, csupán gyerekcsizmából ma­radt néhány pór. A Centrum Áruházban a kezdő saját árualapjuk ugyan nem volt kisebb, mint tavaly, ám a beszerzett igen. 3 400 000 forintos készlettel indultak a tavalyi 6 millióval szemben. A forgalmuk nem volt kisebb a tavalyinál, a leárazott termé­kek 70 százalékát eladták. A Mecsek Aruház közel hatmillió forint saját árut kí­nált eladásra, a tavalyinál másfél millióval többet. Nagy­kereskedelmi ajánlatot ők is igen szerényen koptak. 6. Zs. Jogsegély­szolgálat a Mecseki Szénbányáknál Tízéves múltra tekint vissza o Mecseki Szénbányák jogsegély­szolgálata. Múlt év januárjá­ban a központjuk Pécsre köl­tözött: a régi helyen, Komlón maradt a jogsegély ügyfélszol­gálati iroda, valamint az üze­mekben is működik jogsegély- szolgálat. Dr. Keszthelyi lózsel egy éve a jogsegélyszolgálat vezetője. Ezt megelőzően kilenc évig a szénelőkészítő üzem jogásza volt. — Az elmúlt évben 1604 ügy­ben kérték a vállalat dolgozói, nyugdíjasai, szakmunkástanu­lói és ösztöndíjasai a segítsé­günket — lapozgat az akták között dr. Keszthelyi József. - Az esetek többsége kártérítési - balesetek, rokkantsági, reha­bilitációs — problémák, aztán társadalombiztosítási és nyug­díjazás körüli, valamint munka- viszonyból származó sérelmek és kérelmek. Nagyon sok nyug­díjas fordul hozzánk segítsé­gért: az állapotuk rosszabbo­dása miatt nyugdíjemelést kér­nek. — Milyen formában történik az ügyintézés? — Az ügyfélfogadás Pécsett munkanapokon 7-15 óráig, Komlón 8—15 óráig és az üze­mekben a megszokott rend sze­rint történik. Általában először csak tanácsért, felvilágosításért jönnek a hozzánk betérők. Ha lehet, vállalaton belül próbál­juk rendezni a dolgokat. Ezen­kívül képviseljük a dolgozóin­kat, nyugdíjasokat és tanuló­kat államigazgatási, tanácsi, polgári jogi jellegű és bünte­tőjogi ügyekben is. Nekünk cé­lunk, hogy a dolgozók munka- időalapját védjük — ezért vál­laljuk az ügyintézéseket. — Az esetek többségében si­kerrel képviselik a dolgozókat? — Igen. Tavaly például az 1985-ös zobáki bányaszeren­csétlenség ügyében jártunk el. Több bányász megégett, illet­ve maradandó pszichikai sérü­lést, halláskárosodást szenve­dett. A vállalat elutasította a kártérítésüket. A jogsegélyszol­gálat segítségével hatan 50 000 forinttól 150 000 forintig nem vagyoni kártérítést kaptak, üzemi balesetek, foglalkozta­tási ártalom következtében történt elhalálozások után pél­dául temettetésre, síremlék ál- líttatására több esetben is ja­vasoltuk - és az özvegy meg­kapta a segélyt. Egyre többen keresnek fel „lelki" segélyszol­gálati ügyben. Az italozó élet­módot folytató férj miatt szó­lunk az üzemvezetőségnek és jelezzük a gondokat a gyám­ügynek is. Tanácsot adunk vá­lásokkal kapcsolatos tenniva­lókkal, és lakás-, valamint va­gyonjogi kérdésekben. Eljá­runk tartozási ügyekben - az adósságot végül is visszafizet­tetjük az illetővel. Sikereket érünk el a gyermekláthatósi Magasabb színvonalon, gyorsabban Tónus Gyorslabor nyílt Nem csupán a pár napra Pécsre látogató sietős turisták gondját oldja meg az a gyors­labor, amelyet tegnap nyitot­tak meg a város központjá­ban, a Jókai téren. A Bara­nya megyei Fényszöv és az Ofotért Gazdasági Társulás keretében létrehozott üzlet át­adásán Szabó Ferenc, a Fényszöv elnöke köszöntötte - többek között - dr. Dányi Pált, az MSZMP Baranya Me­gyei Bizottságának első titká­rát, Szabó Nándort, a Pécsi Városi Tanács elnökhelyettesét és Feleki Árpádot, az Ofotért Vállalat vezérigazgató-helyet­tesét. A gyorslabor teljes beruhá­zása mindössze öt hónapot vett igénybe. Éves forgalmát tízmillió forintra tervezik, de ehhez tágítani kell az igény­bevétel körét. Szekszárd, Du­naújváros és Paks fotósait is szeretnék Pécsre csábítani. A svájci gyártmányú GRETAG MASTER 57 MINILAB típusú géppel ez nem lesz nehéz. A 150 000 svájci frankot érő szer­kezetet 32 különböző filmtípus­ra tudják beállítani, kapaci­tása 400 kép óránként. Ma­gyarországon ötfajta filmet forgalmaznak, így a gép ne­gyed részét használhatják ki — egyelőre. A nyári turistaszezon és további magyar városok érdeklődése azonban várha­tóan meghozza a tervezett bevételt. Míg azelőtt három­négy hetet is kellett várni a képek előhívására, az új üz­letben két óra a legrövidebb idő, amíg a fotók elkészülnek. Ó. Zs. perekben: legutóbb egy apa látogatását és gyermeke nya- raltatását tudtuk elérni. Az idős, rokkantnyugdíjas kérésé­re sikeresen jártunk el szülő­tartási ügyben - három gyer­meke eztán havonta 500-500 forinttal fogja támogatni a szülőket. — Év ele/étől milyen ügyek­kel jelentkeztek az emberek? — A szokásos gondokkal ke­restek fel bennünket. Szerin­tem most, február 15-e után tömegesen jelentkeznek a bér- bruttósitási problémák. Ugyan különböző előadásokat, ismer­tetőket tartottak vállalaton be­lül, de most kapják kézhez a bruttósított fizetést a dolgozók. Biztos sokan nem lesznek tisztában az adózással, a va­gyonnyilatkozat megírásával és későbbiekben az adóbevallás­sal. Ez ügyekben is bennünket fognak keresni . . . A. E. 194 megbetegedés, 16-an kerültek kórházba Szalmonella okozta az ételmérgezést Nem volt megfelelő a máglyarakás hőkezelése “1 A Pécs Városi KÖJÁL szakemberei hétfőre megál­lapították, hogy a megyeszék­helyen péntek óta tartó kö­zépsúlyos ételmérgezést a szalmonellc egyik típusa, a salmonella enteritidis okoz­ta, amit sikerült kimutatni a tojást is tartalmazó máglya- rakás-ételmintákban, a BOV konyhájának egyik menüjé­ben. A kórokozó elszaporo­dásában feltételezhetően köz­rejátszott az is, hogy nem megfelelő hőfokon és ideig történt a máglyarakás készí­tése. A Baranya Megyei Baromfifeldolgozó és -for­galmazó Közös Vállalat üze­mi konyhája a fenti ételből pénteken 298 adagot szállí­tott ki a vele kapcsolatban álló üzemi, intézményi tála­lókba, így a Baranya Megyei Tűzoltóságra, a Plastex Mű­anyag- és Textilipari Szövet­kezetnek, a Dr. Veress Endre utcai Rendelőbe, valamint a Pécs). Szikra Nyomdába. Vá­rosszerte rohamosan emel­kedett a megbetegedések száma, ami péntekről szom­batra virradó éjszaka 8, reg­gel kilenckor 49, vasárnap éjjel tízkor 180, hétfőn dél­után három órakor 194 volt. Február 15-én 16 személyt ápoltak a Megyei Kórház­ban, a Pécsbányatelepi Kór­házban, a Honvéd Kórház­ban, a Tüdőszanatóriumban és a Gyermekklinikán. A töb­bi beteget vizsgálat után hazaengedték a rendelőkből, akiket most a lakásukon ápolnak, várhatóan egy-két héten át, ugyanis a szalmo- nellás fertőzés ennyi ideig is eltarthat. A Dr. Veress End­re utcai rendelőben mindenki maga oldja meg az étke­zését, miként a Tűzoltóságon is. Az utóbbi helyen csak­nem 20 tűzoltó lett beteg, akiket társaik nyújtott szol­gálatban helyettesítenek. A Plastex egy másik partneré­től, a Diana étteremtől vá­sárolja a déli menüt. A BOV-nál is a dolgozók át­menetileg otthonról hozzák az ebédjüket. A fertőtlenítés­sel az üzemi konyhán és a tálalókban is végeztek, de a székletszűrővizsgálatok fo­lyamatosan tartanak. Cs. J. Komló­termesztési tanácskozás Harkányban Boly a részesművelést javasolja - A sörgyárak keserű fajtákat kérnek - Megújulás előtt az ágazat Tizenötödik alkalommal nyi­tották meg tegnap Harkány­ban, az Állami Gazdaságok oktatási székhazában a két­napos országos komlótermesz­tési tanácskozást, amelyre a HUMULON Boly komlóterme­lési rendszer partnergazdasá­gait, a hazai sörgyárak és a jugoszláv kutatóintézetek kép­viselőit hívták meg. Tavaly az országban hét ál­lami gazdaság 570 hektáron 647 tonna száraz komlót állí­tott elő, s ezzel a magyar sör­gyártás komlószükségletének 55-60 százalékát hazai terme­lésből fedezték a HUMULON- rendszer tagjai. Megnyitójában Kiss József, a Bólyi Mezőgaz­dasági Kombinát vezérigazga­tó-helyettese rámutatott: a ta­valyi hektáronkénti 13,9 má­zsás rekord komlótermés elle­nére (Bolyban 19 mázsát adott a komló) tovább romlott a nö­vény jövedelmezősége, s ezért ismét csökkent az amúgy is ki­csi hazai komlóterület. A jövedelmezőség romlásá­nak oka a gyengébb alfasav- tartolom, ami egyértelműen az időjárás számlájára írandó, de emiatt 1450 forinttal csökkeni a mózsánkénti ár. A három év előtti 64 000-ről előbb 31610, majd tavaly 16 000 forintra csökkent le az egy hektár komlón elért nyereség. A fő oka, hogy megdrágult a ter­melés. Egy hektár komló tele­pítési költsége támrendszerrel együtt ma mór 1 millió forint­ba kerül. Megdrágult a mun­kabér is. Tavalyelőtt még 23 400 forint, tavaly pedig már 38 560 forint bérköltség terhelt egy hektár komlót. A bruttósítás és az 1988. évi szabályozás — a bérhez kapcsolódó nagyobb közterhek újabb 10 000 forint­tal növelik az egy hektár bér­költségét. Csak az emelkedő munkabérteher mázsánként 600 -700 forinttal ronthatja a kom­ló jövedelmezőségét. Hogy ez a rossz trend ne okozhasson újabb területcsök­kenést, meg kell állítani a jö­vedelmezőség romlását, s ma ennek legkézenfekvőbb módja a kistermelőkhöz történő „kihe­lyezés". Néhány gazdaság pró­baképp már áttért a háztáji komlótermeltetésre, jó ered­ménnyel. A Bólyi Mezőgazda- sági Kombinát 1988-ban nagy­üzemi komlóterüietének 50 szá­zalékát részesművelésbe adja ki, s ezt a megoldást javasol­ja partnereinek is. A háztáji komlóval látványos javulás ér­hető el, mind a beállottság, mind a minőség terén. Ez persze csak kényszermeg­oldás, az elöregedett, hazai komlóültetvényeket, támrend- szereket 1990 után le kell se­lejtezni és az új komlóskerte- ket kell új helyen fokozatosan kialakítani, hangsúlyozta be­számolójában Lipcsey Szabolcs rendszerszervező főmérnök. Le kell cserélni az elöregedett gépparkot, meg kell kezdeni az előkészületeket az ágazat tel­jes megújításához. A biológici alapok javításáról Boly gon­doskodik. Tavaly állították ter­melésbe a korszerű Atlas, Blisk és Auróra fajtákat szép siker­rel. A hazai sörgyárak igénye a keserű komlófajták felé to­lódott el, ami egybeesik a ter­melők érdekével, hisz ezek bő- termőbbek. A kombinát a sör­iparral közösen szuper alfa komlófajtákat szerzett be Ang­liából és az Egyesült Államok­ból. A nyolc új fajtát már kí­sérletbe állították, felszaporító- suk folyamatban van. A kétnapos harkányi talál­kozón a sörgyárak mint fel­használók, a termelők és kuta­tók vetik össze legújabb ta­pasztalataikat a sörgyártás e fontos alapanyagának mind jö­vedelmezőbb előállítása érde­kében. — Rné — Célok Közéleti lap egyetemistáknak, főiskolásoknak Célok címmel új, az egye­temistáknak, főiskolásoknak, fiatal diplomásoknak szóló, or­szágos terjesztésű lap jelenik meg március elején. A kiad­ványról Domina István fele­lős szerkesztő hétfőn tájékoz­tatta a sajtó képviselőit a Magyar Ifjúság, s egyben a Célok szerkesztőségének szék­házában. E lap megjelentetésével ré­gi igény válik valóra — mon­dotta. Többféle kezdeménye­zés, kísérlet után tavaly ősz­szel kapott engedélyt az Ifjú­sági Lap- és Könyvkiadó Vál­lalat arra, hogy a Magyar If­júság mellékleteként megje­lentesse ezt a kiadványt. A lap ezentúl havonta egy al­kalommal, illetve évente 10- szer jelenik meg, általában 32, három ízben pedig 48 oldalon, 10 ezer példányban. A lapot 13-tagú — a KISZ, a felsőok­tatási intézmények, az okta­tásügy, a társadalomtudomány képviselőiből, s egyetemi, fő­iskolai hallgatókból alakult — szerkesztőbizottság szerkeszti. Terjeszti a Magyar Posta, ára 13 forint. Kérdésekre válaszolva a lop felelős szerkesztője elmondta: a lapban elsősorban a felső- oktatásban dolgozókat és ta­nulókat érintő kérdésekről kí­vánnak szólni. j­Újdonságok az egyetemi-főiskolai felvételiken léén induló szakok Pécsett Március elsejéig kell a fel­sőoktatási intézményekhez el­juttatni idén a jelentkezési la­pokat. Az 1988-ban érettségi­zők jelenlegi középiskolájuk segítségével tehetik ezt, míg azok, akik korábban fejezték be középiskolai tanulmányai­kat, közvetlenül a felsőoktatá­si intézménynél jelentkezhet­nek. Néhány idei újdonság: ez év­től mindenkinek, aki a felvéte­lit megkísérli 300 forintos dí­jat kell fizetnie. Az eddigiek­hez képest egy hónappal ko­rábban, május végén lesznek a nem közös érettségi-felvéte­li írásbeli vizsgái. Ez kétségte­lenül hátrányosan érinti az idén érettségizőket, hiszen napok alatt több igen fontos vizsgát kell tenniük. A hivata­los indoklás szerint a változ­tatás egyik indoka: több idő maradhat így az írásbeli fel­vételik javítására . . . A jelentkezési lapon min­denkinek lehetősége van meg­jelölni egy második helyet, ahova — azonos felvételi tár­gyak vagy szakmacsoport ese­tén — átirányítását kérheti. Ebben az esetben automatiku­san átküldik ebbe az intéz­ménybe a jelentkezési lapját. Ha viszont fellebbez, tegyük fel azért, mert helyhiány miatt nem vették fel valahova, vagy ugyanolyan profilú intézmé­nyek közül átirányítással egy következő helyre is szívesen bekerülne, akkor ez évtől ilyen­irányú kérését kizárólag for­manyomtatványon teheti meg. A formanyomtatványokat a fel­vételik idején minden felsőis­kolában be lehet szerezni. Pécsi újdonságok: a JPTE Tanárképző Karán először lesz ének—karvezetés, népműve­lés-rajz szak, valamint szintén nappali tagozaton, először in­dul az ötéves egyetemi képzés keretében orosz—angol szak. Levelezőn újdonság az egy­szakos orosz és angol képzés. Itt azok kaphatnak csak egye­temi diplomát, akik korábban ezekből a nyelvekből már fő­iskolai diplomát szereztek. Végezetül megemlítjük a PMMF-en most másodszor in­duló műszaki informatika sza­kot. Itt három év alatt, nap­pali tagozaton olyan üzem­mérnököket képeznek, akik építőipari, valamint gépész és villamos szakirányban haszno­síthatják ismereteiket. Vala­mennyi újdonságról bővebb felvilágosítást oz adott felső- oktatási intézmény tanulmá­nyi osztályán adnak. Bozsik L.

Next

/
Thumbnails
Contents