Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)

1988-02-15 / 45. szám

1988. február 15., hétfő Dunántúli napló 3 Forintért és valutáért Előfizetés külföldi lapokra Mi a teendő, ha valaki külföldi lapot szeretne já­ratni, vagy ha itthon ma­gyar újságra fizetne be külföldön élő rokonának, barátjának? Mindenekelőtt: negyed­éves előfizetésnél rövideb- bet nem fogadnak el. Az előfizetés lebonyolításával a Hírlapelőtizetési és Lap­ellátási Iroda, röviden a HELIR foglalkozik. Ez Bu­dapesten, a József nádor téren található, címe Bp. 1900, HELIR. Közvetítő sze­repet azonban vállal a Pé­csi Postaigazgatóság is. tehát nem szükséges Bu­dapestre utazni. Ha valaki belföldi lapot szeretne előfizetni — ez csak forintért lehetséges - külföldön élő ismerősé­nek, a pécsi főpostán el­mondja, mit szeretne, s ők az igényeket továbbítják a HELIR-hez, ahol ezt köve­tően átveszik az ügyinté­zést és megküldik a csek­ket. A közvetítés díjtalan, de természetesen ilyenkor van kezelési költség, s ha valaki például légipostán akarja küldetni az újságot, ez plusz költséget jelent. A negyedéves előfizetés min­dig a naptári negyedévet jelenti, s az ügyintézést nem árt már két-három hónappal előbb elkezdeni. Mi van olyankor, ha va­laki Magyarországra akar járatni külföldi újságot? Itt már különbséget kell tenni a szocialista és a tő­kés országok között. Postán keresztül csak forintért le­het előfizetni. Ha valaki­nek van valutája, akkor közvetlenül a Kultúra Könyv- és Külkereskedel­mi Vállalathoz fordulhat — ennek persze elsősorban akkor van értelme, ha nyu­gati újságot szeretnénk járatni. A szocialista or­szágokból megrendelt la­poknál a helyi postaigaz­gatóság nemcsak közvetítő szerepet vállal, hanem helyben be is lehet fizetni a szükséges összeget. Ba­ranyában egyébként ebben a vonatkozásban a leg­gyakoribb és legnépsze­rűbb a szerbhorvát, a né­met és legújabban a len­gyel nyelvű újság. Ami a tőkés országokból rendelt újságokat illeti, ezek már jóval költsége­sebbek, mégis sokszor „sorba kell állni" az elő­fizetéseknél. A lehetőség a mindenkori valuta-lehe­tőségektől függ. A Kultúra biztosítja a posta számára a devizakeretet, s a posta csak ezen belül gazdál­kodhat. Az újonnan jelent­kezőknek többet kell vár­niuk, s a lebonyolítás sem egyszerű. Ha egy egyéni előfizető 1989. január 1- töl szeretne lapot kapni, már idén augusztus 1-ig meg kell keresnie igényé­vel a postát. A közületi előfizetőknek még koráb­ban: július 1-je előtt. S most nézzünk néhány árat az érdekesség ked véért: a The Times egy év­re 9900 forint, az osztrák Die Presse 21 000 forint, egy Burda a tavalyi 256 forint helyett most 320. A Pravda tavaly egy évre 168 forint volt, c Financial Ti­mes 23 400, az olasz Unita egyéni előfizetőknek 1560, közületnek ennél jóval több. D. Cs. Politika és közvélemény (1.) Megszépülnek a jelentések? Mire képes a postai komputer? Számitógépre viszik a telefonelöfizetök adatait a pécsi föpostán Párbeszéd a képernyőn Számítógépre kerül a teljes pécsi hálózat Fotó: Proksza László Technikusképzés az ipari robotok üzemeltetésére Az országban elsőként Pé­csett kezdték meg a postai távközlési hálózat felmérését, feldolgozását és számítógépre vitelét. Eddig 19—20 ezer vég­pont, valamint a törzshálózat „leltára” készült el. A postai számitógépeket felhasználják hibaelhárítás segítésére, a várakozók nyilvántartására, különböző statisztikák, számlák készítésére. Sőt, ezek a kor­szerű technikai eszközök a kertvárosi fejlesztésekben is részt vesznek. A postán minden telefon­nak van egy kartonja, ame­lyen 25-30-féle adat szere­pel. Ezekre a javítások gyors elvégzéséhez van szükség. A szerelők régebben kizárólag a papírról, újabban viszont már a számítógépen meglévő adatokból tájékozódhatnak, ami egyben azt is jelenti, hogy az eddiginél jóval ha­marább juthatnak információ­hoz. A Pécsi Távközlési Özem számítógépei egymással is ősz - szeköttetésben állnak. Egy gombnyomás segítségével kap­csolatot teremthetnek a két helyszín között, üzenetet to­vábbíthatnak, sőt akár pár­beszédet is folytathatnak a képernyőn. Az elektromos je­leket a postai hibabejelentő­től a távközlési üzemig, a 600 méteres úton, egy koax kábe­len továbbítják. Az elképzelések szerint va­lamennyi pécsi előfizető adatai számítógépbe kerülnek. A programozást a posta szak­emberei végzik, az első ezer név már a gépen van. A több mint húszezer kartonon szereplő négymillió betű gép­be táplálása viszont még hátravan. Ez négy ember két hónapi munkája lesz. A korszerű technikától azt várják, hogy növelni tudják a megyeszékhely telefonhálózatá­nak üzembiztonságát. A reg­gel 8 óráig bejelentett hibát (a kábelszakadás kivételével) ugyanis délig ki kell javíta­niuk a szerelőknek. Márpedig a hibaforrások az újabb ké­szülékek bekötésével tovább növekszenek. Jellemző példa, hogy januárban egyedül Pécs keleti részéből közel 350, azaz a tavalyinál jóval több beje­lentés érkezett. A számítógépeket a szemlék készítésénél is egyre inkább felhasználják. Jelenleg ezt a feladatot Commodore 128-asok végzik. A javításokért — a törések kivételével —, nem kell fizetni, annál több mun­kát ad az új készülékek fel­szerelésével kapcsolatos, téte­les jegyzékek elkészítése. Az első ilyen számítógépen ké­szült és mór a forgalmi adót is tartalmazó számlák a na­pokban kerülnek a fogyasz­tókhoz. F. D. Visszakapja Divat vagy hagyománytisz­telet? Ez is, az is. A bony­hádi tanács a Béke szálló felújítását és megnyitásátter­vezi Hotel Aranyoroszlán né­ven, a kaposváriak a Vaszary kávéhózat emlegetik, ha ez a téma szóba kerül. Pécsett ki­csit előbbre járunk, itt mór működik a Hamerli-üzletház és rövidesen visszakapja régi nevét a Caflisch-cukrászda is. A városszerte jól ismert cuk­rászdinasztia emlékeit az utol­só Caflisch, dr. Murányi Iván ápolja, aki o 30-as években az akkori politikai viszonyok miatt kényszerült felvenni édes­anyja leánykori nevét. Az ősök messziről kerültek erre a vidékre. A dédpapa, Felix Caflisch a svájci Ganbünden kanton Hohentrins községében született. Fia, Kristóf vándor­Miskolcon, a Zalka Máté Gépipari Műszaki Középisko­lában megkezdődött az ipari robotokat üzemeltető és kar­bantartó technikusok képzé­se. Az észak-magyarországi régióból — Borsod-Abaúj- Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Nógrád megye üzemeiből — harminc, sikeres felvételi vizsgát tett jelentkező vehet részt a most kezdődött kur­zuson. (A felvételi követel­mény: szakközépiskolai érett­ségi.) Húsz hallgatónak vál­lalata fizeti az oktatás díját, tizen saját maguk viselik a költségeket. A hallgatók a féléves elő­készítő képzés záróvizsgája után további egyéves oktatás­ban vesznek részt, s végezetül ipari robotot üzemeltető és karbantartó technikusminősítő vizsgát tesznek. A hallgatók jól felkészült szakemberek irá­nyításával, a többi között megismerik a robotok automa­tikus rendszereit, a számító- gépes irányítástechnikát, elsa­játítják a különböző hidrauli­kus és pneumatikus gépezetek működtetésének tudnivalóit. A levelező képzés keretében két­hetente két napon át, a mis­kolci intézet jól felszerelt szak- tantermeiben és műhelyeiben szereznek gyakorlati ismerete­ket. Itt japán és magyar qyártmányú robotok állnak a hallgatók rendelkezésére. A Zalka Máté Gépipari Műszaki Középiskola mintegy tizmillió forintot költött gépparkjának bővítésére, s a robottechnikai oktatás személyi feltételeinek megteremtésére. A tervek sze­rint a jövőben folyamatossá teszik a kéozést, s ha szüksé­ges, növelik a hallgatók lét­számát. legényként bebarangolta az egész akkori Magyarországot. Eljutott Pécsre is, ahol 1868- bon mint segéd dolgozott. A városi tanács 1869. április 27-i jegyzőkönyve szerint pedig már önálló, és a cukrászmes­terség folytatására kapott en­gedélyt a Fő utca 30-ban. (A moi Kossuth Lajos utca 32- ben.) A két világháború között családi körben „cukros” óma­miként tisztelt Caflisch Károly- né vezette az üzletet. Kézírás­sal lejegyzett receptjeit fia őrzi, aki szívesen idézi a ré­gi ízeket: „Finom dolog volt például az eprespite. Ügy ké­szült, hogy a linzertésztára to­— Tudják egyáltalában a vezetők, hogy mi van az or­szágban? — a kérdés gyakor­ta hangzik el különböző megfogalmazásokban. Háromrészes sorozatunkban most a párt információs láncát mutatjuk be, melynek elkészítésében közvetlenül több ezren működnek közre még Baranya megyében is. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a párt információs rendsze­re csak egy a tájékoztató formák közül, hiszen tudo­mányos intézmények sora foglalkozik közvéleményku­tatással. A pórt információs rend­szerének első láncszeme az alapszervezetekben, alapszer­vezeti pártcsoportokban ta­lálható meg. Konkrét formái­ról Danóczi Ferencet, a Mecseki Szénbányák Válla­lat István-aknai, termelő alapszervezeti és Apród Io­nost, a Temaforg mohácsi gyári pártalapszervezetének titkárát kérdeztük. — Pontosabban nem is az alapszervezetben, hanem a pártcsoportokban kezdődik az információ gyűjtése, s az alapszervezeti szinten tör­ténik meg annak első ösz- szegzése — mondja Apród János. — Az alapszervezeti összegző tartalmazza először is a pártélet eseményeit, a taggyűlések témáját, állás­foglalását, illetve az üzem életének eseményeit. így pél­dául az információs jelen­tésbe foglaltuk, hogy szűk séqesnek látjuk az üzemi MTESZ-csoport nyitottabbá tételét. Ennek is következmé­nye, hogy ma már munká­sok, brigódvezetők is tag­jai a MTESZ-csoportnak. — Az információs jelentés a következőkben tartalmazza mindazon bel- és külpolitikai témákat, melyek bányászain­kat foglalkoztatják - mond­ja Danóczi Ferenc. - Mind a hallott véleményeket, ál­láspontokat, mind pedig a kérdéseket továbbítjuk. Nincs tabu kérdés. Természetesen többség­ben vannak a belpolitikai témák, a külpolitikaiak több­ségének is van valamilyen hazai vonatkozása. A legtöbb vélemény, kér­dés manapség az áremelke­désekkel, különösképpen a gyermekruházati cikkek drasz­tikus drágulásával kapcso­latban hangzik el. A szén­bányában természetesen a bányászat helyzete általá­ban, a mecseki bányák sza­nálása konkrétan volt az utóbbi hónapok egyik fő té­mája. — Hogyan változott az utóbbi években a dolgozók politikai hangulata? A kér­désre szinte azonos választ hallottam e két helyen, s jóshabból réteget kentek, rá apró eperszemeket tettek, meghintették porcukorral, s az egész úgy került kemencé­be. A másik jól ismert készít­mény volt a Saum-rollni. A vajas tésztát csövekre teker­ték, a belsejét pedig tojás­habbal töltötték meg.” Caflisch néni boltjáról így ír a Dunántúli Tőzsde 1935- ben: „Közel két évszázad te­kint le a falakról ebben a régi-régi cukrászdában, ahol már nagyapáink és dédapáink is hódoltak a cukrászmüvészet mesterei előtt." A családi kró­nika egyébként feljegyezte a nagymamáról, hogy egyedüli szenvedélye a mozibajárás másutt is: gondjaink szapo­rodásával, illetve a gondok nyilvánosságra kerülésével arányosan romlott. A közhan­gulat romlásának egyik fő oka pádig abban keresendő, hogy az emberek többsége nem hajlandó azt elfogadni, hogy az utóbbi évek rossz gazdasági döntéseinek, a gazdaság romlásának nincs konkrét felelőse. Az információs jelentéseket ért gyakori vád, hogy foko­zatosan .megszépülnek”, hogy némely kényesnek vélt témát nem továbbítanak. A kérdés tehát adott: mely té­mákat „nyelnek le”, mi az, amit nem továbbitonak a felsőbb pórtszervekhez. — Először is nem továbbít­juk azokat az észrevételeket, melyeket helyben lehet és kell elintézni — mondják egybehangzóan a titkárok. Illetve továbbítják, de nem a felsőbb pártszervekhez, ha­nem az üzemvezetőnek, szak- szervezetnek stb., mégpedig azzal, hogy záros határidőn belül érdemi választ, intézke­dést várnak. De egy sor kér­désben, mely továbbítódik, az alapszervezet maga is tevékenységet talál a maga számára: nyilvánvalóan ott kell erősíteni a politikai agi- tációs munkát, ahol a leg­több kétség felmerül - pap­jainkban ez a szocializmus helyzetével, ideológiai kérdé­sekkel függ össze legjob­ban. S egy utolsó kérdés az alapszervezeti titkárokhoz: tapasztolják-e, hogy az in­formációs munka, a vélemé­nyek, kérdések összegyűjtése, továbbítása negatívan hat a környezetre, magyarán nem nézik-e az emberek „téglá­nak", „spiclinek" az infor­mációs felelősöket. — Néhány éve még gyak­rabban hallatszott ilyen vé­lemény — mondja Apród Já­nos —, még az információs jelentésbe is beírtuk. Mosta­nában már alig van ilyen hang, talán azért is, mert az emberek látják, hogy egy sor kérdésben konkrét ered­ményt is hoz, ha elmondják véleményüket a munkaszerve­zésről vagy a lakóhelyi ke­nyérellátásról, másrészt ta­pasztalják, hoay a vélemé­nyük eljut a felsőbb szervek­hez is. Bár az is elhangzott, s nemcsak e két helyen: az alapszervezetek általában elégedetlenek az információs jelentések „visszaigazolásá­val": nem minden kérdésük­re kapnak választ a felsőbb szervektől, vagy éppen nem kielégitő választ kapnak. Cikkünk második részében, holnap, a közbülső pártszer­vezetek információs munká­járól írunk. B. L. volt. Szerette Jávor Pál film­jeit, de a Mecseken például sohasem sétálgatott. Este, ha bezárták az üzletet, ő még 10-11 óráig továbbdolgozott. Sok jó szakember került ki a Caflisch-házból, az egyko­ri tanítványok közül. Sőt, akadt olyan is, aki külföldön is megállta a helyét, például Üj-Zélandon nyitott üzletet. A Kossuth Lajos utca 32-ben ma a Baranya Megyei Vendég­látó Vállalat működteti az Éva cukrászdát. Rövidesen azonban kicserélik a cégtáb­lát, a Caflisch cukrászda a jövő hónapban kapja * vissza régi nevét. F. D. régi nevét a Caflisch-cukrászda Divat és hagyománytisztelet?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents