Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)

1988-02-14 / 44. szám

Részleges építési tilalom a Balaf-on mentén (3. oldal) Magányos betörők, bandázó fiatalok r\ (5. oldal) J 41 Munkásfiatalok vers- és prózamondó versenye ■ ;í; Huszka Antal (2. oldal) \mmkWft . ' \ Németh Beatrix Világ proletárjai, egyesüljetek! vasárnapi Dunántúli napló XLV. évfolyam, 44. szám 1988. február 14., vasárnap Ara: 2,60 Ft mmmmm Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Megállapodás a nyugat-európai csúcsértekezleten Egységes belső piac Szabad áru-, munkaerő- és tőkeáramlás Maximálták a gabonatermelést A kanadai Calgary-ban megkezdődött a teli olimpia. A képen: a megnyitó főpróbáján olimpiai jelképeket formáznak különbö­ző elemekből. Megnyitották Calgaryban átéli olimpiai játékokat Szovjet tiltakozás a tengeri incidens miatt A szovjet külügyminiszté­rium szombaton határozot­tan tiltakozott az Egyesült Államok moszkvai nagykö­vetségénél, mert pénteken két amerikai hadihajó, a Fekete-tengeren, a Krím- félsziget térségében meg­sértette a Szovjetunió terü­leti vizeinek határát, majd a szovjet területi vizeken oz amerikai hadihajók veszélyes mozdulatai kö­vetkeztében szovjet hadi­hajókkal ütköztek. A tiltakozást ismertető Gennagyij Geraszimov kül­ügyi szóvivő szombati tájé­koztatóján hangsúlyozta, hogy az összeütközéseket követően sem hagyta el azonnal a szovjet területi vizeket a két amerikai hodihajó, a Yorktown cir­káló és a Caron torpedó­romboló. Csak 12 óra 49 perckor haladtak ót a te­rületi vizek határán, amelyen belül tartózkodtak 11 óra 03 perctől csaknem két órán ót. „Az amerikai katonai vezetés tudatoson sértette meg a Szovjetunió tengeri botárát. Erre sem katonai, sem felderítési okokból nem volt szükség. A flotta parancsnoksága összecsa­pást akart és meg is kap­ta” - jelentette ki Gene Robert Larocque, nyugal­mazott ellentengernagy, a washingtoni Védelmi Infor­mációs Központ vezetője, a pénteki incidensről. Bár a Pentagon képviselői azt hangoztatják, hogy „nem volt szó rossz szándékról", és az amerikai hajók „semmiféle provokációs akciót sem hajtottak vég­re”, elismerték, hogy tuda­tosan hatoltak be a Szov­jetunió által nemzeti fel­ségvizeknek minősített, a porttól 12 mérföldig terje­dő övezetbe, arra hivatkoz­va, hogy az Egyesült Álla­mok csak három mérföldes övezetet tekint felségvi­zeknek. A közös piaci csúcsértekez­let Brüsszelben szombatra vir­radóra hosszú vita után vé­gül valamennyi résztvevő egyetértésével elfogadto azt a kompromisszumot, amely az eredeti javaslattól eltérően ugyan, de lehetővé teszi a következő évek során előké­szíteni és 1992-re megvalósí­tani a gazdasági közösség egységes belső piacát, az áru. a személyek, a munkaerő, o szolgáltatások, a töke minden korlátozástól mentes, szabad forgalmát és áramlását. A mezőgazdaság túltermelé­sének visszafogására elhatá­rozták: a gabonatermelés mennyiségének felső határa 160 millió tonna. Az ezen fe­lül termelt mennyiséget a ga­rantáltnál csak három száza­lékkal alacsonyabb áron ve­szik át. Hasonló korlátozá­sokat fogadtak el más termé­kek vonatkozásában. A költségvetés összegének növelésére elfogadták: a be­fizetéseket fokozatosan feleme­lik, hogy azok 1992-re elérjék az egyes tagországok bruttó nemzeti össztermékének 1,2 százalékát. Az elmaradt területek fej­lesztésére fokozatosan több pénzt fordítanak úgy, hogy az 1993-ra az 1987-es összeg dup­lájára emelkedjék. A kompromisszumos megol­dásról végül valamennyi részt­vevő, ha nem is elégedetten, de megkönnyebbülve nyilatko­zott, mondva: bár az nem fe­lel meg mindenben és telje­sen eredeti fenntartásainak, de megnyitja az utat az EGK to­vábblépésére a szoros integ­ráció irányába. Thatcher asszony kormányfői pályafutásának egyik legna­gyobb hátroarc-fordulata tet­te lehetővé az EGK-csúcsta- lálkozó megmentését az ösz- szeomlásától — állapították meg a „brüsszeli dráma” szombat hajnali végkifejleté­nek londoni megfigyelői. A brit tudósítók helyszíni jelentései szerint példátlan he­vességű összecsapások zajlot­tak le Thatcher asszony és Jacques Chirac között. A fran­cia kormányfő állítólag visz- szavonní kényszerült egy „rend­kívül goromba" megjegyzését, mellyel a brit miniszterelnök­asszony személyét minősítette. Ugyancsak bocsánatkérésre kényszerült Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter, aki Chirac javaslatát nevezte „esztelen­nek”. Amikor a francia kormány­fő ragaszkodott hozzá, hogy a mezőgazdasági termékek hét válfajánok vitatott ármecha­nizmusát utalják a külügymi­niszterek későbbi tanácskozá­sa elé, a brit tudósítások sze­rint Margaret Thatcher így fakadt ki: — Ez teljes őrültség. Ab­szolút hihetetlen. Ilyenre csők egy francia képes. Sohasem fogom megérteni a férfia­kat . . . Brit megfigyelők szerint a „vaslady" csak akkor adta be o derekát, amikor a „gabo­naplafon" magasságo körül zajló vitában úgy tűnt, hogy még a holland kormányfő is elpártol tőle, s így teljesen magára maradna a sorrend­ben harmadik közös piaci csúcsértekezlet összeomlásának ódiumával. „Vajon kockára tesszük a közösség egész létét néhány millió tonna gabonáért?” Ez­zel a kérdéssel szembekerülve kellett végülis Thatcher osz- szonynak „drámaian meghát­rálnia" Brüsszelben — állapí­totta meg első kommentárjá­ban a The Guardian. Szombattól a hónap végéig Calgaryra, erre a 640 ezer lakosú kanadai városra figyel a világ. Itt, Alberta tartomány székhelyén rendezik meg az 1988. évi téli olimpiai játé­kokat. Calgaryt 114 éve ala­pították, és azóta óriási fej­lődésen ment keresztül, iga­zi metropolisszá vált. Most egy újabb rekordot mondhat magáénak, ugyanis az eddigi részvételi csúcsot a téli olim­piákat illetően Szarajevó tar­totta azzal, hogy 1984-ben ott 49 nemzet képviseltette ma­gát. Calgaryban ez a szám 57-re emelkedett, a XV. já­tékokon még olyan országok is részt vesznek — így Ja­maica. a Fidzsi-szigetek és Holland Antillák —, ahol ha­vat szinte sohasem látni, a hőmérő higanyszála pedig rit­kán süllyed nulla fok alá. Egyébként Calgaryban, az 1000 m magasan lévő telepü­lésen maroknyi magyar indul a téli játékokon: Kovács Zsolt silóvá, Mayer Gábor sí­futó, Téglássy Tamara, Engi Klára és Tóth Attila műkor­csolyázók. A XV. téli olimpiai játékokat Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke nyitotta meg. Megjelentek a Sok órus panaszkodott | tegnap a pécsi vásárcsor- I nokban, hogy nem fogy az | áru, kevés o vevő. De gyér ! forgalomról kaptunk híreket Kaposvárról és Szekszárdról is. Igaz, a három helyszin közül talán a baranyai me­gyeszékhelyen volt a leg­nagyobb a választék, de az árakat is itt kritizálták leg­többen. A pécsi csarnokban sok­féle primőrt kínáltak. Lát­tunk például spenótot a termelőknél 80, a kiskeres­kedőknél 100 forintért kiló­ját. A szabadföldi sóska ‘ csomójáért 4 forintot kértek. A piros hónapos retek Pé­csett és Szekszárdon is 10 forint volt. A kígyóuborka ki • lóját 200 forintért mérték. Az ilyenkor aktuális vita- minfor-rásokban sem volt hi­ány. A sütőtököt 8—10—15 forintért, a savanyúkáposz- tót 20 forint körül kínálgat­primőrök tak. Volt a szombati pécsi piacon többféle szárított gyümölcs is Az alma kiló­jáért 40-50 forintot, az aszaltszilvóert 90—100 forin­tot is elkértek. Egy szép szál kelbimbót 40 forintért, a metélöhagyma csomóját 5-ért, a póréhagyma szálát 10 forintért adták. A téli alma ára Kapos­váron, Szekszárdon és Pé­csett is 14-22 forint közölt mozgott, bár az utóbbi he­lyen láttunk drágábbért is. A kelkáposzta 30, a fejes­káposzta 16, a karalábé 6— 8—10 forintért talált gazdá­ra. Sokféle ára volt a fok­hagymának is. A legolcsób­bat darabonként 2-2,50-ért vittek el. a szárazbabért 30 -40, vagy 50 forintot fizet­tek. A mák 200-ért, a dióbél 280—300 forintért kellette magát. Mindössze egy he­lyen találtunk piros dióbelet Primőrök a pécsi vásárcsarnokban Hamisított okmány a Spiegelben A Der Spiegel című nyu­gatnémet hetilop sajnálkozását fejezte ki egy időközben ha­misítványnak bizonyult — Kurt Waldheim osztrák köztársasági elnök második világháborús múltjával kapcsolatos — ok­mány közléséért. A hamburgi képes maga­zin hétfőn utcára kerülő új számában elismeri: korábban nem a szükséges fenntartá­sokkal hozta nyilvánosságra, hanem háborús bűnök elköve­tésére utaló bizonyítéknak tün­tette fel egy olyan távirat má­solatát, amely azt sugallta, hogy Waldheimnek a Wer- macht hadnagyaként a jugo­szláviai Kozara-hegységben köze volt jugoszláv polgári személyek fasiszta táborokba való elhurcolásához. A hamburgi államügyészség — mint már jelentettük ­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents