Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)
1988-02-13 / 43. szám
TUDOMÁNY Együttműködés egyetemek, klinikák, vállalatok között A lézerfény új alkalmazási lehetősége Egyedülálló mérőmódszer A lézerek orvosi alkalmazása már jelentős múlttal rendelkezik. Különböző kórképeknél lényegében mellékhatás nélkül bizonyult eredményesnek a lézerkezelés. A nagy energiájú lézerek egy részét a sebészetben és a génsebészetben hasz- náják. A fénykés rendkívül precízen, gyorsan tud behatolni olyan területekre is, ahova más eszköz nem vagy alig ér el. Pécsett is alkalmazzák a lézer- technikát, például a Honvéd kórházban az égési sérültek ellátásánál vagy a POTE Szemészeti Klinikáján az argon ion készülékekkel a cukorbetegségben szenvedők látását mentik meg, ha időben kerülnek hozzájuk a betegek. A Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kar fizika tanszéke dr. Kozma László egyetemi tanár vezetésével Magyarországon is lézerközpontnak számít. A kisenergiájú lézerek kutatásával foglalkoznak, nemzetközi mércével mérve is elismert színvonalon. Dolgoznak nemzetközi kutatásokban, jó kapcsolatokat létesítettek a Szovjet Tudományos Akadémiával, annak Általános Fizikai Intézetével, a Lomonoszov Egyetemmel, a minszki akadémiai kutatóintézettel, részt veszne k KGST-kutatásban, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal és a MEDICOR-ral közösen, a szovjet—magyar kormányközi megállapodás keretében, együttműködnek műszerkifejlesztésben. Tevékenységük és kapcsolataik fölsorolása korántsem teljes: alapkutatásokban, módszerek és eszközök kifejlesztésében még számos területen dolgoznak, érnek el eredményeket. Nyertek OTKA-pályázatot, támogatja őket például a Magyar Optikai Művek. Belügyminisztériumi megrendelésre dolgoznak optikai jelfelfogó rendszeren vagy a lézer indukált fluoresztencia analitikai alkalmazásán. De térjünk vissza a lézerek orvosi alkalmazására. A hatás- mechanizmus tanulmányozására, az alkalmazásokkal kapcsolatban felvethető kételyek tisztázására, eredménnyel indultak el alapkutatások. Az összehangolt lézerfejlesztő, terápiás és diagnosztikai alkalmazás, valamint biomedikális alapkutatás több területen, hazai és nemzetközi szinten is eredményt hozott. A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Bizottsága felismerve a kutatások fontosságát, létrehozott egy munkabizottságot, amely jelentős feladatot lát el a kutatások elvi irányításában, a tapasztalatok átadásában. S mivel Pécsett is többen foglalkoznak a lézerek kutatásával, illetve alkalmazásával, a bizottság a közös kutatásoknak bizonyos szerveze- t: keretet biztosit. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az előrelépéshez viszont még tovább kell erősíteni a bázis- intézmények és azok vezetőinek kapcsolatát, ezért kutatási együttműködési megállapodást kötött egymással a JPTE, a Mecseki Ércbányászati Vállalat, a HM 3. sz. Katonai Kórháza, a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem. Együttműködésük a lézerek orvosi alkalmazási lehetőségeinek és fiziológiai hatásának kutatására szól. A megállapodás lehetőséget nyújt a kutatóalkalmazó munka racionális megszervezésére, az eszközök és a szellemi kapacitás opKészülöben lévő lézerberendezés timális kihasználására. A biomedikális kutatások folytatása és azok eredményeinek a terápiás lehetőségeinek kiaknázása mellett a képzésbe és a továbbképzésbe is bekapcsolódnak, megjelentetik kutatási eredményeiket. A megállapodás tudományos tanácsadó testületének nemcsak pécsi, hanem országos intézményekből is vannak tagjai. *- Az egyik legkiemelkedőbb munkánkat, amelyben szintén egy csapat, egy team vesz részt, jelenleg a Neurológiai Klinikával folytatjuk. A lézeringerrel biológiai, idegingerületi változást létrehozó módszert szabadalmaztatásra is benyújtottunk, mert ilyen jellegű módszert még sehol a világon nem dolgoztak ki — hívta föl a figyelmemet dr. Kozma László. A klinikán dr. Czopt József docens foglalkozik az újfajta lézerolkalmazósú módszerrel: — Három évvel ezelőtt kezdtük el az igen kis energiájú, nitrogénlézerrel való bőringerlést. A kiváltót; válasz módszereknél ismert, hogy csak erős ingerek okoznak változást az agyi elektromos tevékenységben. A lézeringert viszont sok esetben nem is vették észre a vizsgált személyek, a fejbőrről elvezetett EEG-ben .mégis gyors választ mértünk. A vizsgálatba bevontak háromnegyed részénél megjelent ez a válasz. Nem mindegy, hogy milyen pontról indul ki az a laboratóriumban ingerlés, mert nem mindegyik egyformán érzékeny. A csukló magasságában az ideg mellöl is követni lehetett a tenyéren kiváltott elektromos jeleket. Reméljük, hogy majd diagnosztikai szintre is tudjuk emelni a módszerünket, objektív, a beteget nem terhelő, újfajta differenciáló módszerként az érző rendszert érintő megbetegedések vizsgálatára.- Említette, hogy még további méréseket kell végezni és kutatni bizonyos hatás- mechanizmusokat. — Nagyon eltérő vezetési sebességű rostok kerülnek ingerületbe lézersugárzás hatására. Megállapítottuk, hogy a leggyakrabban a 15 m/se- cundum körüliek, de nem tudjuk, hogy milyen receptorokhoz tartoznak. Folynak állatkísérletek is, és dr. Czéh Gábor megállapította, hogy a béka hátbőrén ugyanígy megy végbe a lézen hatására keletkező ingerület, és a békánál is a 15 m/sec. vezetési sebességű rostok alkotják a potenciálok nagyobb részét. De még az állatkísérleteket is folytatni kell. További érdekes kérdés, miért érzékeny o bőr a fényre? Egyszerű biológiai lényeknél ismert a testfelszíni fényérzékelés, de másoknál nem. Vajon a lézerrel bevitt energiacsomag átalakul-e a bőrben és ott hirtelen térfogatnövekedést csinál? Vagy elsődlegesen az idegvégkészülékeket hozta szelektíven ingerületbe? A bőr lézer iránti érzékeny pontjainak „térképe" lehet; a tenyér bőre úgy viselkedik, mint egy háló, de ennek a „kötésmintáját’’ még nem ismerjük.- A válaszokat o további kutatások adhatják majd meg. Abban bizonyosak, hogy a lézeres mérömódszer nem okoz káros mellékhatásokat? — Semmilyen károsodást nem okozott eddig, és miután lágy sugárzás, nem is várható. Az objektív mért válaszok módszere viszont nagyon jelentős lehetőségeket rejt magában. — Külföldön nem ismertek hasonló mérési módszerek? — A világon eddig öten közöltek lézeres méréseket, de ők nagy energiájú lézerekkel próbálkoztak, és nem észleltek a miénkhez hasonló változásokat. Az eredményeinkről beszámoltunk több kongresszuson, Lengyelországban, Pozsonyban és a Budapesten megrendezett Idegtudományi világkongresszuson. Nagy érdeklődést keltett a módszerünk. Gondunk, hogy kevés idő jut rá, így aki ismeri a módszer lényegét, és csak ezzel foglalkozik, hamarabb eredményre juthat, de azért mi is szeretnénk folytatni a kutatásainkat. B. A. Környezetvédelmi kutatások. Február elején KGST-szintű megbeszélésen vett részt Moszkvában dr. Fodor István, a Regionális Kutatások Központja tudományos osztályvezetője. A környezetvédelem társadalmi, gazdasági, szervezési, jogi és politikai aspektusai című témakör kutatási együttműködéséről volt szó a találkozón. Dr. Fodor István, a KGST Tudományos Műszaki Együttműködési Állandó Bizottsága első problémakörének magyar témavezetője. Előadások külföldön. Dr. Schneider Imre, a POTE Bőr- gyógyászati Klinikájának igazgatója február közepén a bonni egyetem Bőrgyógyászati Klinikáján, dr. Kollár Lajos, a POTE I. sz. Sebészeti Klinikájának adjunktusa Ausztriában tort előadásokat. Ösztöndíj. Weisz János, a POTE Marxizmus—Leninizmus Intézet tanársegédje a frankfurti Goethe Egyetemen folytat hat hónapig kutatásokat. A vasbeton alkalmazásával, felhasználásával foglalkozó nemzetközi, szakmai, tudományos ülésen, melyet Weisba- denben tartottak ezen a héten, dr. Lenkei Péter, a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola főigazgatója, a nemzetközi szakmai testület vezetőségi tagja is részt vett. Tér és Társadalom. Megjelent a Tér és Társadalom folyóirat 1987/4-es száma. Tanulmányokat közölnek a helyi- területi tanácsigazgatás továbbfejlesztéséről. A kulturális innováció területi terjedéséről, a közoktatási intézményhálózat és a helyi társadalom kapcsolatáról, falusi települések lakossági infrastruktúrájának elemzéséről. Érdekes, elgondolkoztató hozzászólásokat adnak közre a Nyílt tér rovatukban. Beluszky Pál írása „Erős vár a mi megyénk” címmel szól hozzá Tóth Józsel meditációjához, Bukva Anna az átalakított tanácsi gazdasági rendszer működésének első tapasztalatait összegzi. A Fórum rovatban az elmaradott falusi térségek felzárkóztatásának lehetőségeiről, illetve a VI. ötéves tervi településfejlődés eredményeinek és problémáinak értékeléséről gondolkodó tanulmányok olvashatók. * Tudományos ülés. A Pécsi Akadémiai Bizottság székházában február 16-án, a régészeti munkabizottság megbeszélése után, 16 órakor tudományos ülést tartanak. Dr. G. Sándor Mária, az OMF régésze, a pécsi egyetem és más baranyai műemlékek kutatója Délkelet Pannónia történelmi kérdéseiről (VI—IX. században) tart előadást. Együttműködési megállapodást kötött a Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézetével, illetve a Művelődési Minisztérium Vezetőképző és Továbbképző Intézetével az MTA Regionális Kutatások Központja. Kutatásokban, közös publikációkban kívánnak együttműködni. * A Strasbourgi Társadalomtudományi Egyetemmel nemrégiben kötött együttműködési megállapodást a JPTE. Elsősorban a mindkét egyetemen kutatott témakörökben kívánnak közösen dolgozni. Tervezik hallgatók és oktatók cserelátogatását. * Angol nyelvű évkönyv. Készül a JPTE angol nyelvű évkönyve. A nyáron megjelenő kiadvány külföldön is szeretné bemutatni az egyetemet, képzési, kutatói célkitűzéseit és önköltséges kurzusait, amelyekre külföldiek is jelentkezhetnek. Oj egyetemi tanárok Dr. Méhes Károly Pályáját Pécsett kezdte, majd tizennégy évig dolgozott Győrben, a megyei tanács kórházának osztályvezető gyermekgyógyász főorvosaként, megyei gyermekgyógyász szakfőorvosaként. Tavaly visszajött Pécsre, a POTE Gyermekklinikájának igazgatója lett dr. Méhes Károly. Az azóta eltelt időben tapasztalatokat szerezhetett új munkahelyén, amely nem is annyira új a számára, hiszen 1964-től 1973-ig a klinikán dolgozott. Az akkori professzor a neves gyermekgyógyász, Kerpel-Frónius Ödön hívta át a kórbonctani intézetből. Dr. Méhes Károly a genetikával kezdett foglalkozni. Genetikával, amely akkor, a hatvanas években Magyarországon még éppen hogy csak elindult tudományos útjára.- Győrben egy hatvanöt ágyas osztályból fejlesztettük ki a mostani modern, 260 ágyas osztályt, és bevezettük a genetikai tanácsadást. Itt a Gyermekklinikán, amely egy az ország kilenc újszülött intenzív centrumából, úgy látom a klinika épülete és felszereltsége kívánnivalókat hagy maga utón. Nincsen például anyaszállás, kevés a lélegeztetőkészülék — bár éppen most kaptunk egy újat és nagyon örülünk neki —, nincsen ultrahangos berendezésünk, nincsen státuszunk gyógytornászra, a gyerekeket sok esetben a folyosón kell átöltöztetni - mondja beszélgetésünk elején dr. Méhes Károly, majd terveivel folytatja. A pécsi Gyermek- kórházzal bizonyos „munka- megosztásban" állapodtak meg. A párhuzamosságokat természetesen nem lehet megszüntetni, de míg például a neonatológia csakis a gyermekklinikáé, a gyermekkórház fogott bele a káros szenvedélyektől űzött gyerekek gyógyításába. Szeretnék bővíteni kapcsolataikat a területi, körzeti gyermekorvosokkal, védőnőkkel és a családokkal. — A családdal való együttműködés hosszú lejáratú cél. Még spórolni is lehet, ha a szülőkkel meg tudjuk beszélni, hogyan lássa el otthon a gyermekét, és enyhébb esetekben így nem kell a gyereket befektetni a klinikára. Az otthoni gyógyulás a gyermekeknek is sokkal jobb, megrázkódtatásokat kerülhet el. A gyermek egyéniségére, érzelmeire a gyerekorvosoknak is nagyon figyelni kell. Ezt tanultam Kerpel-Frónius Ödöntől és Rom- hányi György professzoromtól is és ezt a szemléletet próbálom én is továbbadni a hallgatóknak. Érezzék át egy-egy gyermek és családja helyzetét, ne csak mint egy esetet tekintsék. önnek, önöknek is lesz gyerekük és vajon ön hogyan viselkedne hasonló helyzetben? — teszem föl nekik a kérdést, és a hallgatók kilencven százaléka megérti a helyzetet. És ez éppen olyan fontos, mint a minden részletre figyelő gyó- gyitómunka. — Az ön kutatási területe elsősorban a tudományos alaktan, nagydoktori disszertációját is e téren szerzett tapasztalataiból, kutatási eredményeiből irta. Mi a tudományos alaktan lényege és mennyire ismert a genetikának ez az ága? — Ez az én hobbim. A biokémiai, citológiai, genetikai kutatások mellett sarjadzott a tudományos alaktan is, amely most éli reneszánszát. A világ igazából úgy öt éve figyelt föl rá, most már-már túlzásba is viszik néhol. Se le-, se túlbecsülni nem szabad és akkor igen hasznos, a napi gyakorlatban is alkalmazható módszerré válik a tudományos alaktan. Lényege, hogy a normális és a rendellenesség határán levő apró jeleket veszi figyelembe. Nemcsak öröklődő, hanem a terhesség alatt szerzett ártalmak is közrejátszhatnak a rendellenesség kialakulásában. A tünetekből visszafele következtetve megtudható, hogy a megtermékenyítés és a szülés között hol lépett be hiba, milyen fejlődési szakaszban, milyen stádiumban érhette a magzatot. Kide- ríthetők bizonyos anyagcserehibák, idegrendszeri vagy húgyúti rendellenességek. Még időben kutathatók fel, nemcsak akkor, amikor már tüneteket is produkálnak a gyermekben és már késő a tanácsadás, a gyógyítás. Apró, alaktani jelekből, adatokból ösz- szeállítottunk egyfajta szűrő- módszert. Részletesebben kell kikérdezni a szülőket és célirányosan megfigyelni az újszülöttel, hiszen az értőknek megmutatkoznak az eltérések. Általában a csecsemők három százalékánál lehet felfedezni gyanús jeleket és a célzott vizsgálatokkal 15-18 százalékban igazolható a rendellenesség, amelynél gyógyszeres, vagy műtéti eljárást javasolunk és ha szükséges, felhívjuk a szülők figyelmét, lehetőleg ne vállalkozzanak újabb gyerekekre. A legolcsóbb módszerek egyike, amely mellett a biokémiai. citológiai, genetikai vizsgálatok jelentőségéről sem szabad elfeledkezni. Dr. Méhes Károlyt sokfelé hívják előadást tartani, számos külföldi és hazai tudományos társaság tagja. Az idén csak a bécsi egyetemre és egy szicíliai nemzetközi szimpóziumra látogat el, mert klinikavezetői tennivalóit nem szeretné gyakran megszakítani. Rovatszerkesztő BARLAHIDAI ANDREA HÉTVÉGE 1988. február 13., szombat
