Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)

1988-01-11 / 10. szám

Az ítéletekben nincs helye az iróniának A humor és a bírói tekintély Á talárviselet nyári praktikuma Megszámlálhatatlanul ma­radtak fenn anekdoták jo­viális bírák humort sem nél­külöző ítéleteiről, tárgyalás­vezetéseiről. Klasszikus ma­gyar példának számít már az elmúlt században állító­lagoson megtörtént eset, amikor egy díjbirkózó ter­metű özvegyasszony nemi erőszak elkövetésével vádol­ta meg nyiszlett szobabérlő­jét. A megfélemlített fiatal­ember mindent beismert, de a bíró igazsógérzetét nem hagyta nyugodni az elmesélt szituáció lehetetlensége. Fel­szólította az asszonyt, hogy írja alá írásba foglalt pana­szát. Az neki is gyűrkőzött, de ahányszor bele akarta volna mártani a tintába a tollat, a bíró mindig egy ki­csit elhúzta előle a kalamá­rist. „így nem tudom alá­írni" — reklamált az ama­zon. Na látja, ha maga is idejében elhúzta volna a ka­lamárisát, nem történhetett volna meg az erőszak" — okította ki a bíró. Azt hihetnénk, hogy ko­runkban már nem mernek élni a bírák ítéleteik meg­fogalmazásában a tréfa, az irónia, a szatíra eszközeivel. Ám az NSZK polgári eljárás jogászait az elmúlt hónapok­ban éppen az a kérdés fog­lalkoztatta, hogy a bírák mind gyakrabban csempészik be ítéleteik indoklásába a humort, vagy legalábbis amit annak vélnek. Az in» doklást gyermekversikékkel, saját epigrammákkal s olyan stílusú megjegyzésekkel fű­szerezik — mint például az a kitétel, hogy Kölnben a farsang halálosan komoly dolog —, amelyek idegenek a jogi határozatok precíz, komoly stílusától. Kollégáik többsége azonban nem ok nélkül a bírói tekintély alá- ásásának minősiti az efféle stilisztikai szabadságot. Vajon élhetnek-e a humor eszközeivel a tárgyaláson és az ítélet megfogalmazásá­ban a magyar bírók? Erről kértünk véleményt a Baranya Megyei Bíróság két tapasz­talt bírójától, dr. Gólos Györgyíő/ és dr. Berta Pál­tól. — Az eljárásjog a bírák magatartására vonatkozó szabályt nem tartalmaz. Ez a bírói etika kérdéskörébe tartozik — mondja dr. Gá- tos György. — Az ítéletek szövegében elképzelhetetlen­nek tartom az iróniát, a sza­tirikus élt, a kedélyeskedést. Polgári peres ügyekben in­kább előfordulhat a kötetle­nebb stílusú, nem annyira hivataloskodó tárgyalásveze­tés. Különösen akkor van en­nek létjogosultsága, ha lehe­tőség van az ügynek a fe­lek egyezsége útján történő rendezésére. De a kötetle­nebb hangulatú tárgyalás sem a tréfálkozás színtere. Dr. Berta Pál: — Ami „humor" előfordul egyes ítéletek szövegében, az nem szándékos, hanem véletlen elírás. Ilyen szöveg­résszel találkoztam már, hogy a „bíróság nem tudta megállapítani a ló felróha- ságát". Nyilvánvaló, hogy a ló tulajdonosának a felróha­tóságáról van szó. Büntető ügyekben elképzelhetetlennek tartom, hogy személyre szó- .lóan ironizáljon a bíró. Ál­talában, egyes negatív tár­sadalmi jelenséggel kapcso­latban mértékkel megenged­hetőnek tartom tárgyalás közben az ironikus megjegy­zést. Mindketten állítják: a bí­róság elé kerülő ügyek több­sége humoros szituációkat magával hoz a tárgyalóte­rembe. Például, ha az egyik peres felet Ferenc Józsefnek hívják, s ráadásul hasonlít is a monarchia egykori császá­rára, vagy ha a tanúnak be­idézett cigányasszony a nyílt színen nekivetkőzik annak bi­zonyítására, hogy a látlelet­ben leírt külsérelmi nyom nem ütlegelés, hanem „ki­szívás" következménye. S akadt olyan ma már legen­dás eset is, amikor a bíró a tárgyalóteremben próbál- tatta fel az elszabott nadrá­got a felperessel. A humorizálás tehát nem emeli a bíróság tekintélyét, viszont a bírói talár viseleté­nek visszaállítása feltétlenül tekintélyt emelő lesz. A bíró személytelenebbé válik ben­ne, ugyanakkor megkönnyíti a bíróság hölqytagjainak is a tekintélytartást forró nyári napokon: lesz mivel eltakar­ni a merészen kivágott ru­hákat, illetve mindazt, amit ruha nem takar. D. I. Kítlinö Hangulatban Veszett rókát vittek haza Nem mindennapi veszettségi eset történt Komlón, a város szélén, a Bajcsy-Zsilinszky ut­ca melletti erdőben. Az eb­ben az utcában lakó Kalocsai testvérek kutyájukat sétáltatták az erdőben, miközben az ül­dözőbe vett egy szelíden vi­selkedő rókát. Agyon is marta azt. A gyerekek megsajnálták az áléit és már majdnem el­pusztult rókát, az egyik, a 17 éves Kalocsai János az ölébe vette és hazahozta, . hogy majd gondját viseli. Közben az er­dei állat elpusztult. Ekkor már megrémült a család és a ró­katetemet kidobták a közeli erdőbe. Az eset tudomására jutott a komlói főállatorvosnak. Dr. Kiss Gál Árpád a róka levá­gott fejét gyorsfutárraf a Ka­posvári Állategészségügyi In­tézetbe vitette, mert a történ­tek clapján már sejtette, hogy az állat veszett lehetett. Felté­telezése bevált, azonnal beol­tani akarta a két gyereket, de végül is nem került erre sor. Mert mint kiderült, a testvé­rek vastagon voltak öltözve, overailjellegű ruhákban és kesztyűt viseltek. Csupasz kéz­zel nem nyúltak a rókához, bár erősen simogatták. Mint kiderült, a fiúkat nem is annyira az óllatszeretet ve­zette, mind inkább az, hogy majd a rókafarkat leváqják és dísznek hcsználják. Az eset tanulságos, nagyon figyelmeztető. Szinte mindenki tudja, hogy Baranya megyé­ben sok a veszett erdei állat, különösen a róka. S mégis megfogják azt. Az életükkel játszanak meggondolatlanul az emberek. Cs. J. A pécsi Leöwey Klóra Gimnázium tanulóinak nyitótánca Fotó: Läufer László Megkezdődött a svábbálok sorozata A Lenau Egyesület és a Pé­csi Német Klub szombati bál­jával megkezdődött a farsang. A Nádor étterem és kávéház összes helyiségében 350-en szórakoztak a Krämer együttes zenéjére. A vendégek tiszte­letére a palotabozsoki trió, a Leöwey Gimnázium tónckara és Wache Margit (szájharmo­nika) adott műsort. Éjfélkor a hagyományoknak megfelelően kisorsolták a rozmaringot. A nyertes az osztrák Wagner-Biro cég igazgató-főmérnöke, Flo­rian Neller. A tombola fődí­ja - Pfund Bálint ötvös réz ká­véskészlete - ugyancsak Ausztriába került: Adam Pil­lér családjának kedvezett a szerencse. összeállt a svóbbálok prog­ramja a Tettyén is. Január 16- án Wache Margit (szájharmo­nika), Schmidt Erzsébet (ének) és a Mészáros—Knáb duó ad műsort. 23-án a szabari trió lép fel, majd 30-án a voká- nyiak énekelnek. Február 6-án ismét Wache Margit, Schmidt Erzsébet és a főiskolások ad­nak ízelítőt a német népi énekkultúrából. 20-án a palo- tabozsokiak, 27-én a vémén­diek lépnek fel a Tettyén. A zenét minden esetben az Im- hoff együttes szolgáltatja. Lehet még jegyet kapni - a Leöwey Gimnázium portáján - az Olimpiában tartandó svábbálokra is. Január 30-án c. hetvehelyi fúvósok és a nagyárpádi Ritter zenekar ját­szik. Február 6-án a két szom­szédfalu, Palotabozsok és Vé- ménd gondoskodik jó hangu­latról, Kerner Pál, illetve Em- mert József zenekara. Február 13-án az Imhoff zenekar és a hímesháziak muzsikálnak. Akik gyógyulni szeretnének... Segélytelefon alkoholistáknak Pécsett a gyógyúlt vagy gyógykezelésen átesett al­koholisták számára klubot alakítottak. Alkoholmentes önismereti klubnak nevezik magukat és 1977 óta mű­ködnek. önálló helyiséggel is rendelkeznek és a klub tagjai azt vállalták fel, hogy nemcsak közösséget alkot­nak a hasonló sorsúaknak, ahová tartozni lehet, hanem segítenek is egymáson. Akik megjárták már az alkoholiz­mus poklait, akik végigszen­vedték a gyógyító terápia kínjait, tudják sokszor ke­vés az erős akarat, külső segítségre is szükség van. Ezért mindenkit segítenek, aki hozzájuk fordul, hogy1 sikerüliön visszailleszkedni a normális, mindennapi kerék­vágásba. Sőt azoknak is se­gítő kezet nyújtanak, akik mén gyógykezelésen ugyan nem voltak, mert nem olyan súlyos esetek, de szeretnék megelőzni, hogy oda jussa­nak, csak éppen nem tud­ják, hogyan kezdjék el. Épp ezért az alkoholmentes ön­ismereti klub új szolgáltatást indít be. Minden hétfőn 6-tól 8 óráig a 15-083-as számon telefonügyeletel tartanak. A számot hívhatják mindazok, akik alkoholfüggőségüktől szeretnének megszabadul­ni, csak éppen szégyellik, hogy máshová forduljanak. Segítséget kérhetnek azok is, akiknek valamelyik csa­ládtagjuk van bajban, de nem akar önként nyógyke- zelésre jelentkezni. A telefonnál pszichológu­sok és klubtagok tartják az ügyeletet. A telefon mától él, tehát már ma is hívni le­het az alkoholmentes klub segélyszolgálatát. Tizenhat tanulmány Horvát Adolf Olivér Tíz éve jelent meg az MTA pécsi bizottsága kiadásában a Studia Phytologica első kötete dr. Horvát A. Olivér kandidá­tus 70. születésnapja alkalmá­ból. A most megjelent újabb kötet (Studia Phytologica No­va) a jubiláló tudós 80. szü­letésnapját köszönti. A szer­kesztő dr. Szabó László kandi­dátus, a gyógyszertári központ tanácsadója. A tizenhat német és angol nyelvű . tanulmány szerzői kö­zött elsősorban a Kárpát-me­dence és környéke növénytár­sulásaival foglalkozó kutatók találhatók különböző egyete­mekről. A hat magyar szerző közül a szerkesztő állította ösz- sze a jubiláló irodalmi mun­kásságát és az általa leírt nö- vénytaxonokat. Rendkívül figye­lemre méltó három pécsi bo­tanikus kutató (dr. Lehmann Antal főiskolai docens, dr. Fo­dor István tud. osztályvezető és Kevey Balázs természetvé­delmi felügyelő) értékes, né­met nyelvű tanulmánya. A kötet első lapját a jubi­láns kedves növénye, az illatos hunyor képe díszíti (dr. Békefi Irén rojza), majd az ünnepelt arcképét megörökítő éremnek fotómásolatát láthatjuk, ame­lyet a Magyar Nemzeti Múze­um növénytára készíttetett a mai alkalomra. Dr. Flerkó Béla akadémikus bevezető sorai és a világhírű holland genetikus­botanikus Linskens professzor méltató szavai méltó keretbe foglalják a tanulmánykötet tar­talmát: Horvát A. Olivér kiváló kutató, hűséges hazafi, és ha­tárokat nem ismerő humanista. A botanikus tudóst köszöntve mi is szívből kívánjuk, hogy hasonló kötet jelenjék meg 90. születésnapjára is. T. I. Pályázati felhívás Derkovits-ösztöndíjra A Művelődési Minisztérium és a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége pályázatot hirdet Derkovits- ösztöndíjra. A Derkovits Gyula-ösztön­díjra pályázhat minden olyan, 35. életévét még be nem töl­tött képzőművész, aki a főis­kola elvégzése után önálló művészi tevékenységet tud fel­mutatni. Kivételes esetben olyan művész is részesülhet ösztöndíjban, aki nem rendel­kezik főiskolai végzettséggel.- A pályázati kérelmet a Mű­velődési Minisztérium képző- művészeti osztályára 1988. ja­nuár 25-ig kell postán eljut­tatni (1884 Budapest, Pf. 1.). A műveket 1988. január 28-án és 29-én 10—16 óra között le­het bevinni az Ernst Múzeum­ba. Eltűnt belvárosi házak Hiányzó épületek? Pécs tör­ténelmi városrészeiben? Beze- rédy Győző muzeológus teg­napi előadásának a címe ter­mészetesen kijelentő módban fogalmazódott, csak az újság­írói „önkény" bontotta ketté és díszítette kérdőjelekkel. Így ugyanis sokkal hatásosabb. Mert akkor lehet úgy is vá­laszolni a kérdésekre: „Na és ha hiányoznak?..." Meg így: „Kinek? . • A válasz — tet­tenérés. A tudósítás élén látható (elvétel a Megye utca elejét ábrázolja az 50-es évek első felében. Ott van valahol a hajdani Matuz-virágkötészet, ahol a ház hegyesen bele­nyúlik az utcába. Éppen ez volt a bontás főérve: elszűkíti a Megye utcát. A ma itt álló ház létének „egyik” fő érde­me, hogy elszűkíti a Megye utcát, akár a régi. A kettő- közti különbség történelemmel mérhető. Az ősi telek mélyén középkori, faragott kőből aj-; tókeret szunnyad (ha az ala­pozáskor ki nem termelték), az 1975-ben lebontott ház 1712 óta állt. . • Bizony, itt is szegényedett a belváros. És mindama he­lyeken, amelyekről a kislét- számú hallgatóság nagy ér­deklődéssel hallhatott a „Hét­vége a múzeumban” rendez­vényen. Sok ház tűnt el az elmúlt évszázadokban, de sok — túl­ságosan is sok! - a mi évti­zedeinkben. És az eltűnés nemcsak a szó igazi értel­mében értendő, hanem úgy is, hogy egy-egy nagy múltú házat megfosztottak jellegze­tes külső jegyeitől, s az ily módon jellegtelenné vált épü­let már „senkinek sem fáj". Emlékezzünk csak, milyen megdöbbenést keltett annak idején, amikor a jellegtelen eklektikus háznak tartott Mun­kácsy Mihály utca 5. sz. ház falában a földszinten egymás mellett egy török kori és egy gótikus ablaknyílást találtak. Pár évtizede a Kossuth Lajos utca 21. sz. házat (itt van az Elektron-bolt) „modernizál­ták" annyira, hogy nyoma sem maradt a szép copfstílusú homlokzatnak. Eltűnt az Irányi Dániel térről a hajdani ha­rangöntő műhely (emlékét semmi, még a tíz éve meg­volt utcanév sem őrzi)- A fi­zikai értelmű eltűnésnek - így az előadó — sokszor el- fonadható és értelmes indo­ka, hogy „olyan az állapo­tuk . . ." Persze meg lehet kérdezni: miért jutottak olyan állapotba? A török alóli fel­szabadulás, majd a rác- dúlás után 1711-től nagy építkezés és felújítás kezdő­dött Pécsett, de ez egy elsze­gényedett városban történt, s törmelékből, sárból építkez­tek és ezt a „hagyományt" megőrizték a múlt század jobb évtizedeiben is. A Tety- tyén található kő, amiből pe­dig a középkorban is épít­keztek, úgyszólván Marsai An­dorig (20-as, 30-as évek) egyszerűen nem létezett épí­tőanyagként . . . H. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents