Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)
1988-01-06 / 5. szám
Technikusképzés A világ világossága Elmaradt a minőségi válogatás A technikusképzés jelenlegi rendszerének megindításakor úgy rendelkeztek, hogy a tanulók a második év végén alopvizsgát tesznek adottságaik, képességeik mérésére. Az általános képzést adó első két év intenzív pályaorientációs jellegű, és a kellően előkészített tanulóknak törés nélkül biztosítaná az iskola, szak változtatását is. Mivel az induláskor elképzelt szakmunkásképző leágazások dokumentumai csak részben készültek el, illetve a középfokú iskolaszerkezet ösz- szerendezése is elmaradt, kétségessé vált, megvalósítható-e az elképzelés. A megyei művelődési osztály véleményét az alapvizsgákról Mészáros Zsolt tanulmányi felügyelő fogalmazza meg. — A technikusképzés a négy pécsi műszaki szakközépiskolában harmadik éve tart, tehát a múlt tanév végén lett volna esedékes a másodikosok alapvizsgája. Az Országos Pedagógiai Intézet három vizsgatípust dolgozott ki, választékát központi feladatok, értékelő eljárás formájában az iskolák rendelkezésére is bocsátja. — Megítélésünk szerint az alapvizsga pedagógiai lehetőségét ki kellett volna használni a minőségi válogatásra. Ezzel azonban nem éltek. Ügy látjuk, hogy ahol erre lehetőség van, célszerű lenne egymás mellett működtetni az elméletigényes technikusképzést és a gyakorlatigényes szakmunkásképzést (mivel e két képzési forma egymást erősítené, s az iskolát a rendszeres gya- kcrlatközelségre inspirálná és oz iskolákban versenyhelyzetet teremtene) és e kettős elágazás szelekciójára az alapvizsga lenne a legalkalmasabb. Sajnálatos, hogy az iskolák húzódoznak a szakmunkásképző leágazások indításától, és ezzel oz alapvizsga szükségességét is megkérdőjelezik. — Mind a vizsgák lebonyolításához, mind a szakmunkás- képző leágazásokhoz az anyagiakat (pl. ösztöndíj) a városi tanács az előzetes garanciák alapján vállalja — mondja Róna Géza, a pécsi városi tanács művelődési osztályának tanulmányi felügyelője. Azon az állásponton vagyunk, hogy az iskolák vezetői a tantestületek meghallgatása alapján döntsenek, kívánnak-e alapvizsgát tartani? Az Országos Pedagógiai Intézet vizsgatípus-aiánlatát arra alapozza, hogy az adott iskola milyen funkciót szán a vizsgának, így értékelő vizsgát ajánl — amely elsősorban az iskola pedagógiai munkájáról ad információt —. szelekciós vizsgát (ez a tanulókat a további tanulási ágak közötti alkalmasságuk szerint osztja szét), tobcrzóvizsgát (amely lehetővé tenné más iskolákból pályázók elbírálását), az adott szak, szakma ismereteinek, képességeinek elsajátítása szempontjából. Felmerül a kérdés, miért e nagy bizonytalanság, óvatosko- dós az alapvizsgák ügyében? A választ Zentay Kornélia, az OPI főmunkatársa így fogalmazta meg. — 1985 szeptemberében megindultak az első technikusképző osztályok. Az iskolák nagy része nem tervez elágazási pontot 26 iskolában (országosan) pedig a 4-j-1 képzési modellt választották. Előzőekből következik, hogy a technikus- képzésről, s így az alapvizsgákról is rendelkező 16/1984 sz. rendelet mechanikus végrehajtása tovább gyarapítaná a jelenlegi vizsgarendszerben már kiüresedett, funkciótlanná váló vizsgaalkalmakat. Mivel a vizsgarendszer korszerűsítését célzó kutatás még folyik, a megoldást abban látjuk, hogy 1988-ban nyújtunk vizsgaválasztékot azoknak az iskoláknak a technikus alapvizsga lebonyolításához, amelyek élni kívánnak ezzel a lehetőséggel. Az tény. hogy a jelenlegi, kiüresedett középiskolai vizsgákat hozzájuk hasonlókkal bővíteni nem szabad. Csak akkor és olyanokat érdemes bevezetni, amelyeknek pedagógiai, közvetlen gyakorlati haszna van akár az iskolai munka eredményessége visszajelzésére, akár a tanulók rátermettsége, leginkább megfelelése megállapítására. Ahhoz viszont be kellene vezetni és értelemszerűen hasznosítani. Czuczor József Irodalmi, kiadói tanácsadó bizottság alakult Hogy ne hiányozzanak a gyerekek Amatőr együttesek alapítványa a látáskárosult gyerekek javára Megtartotta alakuló ülését a művelődési miniszter mellett működő irodalmi, kiadói tanácsadó bizottság. A bizottságban írók, költők, "kritikusok, esztéták, irodalomtörténészek, kiadói vezetők, lap- és folyóiratszerkesztők, az irodalmi társaságok, szervezetek, valamint az írószövetség képviselői és a Művelődési Minisztérium vezető munkatársqi vesznek részt. A testület feladata, hogy társadalmi és szakmai véleménynyilvánítással és tanácsadással segítséget nyújtson az irodalmi élet és a könyv' kiadás tartalmi, szervezeti, gazdasági és technikai kérdéseinek megoldásához. Az alakuló ülésen megvitatták a bizottság ügyrendjét, munkamódszerét és legfontosabb soron levő feladatait. A Pécsi Gyermekkórház szemészeti szakrendelőjének kezdeményezésére társadalmi alapítványt hozott létre a pécsi KISZÖV— Pannónia Táncegyüttes és a Szélkiáltó együttes. Az alapítvánnyal a két amatőr együttes egy Baranya megyei gyermekszemészeti gondozóház és egy vak és csökkentlátó gyermekek foglalkoztatójának létrehozását kívánja támogatni. A komplex, és a Gyermek- kórház szemészeti szakrendelője által egyéb formában végzett szemészeti szűrések a gyermeklakosság mintegy 20 százalékának szemészeti eltérését bizonyítják a megyében. Közöttük is magas azoknak a száma, akiknek látása — Két évig ültem Budapesten, a Markó utcában — mondta mindjárt beszélgetésünk elején Tóth Laci bácsi, de még mielőtt rosszra gondolhattam volna, már hozzá is tette: — ugyanis oda jártam gimnáziumba. Illik a tréfa az idős pedagógushoz, aki bár mór nyolcvanharmadik évében jár, még mindig gyerekekkel foglalkozik. — Alaptermészetem a vidámság, azt hiszem, enélkül nem maradtam volna ilyen sokáig a [jályán, amely bizony nem egy megpróbáltatást hozott számomra. ötvennégy éven át tanítottam. Tóth László 1927-ben szerezte első diplomáját a Debreceni Agrártudományi Egyetem elődjében, a Gazdasági Akadémián. Néhány évig gazdászként dolgozott, ám 1930-ban gondolt egyet és beiratkozott a kiskunfélegyházi Állami Tanítóképző Intézetbe. — Tudja, nem ízlett a gaz- dászélet. Nagyon korán kellett kelni, sokat dolgozni, de a nagyobb gond az volt, hogy nem is bántak jól velem az uradalomban. 57 000 holdas birtokon voltam segédtiszt — mesélte Laci bácsi. A tanító diploma megszernem teljes, szemüvegviselésre és egyéb speciális beavatkozásra szorulnak, melyek hosz- szú évekig tartó gondozást igényelnek. Sok esetben a beavatkozás — a felismerés elmaradása vagy késése miatt - csak késve vagy későn történik meg, ami igen komoly lá- táskárosodóshoz vezethet. A szembeteg gyerekek felfedezésére Baranyában az országban először szerveztek széles körű szűrővizsgálatot. Ezzel lényegesen megemelkedett és folyamatosan emelkedik a gondozásra szoruló gyerekek száma, égetően szükségessé zése után Orgovány—-Karga- ián helyezkedett el, 83 gyereket tanított osztatlan iskolában. Az iskolával a mai napig tartja a kapcsolatot, 1978-bcn az iskola alapításának 50 éves évfordulójára emlékplakettet is készíttetett. A következő állomás a siklósi Téli Gazdasági Iskola volt, ahol Tóth László egy év alatt megjárta a ranglétrát. Segédtanítóként kezdte, magyar királyi tanítóként folytatta, év végére pedig már igazgatónak nevezték ki. Hat évig dolgozott itt. A siklósi után további négy gazdasági iskola következett. Kunszentmiklóson és a Pest megyei Örkényen igazgató volt, Kiskunfélegyházán tangazdaságvezetőként és agronómusként, Csurgón gazdasági tanárként dolgozott. A sok munkahely ellenére mégsem lehet vándormadárnak nevezni. Felesége magyarázza a dolgot. — Mindig nagyon jó szervező volt. Ha valahol új iskolát alapítottak, őt mindig megkeresték, hogy segítene-e. Laci bácsi 1965-ben a nagytoldipusztai iskolában tanítva érte el a nyugdíjkorhatárt. Ekkor történt, hogy egy megalapozatlan tanácsi határozat eltanácsolta a pályáról. A téves döntés gyors orvoslása után azonban tovább folytatódott a gazdag pedagógus pályafutás. Tóthék Pécsre költöztek, és már mint vált a gondozóház és a foglalkoztató létrehozása. Az alapítványt tevő KISZÖV- Pannonia Táncegyüttes és a Szélkiáltó együttes közös márciusi nyitó rendezvénye után ismertetőt adnak közre az alapítvány létrehozásának okáról, céljáról. Az ismertetőnek egy csekkszámla is a tartozéka lesz, amelyen segítőkész üzemek, vállalatok és magánszemélyek fizethetik be az alapítvány javára felajánlott forintjaikat. A gondozó és a foglalkoztató létrehozásához szükséges pénz körülbelül 20 millió forint. A KISZÖV-Pannonia nyugdíjas, húsz év alatt Laci bácsi nyolc pécsi iskolában tanított szerződéssel. Mindenhol alsósokat, és munkájával mindenhol elégedettek voltak. — Aztán két éve, hogy egy kis tanítványom az osztályomból — kevés tehetségesebb diákkal találkoztam — azt javasolta, hogy jelentkezzem a Leg, leg, leg-be, hiszen már olyan öreg vagyok és még mindig tanítok. De tréfán kívül: akkor abbahagytam. Hogy mégse hiányozzanak annyira a gyerekek, elvállaltam a Berek utcai iskolában a menzai étkeztetést. Laci bácsi a közélettől sem vonult még vissza. Alig több mint egy hónapja a Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság és a Hazafias Népfront Országos Családvédelmi Tanácsa tudományos konferenciáján előadásban mondta el gondolatait az időskorúakat érintő kedvező és kedvezőtlen jelenségekről. Beszélgetésünk végén a nagy becsben őrzött elsők mellett előkerülnek az azóta kapott arany- és gyémántdiplomák is. Egy nem mindennapos pályafutás elismerései. Talán ennél is örömtelibb az élet elismerése. Laci bácsi jó egészségnek örvend. így még mindkét régi kedvtelésének hódolhat. Kertjében fát és szőlőt, az iskolában gyerekeket nevel és nemesít. Kaszás Endre Táncegyüttes és a Szélkiáltó a nyitó rendezvényt követő három éven át évi két fellépés, illetve koncert bevételét fizeti be a társadalmi alapítvány javára. Az amatőr művészeti világ válságos helyzetét tekintve — amikor a csoportok nagy része a fennmaradásért küzd — különösen nemes dolog a két együttes felajánlása. A kezdeményezés máris lelkes patrónusokra talált, többek között Fehér Klára írónő és Érdi Sándor, az MTV kulturális osztályának vezetője személyében. K. E. Bemutatjuk P. Müller Pétert A Dunántúli Napló szerkesztőségéhez verset, novellát küldő olvasó a válaszlevél aláírójaként P. Müller Péter nevét olvashatja tavaly nyár óta. Dr. Müller Péter a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar— angol tagozatán végzett 1980-ban, majd két év múlva az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem magyar szakán. 1982 óta a Janus Pannonius Tudományegyetem irodalomtudományi tanszékén tanít irodalomelméletet, dráma- és szín- hózelméletet. Doktorátusát Örkény István drámáiból szerezte, a disszertáció átdolgozott változata az idén megjelenik a Fiatal írók József Attila Körének füzetei sorában. A JPTE adjunktusa rendszeresen ír színházi kritikákat a Jelenkor, a Színház- és a Kritika című folyóiratok számára nemcsak pécsi és kaposvári, hanem budapesti előadásokról is. S hogy dr. Müller Péterből miért lett P. Müller Péter? Mert amikor rendszeresen publikálni kezdte cikkeit és tanulmányait, a szakmában mór ismert volt Müller Péter drámaíró, a budapesti Madách Színház dramaturgja. így a fiatalabb pályatárs szükségét érezte, hogy megkülönböztesse magát a neve elé illesztett betűvel. A jövő héttől kezdve a szerdánkint jelentkező Képernyő előtt felcímű tévéjegyzetünket P. Müller Péter írja majd. |||pMÍ|ÍÍi I! ÜiÉN Fordult az év Fordult az év, és e sorok írója most fog utolsó tv- jegyzetének megírásához. Televízióapó kedves volt hozzá az óév utolsó és az új év első napján. Elszórakoztatta és csak egy alkalommal hozta ki a sodrából. A televíziós év vége ugyebár a politikai kabaré, a Szuperbola, A denevér és az újévi koncert meg az újévi köszöntő jegyében zajlik. A szilveszteri műsor sokszínű volt, kedves, bolondos, szalonspicces. Mindenki mást csinált, mulatságos meglepetéseket hozott a házaspárok vetélkedőié és főként a Színházi buli (Fónay Márta, Za- latnay Cini, Psota Irén, Pitti Katalin és Mikó István elsősorban). Mást csináltak a politikusok is — ezúttal ők kérdeztek — s egyáltalán, hajlandóak voltak részt venni az általános bolondozásban. Aztán Árkussal, Nagy Bandával keményedni kezdett a dolog, mígnem a Mikroszkóp Színpad Sass József vezetésével valódi politikai kabarét celebrált. Az ünnepek sztárja mégis Vitray Tamás volt, aki előbb a Teleferében volt a megszokott kedves házigazda, majd elvezetett a Színházi buliba, ahol sanzont énekelt Szilágyi Jánossal és szép színésznők körül legyeskedett, hogy másnap a Minisztertanács elnökével társalogjon az ország, a világ s a kormányfő évkezdéséről, emberi, politikai pályájáról. Meggyőzőek voltak a kormányfő válaszai és meggyőző volt a beszélgetőpartner. Ez a három fellépés is erősítette a meggyőződést, hogy a televíziós szakma nagy profija Vitray Tamás, és vele meg még néhány kollégájával lesz a mi televíziónk európai televízióvá. Vitroyt a mérték jellemzi, a természetesség: nem szervilis a kormányfővel folytatott beszélgetésben, és nem beszél magas lóról az „egyszerű kuncsafttal" sem. Mértéktartás jellemezte a szilveszteri műsort is, Gál- völgyi szuperprodukcióját is beleértve, igazi komédiázás. Kevesebb volt benne a korábbinál az olcsóság, az ízléstelenség — bezzeg pótolta ezt A denevér elsejei tv-vól- tozata Szinetór Miklós rendezésében. Aki netán a Bécsből közvetített hagyományos újévi koncert után azt gondolta volna, hogy ez a bohém, mégis elegáns Bécs a kedélyes kispolgárokkal és kikapós menyecskékkel, az este kapott egy másik Bécset. Nem annyira a Straussok, sokkal inkább Freud úr városát. Ennek az előadásnak a báléjszakája nem egy dúsgazdag unatkozó orosz herceg — bár az orosz származás Iván szolga (Antal Imre) szerepeltetésével alaposan eljátszatott —, hanem inkább valami újgazdag bakhanáliája volt. Extravagáns ötlettel egyenesen a Gellértfürdő szecessziós ho- dályait bérli ki ez az Orlovsky. Itt készül néhány ar- tisztikus víz alatti felvétel a második felvonás fináléjában. Ez a Bódy Gábor modorában készített rendkívül látványos jelenetsor elegyedik aztán túlzsúfolt enteriőrökben játszatott naturális jelenetekkel. Női fenekek és egyéb testrészük sűrű tapo- gatása adta a „fűszert” mindehhez, és vette el a jó ízét ennek a remek énekesi és színészi gárdával eljátszott klasszikus operettnek. G. O. Nyolcvan- három évesen még tanít
