Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)
1988-01-02 / 1. szám
Régi színházi szilveszterek Telt ház nézte csütörtökön A montmartre-i ibolyát Történetek szólnak régi színházi szilveszterekről. Még az ötvenes években is kezdődött előadás szilveszter napján este 11 órakor; vígjátékot, operettet tűztek műsorra, és a színészek úgy igyekeztek, hogy a felvonás éjfél előtt véget érjen: az, óraütéskor együtt énekelték a Himnuszt a színpadon és a nézőtéren, majd néhány perc szünet után folytatódott az előadás. Később megszűnt az éjféli előadás, de szokás volt még a vidám rögtönzés ilyenkor szilveszter estén. De aztán - ahogyan az úgynevezett darabtemetés (egy-egy produkció utolsó, tréfákkal, viccekkel feldúsított előadása) is kiment a divatból —, úgy ma már a szilveszteri előadás is fegyelmezett. így volt ez csütörtökön este is. A montmartre-i ibolya előadásán, amelyet egyébként a rendező Vas-Zoltán Ivón szigorú szeme ellenőrzött, minden a helyén van-e. A régi szilvesztereket Péter Gizivel és Mester /sfvánnal a színészklubban, a televízió előtt ülve idéztük fel abban a néhány szabad percben, amely két jelenet közt adódott. Egyébként a színházi dolgozók nem tartottak „hivatalos” szilvesztert, de az előadás után néhányon a színészklubban koccintottak az új esztendőre. Hozott italból, mert a büfé korán becsukott: az üzemeltető Corso Kávéház ugyanis kivonul a klubból, ez volt az utolsó estéje. Vas- Zoltán Iván itt mondta el jókívánságait az aznap fellépőknek: Péter Gizi is, Mester István is családi körben folytatta az óévbúcsúztatást. Mester István a toronyházban lakó színházi dolgozók társaságában: itt ilyenkor nyitott ajtók várják a köszöntőket: a huszonnegyedik emeleten egymás mellett nyílnak a művészek lakásai. A klubban gyülekezett a számos haknizó stáb egyike is: Bukszár Márta, Csaba Gyula, Krasznói Klári és Tamás Endre, innen indultok a harkányi fellépésükre. És a közönség? Telt ház volt aznap. A találomra megszólított nézők mindegyike jól szórakozott a kedves operetten: a színházlátogatás az ünnepi program fő eseményének számított. Halász János nyugdíjas honvédkarmester és felesége a színház után otthon búcsúztatták az óévet, mégpedig pezsgővel és a gyerekeknek, szóló telefonokkal. A Klein- család, a Herman- és a Schmidt-család Romonyáról érkezett a színházba, mégpedig három autóval összesen tízen. A gyerekeknek jutalom a színházlátogatás, s amelyikük még itt is jól viselkedik - mondták a szülők —, az otthon tovább nézheti a tévét: kivételesen addig, ameddig kedve tartja. Az előadás előtt, a színház előcsarnokában 150 éves az első magyar oktató Encyclopédia” Másfél évszázaddal ezelőtt jelent meg az akadémia által külön is díjazott generális tankönyv, amely az 1835-ben meghirdetett tankönyvpályázatra beérkezett 11 mű közül a legjobbnak bizonyult. (Sikerét igazolja, hogy 1838-ban már a második kiadóst is meg kellett jelentetni!) — A 666 lap terjedelmű kötet első kiadásának egyik példányát az Egyetemi Könyvtárban, Pécsett őrzik. A 662-666. lapokon találjuk a tartalomjegyzéket („Foglalat"), melynek csupán a római számokkal jelölt főfejezeteit soroljuk fel: I. Értelemgyakorlások. II. Erkölcsi elbeszélések és oktatások. III. Az illendőségről, s okos maga- alkalmazásáról. IV. Tanulságos és mulattató versek. V. Számvetés-tudomány. VI. Idő- számlálás-tudomány. VII. Természettudomány. Vili. Föld-leírás. IX. Egészség-tudomány. X. Gazdaság-tudomány. XI. Történet- tudomány. XII. Törvény-tudomány. XIII. Magyar nyelv-tudomány és írásmód. Toldalék: Idegen szók, lajstroma. Ezen (nyelvében és mondanivalójában) ma is sok tanulsággal szolaáló könyvet két színezett melléklet egészíti ki: a 17 mérges növényt és 8 mérges gombát, valamint a dühös (értsd: veszett) kutyái bemutató, kihojtogatható lap, a kötet végén viszont Magyar és Erdélyország földképe található (A. m. tudós társaság költségével metszette Karács Ferenc), amely a vármegyék mellett a horvát és szlavón katonai körzeteket, és az erdélyi „székek" és vidékek neveit is felsorolja (összesen kilencvenet). Élvezetes olvasmány Edi Illés Pál Első oktatásra szolaáló kézikönyve, melyben számos népköltészeti adatra is bukkanunk. Az I. részben (Értelemgyakorlások) például 36 találós kérdés van és 15 Találós Mese (Reitvénv) — ezeket azonban időmértékes versbe szedték szerzőik. Eqyet idézek közülük: Ha vizem bőven van. bort iszom, s vidúlok. De ha vizem nincs, víz-ivásra szorúlok. — Molnár. A II. rész (Erkölcsi elbeszélések és oktatások) 40. szövege a „Gyermeki szeretet, példája", amely nem más, mint a Garitas romana nemzetközi vándormotívumának változata — az anyját (vagy apját) a börtönben az éhhaláltól saját tejével megmentő lány meséjét (találós kérdését) legutóbb Újváry Zoltán, a debreceni egyetem néprajz-professzora dolgozta fel, de ezt az adatot ő sem ismerte. A fejezet ulolsó része „Néhány magyar példabeszéd”. Érdemes felidéznünk e régies, ! szokatlan foqalmazású közmondásokat és szólásokat: A, tudomány eltartja az embert. Bocskorban keresni, csizmában költeni: Esik böcsületedre. Czégér nélkül is elkél a, jó bor. Dorgálás és vessző, csak ne legyen késő, jót nevel a, gyermekből. Nézzük meg azt, hogy c< Vili. rész (Föld-leírás) mit tartalmaz vidékünkről. 113. Mit kell tudnunk So-| mogy vármegyéről? Fekszik a, Dráva folyó és a, Balaton, tava között. Gabona és bortermesztéssel gazdag vármegye. Sok benne az erdőség is. Királyi városa ennek sincsen, mint Szálának. Mezővárosa: Kaposvár, Szigetvár, Csurgó,1 ; Marczali, s a, t. 114. Baranya vármegye miről nevezetes? Fekszik a, Duna és Dráva között. Gabonát, dohányt és bort sokat termeszt» Királyi városa Pécs, melly egv- j szersmind püspöki lakás, mellette Mecsek hegy, melly 1798. tüzet okádott ki. Mezővárosai: Pécsvárad, Siklós, hol márványt fejtenek, Mohács, melly a, magyar nemzet, históriájában híres hely, és szomorú dolgokra emlékeztet. Lássuk még, mit ír a XI. részben (Történet-tudomány) Mohácsról e könyv. 135. Mellyek II. Lajos, uralkodásának nevezetességei? . . . ...Mohácsnál 1526. az egész országbeli magyar nemességnek a, színe lángja, öszvesen 22 000 ember elesett, és egy Csele nevű patakba, futás közben, bele halt maga a, király is. A, Török pedig ekkor az országnak déli részét el-j foglalta. Edi Illés Pál könyve nagyhatású, módszertanilag is kiu emelkedő értékű mű volt a maga korában, s mint láttuk, a művelődéstörténet és nyelvészet, valamint a népköltészet kutatói sok haszonnal forgathatják ma is! Dr. Mándoki László folklórkutató Szexualitás és örömszerzés Egy sokak számára meglepő könyv jelent meg a napokban Örömszerzés címmel. Ilyen jellegű kiadvány még soha sem látott napvilágot hazánkban, így előre jósolható, hoqy nagy lesz a sikere. S az is, hogy jónéhányan felháborodnak, mondván „ami az ágyban történik, az nem tartozik senkire". A képeskönyv előszavában írja dr. Czeizel Endre orvosgenetikus, hogy az európai kultúra csak a XX. században jutott el arra a fokra, hogy a szeretkezés különböző változatait, pózait, figuráit érett ésszel, józanul szemlélje. Hazánk, mint az európai kultúra része, ehhez a szexuális forradalomhoz különböző okok miatt két- hórom évtizedes késéssel csatlakozott. A skandináv államokban már a hatvanas években megjelentek olyan könyvek, kiadványok, melyek a szexualitás témakörét szakszerűen, igényesen tárgyalták, s ezeket a középiskolai biológiai oktatás keretében felhasználták. Az „áttörés" nálunk néhány évvel ezelőtt kezdődött, amikor a nemi fel- viláqosítás szükséqességét a társadalom is felismerte, s egyre többet kezdtünk erről a korábban ólsze- mérmességqel átitatott kérdésről beszélni. Persze — ahogy Czeizel doktor foqolmaz — „a nemiség rehabilitációjakor, a jogos és tiszteletre méltó törekvéseket nem szabod méltatlan jelenséqekkel (nemi kicsapongással és szabadosságqal, a szex mindennek fölé helyezésével) beárnyékolni. Az Örömszerzés című könyvet abba a kategóriába sorolja, melynek a képei bioló- qiailaa helyesen, művészileg mértéktartó ízléssel mutatiák be a szeretkezés változatosságát, s úqv értékeli. hoav e kiadvány nagymértékben hozzóiórul szexuális lemaradásunk egv részének pótlására. Az 54 fényképpel illusztrált könyvben a szerző foglakozik többek között a szerelemmel, az értékrend- szerekkel, a felelősségvállalással, a foqamzásqát- lással, a testápolással, a szexuális játékkal, a nemi kaDcsolat különféle módozataival. Teszi ezt okosan, kulturáltan, a pornoarófia elemeinek elkerülésével. Pereszlényi Zoltán örömszerzés című könyvét bátran ajánlhatjuk mindenki, de elsősorban a fiatalok, a nemi életet most kezdők figyelmébe. R. N. Gépháztól gépházig Kelemen József (balról): — Átveszem a gépésztől a filmet, és indulok: nekem tiz perc alatt oda kell érnem. Fotó: Proksza László Segít a rendőr - Aki hat részletben jár moziba Mesélik, hogy jó tíz évvel ezelőtt kerékpáros férfi tűnt fel a pécsi rendőröknek, aki zsákkal a hátán száguldott keresztül piros jelzésen és záróvonalon, és nem a'lt meg felszólításra sem. üldözőbe vették: kiderült, filmet szállított a zsákban az egyik móriból a másikba — az éppen következő tekercset. — A történet hihető — mondja Kelemen József, a Baranya Megyei Moziüzemi Vállalat egyik mellékfoglalkozású filmszállítója. — Mi ugyanis gyakran percekért harcolunk: úgy kel! végezni ezt a munkát, hogy a néző egyik moziban se vehesse észre: ugyanazt a tekercset vetítik mindenhol. Akkor tehát avasson be bennünket Kelemen József, hogyan lehet egy filmet egyszerre három moziban vetíteni. — Nem egyszerre, hanem majdnem egyidőben. A kezdési idők között egy tekercs- hossz és az utazási idő különbségének meg kell lennie: félóra, háromnegyed óra. Egy film általában 5-6 tekercsből ÓM, ez tekercsenként 17—18 percet jelent. Itt volt például a Pinocchio, azt karácsonykor mind a három pécsi moziban vetítették, hosszab öt tekercs, 1 óro 30 perc. Mondjuk, a Kossuthban kezdenek 14 órakor, lefut az első tekercs, a gépész visszatekeri, átveszem, maximum 10 perc alatt a Petőfiben kell vele lennem, üresen visszajövök a második tekercsért, elviszem, de másodszor már hozom vissza az első tekercset kezdésre. Vagy viszem tovább a Parkba. És így tovább: ha öt előadás von egy ncp, akkor ez 27-28 fordulót jelent öt és fél óra alatt. Télen, nyáron, akármilyen idő van. Némi túlzással szólva tavaly januárban, a nagy hó idején csak én közlekedtem meg az autóbuszok. — Milyen kocsival? — 1500-as Polskim van, sokat költők rá, mert ehhez a munkához üzembiztos kocsi kell. — Megvan a szokott útvonala? — Már amennyire a belvárosi útelterelések engedik. Néha egyik napról a másikra másfelé egyirányú az utca. Ha minden rendben, a Kossuth és Petőfi távolsáqa 2,4 km, a Park és Petőfi között 2,7 km van, a Kossuth és a Park között 1 km. Ha útelterelés van, akkor bizony több. De nekem tíz perc alatt mindenhová oda kell érnem. — Hol parkol? — Sajnos, a Kossuth mellett qyakran nincs hely, és nincs külön parkolási engedélyem. A Petőfi előtt meqállok, szabálytalanul is, már megíqérték a rendőrök, hoqy elviszik a kocsimat. De legtöbbször segítenek. Kelemen József főállásban a Baranya Megyei Építőipari Vállalat rendésze, változó munkaidőbeosztásban: a népszerűén pendlizésnek nevezett filmszállítást három éve végzi, mellékfoglalkozásban, két másik társával eqyütt. Szabad idejében a kiskertjében dolgozik. — És moziba jár? — Minden filmet látok o gépész mellől — csakhogy te- kercsenkint, részletekben. G. T. Skótok és gyerekeik McNepp családostul Németországba utazott szabadságra. Legkisebb gyermeke egy óvatlan pillanatban lenyelt egy ötmárkást, és a gyorson kihívott orvos 2-3 napi kórházi tartózkodást javasolt.- Úgy véli On — kérdezte az izgatott apa —, hogy az ötmárkós napvilágra kerül még?- Természetesen! - bizonygatta az orvos. Megkönnyebbülten kérdezte McNepp:- Akkor ugye ad rá nekem még ma három márka előleget?!
