Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)

1988-01-31 / 30. szám

Ötször Hasadt szét a Barátság Ismét olaj az Adrián Kisebb nyomással több szállítás Ébredni látszik Csipkerózsi­ka-álmából az Adria-kőolajve- zeték. Sokáig holt beruházás­nak tűnt ez a hosszú-hosszú csőrendszer, amely a százha­lombattai kőolajfinomítót kap­csolja össze Omisajjal, a jugo­szláv olajkikötővel. Az Adria 210 kilométer hosszú magyar- országi szakaszát 1977 és 1979 között építették meg csehszlo­vák és magyar szakemberek. fi 2,1 milliárd forintos beru­házási költségeken is osztoz­tunk északi szomszédunkkal, aki ekkor még úgy tervezte, hogy olajszükségletének jelen­tős részét ezen (és a felújí­tott Barátság I.) vezetéken át fogja beszerezni. Ám az olajválság alapo­san megkeverte a gazdasági tervezők kártyáit. Az áremel­kedés hatására átalakult az ország energiaszerkezete. A fo­lyékony szénhidrogének fel- használása nem nőtt, és a csehszlovák fél sem igényelt nagyobb mennyiséget. így az Adria-távvezetékben az 1979- es első szállítás óta csupán tárolták az olajat. Annyit, amennyi a rendszer teljes feltöltését és állagmegóvását biztosította. A Gáz- és Olajszállító Vál­lalat (GOV) — a berendezés gazdája - érthetően minden követ megmozgatott, hogy a vezeték betölthesse végre a rendeltetését: olajat továbbít­son. Az Adria újjászületését az a szerződés tette lehető­vé, amelyet a Szovjetunió kö­tött Jugoszláviával. Ebben mintegy 1,2 millió tonna szov­jet olaj szállításáról állapod­tak meg. A berendezés újraindításá­nak műszaki és gazdasági hátteréről beszélgettünk Buday Rezső műszaki vezérigazgató­helyettessel, a GOV siófoki központjában. Az interjúnak különös aktualitást ad a Ba­rátság II. vezeték múlt heti meghibásodása. — Százhalombattától a ká­rai és a csurgói szivattyúállo­máson keresztül jut el az olaj az Adria jugoszláv szakaszá­ra. Tudnánk többet is szállí­tani, hiszen az Adria kapaci­tása évi 10 millió tonna, de a Barátság II., amelyen a sa­ját olajunk is jön, egyelőre nem bír el többet. — Miért nem? — Itt először egy műszaki problémát kell megoldani. Ami­kor a Barátság II. épült, úgy­nevezett hosszvarratos olasz csöveket fektettek le. Sajnos, ezeknek megvan az a rossz tulajdonságuk, hagy a varra­tok mentén felhasadnak. Gyár­tási hiba. Az elmúlt években már négyszer előfordult, s ez történt az elmúlt szerdán is. így, utólag visszagondolva, igen frappáns hibaelhárítás volt, hiszen 31 óra alatt si­került elvégezni. Sok idő el­ment a hasadás helyének föl­derítésével a sűrű köd miatt. — Nagyon sok olaj el­folyt . .. — Körülbelül 370 tonna. Mégis, a környezetszennyezés kisebb lett, mint az elmúlt években, mert az automatika lezárta a vezetéket, és a hely­színen szétfolyt olaj nagy ré­szét is sikerült összeszedni. Természetesen nem kívánjuk bagatellizálni a környezet- szennyezés mértékét, és min­dent megteszünk, hogy a meg­hibásodás hátrányos következ­ményeit csökkentsük. — Hogyan lehetne elejét venni az ilyen — szaknyelven szólva: — „havariáknak"? — Megvan rá az elképzelé­sünk. A vezeték biztonságát és teljesítményét növelné, ha a nyomóst sikerülne csökkenteni azonos vagy nagyobb szállí­tott mennyiség mellett. Min­denekelőtt kicseréljük a leg­többször meghibásodó, mint- eqy másfél kilométeres sza­kaszt. Azután egy új szivattyú­állomást kívánunk létesíteni Leninváros térségében. Ezáltal évi 2-3 millió tonnával növe­kedhet a szállított mennyiség, így Jugoszlávia felé is három­szor többet lehetne szállítani — mondja a vezérigazgató­helyettes. Az Adria újraindítása mór csak azért is örvendetes, mert — mint Buday Rezsőtől meg­tudtuk — Közép-Európa egyik legkorszerűbb olajvezetékéről van szó. — Mennyi időre szól a szer­ződésük a szovjet partnerrel? — Évenként kötjük meg a szállítási szerződést. Az ideit már aláírtuk. Havasi János Nem okozott zavarokat a szombati esőzés Nem kedvezett az időjárás azoknak, akik a korábbi napok enyheségében és csapadék­mentességében reménykedve szombaton kirándulni szerettek volna. Reggel 7.20-tól délután 13 óráig jelentős csapadék hullott Baranyában, a pogányi meteorológiai állomáson 13,2 milliméter csapadékot mértek. Az idő megyeszerte enyhe ma­radt, a hőmérő maximálisan + 8C°-ig emelkedett. Csak a délután kissé felélénkülő lég­mozgások és a felszakadozó felhőzet hatására esett vissza néhány fokkal a hőmérséklet. Körtelefonunkra — hogy a délelőtti eső okozott-e vala­milyen zavart a megyében —, mind a Postaigazgatóság, a DÉDASZ, a Közúti Igazgatóság, mind a Tűzoltóság megyei ügyeletéről nemleges választ kaptunk. Versenyben a turistákért Sokakat érdekel, hogy oz idén nyáron hova, mennyi idő­re, és milyen költséggel jut­hatnak el a turisták. Annyi bi­zonyos, hogy a múlt évihez képest 20-40 százalékkal drá­gábbak lettek az utak, mert a 15 százalékos forgalmi adót is belefoglalták (kivéve a már adózott nyugati utakat). A szocialista utak repülő esetén 100 százalékos repülési pót­lékkal drágultak. A COOPTOURIST elsősorban olcsó, buszos utakat kínál, így o hatnapos Jugoszlávia-Bulgá- ria—Istambul utat tavasztól őszig, aztán hétnapos Erdélyi körutazást. Újdonság a három­napos müncheni autóbuszos ki­rándulás, vagy a szintén há­romnapos Graz-Velence-Je- zulo-i kirándulás. Szerveznek egyéni és a Cooptourist valu­takeretére a jugoszláv tenger­partra primosteni, opatijai, makarskai, privátszállósos üdü­léseket; egyéni valutakeret ter­hére a görög tengerpartra, Su- nionba; eztán Kréta szigetére szállodákba, 1-2 hetes üdülé­seket. Extra utakat is ajánló­nak: India—Malaysia-Singa­pur-i, kubai, olasz körutazást, koreai üdülést, Vietnam, USA- Kanada látnivalóival való is­merkedést. Az IBUSZ idén 180 000 em­bernek kínál különböző üdülé­si lehetőséget. Az utak harma­da háromezer forint körüli. Ez évtől három osztrák és három nyugatnémet céggel kötöttek szerződést -, így az ő prospek­tusaikban szereplő árak 90 százalékát valutában, a fenn­maradót forintba fizethetik be az utazni vágyók. Chile és Dél- Afrika kivételével, a világ min­den országába vállalják az egyéni utazóknak a szállás- foglalást, és a különböző kiál­lításokra, bemutatókra a belé­pőjegyek beszerzését. Bővült a hajós utak választé­ka: újdonság a Japánba szer­vezett hajóút és a Kanári szi­geteki. A tehetősebbeknek eg­zotikus utakat ajánlanak — így Ausztrál ia-Fidzsi-szigetek-Szin- gapur, vagy Brazilia-Argenti- na, India-Sri Lanka, Kína, Ko­rea, Peru-Mexikó tájaira. Új­donságként időn először Izrael­be is szerveznek utakat. A MALÉV AIR TOURS Dél- Dunántúli Igazgatóságának pé­csi irodájában is bőven válo­gathatnak az ajánlatokból. Az árakat tekintve — tán mert sa­ját gépeikre szervezik az uta­kat -, sokszor jóval olcsób­bak, mint a többi iroda. Érde­kesség, hogy nagyon sok 1—6 napos városnéző túrát ajánla­nak: London, Bécs, Szófia, Kairó, Dubai, Athén, Amszter­dam, Párizs . . . Rengeteg a kör­út is: Ausztria—Svájc—NSZK, Belgium, Brazília-Peru, Egyip­tom, USA, India, Japán, Kana­da, Kína, Mexikó, tájainak fel­fedezésére. Végezetül: érdemes több utazási iroda programját össze­hasonlítani; előfordulhat, hogy többezer forintot megtakarít­hat ugyanazért az útért... Adóm Erika Ofra tanulni <s moxgöst Torna a betegágyban A gyógytorna nemcsak utókezelés, gyakran a meg­előzést is szolgálja. A hosz- szabb időt kórházban töltő betegeket a kórházban is tor­náztatják az ágyban, azért, hogy ne alakuljon ki trom­bózis, embólia, illetve felfek­vés. Az orthopédiai műtétek előkészítésében is jelentős a szerepe. A gyógytornász aktív résztvevője az orvosi munká­nak. Az utóbbi években egy­re többet foglalkoztatnak a kórházak, klinikák. — Véletlenül kerültem er­re a pályára — emlékszik vissza dr. Petre Andrásné, a POTE 400 ágyas klinikájá­nak gyógytornásza. - Erede­tileg orvosnak készültem, de ez nem sikerült. A pályake­resés időszakában egy gyógy­tornász ismerősünk járt ná­lunk. Mesélt a munkájáról. Az édesanyám ekkor azt mondta: Ez igazán nekem való pólya. Igaza volt. Sze­retek tornázni, ezt a munkát az orvosi hivatáshoz is kö­zelállónak érzem. A buda­pesti képzőben szinte csak szakmai tárgyaink voltak. Az anatómia mellett élettani, kórtani, orthopédiai, trauma­tológiai, belgyógyászati, reu­matológiai, ideggyógyászati ismereteket is oktattak. A funkcionális anatómiát taní­tották a legmélyebben - a csontokat, az ízületeket, az izom- és az idegrendszert. Délelőtt volt a gyakorlati képzés, délután pedig oz el­méleti. A gyakorlati részt él­veztük a legjobban. Eleinte persze félve nyúltunk a be­tegekhez. Ma mór az isme­retek mellé szerzett tapaszta­lat másként láttatja velem a kezdés időszakát. Dr. Petre Andrásné több mint húsz éve van a pályán. A tornateremben most is hár­man végzik az előírt gyakor­latokat. A gyógytornász tü­relemmel ismételted újra és újra a nem könnyű mozgás- sorozatokat.- Gyerekosztályon szeret­tem a legjobban dolgozni - folytatja. - Egy gyerek hiá­ba van „nyakig" gipszben, ha már nincsenek fájdalmai, újra tud mosolyogni. A fel­nőttet az otthoni megoldat­lan gondok nyomasztják. Ne­hezebb feloldani őket, ezért kell a türelem, kitartás.- Sokszor szinte az öngyil­kosság hatására kerülnek a súlyos baleseti sérültek - veszi át a szót Beck József- né gyógytornász. — Ma is emlékszem arra az asztalos­ra, akinek súlyosan megsé­rült a jobb karja. Hosszú ideig feküdt bent a klinikán. Az első időben teljesen re- ménytvesztve tűrte a tornáz- tatást. Nagy tapintattal, fok­ról fokra lehetett csak visz- szaadni az életkedvét. Utó­lag derült ki: nem hitt ab­ban, hogy újro használni tudja a kezét.- Én is véletlenül lettem gyógytornász. Hévízen dol­goztom a kórházban, mint segédnővér. Egyik napról a másikra otthagyott bennün­ket a gyógytornász, a főor­vosunk akkor azt mondta, próbáljam meg én. Egymást felváltva mesél­nek élményeikről. A születé­sükkor súlyos felkarbénulást szenvedett testvérpárról, akik kitartó tornáztatás után moz­gatni tudják a sokáig béna felkarjukat. Az egyik azóta több tornaversenyt is nyert. A rohanó metőautó elé kiro­hant kislányról, akit végül is sikerült talpra állítani. Hosz- szú évek, gyötrelmes munká­ja után, saját lábán ment ki a tornateremből. A súlyos gerincferdülésben szenvedő betegek mindennapi kitartó küzdelméről. A balesetesek­ről, akik kitartó munkával tanulnak meg ismét mozog­ni. A gyógytornászok dr. Kö­ves Mária reumatológus or­voshoz, a fizikotherápiás részleg vezetőjéhez tartoz­nak.- A mozgásszervi betegsé­gek gyógyításában nagy sze­repe van a gyógytornának. Főleg az orthopédiai bete­geken tudnak sokat segíteni. A gyógytorna legnagyobb jelentősége a mozgásszervek óllapotfenntartó anyagcseré­jének megőrzése. Szalai Kornélia A nyári szezonra kész lesz az aluljáró Megújul a siófoki vasútállomás Újdonság a Dávid kifli és a kenyér r Éjszaka a süteményeseknél Szép kivitelű autóbusz-váróval is gazdagodott a közelmúltban Siófok. Az impozáns, új váróhelyiséget a kórházi megállóban állították fel. Várhatóan még ebben az évben Balatonkiliti városrészben és Újhelyen is épitenek egy-egy hasonlót. Fotó: Gerendássy Tamás Jó ütemben folynak a siófoki vasútállomás átépítési munká­latai. A villamosítási program, a vágányhálózat szűk áteresz­tőképessége egyre több gon­dot okozott a Balaton főváro­sától nagyban függő délparti vasúti közlekedésben. 1990-ig teljesen átépítik a pályaudvart: nemcsak a villamosítással kap­csolatos követelményeknek fe­lelnek majd így meg, de az új teherpályaudvar beállításával, ezentúl csak a személyvona­tokat fogja fogadni a mai állomás. Biró Sándor óllomásfőnök elmondotta, hogy március 15- ig teljesen elkészül 3 vágány a személypályaudvaron, s kö­rülbelül 2 év kell a teljes át­építés befejezéséhez. Új vasúti híd fogja Siófokon a délparti forgalmat szolgálni: 1988 decemberében tervezik felavatását. Az utazóközönség kényelmét alujárók fogják teljesebbé ten­ni. E munkálatoknak mintegy a felével végeztek, májusra tervezik az átadást. Ez után mór csak apróbb belsőépíté­szeti munkák vannak hátra, melyek az utasokat nem fog­ják zavarni. Az aluljárónak eredetileg az év végére kel­lett volna elkészülnie, de az építők — a nyári csúcsforga­lomra való tekintettel —, vál­lalták, hogy előbbre hozzák a határidőt. Négy vágány a külső vas­úti teherpályaudvarból is el­készült már. Az átépítési mun­kálatok alatt természetesen semmiféle fennakadással nem találkoztunk és nem is találko­zunk, erről a MÁV jó szerve­zéssel, munkaütemezéssel gon­doskodott. Verebics János Szombaton, hajnali fél há­romkor a pécsi süteményes­üzem kapujánál nagy volt már a forgalom: kocsik álltak ki- és be. A levegőben frissen sült kenyér és péksütemény illata lengett. A rakodónál fürge ke­zek szortírozták a pécsi és a környező kistelepülésekre ren­delt szombati kenyeret, kiflit, zsemlét. Az üzemben az utolsó pék­sütemények gördültek a ke­mence felé: az éjszakai mű­szakban 90 000 zsemle és 45 000 sima és sós kifli készült. Ezenkívül reklám célra hat óri­ási - fél kilós - kiflit és pe­recet formáztak. Ez az élelmi- szeripari dolgozók szombat es­ti báljára kerül. Egres Imréné és a férje törzsdolgozók, állandó éjszakai műszakosok. Megszokták, és szeretik a munkájukat. Havon­ta 210—230 órát dolgoznak, gyakran túlóráznak. Egres Imre szerint megéri: ketten húszezer forintnál is többet keresnek ha­vonta. A pékek még javában for­mázzák a kenyereket: 8000 egykilós gömbölyű, 5000 kétki- lós, vekni, 670 másfél kilós gömbölyű, 1000 szójás nagy­kifli, (Dávid kifli) és 100, het- vendekás Dávidkenyér kerül a boltokba. Ez utóbbi termékek újdonságok, a korszerű táplál­kozást hirdetik: rozsból, kor­pából és szójából készülnek. A szakboltoknak és a Konzumnak szállítják. Az utolsó adag reggel nyolc­kor sül ki. Nánai Józsefné rnű- szakvezető megy el utoljára, hétfőtől reggeles lesz. Péntek estétől szombat hajnalig har­mincon dolgoztak a sütemé­nyesüzemben. A. E.

Next

/
Thumbnails
Contents