Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)

1988-01-05 / 4. szám

Szellemi és technológiai export BKR-sikerek Csehszlovákiában Magyar vetőmaggal, növény­védő szerrel és munkagépekkel Aranykalász díjat kapott tavaly a ceskebodljovicei mezőgaz­dasági kiállításon a BKR Csehszlovákiában meghonosított ku­koricatermelési technológiája, egy évvel előtte pedig elnyer­ték a nyitrai kiállítás nagydíját, az Aranysarlót. Szlovákiában öt—tíz éven be­lül 25—30 százalékkal meg le­het növelni kukoricából a hektáronkénti termésmennyisé, get — állította az a tanul­mány, melyet a nyolcvanas évek elején a Bajai Kukorica­termelési Rendszer baranyai szakemberei készítettek egy alapos környezetfelmérés után. 1982-ben a morvaorszá­gi Mikulovban 1000 hektáron kezdődött meg a rendszer adaptálása, s jelenleg a BKP közreműködésével 7500 hektáron folyik zömében siló­kukorica-termesztés. Szlovákiá­ban egy évvel később, 1983- bun kezdte meg tevékenysé­gét 3000 hektáron a BKR, s a kukoricatermések már az első évben közelítették a hek­táronkénti 6 tonnát, mig a bázisátlag — a megelőző öt évből a legjobb három év átlaga — 5,19 tonna volt. Ez a számadat 1987-ben pedig az időjárás a hazaihoz ha­sonlóan kedvezőtlenül alakult a kukorica szempontiából — 7 tonna fölé emelkedett, s ekkor már 22 000 hektáron 47 gazdaság tevékenységét in­tegrálta a BKR FKV csehszlo­vákiai alközpontia. — Az eredményesség annak is köszönhető, hogy a rend­szer szaktanácsadását a tár­sult szlovákiai mezőgazdasági üzemek elfogadják és követ­kezetesen végrehajtják a fel­adatokat — szögezi le Róna­széki Ferenc, az alközpont ve­zetője. Másrészt sok múlott a meg­felelő adaptáláson, a magyar, országi bevált módszerek át­ültetésén. S minderre leszűkí­tett idő, egy-két év jutott. Az össztermés növekedéséből — az öt év alatt szinte változat­lan költségszint mellett - 153 millió korona többletérték képződött a partnergazdasá- goknól. Az éves átlagos nö­vekedés 1983-tól számítva hek­táronként 244 kilogramm. A felhasznált vetőmag Ma­gyarországról származik, kizá­rólag itteni előállítású Pio­neer fajtákkal dolgoznak. A szükséges növényvédő szereket szintén tőlünk vásárolják, s iá néhány magyar munkagép (például vetőgép, permetező), kombájnadapter, tárcsa, eke, műszer biztosítja a megfelelő munkamenetet. A művelési mód jellemzője a takarékos­ság: legyen szó energiáról vaqy éppen vízháztartásról. A kukoricatermesztés időszaka Szlovákiában 2—3 héttel rövi- debb a maqyarorszáqinál: a talajhőmérséklet április 20. után éri el a vetési optimu­mot, s az első fagyos napok 7—10 nappal korábban jelent­keznek, mint nálunk. Nagyfo­kú gépesítettséggel érik el, hogy a zsugorított művelési időszakba minden beleférjen. Az elmúlt év novemberének közepén-végén már mind a 22 ezer hektár kukoricaterület lezárva, szántva, műtrágyázva, a tavaszi munkákhoz előkészí- tetten pihent, fogadókészen az új évi termelésre. Az okoci (Ekecs) bázisgaz­daságú alközpontban dolgozó öt magyar agrármérnök és két gépészmérnök évente két­száz napot tölt Csehszlovákiá­ban, s tenyészidőben többnyi­re a kukoricatáblákon találha­tók mindannyian. Ha szüksé­ges, még művezetési felada­tokat is ellátnak, például a vetőgép beállítását. — Táblákra lebontva ele­mezzük a talajt, a laboratóri­umi adatok birtokában meg­határozzuk a tápanyag-után­pótlási szükségletet, s mind­ezt úgy párosítjuk a vető­magok genetikai képességei­vel, hogy egy bizonyos ter­melési szintet el kívánunk ér­ni — ismerteti Rónaszéki Fe­renc azt az optimalizálási programot, melynek során a napfényes órák, a csapadék- mennyiség és még néhány té­nyező figyelembevételével vé­gül is kijön, melyik táblára mi kerüljön. Az adatok feldolgozása szá­mitógéppel történik. Az eltelt öt év alatt olyan adatban­kot hoztak létre, melynek se­gítségével ma már — az idő­járási tényezőket figyelmen kí­vül hagyva — szászázalékos biztonsággal meg tudják ha­tározni azt a kombinációt, amely az elvárt termelési szin­tet hozza. A BKR FKV szak­emberei a kísérleti táblákon 35-féle kukorcahibridet figyel­nek meg, 20-féle vegyszerkom­binációt használva, s az ered­mények alapján választják ki a klímának leginkább megfe­lelőket. Együttműködnek a Csehszlovák Állami Fajtaminő- sitő Tanáccsal, valamint több kísérleti intézettel. A BKR a kukorica mellett más növé­nyek termesztésében is fel­ajánlotta a segítséget. L. Cs. K. to/ha KUK0RICAT2U1ÉS ALAKUL. Í5 A A 3KH FKV KŰKÖDÉ33 ÓTA - SZLOVjCIÁBAS 7,o6 5,16 —1— B ____1______ 83­I________1________1-------------L 8 4 85 86 87 ÉVLK--------------> e » Terület ha Összes termés t Átlag­termés t/ha Bázisátlag t/ha Növekedés bázishoz % Tényleges többlet báz.-hoz t 1963. 2 965 17 582 5,93 5,19 14,3 2,194 1984. 11 000 58 850 5,35 5,19 3,1 1,760 1985. 11 000 75 350 6,85 5,19 32,0 16,260 1986. 11 000 66 220 6,02 5,19 16,0 9,130 1987. 21 780 153 824 7,06 5,24 34,7 39,697 57 745 369 826 6,44 5,22 23,4 71,041 5 év átlaga bázisátlag 6.44 t/ha 5.22 t/ha különbözet 1,22 t/ha Éves átlagos növekedés 244 kg/ha 5 év alatt megtermelt többletérték : Kisüzemekből önálló gyárrészleg 1 V V A börruházati üzem; új táskák a bördiszmüüzemben Több feldolgozott tennék a Pécsi Bőrgyárból 152 738 150 Kcs — korona A Pécsi Bőrgyár már évekkel ezelőtt irányt vett arra, hogy termékeit ne csak készbőrként, de további munkával megte­tézve, feldolgozotton küldje a piacra, ami egyszersmind a több lábon állást is jelenti a vállalatnak. Ennek jegyében hozták létre 1984-ben a bőr- diszműüzemet, még ugyanab­ban az évben a talpkonfek­cionáló üzemet, majd a bőr­ruhavarrodájukat. Ezek eddig külön-külön működtek, időköz­ben azonban megérett a hely­zet: a kisüzemeket egységes irányítás alá vonták, gyárrész­legbe szervezték, ezzel együtt nagyobb lehetőséget kínálva a fejlődésre. A bőrdíszműüzem létrehozá­sánál annak idején elsősorban a humánus meggondolások játszottak szerepet: könnyebb munkát adni a rehabilitált dol­gozóknak, hasznosítva az érté­kes bőrhulladékokat. Aprósá­gokkal kezdték, övvel, kulcstar­tókkal, pénztárcákkal, majd a választék kiszínesedett, egyre- másra varrták a szebbnél szebb divattáskókat. A kisüzem fejlődésnek indult, a létszám 20- ról 50 fölé szaporodott, a ter­melési érték pedig a kezdeti évi 3 millió forintról 10 millió forintra nőtt. Szakembereket toboroztak, sőt gyáron belül is megkezdték a szakmunkások képzését úgy, hogy ma már kitűnő szerkesztői és modelle­zői gárdával is rendelkeznek, akiknek szakértelmét és alko­tói képzeletét a tavalyi orszá­gos bőrdíszműipari kiállításon elnyert dijak is fémjelzik. Ter­mékeik nemcsak idehaza, de már a külpiacokon is vevőre találtok. A bőrdíszműüzem idei termelési előirányzata immár 17 millió forint. A talpkonfekcionáló létreho­zásának gondolata azt köve­tően merült föl, hogy a válla­lat egyre több talpbőrt értéke­sített a tőkés piacokon. Miért Közös csarnokba költözik a bőrdíszmű és a bőrruházati üzem Cél a tőkés export növelése ne lehetne nagyobb nyereség­gel kész cipőtalpakat exportál­ni? Egy NSZK-beli céggel si­került szerződést kötniük, tő­lük vásárolták a gépsort, ami­nek ellentételeként konfekcio­nált talpakkal fizettek. Az adaptálás nem ment simán, számos nehézség jelentkezett, végül azonban sikerült megfe­lelő szakmunkásgárdát össze­hozni, előnyösebb termékössze­tételt kialakítani. Így most a kisüzem 57 dolgozója évi 1,2 millió pár talpat és talpbélést termel. A bőrgyár 1985-ben vásárol­ta meg a felszámoló Pécsi Univerzum Szövetkezet Kertvá­rosban működő bőrruházati üzemét. Kezdetben itt is gon­dokkal küszködtek, amikor azonban a fizetést a bőrgyári fizetésekhez igazították, meg­szűnt a nagyfokú elvándorlás, sikerült a jó szakembereket megtartaniuk, a létszám 50 kö­rül állandósult. Beállt a tech­nológia is, fokozatosan javult a termelékenység és a minő­ség úgy, hogy termékeikkel a tőkés piacokra is kiléphettek. Az üzemben kezdetben havi 600 bőrruhát varrtak, ma már 800-nól tartanak, s ennek na­gyobbik hányada exportképes. A vállalatnál e három kis­üzem most önálló gyárrészleg­ként dolgozik. Mindettől na­gyobb hatékonyságot, az ex­portképesség fokozását várják, egyben nagyobb lehetőséget a további fejlődésre. A tervek szerint egy csarnokba hozzák össze a bőrdiszmü és a bőrru­házati üzemeket. Ennek he­lyéül a nagymeszes műhely emeletét szemelték ki, itt már folynak az átalakítási munká­latok, melyekkel várhatóan má­jusban végeznek. Ezt követően kerül sor a kisüzemek áttele­pítésére, korszerű technológiai lánc szervezésére. A kisüzemek ma a vállalat teljes termelésének 5 százalé­kát adják, ez a hányad az át­szervezés és a további fejlesz­tések eredményeként nagyobb lehet. Ügy számítják, a bőr- feldolgozó gyárrészleg termelé­se 5-10 százalékkal, tőkésex­portja 1988-ban az előző év­hez képest 15-20 százalékkal növekszik. Erre minden re­mény megvan, hiszen a szük­séges alapanyag „házon be­lül” biztosított, a kisüzemek rugalmasak, mozgékonyak, ké­pesek a mindenkori divatirány­zatokét gyorsan követni. A bőrfeldolgozó gyárrészleg ve­zetője dr. Benkö Károly köz­gazdász, aki korábban a vál­lalat kereskedelmi főosztályve­zetőjének helyettese volt. Miklósvári Zoltán Idestova húszéves az a mi­niszteri renaelet, amelynek ér­telmében a vállalati kollektív szerződéseket évente, mégpe­dig április 30-ig meg kell újí­tani — egyeztetve őket az idő­közben megjelent új jogszabá­lyokkal. Az 1987-es esztendő vége azonban rendkívüli szer­ződésmódosítást tett szükséges­sé. Az 1988. január 1-jétől ér­vénybe lépő jövedelemadó-tör­vény és a társadalombiztosítási rendszer változása nyomón ugyanis senkinek sem csökken­het a nettó keresete - válto­zatlan teljesítmény esetén. Ezt írja elő a 14/1987. számú tör­vényerejű rendelet, s ennek ér­vényesítése a kollektív szerző­désekben nem várhat tovaszig. Fizetés és adó — A mostani szerződésmeg­újítás legfontosabb feladata, tiogy január 1-jétől érvényes Bruttósított bérek - új kollektív szerződés kollektív szerződés pontosan meghatározza az adott válla­latnál, mit jelent az 1987-hez képest változatlan teljesítmény — mondja dr. Tóth Miklós, a SZOT közgazdasági osztályá­nak munkatársa. — Ennek olyan elemei vannak, mint az azonos munkaterület, azonos munka­rend (műszakbeosztás), azonos munkakörülmények, azonos túl­óraszám. A feltételeket csak egy-egy üzemre, vállalatra vo­natkoztatva lehet jól körülír­ni, azért nem bocsátkozik rész­letekbe az említett törvényere­jű rendelet. A kollektív szerződés jól át­gondolt módosítása nagy fel­adatot ró a szakszervezeti bi­zalmi testületre, mint a mun­kavállalók képviselőjére. A dolgozók ugyanis csak az 1988-as év végén tudják majd igazában megállapitani, hogy nem jártak-e rosszabbul a tavalyinál, s ekkor kérnek majd magyarázatot.- Ugyancsak lényeges szem­pont a módosításkor — fűzi hozzá Hámori Antal, a SZOT közgazdasági osztályának bér­szakértője —, hogy 1988-tól megszűnnek a bértarifák eddig rögzített felső határai. Az ÁBMH kiadott ugyan egy ajánlást (a Munkaügyi Köz­löny 17. számában jelent meg), ennek a kollektív szerződésbe való felvétele azonban — minthogy e szerződés törvény­értékű a vállalat számára — azzal a veszéllyel jár, hogy a dolgozók egy részének 1988- ban nem tudnak indokolt és szükséges mértékű alapbér- emelést adni. A nagyobb ke­resetűeknek ugyanis a szemé­lyi jövedelemadó progresszivi­tása miatt jobban kell emelni az alapbérét, hogy azonos ösz- szeget kapjanak bérfizetéskor, hiszen ők a többletkeresetük­ből már nagyobb százalékot fizetnek adóként. Műszakpótlék és túlóradíj A felső határok eltörlése vi­szont módot ad arra, hogy a vállalatok az alapbérbe épít­senek be olyan pótlékokat, amelyek tulajdonképpen eddig is csak arra szolgáltak, hogy kellően meg tudják fizetni a szükséges munkaerőt. Ez az intézkedés egyben egyszerűsíti a bruttósítás végrehajtását, és áttekinthetőbbé teszi az egész vállalati bérrendszert. Emiatt a munkáltatónak is érdeke fű­ződik hozzá, a munkavállaló­nak meg erősíti a bérbiztonsá­gát. Kényes pont a műszakpótlék. Ezt százalékban határozzák meg, de az azonos százalékos oróny — ismét csak az adó­progresszió miatt - kisebb net­tó keresetet eredményez an­nál, akinek nagyobb az alap­bére. Ez úgy hidalható át, hogy bércsoportonként eltérő szá­zalékos mértéket határoznak meg műszakpótlékként a kol­lektiv szerződésben, hogy meg­őrizzék a pótlék jelenlegi ér­tékét. Számos vállalatnál fontos kereseteleme a dolgozóknak a túlóradíj. Hogyan lehet egysé­gesen úgy szabályozni, hogy 1988-ban se változzék a dol­gozó nettó keresete, ha ugyan­annyi a túlórája, mint az idén? A SZOT közgazdasági osztályá­nak munkatársai azt tartanák célravezetőnek, ha az 1988-os év végi túlóraszóm-összesítés- kor egyszeri prémiummal kom­penzálnák azokat a dolgozó­kat, akiknek a progresszív sze­mélyi jövedelemadó miatt az azonos túlóraszám ellenére is kevesebb volt a nettó kerese­te az ideinél. Áprilisban megújítják A SZOT közgazdasági osz­tályán úgy látják, hogy kivált a nagyobb vállalatok szakszer­vezeti aktivistái jól felkészültek a kollektív szerződések mosta­ni módosítására. Ami annál fontosabb, mert a szokásos áprilisi szerződésmegújításkor — ami természetesen 1988-ban sem marod el — a bérek te­kintetében már a most meg­határozott elvekből kell kiin­dulni, a béremelések alapjául a januártól bruttósított bérek szolgálnak. — Dolgozói reklamációk leg­inkább a jövő év végén vár­hatók. Ezekre akkor lesz a legkönnyebb válaszolni — mondja dr. Tóth Miklós —, ha a kollektív szerződések köz­érthetően, jól áttekinthetően vannak megfogalmazva, nem szorulnak magyarázgatásra. Érsek Iván

Next

/
Thumbnails
Contents