Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)
1988-01-30 / 29. szám
MŰSZAKI ÉLET — TECHNIKA Forum az MTESZ-szekHazban Egy lépéssorozat kezdő elemei Kormányzati intézkedések a műszaki értelmiség anyagi-erkölcsi megbecsüléséért- A fejlett országok már ma o XXI. század technológiájával dolgoznak, a mi szakembereinket viszont évtizedeken át az alapanyaggyártás kötötte le — hangsúlyozó dr. Tóth János, az MTESZ főtitkára az érdekképviseleti munka- közösség szervezésében tartott múlt heti budapesti tanácskozáson. — Az 1979—80-as technológiai forradalmat, s az azzal együttjáró korszakváltást csak azok az országok élték túl válság nélkül, amelyek megfelelő környezetet tudtak biztosítani a kutatás-fejlesztés- gyártás egységes gyorsításához. Nálunk pedig a tervhivatal elnökével arról kellett vitatkozni, hogy kell-e egyáltalán műszaki fejlesztés? Most már senki sem vitatja, hogy a műszaki fejlesztés a gazdasági fejlődés kulcskérdése. De kik leszne.'- majd nálunk képesek arra, nogy az új területekkel, a rohamosan fejlődő űrtechnológiával, a számítás- technikával, a génsebészettel, a gyárak-irodák automatizálásával, a gyógyászattal lépést tartsanak? Mindehhez a társadalmi megítéltetésnek, a szellemi munka minősítésének, elismertségének kell megváltoznia. Az MTESZ főtitkára szerint az ideológiai görcsöt fel kell oldani: tudomásul véve, hogy ez az értelmiség a munkás- osztály értelmisége. A szemléletváltós nem pénzkérdés. Mint ahogy a műszaki pólya presztízse sem az. Több mint fél évszázaddal ezelőtt nemcsak az épületek, hanem még a gépek is nevesítve voltak, hirdetve az alkotót. A műszakiak között kifejezetten kallódónak számítanak a pályakezdő, konstruktőrtechnológus, művezető rétegek. ösztönzés és teljesítmény eqvütt kell hogy járjon, s az MTESZ mindkét profil érdek- képviseletét felvállalja. A főtitkárt követően Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke foglalta össze az elmúlt időszakban hozott — nagyrészt az MTESZ javaslatai alapján született - kormányzati intézkedéseket, amelyek a műszaki értelmiség anyagi-erkölcsi megbecsülésének javítását szolgálják, kiemelve, hogy mindezek csak egy lépéssorozat kezdő elemei. A kormány állásfoglalása szerint a műszaki tevékenység leértékelése egyenlő a szellemi munka pazarlásával. Halmos Csaba többek között szólt az egyete- met-főiskolát végzettek kezdő bérének három évvel előrehozott fizetési alsó határemeléséről. Ennek végrehajtásával 1991 helyett már 1988 szeptemberében 5000 forintos átlagot ér el a pályakezdők induló bére, ez a mostanit 6-800 forinttal haladja meg (a mezőgazdasági üzemeknél 1989 szeptembere a végrehajtási határidő). Ezentúl a tanulmányi időt figyelembe veszik a nyugdíjszámítás vetítési alapjának megállapításakor. Kiemelte, a kormány és a SZOT irányelvei alapján az ÁBMH ajánlja, hogy az alkotó műszaki értelmiségieket a gazdálkodó egységek az átlagos bérnövekedésnél negyven százalékponttal magasabb béremelésben részesítsék (1990 végéig). Központi bér- politikai intézkedésről is döntött a kormány: mintegy tizenkétezer értelmiségit érint az éves szinten összességében háromszázmillió forintot kitevő béremelés. Néhány vállalat már korábban is élt a különböző díjak adományozásával, s ezt az ötletet továbbfejlesztő javaslat alapján határozta el a kormány az alkotói díj, valamint a műszaki tanácsosi és főtanácsosi cím alapításának lehetőségét. Alkotói dijat harminc fős műszaki értelmiségi kollektívánként egy fő kaphat. A vállalat dönti el, hogy hány főt vagy csoportot érdemesít a maximum százezer forintos összegben. A műszaki tanácsosi és főtanácsosi cím meghatározott időre és követelményre adható, legfeljebb három évre (de megújítható, uqyanakkor visszavonható). A főtanácsosi címmel járó juttatás alsó határa havi 5500, a tanácsosié havi 3000 forint. Míg az alkotói díj minden második forintját a kormányzat kiveszi a bérszabályozás alól, addig a címekkel járó juttatás a vállalati bérszabályozás alá esik. Az ÁBMH elnökének tájékoztatója után az MTESZ munkabizottságainak jelenlévő tagjai közül többen felszólaltak. Kovács Árpád, a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola oktatója azt kérdezte, hogy a központi béremelési keretből részesülnek-e a felsőoktatásban dolgozók? A válasz „nem" volt, a magyarázat: korlátozott pénzügyi források -lévén a vállalatokra és a költségvetési intézményekre gondoltak a döntéshozók. Vas József nyugdíjas gépész- mérnök: - Ezektől az intézkedésektől nem változik meg a társadalom szemlélete, a szülők továbbra is óvják gyermeküket ettől a pályától. A nyugdíjas műszaki értelmiséggel nem számol senki, pedig felhalmozott tudásuknak nagy hasznát venné a népgazdaság. Tóth Árpád szociológus kutató hangsúlyozta, hogy a magyar társadalom osztályban és rétegben gondolkodik, nem pedig teljesítményben. Ideológiai áttörés szükséges annak érdekében, hogy a helyes központi intézkedések üzemi szinten ne jussanak a visszarendeződés állapotába. Tavaly mérnökkutátást végeztek, az anyag feldolgozása még tart, azonban a tendenciák világosan láthatók: a kezdő fizetések rendkívül differenciáltak; az elmúlt öt évben a mérnökök fizetése megnőtt; erősödött a második és harmadik gazdaság szerepe, elvonva az alkotóerőt; a kutató- fejlesztő tevékenység alacsony szinten áll; jelentősen csökkent a továbbtanulás, továbbképzés; a kutatás-fejlesztést végzők és az egyes oktatók fizetése a legalacsonyabb. Míg a humán értelmiség mostanra depressziós állapotba került, addig a reálértelmiség ielentős része a dinamikus kibontakozás lehetőségét vallja. Dr. Orosz Gyula, az érdek- képviseleti munkaközösség elnökhelyettese több izgalmas kérdést vetett fel, például: aki egyik helyen megbukik, mint vezető, az a másikon hogyan lehet megfelelő? Miért dobjuk ki a tapasztalatot az ablakon a nyugdíjasokra vonatkozó jövedelemadóval? A kormánykitüntetések adományozásánál miért írják mellé, hogy fizikai, bízzák a vezetőre, hogy kinek az a produktum, az alkotás alapján. Becker Károly azt feszegette, hogy a vezetők képesek lesznek-e arra, hogy a fiatal mérnök jó javaslatát megítéljék, vagy képes-e rá a hivatal? A fórum részvevői vegyes érzelmekkel hagyták el a szövetség székhazát, megállapítva, hogy a kibontakozósért sokat tehető alkotó műszaki értelmiség nem került még ki az ideológiai béklyóból. Az MTESZ az érdekvédelmet felvállalta, de ez alatt nem az egyéni érdekeket képviseli, hanem a profillal kapcsolatos dolgokat: küzd a presztízsért, a tudományos haladásért, az oktatás-továbbképzésért, a kallódó rétegekért. L. Cs. K. Technová 1988-Graz, június 8-10. A Grazi Nemzetközi Vásár igazgatósága Technová elnevezéssel az irodai információs technológiák bemutatóját rendezi meg június 8—10-e között Grazban, ahol magyar cégek is bemutatkoznak. A vásárigazgatóság a részletekről február 1-jén tájékoztatót tart a Magyar Gazdasági Kamara budapesti székhazában. Innováció Stájerországban Látogatás a grazi technológiai parkban A Stájerországi Kereskedelmi Kamara vendégeként az elmúlt év végén megyei MTESZ delegáció járt Grazban. Látogatásuk tapasztalatairól Keresztes Zoltán az MTESZ megyei elektronikái bizottságának elnöke adott érzékletes útibeszámolót. — Számunkra fontos volt az osztrák innovációs gyakorlat megismerése, hiszen Ausztriában több nemzetközileg elismert — több száz szakembert foglalkoztató — innovációs kutatóközpont virágzik — húzta aló elöljáróban Keresztes Zoltán. Ellátogattak a Technovóba, mely az innováció menedzselését vállalja föl, mint információs kereskedő összehozza az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatások, vagy az államigazgatás fizetőképes igényeit a fejlesztő intézetekkel, mérnöki irodákkal, egyéb kutatási bázisokkal. Tevékenységének motivációja a piac és a pénz. Rendkívül tanulságos volt az elektronikai oktatási központ megtekintése is. Huszonöt éve kezdték, idejekorán felismerve szükségességét. Egy főállású és hatvan külső alkalmazottal, korszerű technikai eszközökkel és kiforrott didaktikai módszerekkel oldják meg a stájer tartomány továbbképzési igényeinek kielégítését. E módszerekkel az idei baranyai tudományos hetek alkalmából szélesebb körben is megismerkedhetnek az érdeklődők. A graziak egyúttal jelezték, segítséget adnak a megalakulás előtt álló baranyai innovációs park munkájához is. A TECHNOVÁ SÚLYPONTI FELADATAI I. Tanácsadás II. Információközvetítés a) Technológia, b) Támogatások, segítségnyújtások, c) Termékötletek. III. Innovációs szimpóziumok megrendezése. IV. Az üzemek közötti kooperációk elősegítése. A STÁJER TECHNOLÓGIAI PARK A stájer technológiai park innovációs és alapítócentrum. Ajánlataival segíteni kíván az egzisztenciát megalapozóknak, kutatásorientált tudósoknak és műszaki szakembereknek. A technológiai parkban összesen csaknem 2000 négyzetméteren ajánlanak műhelyeket, irodákat és egyéb közösségi berendezéseket. A park szolgáltatásai: — műhelyek, irodahelyiségek bérbeadása, — laborok, — írószolgálat, fénymásolás, — könyvtár, — konferenciatermek biztosítása, — fogadási és reprezentációs szolgáltatás, — telexhasználat, — tisztító-szolgáltatás. A park új vállalat alapításakor mindenfajta kérdésben tanácsot ad. Az ez esetben felmerülő legfontosabb kérdések: pénzügyi tanácsadás, vállalati tanácsadás, szervezés, adatfeldolgozás, piackutatás, beiskolázási lehetőségek, marketing, az értékesítés elősegítése, számlázási ügyek, kooperációs célpontok, intenzív kapcsolatok teremtése a főiskolákkal, egyetemekkel és kutató intézetekkel. A park mindezeket a szolgáltatásokat térítés ellenében nyújtja. A stájer technológiai park feladata a csúcstechnológia területén a gazdasági innovációs igény, az érdekeltség központi helyének betöltése. Ezt a célt a már meglevő berendezések szolgálják, melyeket a Technová, az INNO FINANZ (Stájermarki Kutató Fejlesztő Intézet) és az üzem- telepítési Társaság szövetkezeti szolqáltatásként a technológiai parkban üzemeltet. Nagyobb pénzügyi támogatást is nyújtanak azáltal, hoqy szubvenciókat adnak, kockázati tőkével segítenek, a szavatosságot (a pénzügyi felelősséget) átvállalják, segítséget nyújtanak az új, innovatív termékek piaci bevezetéséhez. Megalakulás előtt a Novindel Rt. Előzetes a tudományos hetekről Tudásunkkal Baranyáért Tudásunkkal Baranyáért... Március 4—30. között ezzel a mottóval rendezik meg a tudományos heteket a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége és a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezetei. Az alábbiakban előzetest adunk a programról. * A kibontakozás megyei társadalom- és gazdaságpolitikai programja és a valóraváltás feltétele. Nyitó előadás, tartja dr. Dányi Pál. * A gazdálkodási szféra kibontakozásának és fejlődésének külső-belső feltételrendszere és a megvalósítás útjai. Tudományos és gyakorlati szakmai fórum a megyei gazdálkodás teljes keresztmetszetét érintő kérdésekről az oktatás, kuktatás és a gyakorlat szakembereinek közreműködésével. Előadók: dr. Szűcs Pál, dr. Herich György. * Műszóik fejlesztés, elektroni- záció — előadó: Keresztes Zoltán. Cél: tudományos és gyakorlati szakmai fórum a megyei gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó műszaki fejlesztési, ezen belül is az etektronizáci- ós feladatokról, feltételekről és követelményekről. * A megyei szénbányászat műszaki kibontakozásának feltételei. lehetőségei és követelményei. A cél: komplex rendszerként megvizsgálni és felvázolni a mecseki bányászat jövedelemtermelő és eltartó képessége tartós megalapozásának külső és belső — műszaki, technikai, technolgiai, gazdasági, emberi és szervezeti — feltételeit és következményeit. Előadó: dr. Verböczi József. * A megyei gépipar fejlődési és fejlesztési követelményei és feltételei az ágazati és a gazdálkodói struktúra körében. Előadó: Kovács László. * Az építőipar feladatai a kibontakozás megyei feladatai valóraváltásában. Szakmai fórum, melynek keretében megvizsgálják, a baranyai építőipar mennyiben járul hozzá a megye gazdaságstabilizációjához, jövedelemtermelő képessége növeléséhez. Előadó: Mischl Róbert. Az innováció konkrét lépései külföldi tapasztalatok nyomán. A cél: tanulságul és tapasztalatszerzés céljából bemutatni a megújuláshoz kapcsolódó gazdaságszervezési, ösztönzési és műszaki fejlesztési folyamat- és intézmény- rendszer osztrák mechanizmusát. A meghívott külföldi és hazai előadók, konzulensek közreműködésével, előadásokkal és gyakorlati bemutatókkal egybekötött eszmecseréket folytatnak az oktatás, a gazdálkodás és a műszaki fejlesztés csúcstechnológiai területeiről. Az előadók osztrák részről: a Stájerországi Gazdasági Kamara Gazdaságfejlesztő Intézetének (WIFI) és a Techno- vának szakemberei. A találkozót vezeti: dr. Kéri István. Februárban megalakul a Novindel Elektronikai Innovációs Fejlesztő és Szolgáltató Részvénytársaság, mely vállalkozási alapon a szellemi és technikai kapacitások közcélú hasznosításának menedzselője kíván lenni. A műszaki kultúra gyorsütemű fejlesztését előmozdító megyei innovációs Néhány lelkes szakember több mint tíz éve hozta létre azt a kis létszámú bizottságot, mely feladatának tekintette a Pécsett és Baranyában működött, a műszaki és természet- tudományi területeken kiemelkedőt nyújtó elődök életútjának összegyűjtését, emlékük ápolását. Az MTESZ Baranya Megyei Szervezetében tevéközpontot részvénytársaságként baranyai gazdálkodók, oktatási intézmények és bankok hozzák létre. Az alapítási tervezetről az érdekeltek február 3-án tartanak egyeztető tárgyalásokat, az alakuló közgyűlésre február 23-án kerül sor. kenykedő Szeniorok Tanácsa most közreadja a „neves elődök" életrajzait a Pécsi Műszaki Szemlében, mely hamarosan megjelenik. Szerkesztette: MIKLÓSVARI ZOLTÁN A „neves elődökről” a Pécsi Műszaki Szemlében
