Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)
1988-01-30 / 29. szám
Á tartalomból Teho helyett hámogafás (3. oldal) Gázrobbanás Pécsbányafelepen (4. oldal) Infarktus után a Mecseken (6. oldal) A tsz takarmánykeverője Rekordévet zárt a mohácsi Üj Barázda Tsz vékenységen, mind az alaptevékenységen kívül foglalkoztatottakra jellemző volt. A közlekedésben és a kereskedelemben az aktív keresők száma a magánszektorban nőtt, a szocialista szektorban csökkent, összességében több volt az előző évinél. A nem anyagi ágakon belül a létszám növekedésének közel kétharmada az egészségügyi és a kulturális szolgáltatásban dolgozók számát gyarapította. A foglalkoztatási helyzetet az jellemezte, hogy a gazdaság egészében több volt a betöltetlen munkahelyek száma, mint ahányon állást kerestek, ugyanakkor az ország egyes körzeteiben, elsősorban az észak-keleti területen, valamint a szakképzetlenek körében megnőtt azoknak a száma, akiknek elhelyezkedése hosszabb időt igényel. A hatékonyság 1987-ben, több évi stagnálás után, az anyagi ágakban javult. Az élőmunka-ráfordítás csökkent, a munkatermelékenység mintegy 4 százalékkal emelkedett. Az eszközhatékonyság romlása folytatódott. Az egységnyi termelésre jutó anyagfelhasználás több területen csökkent, összességével azonban — a termelési szerkezet kedvezőtlen változása miatt — nem javult. A népgazdaság energiafelhasználása 2,2 százalékkal emelkedett úgy, hogy az anyagi ágak felhasználósa összességében 0,7 százalékkal, a lakossági és a kommunális szféráé együttvéve 4,7 százalékkal nőtt. Az egységnyi termelésre jutó energiafelhasználás az anyagi ágakban 1,5—2 százalékkal csökkent. Az energiaforrásokon belül nőtt a hazai termelés, és csökkent az import aránya: a rendelkezésre álló energia 51 százaléka hazai, 49 százaléka import forrásból származott. A népgazdaságban létrehozott összes jövedelem az előző évinél gyorsabban, folyó áron 10—11 százalékkal emelkedett. Ebben a termelés (Folytatás a 3. oldalon) A KSH jelenti A népgazdaság és a társadalom 1187. évi fejlődése Az ágazatok és a gazdálkodó szervezetek teljesítménye tovább differenciálódott Az 1987. évi gazdasági folyamatokban szerény, a fő célok tekintetében a tervezettnél kisebb javulás következett be. A népgazdaság külső egyensúlyi helyzete az előző évinél kedvezőbben alakult, de a javulás az előirányzottat nem érte el. A gazdasági növekedés élénkült. A termelés növekményének nagyobb része a belföldi fel- használás és nem a kivitel céljait szolgálta. A termelés és a kivitel szerkezetében csekély változások következtek be, azok mértéke, esetenként iránya sem felelt meg az egyensúlyi és a hatékonysági követelményeknek. A gazdaságban létrehozott többletjövedelem túlnyomó része áremelkedésből származott. A rubelelszámolású fizetési mérleg többlettel zárult, a nettó adósság ebben az irányban csökkent. Konvertibilis valutákban a nettó adósságállomány tovább nőtt. Az adósságnövekedés mérsékeltebb volt az előző évinél. A fizetési mérleg hiánya ugyanis kevesebb lett, ez részben a külkereskedelmi forgalom alacsonyabb behozatali többletéből, részben az idegenforgalom nagyobb bevételi többletéből adódott. Az adósság- szolgálat — kamat és törlesztés — terhei némileg mérséklődtek. Az állami költségvetés bevételei a kiadásoknál jobban emelkedtek, a hiány kisebb lett a tervezettnél és az előző évinél. Ebben szerepe volt az évközben megtett intézkedéseknek is. Az anyagi és nem anyagi ágak teljesítményét kifejező bruttó hazai termék volumene 2,5—3 százalékkal emelkedett, értéke — előzetes becsült adatok alapján — mintegy 1200 milliárd forint volt. Az anyagi tevékenységet tükröző nemzeti jövedelem 2—2,5 százalékkal nőtt. A belföldi fel- használásra fordított termékek és szolgáltatások mennyisége az előirányzott csökkenés helyett kb. 2 százalékkal emelkedett. Többet fordítottak fogyasztásra és beruházásra az előző évinél, a készletek meny- nyisége nem nőtt. A fogyasztás növekedéséhez hozzájárultak az év második felében fellendülő iparcikkvásárlások. A lakosság megtakarítási hajlandósága csökkent. A belföldi felhasználás értéke több volt a termelésénél. A népgazdaság behozatali többlete kb. 6 milliárd forintot tett ki, szemben az előző évi 15 milliárd forinttal. Az ágazatok és a gazdálkodó szervezetek teljesítménye tovább differenciálódott. A kisebb termelő és szolgáltató egységek, különösen a szövetkezetek és a magántevékenységet folytatók aktivitása. a létszám és a teljesítmény alapján is, az átlagosnál élén- kebb volt. A beruházások előző évben kezdődött élénkülése folytatódott: a népgazdasági beruházások összege 291 milliárd forint volt, folyó áron 12 százalékkal, összehasonlító áron mintegy 6 százalékkal több az előző évinél. Ezen belül a vállalati beruházásokra fordított összeg 18 milliárd forinttal, 14 százalékkal nőtt. A többletkifizetésre a gazdálkodó szervezetek növekvő saját forrásai adtak lehetőséget. Az állami támogatás összege a finanszírozási források között csökkent, a beruházási hitelé kismértékben nőtt. A központi beruházásokra és o tanácsi beruházásokra kifizetett összeg ugyancsak számottevően, 6, illetve 4 milliárd forinttal emelkedett. A lakosság és a magánszektor beruházása kb. 56 milliárd forint volt, értékben több, volumenben kevesebb, mint az előző évben. Az üzembe helyezett beruházások értéke lassabban nőtt, mint a pénzügyi teljesítés, a befejezetlen beruházások állománya nagyobb, mint 1986 végén. A népgazdaság állóeszköz-állománya gyarapodott, az anyagi ágakban gyorsabb ütemben, mint a termelés. A gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztését az illetékes megyei tanácsok elsősorban új munkahelyek létrehozásával segítették. A beruházásokat az e célra létrehozott alapból és a tanácsok egyéb forrásaiból finanszírozták. Az aktív keresők száma egy év alatt 18 ezer fővel, 0,4 százalékkal csökkent, és az év végén 4867 ezer fő volt, ez a népesség 45,9 százaléka. A szocialista szektor aktív keresőinek száma 36 ezer fővel csökkent, a magánszektoré 18 ezer fővel nőtt, az utóbbiak aránya az aktív keresők között 5,4 százalékról 5,8 százalékra emelkedett. Az anyagi ágakban 55 ezer fővel, 1,4 százalékkal kevesebben, a nem anyagi ágakban 37 ezer fővel, 3,6 százalékkal többen dolgoztak 1987 végén, mint egy évvel korábban. A létszám az iparban, az építőiparban, valamint a mezőgazdaság és erdőgazdálkodásban csökkent. Az iparban foglalkoztatott nyugdíjasok és bedolgozók száma gyorsabb ütemben mérséklődött, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottaké. Az építőiparban a létszámcsökkenés az állami építőipari vállalatoknál következett be, a szövetkezeteknél nőtt a foglalkoztatottak száma. A mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban elsősorban a szövetkezeti közös gazdaságokban fogyott a létszám. A csökkenés mind az alapteAz Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa. A testület jelentést tárgyalt meg az Elnöki Tanács elé terjesztett állampolgársági, valamint kegyelmi üayek 1987. évi intézéséről. Az állampolgársági ügyekben az Elnöki Tanács az állampolgárságról szóló törvény előírásainak érvényre juttatása, a kettős állampolgárság megszüntetésével kapcsolatos nemzetközi egyezmények végrehajtása jegyében hozta meg határozatait. Az ügyek döntésre való előkészítését a Belügyminisztérium, a tanácsok igazgatási szervei, valamint a külképviseleti hatóságok körültekintő munkája segítette. Az állampolgársággal összefüggő ügyekben érintett személyek száma a múlt év során 2638 volt, ami a megelőző évhez viszonyítva 18 százalékos emelkedést jelent. A magyar állam- polgárság megszerzésére irányuló kérelmek jelentős többségét családi okok — magyar állampolgárral kötött házasság, családi, rokoni kapcsolatok rendezése — indokolták. Az állampolgársági kötelékből való elbocsátást elsősorban azok kérték, akik külföldön való tartózkodásukat véglegesnek te(Folytatás a 2. oldalon) A tsz által patronált helyi nemzetiségi tánccsoport színes műsorral köszöntötte a mohácsi Üj Barázda Termelőszövetkezet tagjait, akik tegnap Mohácson, a Kossuth moziban tartották zárszámadási közgyűlésüket. Kapcsa Józselné, a tsz elnökhelyettese üdvözölte a résztvevőket, köztük dr. Dányi Pált, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Bognár Zoltánt, a Baranya Megyei Tanács elnökhelyettesét, dr. Biró Sándort, a TESZÖV titkárát, Mohács város párt- és állami vezetőit és a társszövetkezetek elnökeit. A vezetőség beszámolóját a múlt évben végzett munkáról Harmatos József, a tsz elnöke terjesztette a közgyűlés elé. Eredményük minden várakozást felülmúló. A termelést egy év alatt 21 százalékkal növelték; az egymilliárd forintot meghaladó árbevétel rekord a tsz történetében. Baranyai tsz első ízben ért el milliárdos forgalmat. Nyereségük 88,5 millió forint, s ez 3,9 millióval nagyobb az előző évinél. Tiszta vagyonukat 13,5 százalékkal gyarapították. A tagok egy főre eső keresete 115 000 forint. Az évi kereset 34 százalékát, 90 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést fizethetnek ki tagjaiknak. — Fejlődésünk nyitja a vállalkozás, a maga összes kockázatával — mutatott rá Harmatos József. S valóban nyomott piaci viszonyok közt hajtott végre expanzóit ez az alig több, mint 4900 hektáros szövetkezet. A bázis persze itt is a föld, bár ez náluk már túl kevés, 1000 hektárt másoktól bérelnek hozzá. A földet magas színvonalon művelik. Növénytermelésük, állattenyésztésük nagy nyereségrátával dolgozik. A 910 fős dolgozói létszámot mégsem a föld tartja el ilyen magas nívón, hisz mint az elnöki beszámolóból kiderült. Mohácson az összes tevékenységen belül az alap- tevékenység már csak 24 százalékot tesz ki, és 76 százalék a kiegészítő tevékenység. Háromezer hektáron 32 tsz- ben integrálják a lencsetermelést. Jól jövedelmez a jugoszláv cukorrépaintegráció is. A budapesti műszaki részlegük 143 milliót hozott. Háztáji forgalmuk meghaladja a 63 milliót. Bolthálózatukkal a város ellátásában vesznek részt közmegelégedésre. Építő részlegük 40 milliós bevételt hozott. Saját üzemi beruházásokon kívül ők építették a DDGáz mohácsi székházót és a kölkedi iskolát. Most, február 1-jén MOTEKO GT néven kereskedelmi irodát nyitnak Pécsett, az export lebonyolítására. A közgyűlés vitájában dr. Dányi Pál is felszólalt. Gratulált az eredményhez. Az előzetes adatok szerint 59 tsz és 5 állami gazdaság 1,6 milliárd nyereséget ért el tavaly, ami baranyai rekord. Pedig a növényi és állati hozamok elmaradtak az előző évitől. Itt (Folytatás a 2. oldalon) Pécsi utcák: a Citrom utca Fotó: Kóróái Gäbst Vilég proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt namo XLV. évfolyam, 29. szám 1988. január 30., szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Egymilliárdos árbevétel, 88 és fél milliós nyereség
