Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)
1988-01-26 / 25. szám
Duna menti falvak találkozója Együttműködés a Horvátországi Magyarok Szövetségével Másfél évtized óta fűzi ösz- sze együttműködési kapcsolat Baranyát és a Horvátországi Magyarok Szövetségét. A kapcsolat bővült az eltelt időben. Tíz év óta vesz részt a közös munkában a Megyei Művelődési Központ és újabban a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet, a Megyei Könyvtár, a Megyei Levéltár, a Janus Pannonius Múzeum, a Baranya Megyei Moziüzemi Vállalat is. Napokban írták alá Eszéken az idei évre szóló megállapodást. (A művelődési miniszter Szocialista Kultúráért kitüntetésben részesítette Faragó Ferencet, az eszéki Pedagógiai Intézet szaktanácsadóját, aki évek óta eredményesen munkálkodik a Jugoszláviában dolgozó magyar pedagógusok és a magyarországi szerbhorvát nyelvi tanárok továbbképzésében. A kitüntetést e napon odtá át Eszéken Brandstättei György, a Baranya Megyei Tanács osztályvezető-helyettese.) Az anyanyelv és a hagyományok őrzése, a kapcsolatteremtés az együttműködési megállapodás fő célkitűzése. Néhány konkrét rendezvényről, tevékenységről beszélgettünk a Megyei Művelődési Központ vezetőjével. Baranyai néptáncoktatók rendszeresen vállalják a horvátországi néptánccsoportok oktatását, így például a Iászlói, a várdaróci együtteseket. Kidolgozzák a szövetség központi táncegyüttesének évenkénti továbbképzési programját. A központi táncegyüttest meghívták a februári busójárásra és néhány horvátországi Két új sorozat indul februárban a képernyőn. Ha mi egyszer kinyitjuk a szánkat címmel négyrészes kabarétörténeti műsort sugároznak, amelynek első adását február 6-án láthatják a nézők. A ciklus 1945-től a hatvanas évekig eleveníti fel a magyar közéleti humor legkiemelkedőbb írásait, s mutatja be kiváló művelőit. Az egyenként 70—80 perces adósokban— -amelyeknek rendezője Várkonyi Gábor, forgatókönyvírója Litványi Károly — .1945, 1946—1949, az ötvenes lévek és az 1956 utáni időszak szatirikus írásaiból, kabaréjeleneteiből, és dalaiból fűznek össze egy-egy csokorra valót. tanuló is részt vesz Mohácson a középiskolások népdaléneklési versenyén. A bányásznapra egy délszláv együttest várnak. Minden évben utazik egy baranyai hagyományőrző csoport a horvátországi együttesek szemléjére. Tavaly Hegyhát és Hegyalja találkozott egymással, idén a Duna menti falvak találkozóját rendezik meg tavasszal. Du- naszekcső, Dunafalva, Bár, illetve Kopács, Várdaróc, Laskó lakói ismerkednek meg alaposabban egymás szokásaival, a tájegységek helytörténetével, egymás életével, művészeti ■O|oportjaikkal. A Megyei Művelődési Központ és a szövetség tart kölcsönösen szakmai továbbképzéseket, cserélnek kiadványokat. Baranyából évente két-három alkalommal amatőr és hivatásos színjátszócsoportok turnéznak Jugoszláviában. önálló kapcsolatok is alakultak mór ki, például a komlóiak Vukovórral, Borovó- vcl, a szigetváriak o vinkov- ciaiakkal „járnak össze”. Tartanak díszítőművészeti és fotó- kiállításokat. A Moziüzemi Vállalat az eszéki Filmotékóval rendez magyar filmnapokat, a Megyei Könyvtár magyar nyelvű irodalmat juttat a horvátországiaknak, és ők is cserélnek kiadványokat, szerveznek továbbképzéseket, kutatásokat. A Janus Pannonius Múzeum, a Pedagógiai Intézet és a Levéltár is megkereste partnereit. Szaktanácsadások, tudományos publikációk, érdekes kiállítások terve jelzi az együttműködési szándékot. A korszak társadalmi életét, közéleti problémáit és jelenségeit tükröző válogatást kővetően — minden adás után — a 2-es csatornán húszperces beszélgetés hangzik el a korról és az irodalomról. A gyermekeknek készült a február 7-én induló Orrom krumpli, hajam kóc című sorozat, amelynek tíz epizódját Csukás István írta. A vasárnap délelőttönként látható vidám-tanulságos bohóc- és cirkuszi történetek állandó szereplője a porondmester — Funtek Frigyes —, s a három bohóc, akiket Szerednyei Béla, Straub Dezső és Schlanger András formál meg. Vannak jogaik, amelyeket érvényesíteni kell, de ezeket a jogokat valakinek meg kell ismertetnie velük, különben elvesznek az újítások és találmányok elfogadtatásának szokásos útvesztőiben. Az érdek- képviselet pedig azért is egyre fontosabb, mert egy különös intézkedés folytán az újítók januártól hátrányos helyzetbe kerültek, s gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy leginkább a lelkesedésükre számíthatunk. Hangsúlyozom, ez nem vonatkozik a találmányokra, csak az újításokra. Úgyhogy ezért is növekedett meg a KISZ és a szakszervezet szerepe, mert most az érdekvédelmen kívül még olyan feladatuk is van, hogy a lelkesedésre, s az alkotói öntudatra kellene hatniuk. — Miért tartanak az újítások számának csökkenésétől? Csak az tudja, milyen nehéz az orvostól, az idegen környezettől félő kisgyermeket megnyugtatni, hogy hajlandó legyen a számára félelmetes röntgenkészülékek alatt fekve maradni, aki ezt mór csinálta, vagy legalábbis végignézte az asszisztensek csöppet sem irigylésre méltó ez irányú igyekezetét. A pécsi Gyermekklinika röntgenosztályán, mielőtt elkezdődne a tulajdonképpeni munka, az asszisztensek mesét olvasnak a beteg kicsinyeknek és természetesen elmaradhatatlan a sok játék. Tegnaptól pedig már a vizsgálat előtti várakozást sem kell rettegések közepette vagy nyűgösködve eltölteni, ugyanis videókazettáról mesefilmek szórakoztatják a kis pácienseket. A történet előzménye: szeptemberben a pécsi Gyermek- klinika volt a rendező házigazdája az V. magyar gyermekradiológus konferenciának. Az ez alkalommal megjelentetett kiadványokban közölt hirdetések bevételeiből fedeztek bizonyos, a rendezéssel járó kiadásokat. Azonban megmaradt belőle egy kisebb összeg. Az osztály dolgozói döntöttek: legyen a gyerekeké. Vásároltak egy kis tévékészüléket, videomagnót, és az egyetlen kazettára, amire futotta a pénzből, az egyik asz- szisztensnő férje vette fel a mesefilmeket. (A tévékészülék egyelőre fekete-fehér, tervezik, hogy később, ha ismét kis pénzhez jutnak, színesre cserélik.) Tegnap volt a premier, teljes sikerrel. Az egyik kisgyerek például sehogy se akart felöltözni és a mamával hazamenni, mondta, megvárja a mese végét. Az esemény tulajdonképpen nem nagy dolog, mégis tükrözi egy közösség szemléletét. S. Zs. Új sorozatok a televízióban Fokozott érdekvédelem Ösztönözni az újítókat Már 1623-ban I. Jakab angol király felismerte az új termékek értékét és jelentőségét, s azok létrehozóinak kiváltság- levelet adományozott. Tulajdonképpen innen származtatják az iparjogvédelmet. A dátum önmagáért beszél: már akkor rájöttek, hogy az újítókat érdekeltté kell tenni alkotómunkájukban, hogy minél több újítás, találmány szülessen, s így minél gyorsabb ütemű legyen a fejlődés. A műszaki-gazdasági fejlődés ma is elsőrendű célunk, s ebben nagy szerepet játszanak a szabadalmaztatható találmányok, az újítások, akár a legkisebb ötletek is. Az újítókat nemcsak érdekeltté kell tenni, hanem tájékoztatni is kell őket jogaikról, hiszen egyáltalán nem tételezhető fel, hogy mindenki rendelkezik iparjogvédelmi ismeretekkel. Többek között a tájékoztatás és információátadás volt a célja annak az előadásnak, ami a közelmúltban elhangzott a Pécsett megrendezett szakszervezeti ifjúsági tanácskozáson. Az előadást Pó/fy Tibor, az Alkotó Ifjúság Egyesülés Baranya Megyei Területi Képviseletének vezetője tartotta. — Az újításokat menedzselő egyesülés hogyan kapcsolódik a szakszervezethez? — Az érdekképviseletnek ezen a téren is egyre nagyobb szerepe van, s mivel az elmúlt tanácskozást a KISZ és az SZMT közösen szervezte, s az egyesülés egyik alapítója maga a KISZ, mindenképpen kötelességünk az újításokkal kapcsolatos információkat minél több embernek megadni, hiszen munkahelyükön, mint szakszervezeti ifjúsági vezetők, felkészülten kell hogy képviseljék az újítókat. Mindenképpen segíteni kell azokat az alkotó műszákiakat, akik egy- egy probléma megoldására hajlandók plusz energiát és munkát fordítani. Megfelelő információkra is szükségük van a fiataloknak — Ellentmondásos helyzet alakult ki. Míg a szabadalmaknál kedvezőbb a helyzet — százezer forintig adómentességet élveznek, utána még egy bizonyos összegig kedvezményeket —, addig az újításoknál január 1-jével megszüntették az adómentességet. Hogy minél több újítás szülessék, ahhoz valóban érdekeltté kell tenni az embereket, így azonban előfordulhat, hogy valaki az újítási díjjal olyan adósávba lép, ahol már nem találja meg a számítását. Ilyen körülmények érthetően sokak kedvét szegik, s ez pedig negatívan befolyásolhatja a műszaki fejlődést. A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület ezt már több fórumon is szóvá tette, s bizakodunk abban, hogy lesz e téren valamilyen pozitív változás. D. Cs. Tegnap volt a premier A mesefigurák látványa oldja a kis betegek feszültségét, kellemesebbé teszi a várakozást Mesefilmek a röntgenosztályon Kataszter készül a baranyai kastélyokról, udvarházakról Stílusos volt a helyszín. A Megyei Tanács Műemléki Albizottsága ez évi első ülését tegnap Gödrén, a Béke Termelőszövetkezet központi épületében tartotta, ami történetesen egykor Szily-kastély volt. A tárgyait téma ugyanis ez volt: a mezőgazdasági nagyüzemek kezelésében és tulajdonában lévő védett és védelemre méltó épületek és ■ környezetük. Az előterjesztő is rendhagyó: a tanács mezőgazdasági osztályának főtanácsosa, dr. túszai Ilona; bár nem is olyan rendhagyó ez, ha tudjuk, hogy az osztály vezetője, dr. Cseh Sándor néhány éve rengeteget tett a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyetteseként a békáspusztai agrártörténeti múzeum megteremtéséért. A tárgyalt jelentés 16 változatos állapotú kastélyt és udvarházat sorol fel; van köztük olyan, mint a MAB-ü!és színhelye — a mai tulajdonos tsz apró lépésekkel igyekszik erejéhez mérten rendbetenni a csaknem romos állapotban átvett épületet —, vagy a Pécsi Állami Gazdaság országszerte híressé lett üszögpusztai kastélyszállója, de olyan is, mint pl. a boldogasszonyfai Igmán- dy-kúria — ma baromfikeltető —, amelynek általános renoválására, külső karbantartására évtizedek óta nem került Az ülésen megállapodtak arról, hogy a megyei mező- gazdasági osztály az agrártörténeti emlékek feldolgozásában, nyilvántartásában és állapotuk figyelemmel kísérésében szorosan együttműködik a MAB-bal; határozat született arról is, hogy — védettségüktől- függetlenül — katasztert fognak felállítani a baranyai kastélyokról és udvarházakról. Felvetődött egy olyan gondolat is, miszerint a kisebb, közösségi célokra nehezen hasznosítható kúriákról valamilyen ajánló kiadványt kellene összeállítani külföldről hazatelepülni szándékozók számára, akik otthont teremtenének maguknak. H. I. Változások január 1-jétől Segítség a fogyatékos gyerekeket nevelőknek Gyes tíz évig Rendkívül nehéz helyzetben vannak azok a családok, amelyek tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyerekeket nevelnek. Anyagi gondjaikat nehezíti, hogy az egyik szülő nem tud munkát vállalni, mert gyermeke állandó ápolásra szorul. A január 1-jétől megváltozott társadalombiztosítási jogszabályok jelentős segítséget nyújtanak körülményeik javításában. A tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyereket nevelő anyukáknak két évig jár a gyermekgondozási dij, akkor is, ha habilitációs célú foglalkoztatásban — például a pécsi Endresz György utcai speciális bölcsődében - vesz részt a gyerek. Megszűnik a gyed, ha intézetben helyezik el a kicsit. A gyes eddig is tovább, a gyerek hatéves koráig volt igényelhető, ezt toldották meg négy évvel, így a gyerek tízéves koráig maradhat otthon a szülő. S ezzel a lehetőséggel az is élhet, aki korábban hat évig gyesen volt, és a gyereke még nem töltötte be a tíz évet. Egyébként a gyermek- gondozási segély összege magasabb: egy gyerek után 1600, kettő után 1800 és három után 2000 forint. Január 1-jétől több a gyeshez járó jövedelempótlék összege is: 930 forint. A táppénzes napok számában nincs eltérés, de elmondjuk, hogy a gyerekek egytől három éves koráig — az éveket a születésük napjától számítják - 84 napig lehet táppénzen a szülő, hatéves korig 42, illetve az egyedülállók 84 napig, míg a hat—tíz éveseket nevelők 14, illetve az egyedülállók 28 napig. Már 1985 szeptemberétől lehetőség van arra is, hogy az igénybe nem vett napokat átvigyék a következő évre. Felemelték a családi pótlék összegét a tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyereket nevelő családok 1700 forintot, illetve a gyerek hároméves koráig 1800 forintot kapnak. Arról, hogy ki a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, a körzeti gyerekorvos, ahol nincs, körzeti orvos ad igazolást az egészségügyi miniszter 7/1980-as rendelete alapján. ' Több éve lehetőség, de kiderült, az érdekeltek nem tudnak róla, hogy a gyógyító, megelőző ellátás érdekében tett utazáshoz állampolgári jogon jár az útiköltségtérités. Az ehhez szükséges igazoló lapot a beutaló orvos tölti ki, illetve ezt tőle kell kérni. Akinek a munkahelyén van kifizető- hely, ott kapja meg az összeget, egyébként a társadalom- biztosítási igazgatóságon. Elmondjuk még, hogy azoknak a szülőknék, akik gyermekük tartós -ápolása miatt keresőképtelenek, de nem jogosultak bármelyik ellátást — gyed, gyes, táppénz, vagy családi pótlék -, igénybe venni, a folyósítást méltányosságból engedélyezheti a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója. A Megyei Társadalombiztosítási Tanácsnak is van segélykerete, a kérvényt szintén a Megyei Társadalom- biztosítási Igazgatóságra kell küldeni. S még egy változás január 1-jétől: az a fiatal, aki teljesen munkaképtelen, 18 éves korától állampolgári jogon rokkantsági járadékot kaphat, amelyről az OOSZI orvosi bizottsága ad szakvéleményt. A járadék összege 2200 forint, de tudni kell, hogy ennek folyósításával megszűnik a családi pótlék juttatás. Az üszögpusztai kastély impozáns főépülete sor. G. M.
