Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)

1988-01-25 / 24. szám

Rabló is, pandúr is Akitől a csodát várják Stájer csak fél évre vállalta Állítólag rablóból lesz a legjobb pandúr. De mi van akkor, ha valaki rabló is, pandúr is egyszemélyben? Stájer István most ebben a cipőben jár, ugyanis ő a PBTC NB 111-as labdarúgó­csapatának játékosedzője. Aktív labdarúgóként hat egyesületet (Videoton, Enying, Szondi SE, PVSK, PMSC, PBTC) járt meg, ez alatt 15 edzővel volt dolga. Harmincegy NB l-es mérkő­zéssel a háta mögött kötött ki a PBTC-ben, ahol on­totta a gólokat. Az egyik bajnokságban 46, a másik­ban 57, a harmadikban 54 gólt fejelt és rúgott, ami mi­nimum baranyai csúcs. Ta­valy júniusban aztán szög­re akasztotta a focicsukát, azóta nem futballozott. Moz­gásként csak az új kedvenc, a tenisz maradt. Mígnem most felkérték a börgyári klub vezetői: térjen vissza csatárként a pályára, de ugyanakkor legyen az ed­ző is. — Elvállaltam, de mind­össze fél évre. Csak ennyi időről van szó, akárhogy is sül el a dolog. Mindig is izgatott az edzősködés, az, hogy szakvezetőként mire lennék képes. Most itt az al­kalom. Az, hogy mellette ját­szom is, csak ráadás. Annak idején, évekkel ez­előtt be akart iratkozni az edzői tanfolyamra, de három másik társával együtt nem vették fel. Akkor még ját­szottak a PMSC-ben, azt mondták nekik: legyen a já­ték az első, beiratkozni ráér­nek még. így semmilyen ed­zői papírja nincs. Igaz, a nagy elődök (Cruyff, Dalg­lish) példája lebeghet előt­te, ők sem tudtak felmutat­ni semmilyen hivatalos iga­zolást arról, hogy bármit is elvégeztek volna. — Respektálnak engem a srácok, szót fogadnak ne­kem. Közel állnak hozzám, tudom motiválni is őket. Ezért gondolták úgy a veze­tők, hogy legyek az edzőjük. Az eddigi szakvezetőimtől sokat tanultam, a legtöbbet Rónai Istvántól. Pedig nem is voltam a kedvence. Öt és Csordás Istvánt hívtam fel te­lefonon, néhány tanácsot kértem tőlük. Készségesen segítettek. Egy csomó dolog­nak utána kellett néznem a szakirodalomban is. A bőrgyáriak a megváltót látják benne, a csodát, vagy­is a bennmaradást tőle vár­ják. Ö ezt nem Ígérhette meg előre, csak azt, hogy jó szellemű csapatot alakít ki, amely mindent megtesz azért, hogy ősztől is NB Ili­as legyen. Ennek érdekében most, az alapozás idején ke­ményen meghajtja a társa­ságot. Akárhogy is alakul a sor­sa a fél év alatt, csalódott ember. Nem tudja a mai napig sem lenyelni, hogy já­tékospályafutását nem foly­tathatta Ausztriában. Próba­játékon is volt St. Pölten- ben, ott bevált, csakhogy ké­sőn kapta meg a magyar en­gedélyt arra, hogy ott fut­ballozhasson tovább. Pedig öt nap alatt hat kilót le­fogyott, hogy a mustrára a legjobb kondiban legyen. Nem jött össze. Maradt a Bőrgyár, ahol főállásban rendész, amellett labdarúgó és edző. Álláshalmozó? Er­ről meg lehet kérdezni a fe­leségét, aki a másik két, a focival kapcsolatos tisztsé­géről könnyen lemondott vol­na. Neheztel is a férjére a döntés miatt. Azt is nehezen emészti meg, hogy csak fél évről van szó. — Meg kell próbálnom, hogy edzőként mire viszem. Ha ezt a lehetőséget ki­hagytam volna, életem vé­géig hibáztatnám magamat. Ezt neki is meg kell érte­nie . . . H. L. ICéaKilciSxiöxőivilc az olimpia aiöl't ... ............................................................... ......................... .........-........>.:.....<•..... .............................•: K akas János a Világ Kupáról A jövő hónapban Svájc következik A legutóbbi férfi kézilabda­világbajnokságon szerzett ezüstérmével alaposan meg­nőtt a magyar válogatott ázsiója. Az olimpiát megelőző évben szinte elképzelhetetlen rangos torna a magyarok nél­kül. S jóllehet, minden együt­tes titkolózik, azért csak-csak az ország legjobbjaiból álló gárdák jelennek meg ezeken a kölcsönös megmérettetése­ken. így volt ez a novemberi, NSZK-ban megrendezett Szu­per Kupán, így volt az NDK- ban lebonyolított ,,Hat nem­zet tornáján", és természete­sen ez jellemezte a közel­múltban Svédországban tartott Világ Kupát is, ahova nyolc csapatot hívtak meg a ren­dezők. A.z NDK-ban rendezett öt és a Svédországban lejátszott négy mérkőzésen ott volt a PMSC irányítója, Kakas Já­nos is, aki az elmúlt évben nyújtott kiemelkedő teljesítmé­nyével vívta ki, hogy Mocsai Lajos meghivja az olimpiára készülő együttesébe. — Milyen érzés volt most, harmincévesen magadra húzni a cimeres mezt? — Mármint, hogy ismét ma­gamra húzni. Négy évvel előt­te ugyanis kétszer már volt benne részem. Mindezek .elle­nére a kettőt nem lehet ösz­szehasonlítani. Egyszerűen csak annyit mondhatok, hogy fel­emelő érzés volt ismét címe­res mezbe öltözni. — No és játszani? — Hiába van mögöttem ti­zenkét NB-s bajnoki év, a spanyolok ellen azért csak- csak megilletődötten léptem pályára. Sajnos, így voltak ve­lem együtt többen is az NDK-s tornán. Végül is csakhamar rá­jöttem: bárkik ellen lépünk is pólyára, egyszerre ők is csak heten lehetnek a parketten. Mindez nem segíthetett a megfiatalított sorunkon. A spa­nyolok alaposan elpáholtak bennünket. A norvégok ellen aztán már felszabadulva bril­lírozhattunk. A lengyelek — ők nyerték a tornát — jobbak vol­tak nálunk. Amit pedig a Dá­nia és az NDK ellen produkál­tunk, azt bizony látni kellett volna. — Milyen poszton játszot­tál? —- Az első két mérkőzésen csak védekeztem, míg a kö­vetkező hármon csak irányí­tottam. örömömre szolgált, hogy a legjobbat a televízió által is közvetített hazai válo­gatott ellen tudtam nyújtani. — És jött a Világ Kupa . . . — Pontosabban, utaztunk a kupára, s utaztunk ott napról napra, 150 és 250 kilométerek­re a mérkőzések színhelyeire. Néha még bemelegíteni sem volt időnk. Ezt legjobban a Spanyolország elleni találko­zón éreztük meg, mert ott, mi­re föleszméltünk, már 9-3-ra vezettek az ibériaiak. Onnan pedig hiába kapaszkodtunk. — Egyetlen győzelmet sze­reztetek . . . — És éppen akkor, amikor én is pályára léphettem. No, nem kell félre érteni; nem azért. Mocsai Lajos szövetségi kapitány a három tornán há­romféle összetételben próbálta ki a keretet. Minden alkalom­mal hiányzott 3—4 ember, aki nem utazott a csapattal. Hiá­ba, már elkezdődtek az olim­piai felkészülések. Egyetlen csapat sem teregeti ki kártyá­it. Márpedig — szerintem — Mocsai Lajos jó „zsugás". Ezt azzal is bizonyította, hogy ugyancsak az 5. helyért ját­szottunk helyosztót a jugosz­láv világbajnokkal, a szakem­berek mégis azt a találkozót tartották a legjobb mérkőzés­nek. Pechünkre — végig ve­zettünk — egy szabálytalan góllal győztek a plávik. Az Jellegzetes Kakas-helyzet. Ez­úttal Horváth, a Rába kapu­sa a szenvedő fél. olimpián, Szöulban azonban ott lesz mind a két válogatott. — Svédország után egy he­tet Tatán edzett a keret, leg­alábbis az a része, amelyet együtt lehetett tartani. Mit ter­vez a jövő hónapokra Mocsai Laios? — Kner Kupa, MNK és a bajnoki nyitány mellett feb­ruár 11 —14. között Svájcba utazik a keret és ott többször is megmérkőzik a házigazdák­kal. Nagyon jó lenne a válo­gatottal tartani. Kapu László Ökölvívás. Győri Miklós lett a PVSK ökölvívó szakosztályá­nak vezető edzője. Cselgáncs. Serdülő leány or­szágos versenyen, Budapesten Lóga és Balatincz második lett. Az ifjúsági vidékbajnoksá- gcn Gáspár második, Gombos és Nagy harmadik, Máté (mind PVSK) ötödik helyezést szerzett. Vívás. A területi serdülő és ifjúsági bajnokságon a pécsi vívók közül a serdülő ifi tőr­ben és párbajtőrben Dancs- házi győzött. A serdülő női tőrben Gyenis 8.; ifi női tőr­ben Boldizsár 6., Burzán 8., Haraszti 9.; ifi fiú tőrben Ha­raszti Zs. 2., Kesztyűs 3., Ma- róti 5., Dancsházi 7., fiú pár­bajtőrben Haraszti Zs. 4., Klenner 7. lett. Asztalitenisz. NB II. férfi mérkőzés: Nagykanizsai üveg­gyár—P. Kinizsi 18-7. Pécsi győztesek: dr. Horváth (3), Drávái, Tóth G. (2—2). Kézilabda. Középiskolás és serdülő terembajnokság. Kö­zépiskolás lányok: Kodály— 508-as 15-13, Egészségügyi­Kereskedelmi 9-7, Radnóti A.— Radnóti B 17-9, Serdülő fiúk: Kodály—Név. Közp. 39-14, 500-as-TÁSI II. 35-9, Széche­nyi—Kereskedelmi 25-11, Gép­ipari—506-os 20-11. Ifjúsági fiúk: Szigetvár—Vegyigép 21- 35, Gépipari—506-os 24-16, Pollack—Tási I. 39-9. Társadal­mi leánycsapatok: TÁSI-Ke- reskedelmi II. 24-11. KIOSZ- Anikó utca 6-36, KIOSZ-PMSC 10-19, Zsolnay—Siklós 11-14, Mohács—Hunor 17-10, Bere- mend-TÁSI I. 12-19. Kosárlabda Szeged-PVSK 91-80 (47-38). Felszabadulási Kupa, férfiak. Paks, 200 néző. V.: Vargya, Nagy. Legjobb pécsi dobók: Richter (33), Ilesik (14). A má­sik mérkőzésen: Paksi Atom— Bp. Honvéd 97-94 (42-51). Ezüstérmes a kardcsapat Moszkvában a Világ Kupá­ba számító nemzetközi kard-1 versenyen a csapatküzdelmek­ben 11 ország versenyzői lép­tek pástra. A magyar váloga­tott könnyedén jutott a dön-; tőbe, de ott 8:6 arányú vere-, séget szenvedett a házigaz­dáktól. A szovjet csapatban szerepelt az egyéni viada' győztese, Georgij Progoszov is. A magyar együttes össze­állítása: Szabó Bence, Buj­dosó Imre, Csongrádi László és Abay Péter. i A vilá|| | sportja II 9 MOSZKVA. Pénteken a késő esti órákban ért véget Moszkvában a Világ Kupába számító nemzetkö­zi kardverseny. A döntőbe két ma­gyar vívó is bekerült, de Bujdosó a bolgár Marincseskitől (10-6), Sza­bó a lengyel Olech-től (10-7) ve­reséget szenvedett a négy közé ju­tásért. Az első helyet a hazaiak ki­válósága, Pogoszov szerezte meg. • WIJK AAN ZEE. A 12. fordu­lóval folytatódott az 50. Hoogovens nemzetközi sakk emlékverseny. Fa­ragó ezúttal sötéttel az egykori vi­lágbajnok szovjet Karpov ellen ült asztalhoz, s negyven lépés után ve­reséget szenvedett. Az élcsoport ál­lása: Karpov 8,5; Andersson (svéd) 8; Agdestein (norvég) 7; Georgiev (bolgár 6,5; Faragó, Hübner (nyu­gatnémet), Tál (szovjet) 6—6 pont. 0 IVRY. A franciaországi nemzet­közi férfi kézilabda torna 4. fordu­lójában a VÁÉV-Bramac megszerez­te második győzelmét, s a harma­dik helyen áll. VÁÉV-Bramac—Ivry (francia) 26-23 (16-9). Párizs—Dakar rali Be kell tiltani a modern cirkuszt? Az idei Párizs—Dakar rali hat halottja, s a kiemelkedően legjobb versenyző, Ari Vata- nen megfosztása a győzelem­től egy féltékeny vetélytárs ál­tal, keserű szájízt hagytak a kalandos verseny legfanatiku­sabb híveiben is, az ellenzők­ben pedig újraélesztették a rali betiltásának követelését. Abban viszont mindenki egyet­ért, hogy még egy ilyen ver­senyre nem kerülhet sor, és ha a sorozatot folytatni akar­ják, teljesen át kell szervezni. Christian Bergelin, sport- és ifjúsági ügyekben illetékes francia államtitkár mondta: „Szervezők, versenyzők, sport- és köztisztviselők meggyőződé­se immár, hogy a verseny ön­nön sikerének áldozata lett és túlzásai veszélyeztetik fenn­maradását. Sokkal nagyobb szigor és az érdekeltek ala­posabb felkészítése a legele­mibb követelmény. Legalábbis meglepett az a vita, ami a sajtó közvetítésével kibontako­zott a Nemzetközi Autós Szö­vetség francia elnöke és az egyik résztvevő autógyár kö­zött. Mindent meg fogok tenni azért, hogy a maga területén mindenki levonja a következ­tetéseket, és jövőre visszaadja eredeti értékét, biztonságát a Párizs-Dakar ralinak." Az ellenzők szerint viszont nincs helye további türelem­nek, be kell tiltani a ralit. A három éve alakult társadalmi szervezethez, amely a rali be­tiltását követeli, számos tudós, művész, ismert közéleti szemé­lyiség csatlakozott. Legutóbbi sajtóértekezletükön az ev-: reux-i püspök kemény szava­kat használt: „Ez a rali pros- tituálja önmagát gazdagságá­val és technikájával olyan tér­ségekben, ahol az emberek ma is éhen és szomjan hal­nak. Ez a végletekig reklá­mozott és pénzelt, gyarmati időket idéző felhajtás keserű emlékeket kelt, és tragédiába fordul. Nem lehetne az emberi szenvedélyt más irányba terel­ni, mint e modern cirkuszi já­tékra?" Bemard Kouchner, az Orvo­si Világszervezet elnöke is úgy találja, hogy ez a verseny a Nyugat túlzásba vitt önteltsé­gének groteszk mutatványa lett. „A mi kocsijainkat már nem lehet vezetni a mi útjain­kon, gyerünk hát mások út­jaira! Szeretném látni "a fran­ciák ábrázatát, ha megfordul­na a verseny iránya, és az af­rikaiak jönnének hozzánk vé­gighajtani hagyományos jár­műveikkel a mi tájainkon." A két finn versenyző feno- mén, Vatanen és Kankkunen szerénysége, amivel a végén a jókívánságokat fogadta, nemigen enyhítette a rossz hangulatot. Gilbert Sabine, a rali elhunyt kitalálójának apja a 10. Párizs-Dakar rali erköl­csi győztesének nevezte Vata- nent, de maga is elismerte, hogy teljes megújulásra van szükség. „Való igaz, hogy hagytuk magunkat belehajtani ebbe a gigantizmusba, amin már nem tudunk úrrá lenni. Vissza kell térnünk józanabb normákhoz, új szabályzatot kell kidolgoznunk, ami min­den téren mérsékelné a szin­teket. Kijelenthetem, hogy az útvonal jövőre kevésbé nehéz, és kiegyensúlyozottabb lesz." Gilbert Sabine megígérte, hogy felkeresi Jean Balestre-t, az Autós Szövetség elnökét, a verseny legkeményebb bírálóját, hogy közösen próbálják elsi­mítani az ellentéteket, és a rali megmaradhasson a világ legeredetibb, de azért még emberi versenyének. Üjra kapható HÁNTOLT HAJDINA 1/2 és 1 kg-os csomagolásban, mely rizspótlóként széles körben felhasználható, pl. különböző különleges hurkák készítéséhez is. FOLYAMATOSAN KAPHATÓ: TSZKER Pécs, Sallai u. 11. és Vadász u. 54. sz. alatti ÉLELMISZER-CSEMEGEBOLTJAINKBAN. IszocnIR!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents