Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)

1988-01-24 / 23. szám

Mit mondanak a szemtanúk? Harc az iszaptöual Munkatársunk a rémtörténetek nyomában 5. oldal Világ proletárjai, egyesüljetek! vasárnapi Dunántúlt napló XLV. évfolyam, 23. szám 1988. január 24., vasárnap Ara: 2,60 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A kondícióterem létrejöttével teljessé vált a pécsi Apáczai Nevelési Központ sportegysége. Oláh Dénes, a PMSC súlyemelöedzőjének szakmai irányítása mellett hétfőtől péntekig bárki megmozgathatja izmait a különféle erőgépekkel és kézi súlyzókkal. Proksza László felvétele Községvédok, városszépítők Mindent bárkinek Hámori (balról) és Brezniczky dr. elől ment Bien kapus Proksza László felvétele Labdarúgó VDN Kupa PMSC-Dombóvári VMSE 3-1 (2-1) Hiába, hiányzik már a szur­kolóknak az igazi, szabadtéri foci. Ezt abból is le lehetett mérni, hogy az eléggé zord, esős időben, a meglehetősen huzatos kovácstelepi pályán 200-an gyűltek össze a PMSC első idei hivatalos edzőmér­kőzésére. Szőke sípjelére kezdtek a csapatok, amelyek így álltak fel: PMSC: Bodnár (Bogyay) — Kónya, Torna, Há­mori, Brezniczky dr. (Lutz) - Megyeri, Túri, Bérczy — Ud- vardi (Vókó), . Nagy (Kádár), Lovász (Schneider). Dombó­vár: Bien (Reisinger) — Vészi (Pólyák), Banai, Mács, Péter - Zsuró, Magyar (Bencze), Iván (Nagy Zs.), Urbán - Ko­vács (Pánti), Barka. Még nem is volt jóformán elég idő ahhoz, hogy min­denre felkészülve jól begom­bolkozzon az ember, az 5. percben máris váratlanul a dombóváriak szerezték meg a vezetést. Iván pontos indításá­val a lest vitató védők között Barka kilépett, és Bodnárt el­fektetve közelről a hálóba lőtt (0-1). Húsz perc múlva érkezett meg rá a válasz. Megyeri buktatásáért megítélt 18 m-es szabadrúgást Nagy I. a kapu jobb oldalába csavarta (1-1). Egy perccel később már a PMSC vezetett. Megyeri emelt be jobbról, a kavarodásban Bien egyszer még menteni tu- -dott, Hámorinak az ötösről le­adott lövését azonban nem védhette (2-1). A végered­ményt Hámori állította be 8 perccel a lefújás előtt, bizo­nyítván: nincs elveszett labda. Schneider kiugratása már-mát hosszúnak tűnt számára, min­denki lemondott a pécsi gól­szerzés lehetőségéről, csak a beállás nem, aki erőszakosan gólhelyzetbe hozta magát, né­hány lépésről a tétovázó vé­dők és a kapus között pöckölt a kapuba (3-1). Potyautasként Garami Jó- ,zsef gépkocsijában tehettem meg az Újmecsekalja—Kovács­telep távolságot a mérkőzés előtt. A Ladában a PMSC ve­zető edzője az eredményt il­letően nem jósolt, előre nem magyarázkodott, csupán meg­jegyezte, hogy ezen a héten nagyon meghajtotta edzése­ken a csapatát. Ez meg is lát­szott a teljesítményeken, a má­sodik félidőre visszaesett a pécsi együttes, ez alighanem a fáradságnak tudható be. A dombóváriak csak egyszer lőt­tek kapura, igaz, abból gól született. Sok helyzetet kiha­gyott a PMSC, amelyben az új szerzemény, Kádár is be­mutatkozott. Nem csaltak a róla szóló hírek, amelyek ar­ról szóltak, hogy csatár lété­re kemény, mint a vídia. De nem csak ezzel vétette észre magát. Csak el ne kiabáljuk: lehet belőle valaki... H. L. Terítéken: az egyesületek Több mini- jól sikerült- vitel... Rendezvény-jegyiroda Pécsett Keddtel — telefonon is A közművelődési, város- és községvédő egyesületek veze­tőit invitálta meg szombat dél­előtti beszélgetésre a Baranya Megyei Művelődési Központ. Bizonyára gyümölcsöző volt azok számára is, akiknek a zárszóval nem ért véget a prog­ram. Akiknek még haza kellett jutniuk az úttalan Szentka- talinba, a nem éppen közeli Alsómocsoládra, Rózsafára, Magyaregregyre. Nem véletlenül említem eze­ket a falvakat. Egy kicsit fő­szereplői voltak a beszélgetés­nek, modelljei, ha úgy tetszik az aprófalvakban éledező egye­sületi „mozgalomnak”. Politizáljon, vagy ne politi­záljon az egyesület, s ha igen, hogyan küzdjön az érdekeiért? A vita e kérdés körül folyt, ha nem is erről beszélt minden fel­szólaló. Mert akad szép szám­mal olyan település, ahol a helyi hatalom ellenfelet lát az önszervező csoportokban, másutt — s egyelőre sajnos ez a ritkább — partner a na­pi és távlati gondok megol­dására. Felvetődött az egyesületi tör­vény igénye. Mint a Népfront képviselőjétől megtudtuk, a nyárra talán meg is születik a parlamentben. Jó volna — mondták többen —, ha a tör­vényt az érdekeltek, a már mű­ködő egyesületek tagjai előze­tesen véleményezhetnék. Kevés rá az idő, de áldemokrácia vol­na, ha a „társadalmi vita" nél­külük folyna. Az az aggály is fölmerült, hogy esetleg rosszul értelme­zett mozgalom indul majd az egyesületek alapítására. Hogy ilyen-olyan okból esetleg eről­tetni fogják egyesületek létre­hozását. Vagy a másik oldal­ról: hogy túlzott adminisztrá­cióval terhelik meg őket, s ezzel elveszi a tagság kedvét az érdemi munkától. Hogy így lesz-e, még nem lehet megjósolni. Mindeneset­re a tegnap délelőtti vita na­gyon jó lépés volt afelé, hogy az egyesületek nélkül — akár értük, akár ellenük — semmi ne történhessen a következő években. H. J. Pécs összes rendezvényére kaphatók jegyek hamarosan a Széchenyi téren, abban a szobában ahol ezt megelőző en az útlevél- és vizumügye- ket intézték. Az IBUSZ és a Pódium kisszövetkezet együtt­működése, most még próba­szerződés alapján, péntektől érvényes. A próbaszerződés szerint egyelőre keddtől a február 4-i UDO koncertre és a március hetediki Hofi-kaba- réra válthatók belépők. Az UDO az Accept együttes egy­kori énekesének, az új zene­kart megalapító, erőszakosan kemény hangú UDO Dirkschrei- dernek a nevét viseli. A Pódium kisszövetkezet el­nöke, Pálmai Tamás elmond­ta, hogy valamennyi baranyai, városi intézménynek elküldték a felkérő leveleket. Ennek alapján, ha kedvező választ kapnak, Pécsett, a belváros­ban árulnának belépőjegye­ket a színházak, mozik és a művelődési házak műsoraira, valamennyi baranyai városban Az érdeklődők természetesen az eredeti áron juthatnak a belépőkhöz. A Pódium rendezvény-jegy­irodát telefonon is hívhatják a pécsi IBUSZ-kirendeltség számain a környező megyék kultúrát szerető polgárai is. Pálmai Tamás elnök elmond­ta, azért is alakították meg a pécsi Pódium rendezvény­jegyirodát, mert más profilok­kal is működő szövetkezetük fenntartásához és életképessé­géhez valamint további terve­ik megvalósításához „jobb a sűrű fillér, mint a híg forint." Egyetlen megjegyzést a ren­dezvény-jegyiroda megszületé­séhez. Úgy látom, januártól igencsak megcsappant a szó­rakoztató programok száma a megyében. Egy új iroda ezen nem tud segíteni, nem is ez a célja. Mindenesetre az ál­landó műsorok (színház, moz: stb.) jegyárainak bevételéből nyilván eszükbe jut egy újabb lépés: saját szervezésű progra­mok. Kis haszonnal, nagy kö­zönséggel, igény szerint. Ezek­hez együtt kívánunk sok sikert és minél több válaszlevelet a közületeknek elküldött felkéré­sekre. Bozsik L. Egy szóra A lázmérő hallatán az igazgatónak elakadt a lé­legzete — nekem meg a termelékenységi képlet ju­tott eszembe: hibátlanul le tudtam volna írni, a mun­kaerő szakmai összetétele, a munkaidő kihasználása, mint döntő fontosságú té­nyezők, mintha különleges írásjelekkel lettek volna a bonyolult képletben jelölve. A csinos hölgy (a szak­képzett munkaerő) rezze­néstelen arccal hallgatta, amint a nagyvállalat veze­tője arról a szinte jóváte­hetetlen kárról beszélt, amit beosztottja okozott. A hölgy ekkor kérte a lázmé­rőt, mert úgy érzi beteg, s valószínűleg a következő héten is az lesz. A függ­vény munkaidőkihasználás tényezője először félkövér, majd kövér betűkkel rajzo­lódott elém, majd egy vizsga jutott eszembe, az­tán egy másik is ... Az egyik oktatási intézmény­ben egy ugyancsak csinos hölgy már sokadszor és sokadik kifogással halasz­totta el a nem is túl ne­héz vizsgát, amely egyéb­ként munkaköréhez kötele­zően elő volt írva. A vizs­gabizottság figyelmeztette, hogy többször nincs mód­jában összeülni, tulajdon­képpen ez a mostani lehe­tőség is az oktatási • intéz­mény rendszabályait sérti. A hallgató magabiztosan húzott ki egy tételt, elol­vasta, majd elnézést kért és hasmenésre hivatkozva kiment a teremből. Percek teltek el, amikor a vizsga- bizottság egyik tagja, az idős tanárnő képes volt megszólalni: pályafutása alatt még csak nem is hallott hasonló kibúvót a vizsga halasztására. Én igen. Apuka igen, hősnőnk apukája ugyan szemérme­sebb volt a dolgozók gim­náziumában az érettségin, de a módszer hasonlított: amikor felszólították a szó­beli érettségi megkezdésé­re, szívéhez kapott, orvost kellett hívni. Két nap múlva maturált egy nagyon belá­tó, apuka beosztására és egészségi, idegállapotára nagyon tekintettel levő bi­zottság előtt. Az igazgató zavarában a titkárnőt lázmérő után küldte, nekem pedig K. egyetemi docens jutott eszembe a termelékenységi képletével. Azon a napon nyitották meg Pécsett a Vadász utcát, az első csuk­lós autóbusz úgy elkapta Zsigulimat, hogy hármat bukfencezett az autó. Sér­tetlenül másztpm ki a szélvédő helyén, az autó­busz vezetőjét a rosszullét kerülgette. A vizsga dél­után volt — K. némi segít­séget adott, de a termelési függvény nem állt össze. Tudja, hogy jövőnk szem­pontjából mit jelent a ter­melékenység társadalmi szinten mért növekedései?) — régen a haladó gondol­kodók az emberi haladá­sért folytatott harc részé­nek tekintették. Na talán majd az utóvizsgán megy — mondta, aztán beírta az elégtelent. Már az ajtóban voltam, amikor utánam , szólt: láttam délelőtt mi­lyen csúnya karambolja volt... S most tudom, most is tudom a termelé­kenység társadalmi szinten mért képletét: lózmérő, kifogások, lógósok nem szerepelnek benne . .. Lombosi Jenő Termelékenységi képlel

Next

/
Thumbnails
Contents