Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)

1988-01-23 / 22. szám

Politika és Sokan felfigyeltek arra, hogy az MSZMP Központi Bizottsá­ga tavaly decemberi ülésén nem hozott határozatot az idei népgazdasági tervről, sőt, még irányelveket sem szabott a tervnek számszerű adatok, arányok me'•hagyásával, mint tette azt megelőzően rendsze­resen. Ehelyett az előttünk álló súlyos gazdasági feladatok szükségszerűségéről, fontos­ságáról szólt, tudomásul véve a kormányzat számításait, ön­magára vállalt tennivalóit az ülésről kiadott közleményben. A közéletben ekkora stilus­es hangsúlyváltást, ennyire megmásult szóhasználatot nem lehet véletlennek tekinteni, s jól teszi az, aki emögött szán­dékokat keres. Előfordulnak magyarázatok, amelyek a poli­tika elhalványulását, a gazda­sági szférából való visszahú­zódását tételezik fel az új mód­szer konstatólásakor, mondván, ezután szabad kezet kap a gazdasági irányítás a társa­dalmi erőtényezőktől. Jelenle­gi nehéz gazdasági helyzetün­ket tekintve még sokat várnak a bábáskodás, az ellenőrzés megszűnésétől. Úgy vélik, a tá­volságtartás a laikusok bele­szólását csökkenti a minimá­lisra, a gazdaság pedig ön­erejével képes lesz megújul­ni. Azt hiszem, valamennyire is képzett ember nem „díjazhat­ja” a politika és a gazdaság szembeállítását. Mórcsak azért sem, mert a történelemben a küzdelmek gazdasági, társa­dalmi célokért folytak, s na­gyon gyakran ennek eszközéül szolgált a technikai haladás, a földművelés, vagyis az ipar forradalma. Valóban, a poli­tika nem másíthatja meg a gazdaság törvényszerűségeit, nem cselekedhet helyette. Vi­szont teljességgel bizonyos, hogy az általa jónak látott társadalmi törekvések gazda­sági megalapozáshoz kiválaszt­ja gazdag tárházából a leg­célravezetőbbet, a legszüksé­gesebbet. Ezt meg is tette most a Központi Bizottság, amikor társadalmi vívmányaink megerősítése érdekében meg­szabta a gazdaság stabilizá­lásának útját, oly módon, hogy a konvertibilis adósság- növekedés fékezését, a költ­ségvetési hiány erőteljes csök­kentését, a termelési szerke­zetváltás gyorsítását, a gaz­daságtalan termelés visszaszo­rítását szorgalmazta. Ennek alapján a kormány kidolgozta az éves tervet, amelynek elő­irányzatait — minthogy azok a gazdaság-stratégiai meg a politikai szándéknak megfelel­tek — mór csak tudomásul kellett vennie a párt testületé­nek. Még ha szokatlan eljárásról is van szó, ezúttal sem be­szélhetünk a politika visszdhú- zódásóról. A párt igen hatá­rozottan képviseli a gazdaság megújulását, szükségességét azokkal a sokszor fájdalmas, vagy olykor a legszélesebb közvélemény által alig érthető követelményekkel együtt, ame­lyek ma sokunk gondolatait lekötik. Sőt, manapság, ami­kor gazdaságunk kóros daga­natainak kioperálását kezde­ményezi politikai tekintélyével is, sokkal érdemibben foglal­gazdaság kozik a gazdasággal, mint amikor számokban határozta meg szándékait, vagy egy- egy ilJúzórikus gazdasági mód­szert, megoldást támogatott, y Mondhatjuk azt, hogy sú­lyos következményekkel jár a politika és gazdaság tisztá­zatlan viszonya, egyiknek vagy másiknak abszolútizálása, azoknak az életnedvet szállí­tó hajszálereknek az elduga- szolása, amelyek keresztül- kasul összeszövik e két társa­dalmi szférát. A baj sohasem abból eredt nálunk, hogy a politika foglalkozott a gazda­sággal, hanem éppen ellen­kezőleg: abból, hogy nem rangján kezelte, rosszul sáfár­kodott vele. Ez akkor is igaz, ha rengeteg szó esett a gaz­daságról, éppenséggel még túlságosan sok is, elvéve a levegőt a gazdaság hangjá­nak rezonálása elől, vagyis a szakemberek tárgyszerű véle­ményét is túlharsogva. Való­jában az kecsegtet eredmény­nyel, ha a politika a maga szintjére emeli a gazdaság stratégiáját, megszabja annak a politikai szándékokból gyö­kerezett kereteit, de meghagy­ja a gazdaságnak a gazdál­kodás, a reformok szabadsá­gát a kereteken belül, a tö­rekvések számszerűsítését, a végrehajtást, s ehhez a leg­megfelelőbb eszközök, intéz­ményrendszer kiválasztását is. Nem titok, hogy ennek az elv­nek megfelelően alakult át nemrégen a kormány az ész­szerűség és a fokozott felelős­ségvállalás követelménye sze­rint, vált bürokrácia-mentessé a gazdaságirányítás kormány­zati módszere, s az is köztu­dott, hogy folytatódik ez a folyamat. Fontos, hogy a gaz­daság lokomotívja a mai cél­jainkhoz vezető sínpáron ma­gabiztosan és dinamikusan haladhasson, nem befolyásol­va szükségtelen szemaforoktól. Az ember jóléte a tét. Ezt, ennek a célnak újbóli elérését, az életszínvonal jö­vőbeni emelését szolgálja a jelen megannyi intézkedése. Ehhez a szükséges gazdasági lépéseket meg kell tennünk, mégha átmenetileg lemondás­sal járnak is. Az elbátortala­nodás nem pusztán politikai kishitűségre vallana, hanem kárt is okozna, mivel válság­ba taszítaná gazdaságunkat, kikezdve és diszkriminálva po­litikánkat is. Az utóbbi időben sok jel mutatja, hogy gazdaságunk egyre önállóbb és egyre szé­lesebb mozgástérhez jut, á gazdasági folyamatok a ter­melésben, és nem az irányító csúcsokon, vagyis a politiká­ban dőlnek el (lásd az indo­kolatlan támogatások régi, rossz gyakorlatát). Ezzel együtt nem tagadható a poli­tika felelőssége a gazdasá­gért, mint ahogy nem tagad­ható a gazdasági vezetők po­litikai felelőssége sem. Ez utóbbiban fejeződik ki ugyanis, hogy mire és miért vállalkozik az üzem, a válla­lat. Hogy a vezetés megtalól- ja-e az utat a dolgozókhoz, és velük együtt annak módját; miként jövedelmezzen a mun­ka többet nekik maguknak, s mindannyiunknak. Komornilc Ferenc Bútorokat újítanak fel a Pécsi Szolgáltató Vállalat bútorüze­mében Érdekeltté teszik a vállalatokat is Tanácskozás az építőtáborokról Sok a garanciális munka — kevés az alkatrész Mezőgazdasági kisgép- és bútorjavítás A pécsi Általános Szolgálta­tó Kisvállalat három éve szer­veződött újjá: egyes szolgál­tatásaik megszűntek, illetve újabbakkal bővültek. Múlt év­ben minden részlegükben szin­te teljesen kicserélődtek a dol­gozók — jelenleg 189-en van­nak a vállalatnál. Legismer­tebb részlegük a mezőgazda- sági kisgépjavító és az aszta- Icsüzem. Ágoston György üzemigaz­gató a mezőgazdasági kisgép­javítás „uborkaszezonjáról" számolt be. Azoknak, akik eb­ben az időszakban kérik a kerti és egyéb kisgépeik ja­vítását, tízszázalékos kedvez­ményt ajánlottak fel. Mivel állandó gond az alkatrészek beszerzése - új kezdeménye­zésként - az országban lévő összes hasonló profilú, javí­tással foglalkozó céget felke­resték. Felajánlották a náluk feleslegben lévő alkatrészeket és kértek hiányzó, kurrens cik­keket. Ügy tűnik, sikerül a csere. Az az alkatrész, amit a Hermész Áfésztől, mint al­vállalkozók kapnak - kevés, és sokszor nincs. Ennek ellenére az elmúlt évben közel ezer gépjavítást végeztek. A gépüzemben teljes a csend. Rengeteg a kapálógép, permetező, a fűnyíró és a fű­részgép. Lipcsik István szerelő az alkatrészhiányt említi, és az átárazások körüli problémák­ról szól. Ezért általában har­mincnapos határidőre vállal­ják el o javítást. Gyakori, hogy egy-egy alkatrészre ennél még tovább is várni kell . . . Szerin­te gond, hogy a legtöbb gaz­da megvárja a tavaszt, akkor azonnali karbantartást, gépja­vítást kér. Most jobban ráér­nének. Elmondta, hogy január elsejétől a gépjavítás meg­rendelésekor be kell fizetni a várható költség 80 százalékát, ha harmincnapos határidőre vállalják a munkát. Az ezt meghaladó időnél a javítási költség 60 százalékát kell be­fizetni. Náluk hivatalos díj­jegyzék van, amit minden ügy­felük átnézhet. — A Szolgáltató Kisvállalat­nak bútor garanciális javítás­ra két alvállalkozói szerződése van — tájékoztat az asztalos- üzem felé haladva Ágoston György. - Nyolcvan gyártó bútorai tartoznak hozzánk Tavaly közel 1200 esetben hiv- tók ki az asztalosokat vagy a kárpitosokat garanciális mun­kára. így érthető, hogy csak száznegyven esetben sikerült az egyedi lakossági és közü­leti megrendeléseket teljesíte­ni, sőt múlt évről visszama­radó munkánk is van. Drobny Árpád a bútoros­részleg csoportvezetője a szakmunkások hiányát említi elsősorban. Nehézségeikről be­szélt. Most, év elején vettek föl új embereket. Akad a fia­talok között olyan, hogy csak a raklapok javítására, szöge­lésére jók. így két szakember­re vár a garanciális hibák el­hárítása. Ágcston György üzemigaz­gató végezetül a szakemberek neveléséről, és megtartásáról szólt. Szeretnének olyan dol­gozókat foglalkoztatni, akik nem „vándormadarak" és haj­landók minőségi munkát vé­gezni. E célok felé próbálják a megfelelő lépéseket meg­tenni ... A. E. Proksza László felvétele (Munkatársunk teletonjelen- tése) Pénteken a KISZ KB szék­házában országos felkészítő értekezletet tartottak a gaz­dálkodó szervek építőtáborok­kal foglalkozó alkalmazottjai részére. A KISZ KB építőtábo­rok bizottságának munkatársai azért rendezték az egészna­pos tanácskozást, hogy az ál­lami preferenciákat és a költ­ségelszámolás rendjét vala­mennyi üzemeltető egységesen értelmezze és hozzáigazítsa az új vállalati és személyi jöve­delemszabályozás követelmé­nyeihez. A Pénzügyminisztéri­um és a Társadalombiztosítási Főigazgatóság szakemberei előadásokat tartottak arról, hogy az általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó hogyan befolyásolja az építő­táborozás költségeit; valamint konzultációs lehetőséget bizto­sítottak a tisztázatlan gazdál­kodási kérdések megvitatására is. Az építőtáborokban a fog­lalkoztatásokat bővíteni sze­retnék, hiszen a tanulófiatalok munkára nevelése mellett a gazdaságok, vállalatok és in­tézmények munkaerőgondjá­nak enyhítésére is alkalmas ez a forma. Az Építőtáborok Titkársága folyamatosan dolgozza át a diákfoglalkoztatás szabályo­zási rendszerét. A személyi és vállalati jövedelemszabályo­zás változásai, valamint az oktatási reform szükségessé tették ugyanis az ezzel össze­függő jogszabályok rendezé­sét. A diákok foglalkoztatásá­nak egyik alapvető formája az építőtábor. Ez a diákfoglal­koztatási forma korábban sem kapott költségvetési támoga­tást. Ezért született döntés arról, hogy a társadalombizto­sítási járulék fizetésének men­tességével, illetve a forgalmi adó visszatérítésével támogat­juk az épitőtábori mozgalmat. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a vállalatokat is érde­keltté tegyék építőtáborok üzemeltetésében. A preferen­ciák által megtérülő összeget a táborok működtetésére hasz­nálják fel, így a fiatalok szá­mára kulturáltabb, színvonala­sabb körülményeket teremthet­nek. Az Építőtáborok Titkársága vizsgálja azt a lehetőséget is, hogy az építőtáborokba utazó fiatalok utazási költségeit ho­gyan csökkenthetnék. A tanácskozás keretében Budai László, az Állami Ifjúsá­gi és Sporthivatal munkatársa a január elseje óta Hungária és Sportpropaganda Vállalat címen működő reklám- és rendezvényiroda vezetője fel­ajánlotta cége sportpropagan­da szolgáltatásait. Ezeknek az ára eddig még nem, de vár­hatóan emelkedni fog. Póló­kat, sportfelszereléseket és egyéb reklámtárgyakat is az építőtáborozók rendelkezésére bocsátanak. S. J. Pécsi utcák-terek: a Jókai tér torkolata. A tartalomból: Tájvédelmi körzet lesz Béda (3. oldal) Gázprogram a községekben (4. oldal) Változó Oroszló (5. oldal) Közvetlen jelenlét a külpiacokon (7. oldal) Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Vilég proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLV. évfolyam, 22. szám 1988. január 23., szombat Ára: 2,20 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents