Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)
1988-01-04 / 3. szám
T ájékoztató az 1988. január 1-jén érvénybe lépő külföldi utazásról és az útlevélről szálé rendelkezésekről A közvéleményt már hosz- szabb idő óta foglalkoztatja a külföldre utazás jogának változása. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 25. számú törvényerejű rendelete a külföldre utazásról és az útlevélről — mely 1988. január 1- jével lépett hatályba — mindenképpen megfelel a várakozásnak és találkozik a lakosság érdekével. A magyar állampolgárnak alapvető joga, hogy külföldre utazzon, mely joga csak kivételesen — a törvényerejű rendeletben meghatározott esetekben - az állam biztonsága, a közrend és mások jogainak indokolt védelmében korlátozható. A korlátozás leszűkült és a lakosság igen kis részét érinti. Az állampolgár saját maga el tudja dönteni, hogy utazási joggol nem rendelkezik, mert a törvényerejű rendeletben foglalt valamelyik kizáró ok hatálya alá esik. Elkerülhető az elutasítást kiváltó kérelem benyújtása, az illeték lerovása, figyelembe véve, hogy az illetékekre vonatkozó jogszabályok szerint az illeték értéke ez esetben nem utalható vissza. A lakosság tájékoztatása érdekében szükséges ezen okok részletes ismertetése. Ki nem kaphat? Nem adható útlevél annak, a) aki ellen olyan bűncselekmény miatt van folyamatban büntető eljárás, amelyre a törvény három évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel; b) akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, vagy a szigorított őrizetét rendelték el, és azt még nem töltötte le; c) aki bűncselekmény elkövetése miatt körözés alatt áll, vagy ellene elfogatóparancsot bocsátottak ki. Nem adható továbbá útlevél annak sem, a) oki a korábbi küföldre utazása alkalmával a Maqyar Népköztórsasáq jogszabályait súlyosan megsértette; b) akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek és büntetett előéletű (aki szabadság- vesztés büntetését letöltötte, de nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól); c) aki rendőrhatósági kényszerintézkedés hatálya alatt áll. A jogszabály ezen utóbbi három esetben kivételesen, méltánylást érdemlő ok vagy okok fennforgása esetén lehetővé teszi korlátozott területi érvényességű, egyszeri utazásra jogosító útlevél kiadását. A lényegében abszolút elutasítási okokon túlmenően a jogszabály tartalmaz relatív elutasítási okokat is. Ezen okok fennforgása esetén a rendőr- hatóságnak mérlegelési joga von. Ebből kiindulva megtagadható az útlevél kiadása attól, a) akinek a külföldre utazása az állam biztonságát veszélyezteti ; b) aki ellen olyan bűncselekmény miatt van folyamatban büntető eljárás, amelyre a törvény három évi szabadság- vesztésnél nem súlyosabb büntetést rendel; c) büntetett előéletű (akit viszont végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek és büntetett előéletű, arra a már fentebb említett kivételes elbírálás lehetősége vonatkozik); d) aki pártfogó felügyelet alatt áll: e) akinek büntető ügyben hozott határozat alapján az állammal szemben tartozása áll fenn; f) aki a jogerős bírósági határozattal megállapított tartási kötelezettségének nem tesz eleget, és ezért vele szemben végrehajtást rendeltek el; g) akivel szemben jelentős értékű vagyoni kötelezettség nem teljesítése miatt végrehajtást rendeltek el, vagy aki ellen jelentős mértékű adózási kötelezettség elmulasztása miatt eljárás van folyamatban ; h) a külföldön élő magyar állampolgártól, aki a korábbi beutazása alkalmával a Magyar Népköztársaság jogszabályait súlyosan megsértette, illetőleg, akit külföldön olyan bűncselekmény miatt ítéltek el, amely a magyar törvény szerint is bűncselekmény, vagy akit kiutasítottak; i) aki a Magyar Népköztársaság államhatárát engedély nélkül vagy meg nem engedett módon lépte át, illetőleg a külföldre utazás és a külföldön tartózkodás szabályainak kijátszásával külföldön maradt és a külföldre távozása óta öt év még nem telt el. Az e), f) és g) pontok alkalmazásának, azaz ezen pontokra való hivatkozással történő elutasításnak akkor van helye, ha az állampolgár külföldre utazása — a vagyoni helyzetét is figyelembe véve - a követelés kielégítését veszélyeztetné. A tartási kötelezettség, illetőleg a jelentős (büntetőjogunk szerint jelenleg 200 ezer forintot meghaladó) értékű vagyoni kötelezettség nem teljesítése csak annak a kérelmére vehető figyelembe, akinek érdekét a külföldre utazás sértené. A rendőrhatóság tehát nem vizsgálja hivatalból, hanem ezt kérni kell, mégpedig attól a rendőrkapitányságtól, ahol az utazni szándékozónak vagy már útlevéllel rendelkezőnek az állandó lakcíme van. Minden országba, többször is Magyar állampolgár az útlevélhatóság által kiállított érvényes útlevéllel utazhat külföldre. Az útlevél — az érvényességi idején beül —, a világ összes országába többszöri utazásra jogosit. A külföldre utazás alapvető joggá válásán túlmenően ez a másik igen lényeges változás. Már 1984. évtől folyamatosan bevezetésre került az egységes útlevél (a korábbi piros és világoskék helyett), melyben szocialista és nem szocialista relációban történt a kiutazás engedélyezése. Az új jogi szabályozás szerint nincs ilyen elkülönítés. A többszöri utazás lehetősége eddig csak öt európai szocialista ország vonatkozásában állott fenn, míg a jövőben engedélyezett utazások esetében a többszöri utazás minden ország vonatkozásában lehetséges. Az útlevél a kiállítástól számítva öt évig érvényes. Az érvényességi idő a korábban kiadott útlevelek esetében is öt év. Ebből adódóan vannak olyan régi útlevelek is (piros és világoskék) az állampolgárok birtokában, melyek 1988. évben még érvényesek. Utazásra viszont csak akkor alkalmasak, ha bennük kiutazásra jogosító bélyegzőlenyomat található, de csak azokba az országokba, melyek a bélyegzőlenyomatban szerepelnek. Az 1984. évtől kiadásra került és jelenleg is használatos (ún. szilvakék) útlevelek érvényesek, de kiutazásra csak akkor jogosítanak, ha szocialista viszonylatú bélyegzőlenyomat található a 13. oldalon, vagy az utazni szándékozó birtokában van a nem szocialista országokba szóló külön lapos kiutazási engedély. Ezek is az útlevél érvényességéig fel- használhatók. A január 1-jétől kérelmezett utazások ismét bélyegzőlenyomat alkalmazásával kerülnek engedélyezésre. Ezen bélyegző- lenyomat szövege tartalmazza a világ összes országába a többszöri kiutazás lehetőségét. Hol kell kérni? Az útlevél-ügyintézés egyidejű decentralizálása folytán a kérelmeket az állandó lakcím szerinti városi rendőrkapitányságok igazgatásrendészeti osztályain kell benyújtani. Az IBUSZ útlevél-ügyintézési feladata megszűnik. A rendőr-főkapitányságok igazgatásrenr- dészeti osztályain útlevél ügyintézése a II. fokú útlevél hatósági feladatokra, a külföldön letelepedés iránti kérelmek és hazatérés engedélyezése iránti kérelmek elbírálására korlátozódik. A kérelmezés az újonnan rendszeresítésre kerülő kérelem-űrlap felhasználásával történik, melyet a postahivatalok árusítanak. (Átmenetileg a jelenlegi űrlapok is felhasználhatók.) A kérelemhez mellékelni kell minden esetben egy évnél nem régebbi igazolványfényképet. Amennyiben 1984. január 1-seje után kiadott (szilvakék) útlevél birtokában van a kérelmező, úgy 1 db, amennyiben korábbi (világoskék vagy piros, vagy egyáltalán nincs útlevele), úgy 2 db igazolványképet kell mellélásra csak indokolt esetben (szolgálati érdek, haláleset, súlyos betegség stb.) van lehetőség. Az új jogi szabályozás elkülöníti az utazási jogot a valutáris leltételektől. Az államhatárt csak az a magyar állampolgár lépheti át, aki a külföldre utazáshoz szükséges - külön jogszabályban meghatározott — legális eredetű anyagi feltételekkel rendelkezik. Az útlevél iránti kérelem elbírálásánál nem képezi vizsgálat tárgyát, hogy a kérelmező rendelkezik-e a külföldön tartózkodáshoz szükséges külföldi fizetőeszközzel. Ez a tényleges utazás feltétele, az ellenőrzésre pedig a vám- és pénzügyőrség jogosult. Az említett külön jogszabály alatt a Pénzügyiminisztérium tárgyba- ni rendelkezése értendő. Az útlevél magáncélból az érvényességi idején belül jogszabályban meghatározott kivétellel — utazásonként legtartozója (Ptk. 685. § b) pont) útján is beszerezheti. Az IBUSZ Baranya Megyei Irodája (Pécs, Széchenyi tér 8.), valamint a harkányi és komlói kirendeltsége vállalja egyéni utazások céljából is a vízum beszerzését. Gazdasági munkaközösségek és más magánvállalkozók vizumoztatási ügyintézést nem végezhetnek. Az útlevél, mint a külföldre utazás egyik feltétele, ténylegesen a céljának megfelelően használható. Ettől eltérő magatartás, vagy már az útlevél birtokában keletkező elutasítási ok, szankciókat vonhat maga után. Az elkövetéstől legfeljebb öt évig kizárható a külföldre utazásból, aki a) a hatóság félrevezetésével kísérelt meg útlevelet szerezni, vagy az útlevél iránti kérelemben valótlan adatot közölt; b) az útlevelével visszaélt, így különösen a korábbi külfölVámvizsgálat a drávaszabolcsi határátkelőhelyen Fotó; Proksza László kelni. Minden esetben mellékelni kell az útlevelet (útleveleket) és a külön jogszabályban megállapított illetéket. Az illeték egységesen 500,— Ft (ötszáz Ft), függetlenül attól, hogy a kérelmező rendelkezik-e útlevéllel vagy sem. Munkáltatói javaslat nem szükséges. A kérelmet a kérelmezőnek kell benyújtania. Együttélő családtagok esetében a kérelmet a szülő, a házastárs, vagy a nagykorú gyermek is benyújthatja. A személyi igazolvány (személyi igazolványok) bemutatása minden esetben kötelező. (14 éven aluli kérelmező esetében személyi lap.) Megszűnt annak lehetősége, hogy a 14 éven aluli gyermek a szülő útlevelében szerepeljen. Életkorra való tekintet nélkül jogosultak az állampolgárok útlevélre. Természetesen a korábban kiadott útlevelekben szereplő gyermekek a szülővel együtt utazhatnak az érvényességi időn belül, a kiutazási engedélyben feltüntetett országokba, kivéve, ha a gyermek időközben betöltötte a 14. életévét. A kiskorú (18 éven aluli) vagy gondnokság alatt álló részére a szülő, vagy a gondnok kéri az útlevelet. Ez esetben mellékelni kell a szülőnek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a gyámhatóság vagy az útlevélhatóság előtt tett hozzájáruló nyilatkozatát. A szülők közös háztartásában elő kiskorú esetében mindkét szülő hozzájáruló nyilatkozata szükséges. Nincs szükség annak a szülőnek a hozzájáruló nyilatkozatára, akinek szülői felügyeletét megszüntették, vagy szülői felügyeleti joga szünetel. Ezen ténynek azonban a felügyeletet gyakorló szülő által tett hozzájáruló nyilatkozatban szerepelni kell, továbbá be kell mutatni a gyermek elhelyezéséről szóló bírósági határozatot. A kiskorúnak önálló útlevéllel való rendelkezése egyúttal felveti a szülők fokozott felelősségét. Az ügyintézési idő a kérelem benyújtásától számított harminc nap. Soron kívüli elbíráfeljebb kilencven napi külföldön tartózkodásra jogosít. A külföldön tartózkodás meghosz- szabbítására a kiállító hatóság, illetőleg a külképviseleti szerv jogosult. Külön engedély nélkül jogosult kilencven napot meghaladó külföldön tartózkodásra a) a nyugdíjas, illetőleg az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy, az útlevél érvényességi idején belül; b) a szolgálati célból kiküldöttel együtt külföldön tartózkodó családtagja, a kiküldetés időtartama alatt; c) a külföldön engedéllyel munkát vállaló személy és a vele együtt külföldön tartózkodó családtagja, valamint az, aki külföldön engedéllyel tanulmányokat folytat, az engedély határidejének a lejártáig. Vízumbeszerzés Azon országokba történő utazáshoz, melyekkel hazánk nem kötött vízummentes utazási egyezményt, vízum szükségen. Vízum beszerzését a minisztériumok, országos hatáskörű szervek, társadalmi szervezetek, illetőleg az érdekképviseleti szervek országos szervei, valamint a nemzetközi utazások üzletszerű szervezésére és közvetítésére jogosult jogi személyek végezhetik. A Magyar Népköztársaságnak vízummentes utazási egyezménye van a szocialista országokkal, a nem szocialista országok közül (magánutazásokra is vonatkozóan) Ausztriával, Ciprussal, Finnországgal, Máltával és Svédországgal. Lényeges, hogy a legtöbb ország belső joga szerint külföldi csak harminc napig tartózkodhat külön engedély nélkül. Ezért célszerű a külföldi tartózkodás megkezdésekor az adott ország hatóságaitól erre vonatkozóan tájékoztatás kérése. A magáncélú utazáshoz szükséges vízumot az utazó személyesen vagy közeli hozzódi tartózkodását önkényesen meghosszabbította, vagy külföldön engedély nélkül munkát vállalt; c) akinek az útlevele neki felróhotó okból elveszett vagy megsemmisült; d) a külföldre utazáshoz szükséges anyagi feltételek hiányában utazott külföldre, vagy kísérelte meg a kiutazást; e) a külföldre utazása során a vám- vagy a devizaszabályokat megsértette; f) külföldre utazással kapcsolatban, vagy külföldön bűncselekményt követett el, amely miatt a felelősségét megállapították és az a magyar törvény szerint is bűncselekmény; g) elősegítette magyar állampolgár öt éven belül megvalósított jogellenes külföldre távozását, illetőleg külföldön maradását. Az útlevelet be kell vonni, a) ha a jogszabály szerint útlevél nem adható (abszolút elutasítási ok keletkezik); b) ha az útlevelet meghamisították; c) ha az útlevél annyira megrongálódott, hogy alkalmatlanná vált a külföldre utazáshoz felhasználásra, illetőleg a személyazonosság megállapítására; d) ha a szolgálati útlevélre való jogosultság megszűnik. Továbbá bevonható azokban az esetekben is, amikor az útlevél kiadása után jut az útlevélhatóság tudomására olyan ok, melyben az útlevélhatóságnak mérlegelési joga van, vagy az állampolgár olyan magatartást tanúsított, avagy olyan cselekményt követett el, amely a külföldre utazásból való kizárást is maga után vonhatja. Az új jogi szabályozás tételesen tartalmazza a szolgálati útlevélre jogosultak körét. Szolgálati útlevelet az ország területére vonatkozó illetékességgel a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól lehet kérni. A szolgálati útlevél nem tévesztendő össze az eddigiekben is ismeretes magánútlevéllel történt szolgálati célú utazásokkal. Megszűnik a magánútlevelek esetében a szolgálati célú elkülönülés. A magyar állampolgár szolgálati célból is utazhat külföldre a birtokában lévő, a világ összes országába érvényes útlevéllel, de az utazáshoz szükséges anyagi feltételnek való megfelelés az államhatár átlépésének ez esetben is feltétele. Eltérés csupán annyiban van, hogy — amennyiben az utazni szándékozó még nem rendelkezik a világ összes országába, többszöri utazásra jogosító útlevéllel — úgy a küldő szerv is kérheti a többszöri kiutazásra jogosító magánútlevelet a székhelye szerinti rendőrkapitányságtól. Ez esetben viszont az erre vonatkozó igazolás is szükséges. A kérelmet a küldő szerv és a kérelmező nyújthatja be. Amennyiben a küldő szerv kér szolgálati utazás céljából magánútlevelet, az utazás megtörténte utón az útlevél az állampolgárnál marad, és a továbbiakban magáncélú utazásokra is használható. A küldő szerv részéről történő kérelmezésnek egyébként csak akkor van szerepe, ha a küldendő személy állandó lakcíme nem a küldő szerv székhelye szerinti rendőrkapitányság illetékességi területén van. A kishatár- forgalomban nincs változás Az új joqi szabályozós nem érinti a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a kis- határforgalom szabályozásáról kötött eqvezménv alapján kiadott határátlépési engedéllyel történő utazásokat. Csupán tájékoztatás céljából szükséges megemlíteni, hogy az egyezmény mellékletében feltüntetett városokban és községekben állandó lakóhellyel rendelkezők évenként nyolc utazásra jogosultak és minden utazás alkalmával tíznapi tartózkodást tesz lehetővé, továbbá a határforgalmi sávon kívül nem tartózkodhatnak. Az utazások anyagi feltételei változatlanok. Az útlevél, illetve az egyéb útiokmány elvesztését, megsemmisülését, eltűnését, vagy ha azt külföldi hatóság elvette, haladéktalanul jelenteni kell az azt kiállitó szervnek külföldön a külképviseleti szervnek. Az elkészített útlevelek ki- kézbesítése az állam költségén történik. A gyorsabb ügyintézés céljából a kérelmező részére meqcímzett, bélyeg nélküli boríték benyújtása célszerű. Végezetül szükséges a városi rendőrkapitányságok ügyfélfogadási rendjének ismertetése, mely úgy nyert kialakítást, hogv a lakosság igényének megfeleljen. Rendőrkapitányság, Pécs hétfő, szerda, péntek 8—12 óráig kedd, csütörtök 8—18 óráig Rendőrkapitányság, Komló kedd, csütörtök, péntek 8—12 óráig hétfő, szerda 8—18 éráig Rendőrkapitányság, Mohács kedd. szerda, péntek 8—12 óráig hétfő, csütörtök 8-18 óráig Rendőrkapitányság, Siklós kedd, csütörtök, péntek 8—12 óráig hétfő, szerda 8—18 óráig Rendőrkapitányság, Szigetvár kedd. csütörtök, péntek 8—12 óráig hétfő, szerda 8—18 óráig Az ügyfélfogadási időtartamok a személyi igazolvány, gépjárművezetői engedély, gépjármű forgalmi engedély és más igazgatásrendészeti ügyekre is vonatkoznak. A sorbanállások elkerülése végett a rendőrség kéri a lakosságot, hogy útlevélügyével a hatályba lépést követően ne azonnal forduljon a városi rendőrkapitányságokhoz. Tömeges kérelmezések esetén nem lesz lehetőség a törvényes 30 napon belüli ügyintézésre. Dr. Kollár László r. alezredes, osztályvezető
