Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)

1988-01-22 / 21. szám

a Szociális és Egészségügyi Minisztérium vezetői Pécsett Hárompárti kezdeményezés az atomfegyverrel nem rendelkező országok együttműködésére az európai leszerelésért Csütörtökön Európa három fővárosában egyidöben tették közzé, három együttműködő párt — a Finn Szociáldemokrata Párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt és az Olasz Szocialis­ta Párt — felhívását. A nemzetközi sajtó képviselői előtt Hel­sinkiben, Rómában és Budapesten egyszerre nyilvánosságra hozott kezdeményezés az európai leszerelés, a kontinens biz­tonsága és az együttműködés elmélyítése érdekében az atom­fegyverrel nem rendelkező országok közös fellépését szorgaU mázzá. ÓRA A NAGYVILÁGBAN Bonn után Madridban folytatott tárgyalásokat Eduard Sevard- nadze szovjet külügyminiszter, aki a képen Felipe González spanyol miniszterelnökkel látható. (Telefoto: AP— MTI—KS— DN) (Folytatás az f. oldalról) ciális megalapozottságú, hu­mán gondolkodású, prevenciós szemlélettel rendelkező gyógyí­tó egészségügyet - mondta Takács Gyula. A kötetlen hangú felszóla­lások sok érdekes problémát vetettek fel. Például: a gaz­dálkodó vállalatok közül so­kan egyáltalán nem készítet­tek szociálpolitikai tervet. Miért is.tették volna, ha nincs erről beszámolási kötelezett­ségük? A minisztérium nem foglalkozik a vállalati szociál­politikával. Megszűnt a válla­latoknál a jóléti és szociális alapképzés. Ennek következ­ménye: egyre többen szaba­dulnak meg a szociálpolitikai intézményeiktől (mint pl. böl­csőde, óvoda). E feladatok el­látása ezután a tanácsok szű­kös költségvetését terheli. Felvetették: az orvos—beteg arányt nézve a megye har­madik helyen áll az ország­ban, tehát jónak mondható. De hiba, ha nem néznek e statisztikai számok mögé, hi­szen itt sokszor öt-hat község lakói adják egy orvos körze­tét. Elhangzott, hogy a megyé­ben már vannak jól működő hálózatok — szociális gondo­zó, családsegítő, ifjúságvédel­mi — kár lenne ezek olajozot­tan működő rendszerét „fö­lülről" jövő új intézkedések­kel változtatni. Egy felszólaló a gyermek- és ifjúságvédelem ellentmondásairól, érdeküt­közéseiről beszélt. Felvetették, mielőtt a gyámügyet az egészségügyhöz integrálnák, alaposan nézzék meg, mi is valójában a gyámhatósági munka. A szociális otthonok gondjairól is szóltak és arról, hogy sok önkéntes, humánus vállalkozás a hatósági bürok­ratikus ügyintézéseken bukik meg. Szenvedélyes hangon szóltak a több gyermekesek helyzetéről, arról, hogy a gyer­mekruházat és élelmiszercik­kek árának ilyen mértékű emelése a megélhetésüket ve­szélyezteti. (A lakáshoz való jutás esélyeiről nem is szób va.) Szó esett a megváltozót!! munkaképességű dolgozók­ról. Félő, hogy a vállalati lét­számleépítések ezt a réteget fogják a legjobban érinteni. Volt, aki biztatást kért a mi­nisztériumtól, hogy a jövőben merészebben próbálkozhas­sanak az új kezdeményezé­sekkel. A felszólalásokra reagálva dr. Csehák Judit elmondta, számukra máris hasznos volt ennek a találkozónak a létre­hozása, mert sok, általuk ed­dig kevéssé ismert problé­mákról szerezhettek tudomást, és sok olyan ötletet is kap­tak, amire biztos, hogy enél- kül a beszélgetés nélkül nem gondoltak volna. * Délután a Baranya Me­gyei Pártbizottságon szűkkörű megyei egyeztető tárgyaláson/ folytatódott dr. Csehák Judit pécsi programja, amelyen az államtitkár és miniszterhelyet­tes vett még részt, valamint a megye, a város és az egye­tem legfelsőbb vezetői. A ven­dégeket dr. Dányi Pál első titkár fogadta. Elmondta, hogy ennek a szűkebb körű meg­beszélésnek a célja, hogy az itt elhangzottak segítsék a megyei feladattervező munkát. Tudni kell, mely területen mit lehet tenni, hol lehet és kell segíteni. Ezt követően tár-; gyaltak például a harkányi kórház távlati lehetőségeiről, a Kertváros egészségügyi el­látásának megoldásiról, s’? orvostudományi egyetem bőví­tési terveiről, a 400 ágyas klinika rekonstrukciójának szükségességéről. A magyar fővárosban Szű­rös Mátyás, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bi­zottságának elnöke ismertette a felhívás tartalmát, célját,, a három európai politikai párt együttműködésének előz-! ményeit. Mint elmondta, a kö­zös fellépés gondolatát első­ként Kalevi Sorsa, a Find Szociáldemokrata Párt elnöke fogalmazta meg 1986-ban. Az MSZMP és a finn szociálde­mokraták szakértőinek részvé­telével megindult előkészítő munkába hamarosan bekap­csolódott az Olasz Szocialista Párt is. Együttes munkájulf gyümölcse a most közzétett dokumentum, amely az euró', pai együttműködés jelképe is lehetne, hiszen aláíróik közös fellépése nemcsak a földraj-» zi, hanem az eltérő szövetsé­gi rendszereket elválasztó po-i litikai távolságot is áthidalta.j A most közzétett dokumen­tum aláírói az európai biz-) tonsági és együttműködési fo­lyamathoz, illetve az eddigi európai leszerelési kezdemé­nyezésekhez kapcsolódó ja­vaslataikat három fő terület köré csoportosították. Min­denekelőtt az európai hagyo­mányos erők és a fegyverzeti valamint a rövid hatótávol­ságú nukleáris eszközök csök­kentése és a kölcsönös biza­lom erősítése kap kiemeltl figyelmet. A kezdeményezések támogatásához a kontinens, sorsáért felelősséget érző va­lamennyi európai ország, po­litikai erő támogatására szá­mítanak az aláírók — hang­súlyozta Szűrös Mátyás, aki végezetül bejelentette, hogy a három javaslattevő párt még az idén szakértői kon­ferenciát szervez a vélemé­nyek, nézetek összegzésére. A tanácskozásra meghívót kap­nak az európai szocialista or­szágok pártjai és a nyugati szocialista és szociáldemok-' rata pártok. A konferencia időpontját és helyét később egyeztetik. A hárompárti kezdeménye­zés hangoztatja: Európának; ma minden korábbinál na­gyobb esélye van egy biz­tonságosabb béke kialakítá­sára. A közepes és rövidebb1 hatótávolságú atomrakéták fölszámolása megnyitja au utat a valódi leszerelés előtt. Reméljük, hogy követi majd a hadászati atomfegyverele nagyarányú csökkentése és a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló szerződés» tiszteletben tartása. Ügy véljük, hogy az euró­pai országoknak - különösért azoknak, amelyek nem ren­delkeznek atomfegyverekkel — aktívan, politikai, katonai és ideológiai választóvonalak­ra való tekintet nélkül fel kelt lépniük a biztonság erősítése^ érdekében. A nukleáris fenyegetés csökkentésére irányuló nem­zetközi erőfeszítések alapját az atomsorompó-rendszer ad­ja. A nukleáris fegyverrel nem rendelkező európai országok­nak különösen közös érdeke az atomsorompó-szerződés megújítása és megerősítése azután, hogy érvénye 1995- ben lejár. A közepes és rövidebb ha­tótávolságú nukleáris eszkö­zök és a hadászati fegyverek csökkentése nem vezethet újabb fegyverkezési verseny-' hez más területen. Mindenl egyes ország és térség biz­tonsági érdekeit figyelembe kell venni. Az igazi béke és biztonság alapja a kölcsönös bizalom. A katonai doktrínákról folyta­tandó megbeszélések enyhít-» hetnék az alaptalan félelme­ket, védelmibb jellegű kato­nai magatartás kialakításához vezethetnének, és utat nyit-' hatnának bármely aszimmet­riának és egyenlőtlenségnek a fegyverzetek alacsonyabb szintjén történő felszámolásá­hoz. Európában napjainkban a legfontosabb feladatok közé soroljuk a hagyományos erők és fegyverzetek tényleges csökkentését. A hagyományos erők és fegyverzetek új egyensúlyát a; lehető legalacsonyabb szintért rögzítő szerződés megerősíte-l né a stabilitást. Ebben az ösz- siefüggésben a rövid ható-l távolságú nukleáris eszközök csökkentése kérdésének is meg kell jelennie a leszerelési tár-.1 gyalások napirendjén. Az atomfegyvermentes öve­zetek létrehozása és a kato­nai erők egymástól való szét­választásának és eltávolításá­nak más formái, amelyekben, az érintett országok meg­egyeznek, hozzájárulhatnak a távlati célhoz, Európa meg­szabadításához az atomhábo­rú fenyegetésétől. Együttműködésre törekszünk, hogy hozzájáruljunk e célok) megvalósításához, az igazsá­gos és tartós béke megterem­téséhez Európában. Az előt­tünk álló összetett kérdések! alapos tanulmányozást és nyílt párbeszédet igényelnek. Felhívunk más erőket is az, atomfegyverrel nem rendelke­ző országokból, hogy csatla­kozzanak az európai leszere­lést szolgáló együttműködési javaslatunkhoz. A Hatok tanácskozása Csütörtökön Stockholmban zárt ajtók mögött megkezdő­dött a Hatok kétnapos érte­kezlete. Argentína, Görögor­szág, India, Mexikó, Svédor­szág és Tanzánia vezetői meg­vitatják a washingtoni szovjet —amerikai csúcstalálkozó ered­ményeit, az első szovjet-ame­rikai rakétaszerződés aláírásá­val kialakult helyzetet, és azt, hogy miként lehetne tovább­lépni a fegyverkezési hajsza megfékezése terén. A politikusok első megbe­szélésüket követően nyilatkoza­tot tettek közzé, amelyben sürgették az Egyesült Államot és a Szovjetuniót, hogy sze­reljék le legrövidebb hatótá­volságú rakétáikat is, kössenek megállapodást a hadászati ra­kéták számának ötven száza­lékos csökkentéséről és a nukleáris fegyverkísérletek be­tiltásáról. Ä Hatok a két nagyhatalom vezetőihez inté­zett felhívásukban szorgalmaz­ták azt is, hogy tartsák be a rakétavédelmi rendszerek kor­látozásáról kötött ABM-szerző- dést, és mondjanak le az űr­fegyverkezésről.-f STRASBOURG: Az euró­pai parlament csütörtökön el­ítélte azokat az erőszakos módszereket, melyekkel az izraeli fegyveres erők a megszállt területeken elnyomják a palesztin lakosság megmozdulásait. A testület nagy többséggel határozatot fogadott el, felszólítva az iz­-ó- MADRID: A Szovjetunió sürgős intézkedéseket szorgal­maz a közel-keleti válság to­vábbi éleződésének megaka­dályozására. Szakértői konzul­táció összehívását, majd az ENSZ Biztonsági Tanácsa ál­landó tagjainak külügyminisz­teri szintű értekezletét kezde­ményezte. Erről beszélt csü­törtöki madridi sajtóértekezle­tén Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter, aki igen gyümölcsözőnek nevezte mad­ridi megbeszéléseit. A hivata­los látogatáson Madridban tartózkodó Eduard Sevardnad- zét csütörtökön kihallgatáson fogadta I. János Károly spa­nyol uralkodó. Ezt követően került sor a spanyol—szovjet gazdasági távlati együttműkö­dési terv és a kétéves kultu­rális—tudományos munkaterv aláírására. A szovjet külügy­miniszter spanyol kollégája, Francisco Fernandez Ordonez társaságában az újságírók előtt összegezte a tárgyalások eredményeit. raeli kormányt: tartsa tiszte­letben a jordán folyó nyugati partján és a Gáza-övezetben élő palesztinok jogait, és hagyjon fel a kitoloncolások­kal. A dokumentum hangsú­lyozta: a közel-keleti kérdést csak ENSZ-védnökséggel meg­tartandó nemzetközi konferen­cia keretében tehet igazságo­san és tartósan rendezni. Megállapodás a Szársomlyó- iigyben (Munkatársunk telefonjelen- tése) Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter és dr. Ábrahám Kálmán állam­titkár, az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal elnöke 1987. november 20-án írtak alá a Szársomlyó-ügy- ben született megállapodást. A tárgyalás eredményét csütör­tökön délután sajtótájékozta­tón hozták nyilvánosságra, az ELTE KISZ Természetvédelmi Klubja rendezvényének kere­tében, amelyen részt vettek az érdekeltek is, többek között a Pannolit Bányavállalat igazga­tója, és a Beremendi Ce­ment- és Mészművek vezér- igazgatója. Dr. Ábrahám Kálmán el­mondotta, hogy a megállapo­dás a környezetvédelmi szem­lélet előtérbe kerülését és a természeti érdekek elsődleges­ségét reprezentálja. Az 1944-ben védetté nyil­vánított Szórsomlyó-hegy nyugati oldalán 1964-ben az ott működő kőbánya számára az összes hatósági hozzájá­rulás birtokában a védett te­rület egy részére is kiterjedő bányatelket fektettek. Ekkor kezdődtek a konfliktusok. A Dunai Vasmű technológiai korszerűsítésével, termelésének felfuttatásával párhuzamosan a nagyharsányi mészkőbánya fejlesztésére is sor került, amelynek hatására — a kül­színi bányászattal rendszerint együttjáró — környezeti terhe­lések és károkozások veszé­lyeztették az élettani értékeket. 1985 augusztusában és szeptemberében helyszíni szemlék és tárgyalások kereté­ben az OKTH megfogalmazta a környezet és természetvéde­lem szempontjából alapvető­nek tekintett elvárásait. Kez­deményezte az 1964-ben ki­alakult helyzet felülvizsgálatát: a terület használati prioritá­sok eldöntését, a védendő ér­tékek pontos felmérését, a bányászat további felszíni ter­jeszkedésének befagyasztását. Olyan megoldást kellett ki­dolgozni, amely a bányatelken belül is szavatolja a védett növények és élő helyük oltal­mát, ugyanakkor a kohászati és szükség esetén a Bere­mendi Cement- és Mészművek távlati nyersanyagellátásának igényeit is kielégíti. A most nyilvánosságra ho­zott egyezség alapján további felszíni terjeszkedés a bánya­telken belül nem lehetséges, a kohászat nyersanyagigé­nyét csak az alsóbb szintek művelésbe vonásával elégíthe­tik ki. A felmerülő költségeket ,— 24 millió forint — környe­zetvédelmi, vállalati és egyéb forrásokból biztosítják. A megállapodás előírja, hogy a kőbányászat hosszabb távú kiváltásának lehetősége­it az érdekeltek tovább vizs­gálják. Az ÉVM intézkedése­ket hozott a porkibocsátás mérséklésére és megállapítot­ták, hogy javulás 1989-től várható. A valamennyi jogos érdek mérlegelésén, a széles körű tudományos igényű vizsgálato­kon, s nem utolsósorban az érintett felek megegyezési szándékán alapuló megálla­podás a természeti értékek |védelmét és az ipar nyers­anyagellátását egyaránt szava­tolja. Sarok Zsuzsa Sámi Jolán

Next

/
Thumbnails
Contents