Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)
1988-01-20 / 19. szám
Képernyő Igéig*» Humor a tévében Mondják, a nevetés egészséges, a humor meghosszabbítja az életet. Nos, a televízió nemigen növeli jegyzetíró életesélyeit. A humor, a komikum csak vékonyan csordogál a másfél csatornán: vannak hetek, hogy teljesen hiányzik a programból ez az éltető nedv. Legutóbb Benny Hill műsora volt a szerény kivétel (meg elvileg a Gyűlölöm, hogy imádlak című „vígjáték”, de azt inkább felejtsük el . . .). Jegyzetiró még halványan emlékszik, milyen komoly viták folytak annak idején A buszon című sorozatról, az angol humor érthetetlensé- géről. Benny Hill műsora láttán úgy tűnik, vagy kezdjük megérteni ezt a humort, vagy megváltoztak az angolok. Ne- velődésünk történetéhez hozzátartozik a Breki meg A létra című sorozat is. Ma mór például cseppet sem zavaró a bejátszott hahota, ami egykor a fő kifogás volt A buszon ellen. Ezek a műsorok a képi humorra épülnek. Ha a magyar szórakoztató produkciók többségével vetjük össze őket, akkor itt szinte csak nyelvi humorról, viccekről beszélhetünk. A nyelvi humorban azonban a televízió nem tudja felvenni a versenyt a rádióval. Egy rádiókabarét össze sem lehet hasonlítani — mondjuk a Szeszélyes évszakokkal, a Verebes- féle szóvivői elmeélt Antal Imre meleg humorával. A magyar tévé reménytkeitő, de elvetélt kísérlete volt a Megengedett sebesség. Arra mutatott néhány példát, miként lehetne egy nem a nyelvre épülő humort kialakítani. Sándor György abszurd szituációi (hídpénz, kulturáltság a kocsmában) a helyzetben rejlő humort aknázták ki. A zavarban levő ember arckifejezése, gesztusai többet mondtak minden jó poénnál. Ilyen szituációs humorra épültek Alfonzó remek dráma-paródiái. Mindez a példálózás nem azt jelenti, hogy a látványbeli humor értékesebb volna a nyelvinél. Csak azt: a tévének, mint vizuális műfajnak a humorban is a képiséget kellene előtérbe állítania — nem a szót. Mint Benny Hill a szombati műsorban. Nem sok szinkronra volt szükség. A képek, a helyzetek magukért beszéltek: az Amor-epizód. Enyveskezű és a rendőrök vetélkedése, a részeg férj, a Bizarr-bár és a fürdőhelyi szoknyavadász. Az egyes poénokat nemigen lehet elmesélni — szerencsére. Nemígy televíziónk szórakoztató műsoraiban, melyekben a humor nemegyszer didaktikus, szájbarágó (lásd szilveszteri kabaré). Márpedig, ami a humort biztosan megöli, az a magyarázat. Nem véletlen, hogy a nem magyarázható műfajoknak van humorban a legnagyobb sikerük: az animációs filmeknek. Egy Auguszta-film úgy bontja ki a gyurma anyagában rejlő komikus lehetőségeket, mint a Breki a bábkarakterek és a bábmozgatás képi humorát. A tortahajigálós, a fenékberúgós, a rajtakapott hűtlenkedő, a „rosszalkodó" kisgyerek komikus sztereotípiái Benny Hill műsorában is föltűnnek. Az újrarágható csontokon kívül azonban voltak új poénok is, amiket csak látni és láttatni lehet, elmesélni nem. Ez a humor nem hatolt mélyre és nem szárnyalt magasságokig: közérthető volt (lásd: főműsoridő). Vannak nekünk is olyan egyéniségeink, akik ennyit biztosan tudnak. Akik többet tudnak, mint viccelni. Jegyzetíró szívesen látná őket, s humorukat a tévében. Ez nem vicc. M. P. Közös játékkészítés a Nevelési Központban Játékok mindenféléből Lisztből gyúrt süni, csuhébaba A sóból, lisztből gyúrt süninek harciason meredeznek köménytüskéi, a katicabogár lencseszemekkel nézegeti lencsepöttyeit. A pirossubás Télapó — még a karácsonyi készülődésből maradt itt — szaporán lépdel az asztalon. A vonalak néhol még girbe-gur- bák, de nem von le a sikerélményből. Bozóné Sárközi Márta évek óta vezet játszóházat a pécsi Apáczai Nevelési Központ Művelődési Házának aulájában. Gyerekek, de sokszor anyukák is figyelik fürge mozdulatait, amint a tobozból figurát kerekít. — Nagyon szeretünk idejárni — húzza meg a kabátomat egy kislány és mutatja a házilag készült kedves játékfigurákat. Sárközi Márta rajzol, farag, fest, de fő kedvencei a terménybábok. Tizenöt éve nyaranként járja az országot, megtanulja a régi népi játékok készítését. — Mindenki saját egyéniségét is megmutathatja egy-egy kis játék megalkotásakor. Leginkább a 8—16 évesek érdeklődnek. ügyesek, kitartóak, szívesen fognak új dolgokhoz. Otthon én mindig kipróbálom, melyik játékot, bábot mennyi idő alatt lehet elkészíteni, melyiket könnyebb vagy nehezebb megcsinálni. Dolgozom kiállításokra és múzeumoknak is. A Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályának nemrégiben száz darab csuhébábot csináltam — mondja Sárközi Márta, miközben ollót keres a gyerekeknek. írt egy könyvet, sok rajzzal kiegészítve, Népi játékok címmel, 1988-ban jelenik meg. Nemcsak Pécsett tart játszóhózat, hanem hívják az országban sokfelé. Gyerekei •már nagyok, Így jobban ráér. Szépek, ötletesek a bábok. A játékboltok gyakran fantáziátlan és egyre drágább játékaira gondolva, szívesen látnánk belőlük a kirakatokban is, esetleg készítési útmutatóval, rajzzal ellátva. B. A. Egy telefonos fórum tapasztalatai Újdonságként bányaművelő technikusi, állat- tenyésztő és cipőipari szakközépiskolai szakok Díjnyertes tankönyvszerző a _ magyar nyelv nevű tantárgyról nevű tantárgy tárgyának; soKülöndíjat kapott nemrég az országos tankönyvpályázaton dr. Hollmann Ottó, a JPTE Tanárképző Karának c. egyetemi docense. Dr. Hoffmann Ottó magyar-történelem—angol szakos, korábban Szederkényben tanított, 1968 óta a tanárképzőn nyelvi neveléssel foglalkozik. A külföldiek magyar nyelvre való tanítása a fő munkája több mint húsz éve, nyugdíjasként is dolgozik. Díjazott tankönyve az általános iskolai nyelvi nevelés új koncepciója alapján készült. — Mi a lényege az új felfogásnak? — A legjobban a korábbi gyakorlattól való különbözőséggel tudom jellemezni. A hagyományos nyelvtankönyvekben irodalmi szövegekből vettünk kifejezéseket, szóképeket, ezeket elemeztük, majd gyakoroltattuk. Ebből az irodalomnak sem volt sok haszna, mert gyakran éppen az irodalom lényege veszett el, és a nyelvtan is veszített, mert a grammatika a helyesírás öncélú gyakorlásává vált. Nem véletlen, hogy az iskolai gyakorlat szabályosan megbuktatta ezt a módszert. A hetvenes évek iskolai reformtörekvései nem is a „nyelvtanoktatás", hanem a „nyelvi nevelés” kifejezést kezdték használni, én ehhez egy komplex szemléletet tettem hozzá. — Vagyis? — Vagyis nemcsak a grammatikával és a helyesírással foglalkoztam, hanem a szókinccsel, a szóképekkel, az írásbeli fogalmazással, a stilisztikával, nyelvhelyességgel stb. Mert meggyőződésem, hogy csak annyi nyelvtant kell tanítani, amennyi szükséges a magasabb szintű nyelvhasználathoz. (Olyan értelemben használva a „magasabb szintű" kifejezést, hogy tudatosítani kell a gyerekekben az iskolába magával hozott nyelv- használati ismereteket.) Előtérbe állítom a nyelv két fő funkcióját, az ismeretszerző, illetve a közlő, kifejező feladatát. és az eddigieknél nagyobb fontosságot tulajdonítok annak, hogy a nyelvet a legtöbbet néma funkciójában használjuk. A másik sarkalatos pont, hogy vannak érzéseink, gondolataink, amelyeket nem nyelvi eszközökkel fejezünk ki, hanem rajzzal, mozgással stb. Ezért megismerkedünk sok jellel, kóddal a térképészettől kezdve a művészetekig; kapcsolatot keresünk az irodalom, a képzőművészetek, az ének-zene között. Törekszünk arra. hogy ne álljunk meg a felismerésnél, hanem be tudjuk mutatni, hogy „mit tudnak" a szavak. — Ezek az elvek határozták meg a tantárgy tantervét, és nyilvánvalóan eszerint készültek a tankönyvek. Mi a különbség a hagyományos és az új tankönyv között? — A pályázatra egy-egy fejezetet dolgoztam ki az egyes osztályok anyagából. A mi tankönyvünk egyesíti magában a tankönyvet és a munkafüzetet, minden lecke több fejezetre van osztva, külön jelöljük az úgynevezett törzsanyagot, a kötelezőt és külön a választhatót. Több időt szánunk a tanulók beszéltetésére. Nem akarok szakmai részletekbe belemenni, természetesen sok különbség van abból következően, hogy az élet teljességét tekintjük „a magyar nyelv" kát odúnk az irodalomra, de a korábbinál többet a politika, a tudomány és a hétköznapok nyelvére — még vicceket is felhasználunk pl. a szavak többértelműségének szemléltetésére. Többet bízunk a gyerekre, és úgy szerkesztettük meg a könyvet, hogy az ellenőrzés is hatásosabb legyen. — A kéziratokon azt látni, hogy a tankönyvtervezetek 1976-77—78-ban készültek. Miért most nyertek dijat pályázaton? — Az 1978-as reform előtt százával jelentek meg tervek, javaslatok. Én akkor készítettem tervemet. De az ígéretekkel ellentétben nem hirdettek meg pályázatot az illető tankönyvek megírására, hanem megbízást adtak a korábbi könyvek szerzőinek. Én abbahagytam a munkát, csak most vettem elő o kéziratot a pályázatra. — Nem is próbálták ki sehol? — De igen: 11 iskolában 2000 diák tanult ezekből a könyvekből meglehetősen jó eredménnyel, és a gyakorló iskolában ma is tanul eszerint egy osztály. — Lesz-e tankönyv ebből a tervből? — A bírálóbizottság elnöke most kilátásba helyezte, hogy a kiegészítés és teljes tankönyvvé való megírás után — mivel ez most jegyzet formájában van meg — „a magyar nyelv" tantárgy alternativ tankönyv lehet az általános iskola felső tagozatában. G. T. Érdekes egy ilyen telefonos fórum. Megjelenik az újságban, hogy a gimnáziumokba, szakközépiskolákba és szakmunkásképzőkbe történő jelentkezésekről lesz szó, aztán csengenek a telefonok. A hívásokat ebben az évben két nagy részre lehetett osztani. Az egyik „csoport” csupán megerősítést várt, hogy valóban lesz-e az adott szak, hogy valóban van-e esélye a fiúnak vagy a lánynak az adott helyre, ha kitűnő tanuló. A másik csoport speciális információkat kért. Tényszerűt (hogyan lehetnék üzemmérnökként kozmetikussá?), ravaszai (számít-e, ha valaki részt vesz az adott iskola felvételi előkészítő tanfolyamain? Nem! Adtuk meg a választ), jellemzőt (négyen érdeklődtek, hogy a köz- gazdasági szakközépiskola elvégzése előtt, után, vagy közben miként válthatnának pályát), hasznosat). A nemzetiségi tagozatokon végzettek kapnak-e automatikusan nyelvvizsgát? Igen, jó vagy jobb tanulmányi eredmény esetén felsőfokút, különben középfokút, figyelemre méltót (megjelölheti-e valaki második helyen ugyanannak az iskolának egy másik szakát, tagozatát, szakmáját? Igen). Végsősoron tehát kisebb örömömre, alapinformációkat nem kérdeztek a telefonálók. Mégis érdemes talán még egyszer leírni, hogy az általános iskoláktól március 10-ig kell hogy megérkezzenek a felvételi lapok az adott — és többnyire az első helyen megjelölt — középfokú intézménybe. Utóbbiak az úgynevezett szakaszos beiskolázás sorrendjében döntenek. Ez a folyamat a gimnáziumok tagozatos osztályaival kezdődik és néhány hiányszakmával összefüggő döntéssel, május végén zárul. A jelentkezők folyamatosan kapnak értesítést szándékuk sikeréről vagy sikertelenségéről. Minden iskolába elküldte háromkötetes tájékoztatóját a Megyei Pedagógiai Intézet pályaválasztási-nevelési osztálya. A vékony kötetek tartalmazzák az alaptudnivalókat és valamennyi lehetséges középiskolai helyet és szakmát. A telefonos fórumon jelenlévő szakemberek egyetlen apróbb hibát fedeztek fel a gondosan összeállított három kötetben. A mohácsi Marek szakközépiskola növénytermesztő és növényvédelmi, valamint mezőgazdasági gépésztechnikusi szakára Somogy, Tolna és Bács-Kiskun mellett természetesen Baranyából is várnak jelentkezőket. Többen érdeklődtek az idei tanévtől várható újdonságokról. Beszéltünk a három érintett intézmény igazgatójával. Bányaművelő technikus képzés indul szeptembertől a pécsi Vegyipari és Vegyipari-Gépészeti Szakközépiskolában. Mányó Mihály igazgató: „A bányaművelő szakot bővítésként, pluszosztályként indítjuk. A jelentkezéseknek megfelelően akár két bányaművelő vagy egy bányagépész és egy bányaművelő osztály is kezdhet szeptemberben. Az első két évben alapozó tárgyakat tanulnak a felvett diákok. Gyakorlataikat ekkor az iskola tanműhelyében végzik. A nyári és harmadiktól az évközi gyakorlataikat a tanbányában és az egyes bányaüzemekben végezhetik. A negyedik tanévtől választási lehetőséget kínálunk az érettségit követően. A legjobbak továbbtanulhatnak bányamérnöknek vagy elkezdhetik az ötödik, technikusképző évet, de tehetnek vájárvizsgát is és utána munkába állhatnak. A két baranyai bányavállalat kiemelt, havonkénti 500—1500 forintnyi ösztöndíjat ad a diákoknak tanulmányi eredményüktől függően". Négyéves állattenyésztő szakközépiskolai szak indul az új tanévben a pécsváradi Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézetben. Dr. Brezniczky József igazgató: „Örömünkre ismét lesz Pécs- váradon szakmunkásbizonyít- ványt és érettségit is adó szakképzés, amelyre fiúk és lányok is jelentkezhetnek. A középiskolai közismereti tárgyak mellett állattenyésztés, állategészségügy és higiénia, géptan, munkaszervezés, munkavédelem, takarmányozóstan szerepel a tantervben. Munkagépvezetői jogosítványt is kívánunk adni leendő tanulóinknak. A szakmai gyakorlatok egy része tanműhelyünkben, más része a gazdaságoknál, váltakozó munkahelyeken lesz." Cipőipari, szakközépiskolai szak indul Szigetváron, a Zrínyi Miklós Gimnázium és Szakközépiskolában. Vas István igazgató: „Eddig csak egészség- ügyi szakközépiskolai osztályunk volt, szeretnénk még egy lehetőséget adni a város környékén végző általános iskolásoknak a cipőipari szakon. Terveink közt szerepel, hogy a végzők felnőtt tagozaton technikusi végzettséget is szerezzenek iskolánkban. Leendő tanulóink négy év alatt anyag- és áruismeretet, gyártmánytervezést, technológiai ismereteket, gyártmányszervezői és géptani tudást sajátíthatnak el. Az induló szakközépiskolai osztály mellett természetesen a szakmunkásképzőkben tovább folytatódik a képzés a cipőipari szakmákban." Bozsik lászló— Czuczor József Az élet teljessége a tanításban A középiskolai jelentkezésekről ■Hit tudnak a siaiiak?
