Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)
1988-01-19 / 18. szám
Punomon napik Lesz elegendő alapanyaguk az élelmiszer-feldolgozóknak Megkezdődtek a szerződéskötések Nagyobb lehetőség az áralkura Bizonytalanságok a cukorrépánál Lényeges változást hozott az 1988-as év a szerződéses termelésben. Ennek egyik oka. hogy a termelők számára kedvezően változott a mező- gazdasági árak köre. Már csak a tejnek van hatósági ára. a sertésnél belépett a garantált ár. ami csak felfelé térhet el. Úgynevezett tájékoztató ára lett a gabonának, a repcének, a napraforgónak, a vágómarhának vagy a cukorrépának. Ezeknél a cikkeknél plusz—mínusz 5—10 százalékkal eltérhetnek a kikötött ártól. Védőórformába került a burgonya, a baromfi. A védőártól is csak felfelé lehet eltérni, illetve ha mégis lefelé tér el az ár, akkor intervenciós kasszából fedezik a különbséget. És végül van a szabad ár, amibe a konzerv, a gyümölcs a zöldség, és még egy sor apró cikk tartozik. A változás egyik oka, hogy a nagy élelmiszeripari trösztök megszűnésével önállósultak a feldolgozóipari vállalatok. Már nem a trösztök diktálják a szerződéses feltételeket. A termelőknek nagyobb lehetőségük nyílt az áralkura és a felvásárló partnerek megválasztására. A húsipari tröszt megszűnésével, úgy tűnik, csaknem minden húsipari vállalatnak van egy-egy kiemelt terméke — a profiljától függően — amit jobban megfizet. Ma mór mód van rá, hogy a termelő más vállalattal szerződje le a vágottsertést, a háztáji állományt, és megint más vállalattal — mondjuk egy nagy szalámigyárral — a nehéz súlyú sertéseit, a mustra kocákat, mert ezekért ott többet fizetnek. A szerződéskötések ebben az új helyzetben nem mennek olyan simán és olajozottan, mint a korábbi években, és ez egyáltalán nem baj. Sőt, minél több az előzetes alku és vita, annál inkább érvényesül a kölcsönösségi érdek, ami növeli a megkötött szerződések rangiát, és a szerződések teljesítését is komolyabban veszik a szerződő felek. Tröszti szervezetben ma már csak a teiipari és a gabona- ipar működik. A tej az egyetlen termék, amelynek fix hatósági óra van. Mivel fontos népélelmezési cikkről van szó, a folyadék teien még mindig von 14 százalék, a túrón és a vaion 38 százalék foavasztói ártámogatás. Fontos érdek fűződik azonban ahhoz, hoav a termelő is megtalálta a számítását. A tei termelői ára tavaly óta literenként 57 fillérrel emelkedett, a 3.6 százalékos szabványtól eltérő teizsír kilóia 9 forinttal nőtt. A mi- nőséoi teiért literenként 3 fillérrel magasabb felárat fizet a vállalat, mint az átlaa alattiért. Emelkedett a hűtési díi is, iaaz literenként csak 3 fillérrel. és a termelők ioaaal rótták fel, honv ez mén most sem fprloTl n hűtésre fordított-energiaköltségeket. Baronva megyében mindazonáltal noavobb viták nem voltak. A Baronva Meavei Tejipari Vállalat lanuár közepére 52 tsz-szel, 5 állami gazdasággal és egy állami vállalattal — az a SZÁV borodousztai tehenészete — megkötötte az 1988. évi szerződéseket. A lekötött árualap 118 millió liter tej, ami 1,2 százalékkal több a tavalyinál. Itt kell megjegyezni, hogy a vállalat 1987-ben is dinamikusan — 2.6 százalékkal — növelte teifelvásárlását, Borsod, Haidú-Bihar, és Szolnok megve utón orszáaosan a negyedik legjobb eredmény ez. A másik nagy tröszti vállalatnál. a gabonaiparnál. még nem ilyen előrehaladottak az 1988. évi szerződéskötések. A 10 ezer tonna búza befogadására készült acéltartály silók Pécsett, a Felszabadulás útján. Fotó: Kóródi Gábor Baranya Megyei GMV szemesterményekből — búza, kukorica, árpa, zab — 400 000 tonna felvásárlását tervezi ebben az évben, s ennek az árualapnak eddig az 50 százalékát fedezték le szerződésileg. Nagyobb késedelemről nem beszélhetünk, tekintve, hogy a kalászosokra május végéig, a kukoricára július végéig lehet még szerződni. Az árpa, a zab, és a takarmánybúza ára mázsánként 10 forinttal ment fel tavaly óta, és a kukorica mázsánként 24 forinttal emelkedett. Ezen felül kukoricára az idén is ad 5 százalékos felárat a vállalat, ami további 19 forinttal javítja a termény pozícióját. Abban bíznak, hogy a napraforgó és néhány más növény árának csökkenése a termelő üzemeket a kukorica-vetésterület növelésére ösztönzi majd. Ez annál is fontosabb, mivel a vállalat által gyártott takarmánykeverékek iránt várakozáson felül nőtt az érdeklődés. A termelő üzemek már eddig 130 000 tonna keveréktakarmány vásárlására kötöttek szerződést a vállalattal, ami 10 000 tonnával meghaladja a tavaly forgalmazott mennyiséget. A Baranya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat már a múlt év októberében megkezdte az 1988. évi szerződés- kötéseket. A vállalat árualap igénye 420 000 vágósertés, aminek felét a nagyüzemek, felét a kistermelők, a háztáji gazdaságok adják. Nehezíti a vállalat helyzetét, hogy a vágósertés 1988. évi hivatalos órát a minisztérium még nem közölte. így az eddig aláírt szerződések utólag korrekcióra szorulnak maid, ami veszélyeztetheti az árualapot. A termelőnek és a felvásárlónak egyaránt fontos lenne a tisztánlátás. Teljes a bizonytalanság ma még a cukorrépatermelók körében is, különösen a jugoszláv export vonatkozásában, ötéves meqóllapodós van a jugoszló- vokkal, 1988. az ötödik év, ezért a termelők bíznak benne, hogy nem esik kútba az üzlet. A Szigetvári Állami Gazdaság integrálásában a barcsi, a dobszai, a szigetvári Zrínyi, a kétújfalui, a dróvafoki, és a felsőszentmártoni tsz-ek várják, hogy megköthessék az 1988. évi szerződést. Egyelőre azonban a MÉM hallgat, csak rémhírek terjednek, hogy vámot vetnek ki a répoexportra, meg, hoqy forgalmi adóval is sújtják. A Baranya Megyei Baromfi- feldolgozó és -forgalmazó Közös Vállalat 1988-ban a kapacitás 5 százalékos visszafogása mellett döntött 1987-hez képest. A szerződéskötések itt is megkezdődtek. Árvita nincs, az 1988. évi szerződéses vágóbaromfi árakat a közös vállalat tulajdonosainak igazgató tanácsa állapította meg. Árualaphiánytól nem tartanak, sőt kissé vissza kívánják fogni az esetleges túltermelést. —Rné— Búzát aratnak Slagodén Az idei enyhe tél kedvezően befolyásolta a kísérleti búzák fejlődését a Gabonatermesztési Kutatóintézet szegedi növényházában, ahol már megkezdték az október elején vetett, sárgára érett kalászok betakarítását. A te- nyészedényekben a világ különböző tájairól származó növényeket — mintegy tízezer búzatörzset — nevelnek. A téli hónapokban a hiányzó napfényt és meleget mesterséges megvilágítással pótolják. Eddig — az időjárás jóvoltából — alig feleannyi villanyenergiát használtak fel, mint más években. A kalászokat most ollóval vágják le, s az intézet szakemberei már a klímaházban szelektálnak: ellenőrzik a növények szárának magasságát, fejlődését, a levelek állását, formáját, a kalászok telítettségét. A tudományos kutatók fő törekvése, hogy az intenzív gabonatermesztési programba illeszthető búzákat állítsanak elő. Munkájuk eredményességét bizonyítja, hogy az elmúlt hónapokban három új búzájuk kapott állami fajta- elismerést. Új színek a lakásban Hódító útra indul a szövettapéta Diósjenőn gyártják, a Tszker forgalmazza Egy hazai feltaláló és egy vállalkozó kedvű termelőszövetkezet jóvoltából ismét hódító útjára indulhat a Magyarországon egykoron igen kedvelt textiltapéta. A minta- kollekció elkészült, s a termékek — egyelőre Budapesten — már kaphatók is. A szövettapéta olyannyira idő- és használatólló, hogy tulajdonképpen csak a meg- unás készteti a falkárpitos szobában lakókat a belső burkolat cseréjére. A lefedett falfelület a szennyeződéstől porszívózással mentesíthető, az esetleges foltok a hagyományos textiltisztítási módszerekkel eltávolíthatók. A különböző vastagságú és színű, szövött és hosszirányú szálú tapétát kétszáz változatban állítja elő a diósjenői termelő- szövetkezet. — A mintakollekciót legyártattuk — tájékoztat Sziráky László tsz-elnök —, s január közepétől már kaphatók lesznek a JOTEXT szövettapéták a budapesti, harmadik kerületi, Mikovinyi utcai bemutatóteremben. A termék további forgalmazására a Tszker jelentkezett, így ez a hálózat jut»> Kihajtom magam minden műszakban” Hajós Lajos kesztyűszabász A hatalmas csarnok egyik oldalán az egymás mellett és mögött rendezett sorokban lévő, több tucat szabászasztalnál férfiak és nők tüsténkednek. Hajós Lajos a csarnok vége felé, az ablak melletti asztalnál úgy belefeledkezik a munkába, hogy észre se veszi, ismét elaludt a cigarettája. Míg ő előkészíti a bőröket, bevizezi az óztatókendőt, elolvasom a munkalapját. „Ffi negyedes tenyér és hüv. larsch, béleletlen." A kapott 908 deciméternyi bőrből 4-fé- le méretben összesen 30 pór kesztyűt, a hüvelykujjakat, a sikliket és a szegőbőröket is ki kell hoznia. S míg nedvesíti, húzkodva simitgatja, síkporozza a bőröket, villámgyorsan felmérve, hogy az adott bőrből hogyan és mi szabható ki egyáltalán, elmagyarázza, mire kell még ügyelnie:- Darabbéres vagyok, így minden nap nulláról indulok. Nem mindegy, hány pór kesztyűt, és milyen minőségben szabok ki, és az is lényeges, hogy a kapott bőrből mennyit tudok megtakarítani. Szerencsére nekem mindhárom megy... Havonta megvan a 130 százalékom, megtakarítok 1600-2600 deci anyagot és 0— 1 közötti a kivetésem. — Mindig így ment ez a munka? — kérdem tőle már a pártirodában, mert a szabászasztalnál képtelenség beszélgetni. Hajós Lajos nős, két nagyfiú apja, a negyvenhetedik évében jár, alkata nem túl magas, de izmos. Jobb kezén csuklószoritó. Feltűnik, hogy a körmei milyen hosz- szúak és erősek. Megnyugtat: ez is éppúgy munkaeszköze. mint a sikli, a coll, a piketta, a síkpor vagy a barni. — Hogy mindig ilyen jól ment-e nekem a szabászat? - ismétli a kérdésemet, s jót derül. — Egyáltalán nem. Majd negyedszázada hívott át a vezérigazgató a kesztyűgyárba focizni és dolgozni. A féléves szabászátképzés volt életem talán legnehezebb időszaka ... A labdarúgás gyerekkori szenvedélye, a PBTC-ben volt jobbszélső, aztán bevonult — és tovább focizott —. a leszerelését követően megnősült, a több pénzért ment az ércbányához csillésnek. De imádta a focit, nem szeretett volna arról végképp lemondani. Az ajánlatot gondolkodás nélkül elfogadva lelt kesztyűs. — A hóerőművi barakksorban volt még akkor a kettes gyáregység ... A művezetőm — Gadó Béla - nagyon szigorú volt, nála még szinte félrenézni sem lehetett, de sok munkafogást alaposan megtanított. — Mennyi tanulóidő kellett, hogy belejöjjön? — Két év után már úgy éreztem, hogy tudok valamit produkálni ... — Másoknál? — Embere válogatja. Van, akinek 2, van akinek 5 év is kell. Sok fiatal nem győzi kivárni ezt a rutinszerző időszakot, mert darabbéresként közben alig keres. — Mennyi a pénze? — Az változó. Állandó délelőttösként és napi nyolc órában megkerestem a 6500—7000 forintot, augusztustól az előre- dolgozásokkal és a kivédhetetlen túlórákkal két-három ezerrel többet. Eszembe jut. hogy Marczi Mihály, a 2. számú gyár igazgatója felhívta a figyelmemet: Hajós Lajos a napi nyolc órát tisztességgel végigdolgozza és csak akkor túlórázik, pótmű- szakozik, ha a gyár, a vállalat érdeke azt megkívánja . . . — Miért nem vállal önként túlórást. Nincs szüksége több pénzre? — Lenne helye a többnek is.. . Kihajtom magam minden műszakban és utána mór nagyon elfáradnak a lábaim az állásban, az öcsém halála óta magas vérnyomással küszködök . .. Ennél többre csak a gyári, vállalati érdek előtt meghajolva vagyok képes, egy éve mór nem is vgmk-zom. A labdarúgásra is kell az erő. Harminchárom éves koráig nagypályán, negyvennégy éves koráig kispályán focizott. Azóta a gyár kispályás csapatának edzője, intézője és mindenese. — Gyerekei? A kisebbik fiam épp katona, a nagyobbik bevonulás előtt áll. Mindkettőnek más a szakmája. Nem is beszéltem ró őket az enyémre. Ez robotmunka és nincs is megfizetve. A csalódban viszont szabász volt a néqy éve elhunyt öcsém, varrónő volt a feleségem és a húgom, de már megváltak a cégtől, a húgom férje, a Győrök Józsi is kesztyűszabász az anyagyárban. Mire vitte? Töke pécsi. Meszesen lakik, kétszoba komfortban. Ez minden „vagyona”. Elégedett a sorsával. Életét kitölti a munka és a labdarúgás. „Nagy igényeim nincsenek. Csak az egészség meglegyen" — mondja búcsúzóul. Murányi László tatja el a textiltapétát az ország minden részébe. A JOTEXT ugyanolyan hosz- szúságú - tíz folyóméteres — tekercsben készül, mint a papírtapéta. Felhasználási módja is hasonló: nehéztapétaragasztóval kell rögzíteni az előkészített felületre, amely lehet beton, betonyp, vakolt fali fa vagy akár pozdorja. A feltaláló Józsa János, a diósjenői tsz tagja. Akad egyéb újdonság is a tarsolyán ban, például a hő- és hang- szigetelő-tapéta, ez a POST- THERMO nevet kapta. A fehér papír színű alaptapéta hőszigetelő képessége tíz centiméter vastagságú téglafaléval azonos. — Mérési eredmények igazolják, hogy a korábbival azonos fűtésnél maradva három- négy Celsius fokkal melegebb lesz a lakás, amennyiben ezt a tapétaféleséget alkalmazzák — mondja Hajzsel Gyula, a termelőszövetkezet főkönyvelője. — A speciális anyag nedvességet nem szív magába, így penészesedés nem mutatkozik a falfelületen. A POSTTHERMO nemcsak hő-, hanem hangszigetelő is. Rögzítésére mindenféle diszperziós ragasztó használható, valamint a csempe-, parkettaragasztók, a Diszpergum, a Pálmafluid, a Pantex. A hő- és hangszigetelő-tapétát szintén a Tszker-boltok árusítják majd. L. Cs. K. a Kisosz elnökségének ülése Hétfőn ülést tartott a Kiskereskedők Országos Szervezetének elnöksége. A testület arról tárgyalt, hogyan készítették fel a magánkereskedőket az új adórendszer bevezetésével összefüggő teendőkre. Megállapították, hogy több mint hatezren vettek részt azokon a budapesti és vidéki tanfolyamokon, amelyeken az adóhatóságok szakemberei tartottak előadásokat. Az új adórendszer a kiskereskedők dolgát sok szempontból megkönnyíti. Kedvező például az úgynevezett önadózás bevezetése, ami azt jelenti, hogy az adó alapját és összegét a kereskedő saját maga számolhatja ki, ebbe hivatalos szerv nem avatkozik bele. Előnyös az is, hogy ezentúl nem a teljes nyereség után ke'l adózniuk, tartalékolhatnak fejlesztésre is. Az adózással kapcsolatos teendőket egyszerűsíti, hogy a jogszabály lehetőséget ad az adó kiszámolásának korrigálására — akár a következő évben is, de mindenképpen az adóellenőrzést megelőzően. A korábbiaknál kevesebb adminisztrációt rá a vállalkozókra, hogy a vendéglátásban 4 millió forintos, a kereskedelemben 8 millió forintos forgalomig átalányban is fizethetik az adót.
