Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)

1988-01-16 / 15. szám

—----------------------------------------------------------------------------------------- ' A SZOCIALISTA ORSZÁGOK ÉLETÉBŐL Kihasználatlan lehetőségek A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet munkatársai vizsgálják az Öleit Club 11 R típusú négyszemélyes kisautót. Kérdés csupán: mikor lesz hazánkban is kapható a román—francia részvénytársaság által gyártott jármű. román árucsere Testvér­lapjaink írják npaBaa A Ivovi illatszerek sikerei Eredményes évet zárt 1987- ben a „Vörös szegfű" elneve­zésű Lvovi Illatszer és Kozme­tikai Gyár. Az árutermelés éves tervét határidő előtt, de­cember negyedikén teljesítet­ték. A munka termelékenysége az előző évhez viszonyítva 12,4 százalékkal nőtt. Majdnem1 minden harmadik piacra do­bott termék a legmagasabb minőségi kategóriába tartozik. Az új évre jelent meg a bal-i tok polcain az Albatrosz és a Talizmán nevű kölnivíz, valai mint egy szájspray. 1988 első negyedévétől kerül forgalom­ba a Nüansz és az Omega: elnevezésű parfüm. Különösen kellemes illatú a Pom-Pon parfüm, amelyet francia szak­emberekkel együtt kísérletez­tek ki. Az új termékek kidolgozá­sában élen jár Anna Nyiki-i ticsnaja Taraszenko brigádja, az illatszer részlegből, és Va- lentyina Rosztiszlavovna Gri- caj brigádja, a kozmetikai osztályról. A. Kuzin, a Lvovszkaja Pravda munkatársa ^TkEiEVFcem Segítik a fiatalokat Zwikau város csaknem 230 polgára — különböző foglalko­zási csoporthoz tartozók — nagy felelősséggel és béieér-i zőképességgel olyan gyerme­kek és fiatalkorúak gondozá­sának szenteli magát, akik személyiségükben veszélyezte­tettek, illetve kedvezőtlen csa­ládi körülmények között élnek. Értékes és egyáltalán nem egyszerű tevékenységüket tár­sadalmi munkával végzik. A feladatokat tizenöt fiatalokat segítő bizottságban, három választmányban és egy gyám-' ügyi tanácsban látják el. Tevékenységük nagy vissz­hangot váltott ki. E szerveze­tek tagjai a rájuk bízott gyér-' mekek érdekében sokszor szabadidejüket áldozzák fel, . hogy a mindenkori szülői ház­zal, az iskolával és az üze­mekkel ápolják a kapcsola­tot A család nélküli és a családjuktól elszakadt fiúkról és lányokról külön gondoskod­nak. E gyermekek nagykorúsá­gukig a népművelési osztály* ifjúságsegítő csoportjának ol­talma alatt állnak, támoga-i tást, segítséget kapnak, hogy) felkészülten találja őket a felnőtt élet. Felújítják a moszkvai Metropol Szállót Finn építők .dolgoznak Moszkva egyik legrégibb köz­épülete, a Metropol Szálló fel­újításán. Mint A. Belgyuskin, a Met- ropol igazgatója elmondotta, a rekonstrukció első szakasza, az alagsori helyiségek belső felújítása befejeződött. Itt kapnak helyet a különféléi szolgáltatások, például az uszoda, a szauna, a ruhatisz-i tító szalon, a garázs és nyílik majd egy hagyományos stílus­ban berendezett, „régi" orosz vendégfogadó is. Teljes erővel folyik a szálloda tetejének felújítása is. A szálloda a tervek szerint 1989. első negyedében újra fogadja a vendégeket. Ettől kezdve új fejezet nyílik a Met­ropol történetében. A felújított Metropol most luxuskategóriájú szálloda lesz, 400 szobájában 800 férőhellyel, éttermeiben pedig 1,5 ezer személyt tud majd vendégül látni’ Magyar­Erőteljesen növekedett a$ utóbbi években Magyarország és Románia áruforgalma: há­rom év alatt minteqy 100 mil­lió rubellel, és 1986-ban 540 millió rubelre emelkedett. Az 1987. évi jegyzőkönyv a köl­csönös szállítások újabb je­lentős bővülését irányozta elő: 636 millió rubelre. Ez 5 szá­zalékkal meghaladja a hosz-, szú lejáratú kereskedelmi egyezmény előirányzatát. Ro­mánia a magyar exporttermé­kek 2 százalékát vette át, s ezzel a magyar termékek 10. legfontosabb piaca volt. Ami a román szállításokat illeti, ezek a magyar behozatal 1,9 százalékát adták, amivel Ro­mánia Magyarország 11. leg­fontosabb importpartnere. A két ország közötti fizetési mérleg kiegyenlített. A szállított áruk listája mindkét népgazdaság számá­ra alapvetően fontos terméke­ket tartalmaz- Romániából Tátrai menedék­házak A hegyvidék vándorai, a természet szerelmesei gyakran kerülnek abba a helyzetbe, hogy az éjszakát az erdőben, a sziklák között kell tölteniük. Ezért mindig igyekeztek meg­felelő menedéket keresni. így cselekedtek a Magas-Tótra ormaira törekvő hegymászók is. Napjainkban kalandosnak! tűnik a Nagyszalóki-csúcs 1664. évi, első ismertté válts megmászásának leírása. Buch- holtz és társainak az Ótátra- füredi öt forrástól nem mész- sze fenyőgallyakból épített pihenőhelyét egész éjjel ■ kí-i váncsi medvék kerülgették, így a fáradt turisták nem mer­ték lehunyni szemüket. Az ás­ványgyűjtő késmárki diákok a XVII, században éjjeli tábor-! helyeket építettek maguknak. Kiváló védelmet nyújtottak a vándoroknak a hegyi barlan­gok. A tátrai völgyekben jó menedéket nyújtottak a „tüze- lőkövek"-nek nevezett szikla-' kiszögelések. Nevüket a szik­lafal védelme mellett gyújtott tüzeknek köszönhették, ahol a turisták felmelegíthétték a hi­degtől elgémberedett tagjai­kat. A turizmus kezdetén az ide-, látogatók a pásztorkunyhók­ban is éjjeli szálláshoz jut­hattak, ahol a szerény alvási lehetőségek mellett, a híres, liptói és szepesi pásztor- ínyencségeket is megkóstol-/ hatták. Fizetőeszközként a pénz mellett, a kenyér és a pálinka is szolgált. A XVIII. olyan — a termelés szempont­jából lényeges — anyagok ér­keznek, mint a marónátron, az ammóniákszóda, egyéb vegy­ipari alapanyagok. A magyar sószükséglet jelentős részét román szállítások fedezik. Azi importált termékek közé tarto­zik még a faforgácslap, a fa­rostlemez, és a húzott síküveg, A Romániába irányuló magyar kivitelben is előkelő helyqn. szerepelnek a vegyipari anya­gok, például a benzol, és to­luol, továbbá az élelmiszer- ipari cikkek és a gyógyszerek.' A forgalom jelentős részét azonban gépipari termékek alkotják, ezek aránya mindkét irányban meghaladja az 50 százalékot. A román szállítmá­nyok között az első helyen a Dacia személyautó áll. Ma­gyarország vagonokat, külön­böző kőolajipari berendezése­ket, könnyűipari gépeket és alkatrészeket vásárol Romániá­ból. században már a vadászlakok többségében is rendeztek bef turistaszobákat. Az első tátrai települések is a helyi földes­urak üdülőiből fejlődtek ki. Az első, kifejezetten turista­házat 1865-ben építették Ó-,‘ tátrafüreden, a Nagytarpata- ki-völgy alsó részén. Ezt a; létesítményt a Tátrai Nemzeti Park igazgatósága 1983-ban restauráltatta. A Magyarországi Kárpát­egyesület megalapítása, 1873 óta a turistaszervezetek meg­kezdték a menedékházhálózat kiépítését. Ezek eleinte egyter- mes, egyszerű épületek voltak,' gondnokuk nem völt: kulcsu­kat az érdeklődők a legkö­zelebbi tátrai központok szál­lodai recepcióiban kölcsönöz­hették ki. A Poprádi-tó me-| nedékháza volt az első, amely­nek gondnoka volt- Ebben az 1879-ben épült létesítményben, a szálláshelyen kívül szerén^ meleg ételt is kaphatott az A magyar gépipari export főleg sokféle, egyedi tervezé­sű, speciális igényekre készí­tett gépekből áll. Nagy ré-‘ szűk szerszámgép, számítás-l technikai berendezés, műszer, vegyi- és élelmiszeripari gép. Ffogy a magyar vállalatok mind jobban megismertessék gépi exportkínálatukat román partnereikkel, rendszeresen* részt veszünk a bukaresti nem­zetközi vásáron. 1987 áprili­sában, új kezdeményezésként, önálló magyar gépipari kiállít tást tartottunk a bukaresti vá­sárközpontban­Az együttműködés maga­sabb formáit jelentő kooperá­ciós és szakosodási kapcsola­tok területén még jelentős ki­használatlan lehetőségek van­nak. Az ilyen jellegű áruszál­lítások a teljes forgalomnak egyelőre csak 10—12 százalé­kát teszik ki. elfáradt turista. Az 1899-ben a Kistarpataki-völgy öt-tavi katlanában épült Téry-mene- dékház volt az első, amely egész évben nyitva tartott. Az utóbbi évtizedekben kezdődött meg a komforto­sabb hegyi szállók létesítése. Az első 1961-ben a Poprádi- tó mellett, a második hét év­vel később, a Felkai-völgyben épült. A turistáknak, hegymászók­nak mindig voltak és vannak, kedvenc menedékházai, ame­lyeknek bensőséges légköre* romantikája bőségesen kárpó­tolnak a lényegesen drágább szállók, vagy az otthon kényel­méért. A nemrég felújított Hosszú-tavi és a kibővített Téry-menedékház bizonyítja, hogy régi épületeket is leheli korszerűsíteni, összehangolni az új szükségletekkel, anélkül, hogy elveszítenék jellegüket -* állapítja meg a pozsonyi Új[ Szó. A „tüzelőkövektől” a hegyi szállókig A Csorba-tó, a turisták paradicsoma Igazi könyv szenzáció Korán és a Korán világa Az idei téli könyvvásár iga­zi szenzációja, valóságos sztárja Simon Róbert munká­ja, a Helikon kiadványa: a Korán és A Korán világa. Ko­runk egyetlen terjedő vallása, az iszlám - és a ma már csaknem milliárdnyi muszlim hi­vő - szent könyvének, a Ko­ránnak az első teljes magyar fordítása. Aki volaha is olvas­ta bármely idegen nyelven a Koránt (vagy részeit), az tud­ja: lefordítása - életmű. A Korán magyar nyelvű átülteté­sére mégis - ha szabad a Próféta Könyvével (pontosab­ban: az Allah kinyilatkoztatta „szöveggel"), illetőleg magával a fordítással ezt a kifejezést használni —, a 40-es évei kö­zepén járó tudós két évtizedes munkásságának mellékterméke. Mielőtt a Koránt — pontosab­bon: Simon Róbert hétkötetes munkáját —, bemutatnánk, le­gyen szabad a magyar orien- tclisztika, iszlamológia, talán így is lehet mondani, o magyar tudomány késéséről szólni. Hogy arab nyelven a Korán­nak hány kiadása van, azt csak Allah tudja. De a hoz­zánk legközelebb lévő musz­lim népnek, a töröknek, több mint 70 Korán fordítása van. Olyan európai nyelveken is, cmelyeken a kiadott művek kö­zül csak az egyik — vagyis nem vallási-kultikus célú -, a Korán, tucatnyi fordítós léte­zik (németül pl. 15). A Heli­kon-kiadás azonban nemcsak a lemaradást tette jóvá, hanem egyúttal az előbb említett tu­dományok nemzetközi élvonala-! nak elejére tette a magyar Koránt. Simon Róbert az ere­detit nyolc nyelven megjelent fordítással vetette egybe, s az általa elfogadott értelmezés mellett, minden esetben adja az ettől eltérőt. Amellett, hogy igyekszik visszaadni — ameny- nyire ez bármely nyelven egyáltalán lehetséges! -, a Korán eredeti szépségét, fan­tasztikus formavilágát, hihetet­len — úgy is mondhatnánk: csak a rá jellemző —, filológiai precizitással a pontos tartalmi tükrözésre törekszik. Az első kötet 500 oldalán azonban az olvasó ebből mit sem lát: .Allah, a könyörületes és az irgalmas nevében. Dicsőség Allahnak, a teremtmények urának, a könyörületesnek és az irgalmasnak, aki az Ítélet Napját uralja! Néked szolgálunk és hozzád fordulunk segítségért. Vezess minket az egyenes úton, azoknak az útján, akik iránt kegyesnek mutatkoztál, s ne azokén, akiket haragvásod sújt, sem a tévelygőkén!" — kezdődik az 1923-as kai­rói Korán-kiadás alapján ké­szült fordítós a 114 szúra egyik legszebbikével. A meg­nyitóval. A történelmileg első­ként keletkezett szúra azonban nem ez, hanem sorrendben a 96., ,,A vérrög" című. Abban egyetlen szakéitő között sincs vita, hogy e szúra első öt ver­se a legkorábbi: „Hirdess Urad nevében, alti teremtett, vérrögből teremtette az embert. Hirdess! A te Urad a legnagylelkübb, aki irótollal tanított, megtanította az embert arra, omit nem tudott." S ezzel el is jutunk a Korán egyik problematikájához, ami­ért még az érdeklődőnek is el kell olvasnia - meg kell kísé­relnie elolvasni -, a második könyvet, „A Korán világát”. Ugyanis, hogy a fenti kérdés­nél, a keletkezés sorrendisé­gének problémájánál marad­junk, nemcsak tudománytörté­neti érdekessége van annak, hogy melyik szúra (esetleg az egyes szúrókon belül vers), mi­kor keletkezett. Még csak nem is a tudósok számára fontos, hanem mindenekelőtt a musz­lim hívők százmilliói számára! Miért? A probléma megvilágí­tására vegyük a Simon Róbert által felhozott bortilalom pél­dáját, itt egyszerűsítve. A 2. szúra súlyos véteknek tekinti a borivást, amely azonban va­lamelyes hasznára is van az embernek, de a belőle fakadó vétek nagyobb a hasznánál. A 4. szúra szerint: „Ne köze­lítsetek az istentisztelethez it­tasan!” Vagyis eddig még nincs kifejezett, és főleg nincs általános tiltás a borivás vo­natkozásában. Az 5. szúra a borivást „a Sátán förtelmes művének" mondja, amellyel az ördög „ellenségeskedést és gyűlölséget akar szítani közöt­tetek". Vagyis ez már egyér­telmű tilalom, hiszen — a Ko­rán minden szava Allah kinyi­latkoztatása, vagyis tehát Is­ten szava, ezért —, az ördög műve csak ellentétes lehet az istenivel. A 16. szúra ezzel szemben azt mondja: „. . . a szőlőskertek gyümölcseiből ré­szegítő italt és jó táplálékot készítetek magatoknak". Itt a bor — mint részegítő ital —, a jó táplálékokkal együtt sze­repel, s egyáltalán nem tiltó összefüggésben, hiszen ugyan­ennek a versnek a következő sora is még csak annyit mond: „Bizony jel van ebben azok számára, akik élnek az eszük­kel.” Vagyis legfeljebb csak fakultatív a borivás tilalma, ténylegesen nem is tilalom. Miután a muszlim jog a Ko­ránon alapszik, a jogtudós - és százmilliók mindennapi gya­korlata -, számára rendkívüli a jelentősége a sorrendnek: ez dönti el, mi az a rendelke­zés, ami eltörlő és mélyik az eltörölt. Ezek után nézzük a főművet, Simon Róbert munkáját, „A Korán világát". Ez a több mint 550 oldalas mű két nagy részből áll. A nagyobb terjedelmű, a mintegy 400 oldalas anyag a Korán 114 szórójának rendkí­vüli munkát jelentő, precíz fi­lológiai magyarázatával fog­lalkozik. Legelőször is adja az egyes szúrákra vonatkozó legfontosabb irodalmat, egé­szen pontosan azt a bibliográ- liát, amely Simon Róbert vé­leménye szerint használható. Ezután foglalkozik a szúra el­nevezésével, majd keletkezésé­nek idejével, végül pedig az egyes versek különböző értel­mezési kísérleteivel (még olyan kérdésekre is kitér, hogy a Próféta miért használt egy szót pl. többesszámban, holott nem az lenne az arab szövegben a kívánatos). És mindenütt fel­rajzolja a még megoldatlan kérdőjeleket is. A második rész, a több mint 100 oldal terjedelmű ta­nulmány címe ,Mohamed és a Korán". Ennek első része a történeti háttérrel foglalkozik, és megrajzolja, hogy milyen volt oz i. sz. 6. században a két nagyhatalom és a „har­madik világ" viszonya, milyen volt ebben a korban a cent­rum-periféria ellentéte, milyen szerepet játszott a kereskede­lem az iszlám kialakulásában. Foglalkozik - természetesen nem a szokásos életrajzok szerint —, a Próféta életével és a vallással, amit alkotott. A tanulmány második része a Korán tanulmányozásához szolgáló bevezetés. Ebben érinti — tagadólog - a Prófé­ta — muszlim hagyomány sze­rinti -, írástudatlanságának kérdését, a szúrák összegyűj­tésének, majd sorrendbe állí­tásának problematikáját, a Korán-fogalom és szinonimái­nak, a Korán nyelvének és stí­lusának, valamint a Korán do­tálásának problémáit. Végül az időrendi tábláza­tot szakirodalmi tájékoztató zárja. Dr. Benke József 1988. január 16., szombat HÉTVÉGE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents