Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)

1988-01-16 / 15. szám

Folytatódott a szakszervezeti ifjúsági tagozat továbbképzése Grafikák ás festmények a Pécsi Kisgalériában Beszélgetés dr. Nagy Sándorral, a SZOT titkárával H. Barakonyi Klára gra­fikusművész kiállítása nyílt meg tegnap délután a pécsi Kisgalériában. A tár­lót dr. Újvári Ernő, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója nyitotta meg, az eseményt a Barbakán fúvósötös muzsikája tette még ünnepélyesebbé. H. Barakonyi Klára grafikus- művész kiállítása kedd ki­vételével naponta 10-16 óráig tekintehetö meg, feb­ruár 7-ig a pécsi Kisgalé­riában. Csaknem 100 személyt oltottak be Mohácson Óvintézkedések Még nincs meg a baktériumhordozó Még mindig nem tud­ják, hogy mi okozhatta a Mohácsi Városi Tanács Kórházának fertőző osztá­lyán hastífusszal fekvő hét­éves kislány betegségét, akit egyébként vakbélgyul- ladós gyanújával vettek fel a gyermekosztályra. S csak később derült ki, hogy hastífuszos. Ezt pontosan január 8-ón állapították meg az orvosok, és ekkor a beteg átkerült a fertőző osztályra. Azóta vizsgálják a székletét, de még csak szalmonellás fertőzést si­került kimutatni az alap­ján. A hastífuszt okozó baktériumokat még nem lelték meg. A kislányt gyógyszerrel kezelik, elkü­lönítetten. Tény, hogy anyu­kája, 1958-ban szintén has- tifuszos volt, de az ő mostani székletvizsgálata eredményét még nem is­merik. Elsőként még a kórházban kezdték meg az óvintézkedést, hogy a jár­ványos betegség ne ter­jedhessen tovább, és csak­nem harminc személyt, körtük a gyerekosztály ki­csinyeit, az orvosokat és nővéreket részesítették vé­dőoltásban és mindenki­től székletmintát vettek. A Mohácsi Közegészség - ügyi és Járványügyi Fel­ügyelőség utasítására ezen­kívül, vagy hetven személyt oltottak be, így az első osztályos beteg tanuló ösz- szes osztálytársát, a leg­közelebbi nevelőit, taná­rait, a családtagokat, így testvéreit is. Ezenkívül mindenkitől székletmintát kértek, de eddig még nem sikerült kimutatni, hogy ki is a baktériumhordozó. Ez majd feltehetően a jövő hét elejére derül ki. To­vábbi védőoltásra nincs szükség, de az úgyneve­zett környezetszűrést még nem fejezte be a Köz­egészségügyi és Járvány­ügyi Felügyelőség. Mohá­cson végleg megszűnt a pánikhangulat. Egy szigo­rú óvintézkedés érvényben van mégis, a beteg kislány anyukája nem mehet dol­gozni, testvérei pedig nem járhatnak iskolába. A tí­fusz egyébként közvetlen érintkezés útján terjed. Cs. J. A művésznő „Köszöntő” cimű alkotása Fotó: Läufer László Mint arról csütörtöki újsá­gunkban tudósítottunk, há­romnapos tanfolyamot rende­zett az SZMT és a KISZ Ba­ranya Megyei Bizottsága a szakszervezeti ifjúsági tagoza­tok és tanácsok vezetőinek és a dolgozói KISZ szervezetek titkárainak. Tegnap három elő­adás hangzott el; elsőként dr. Ge/sz Mihály, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára szólt a jelen és a jö­vő gazdaságpolitikájáról, kü­lönös tekintettel a megye cél­jaira és lehetőségeire. Ezt kö­vette -a megváltozott prog­ram szerint — Diósi Lászlónak, a KISZ KB Ifjúmunkás Taná­csa osztályvezető helyettesé­nek a KISZ kibontakozási prog­ramjának sikeréről, az érdek- védelmi munka főbb célkitű­zéseiről, a KISZ és a szakszer­vezetek együttműködéséről szó­ló előadása. Végül Dávoti Ist­vánná, a SZOT Ifjúsági Taná­csának titkára szólt a szakszer­vezeti ifjúsági tagozatok és tanácsok munkájáról, terveiről, elképzeléseiről. * Az egyik előadó dr. Nagy Sándor, a SZOT titkára vála­szolt néhány kérdésünkre, mi­után szerdán maga is részt vett a SZOT és a kormány ve­zetőinek együttes tanácskozá­sán. — Mindenekelőtt a szakszer­vezeti ifjúsági tagozatokról szólnék néhány szót. Sokan még ma is kételkednek abban, hogy volt-e értelme létrehozni ezeket; én azt mondom, hogy igen, hiszen a szakszervezeti mozgalom olyan nagy tömege­ket fog át, hogy az eredmé­nyes munka elképzelhetetlen az ifjúság valóban aktiv részvé­tele nélkül. Ha ez a forma nem válik be, akkor le kell vonni a következtetéseket, s új cselekvési kereteket kell ta­lálni, de hát ezt még korai len­ne eldönteni. Ahogy az ifjú­sági tagozatok eredményessé­gét és létjogosultságát lemér­hessük, ehhez még idő és nem kevés türelem kell. — Az ön személyes vélemé­nye szerint miért ilyen fontos a szakszervezeten belül az if­júsági tagozatok, tanácsok mű­ködése? — A jelenlegi társadalmi-gaz­dasági helyzet önmaga ad er­re választ: a várható életszín­vonalcsökkenés sokakat sok­szorosan, súlyosan érinthet, s nemcsak az életszínvonal, ha­nem például a foglalkoztatott­ság szempontjából is. Mindeb­ből olyan kérdések adódnak, amiket kikerülni nem lehet, s amilyeneket az elmúlt harminc évben nem kellett föltenni. A legnehezebb helyzetbe kerülők a pályakezdők, a fiatal, több gyermekes családok és a nyug­díjasok. Nem kerülhetjük ki az adórendszert, ebből a szem­pontból a fiatalok lesznek a legnehezebb helyzetben, s amennyiben módunkban áll, rajtuk kell, o lehetőségeinkhez mérten segíteni. Bár hozzá kell tenni, hogy egy egész réteget érintően roppant nehéz mar­káns lépéseket tenni, s illúzió lenne azt állítani, hogy egy­szerre ezt akár a szakszerve­zet, akár a kormány meg tud­ná tenni. — Minden réteget érintően az egyik legfontosabb és leg­többet tárgyalt kérdés ma a bruttósítás. Ezzel kapcsolatban milyen fontos dolgot tudna megemlíteni a SZOT és a kor­mány legutóbbi együttes ülé­sén elhangzottakból?- Talán a legjelentősebb a bérek bruttósításával kapcso­latban, az, hogy egyértelműen megfogalmazódott: az alulról kiszámolt bruttó összegeihez a fedezetet biztosítani kell. S még egy, amihez szigorúan tar­tani kell magunkat: megen­gedhetetlen, hogy a kézzel fogható felelősség megállapí­tására a jövőben se kerüljön sor, akár ár-, akár más ügyek­ben, mert akkor hiábavaló min­dennemű törekvésünk. D. Cs. Ebéd előtt a nagycsoporban Läufer László felvétele Kísérlet a délszláv óvodában Kiskereskedők áruháza Pakson A Mecsek Füszért új, önki- szolgáló raktáráruházát adták át tegnap Pakson. A^csaknem négyszáz négyzetméter alap- területű épület mellett — amely az atomerőmű munkásszállásá­nak egyik barakkjában kapott helyet —, szabadtéri tárolásra alkalmas területet is kialakí­tottak. A kiskereskedők áru­háza magánkereskedők, ABC-k, élelmiszer- és vegyesboltok ré­szére árusít alapvető élelmezé­si cikkeket és vegyiárukat. A kereskedők maguk választják ki a szükséges áruféleségeket, és saját gépjárműveiken szállít­ják el. Az önkiszolgáló raktár elsődleges feladata, az üzle­FILMJEGYZET Vidéken elő barátomnak van egy szép skót juhásza. Nos, kétféle hierarchia műkö­dik a családban. A „hivata­los" felépítésben a férj ugyan a család feje, de a feleség a „szürke eminenciás": nagyon demokratikusan ugyan, de az asszony uralkodik, ő osztja be a pénzt, határozza el a vásár­lásokat, befektetéseket, ad fel­adatokat a férjének, s termé­szetesen a gyerekeknek, kik­nek nevelésében ugyancsak övé az irányító szerep. Ha azonban a szép skót ju­hászt is beveseszük a szűkebb családba, akkor a családfői hatalom mindenképpen a férjé, de nyomban utána a kutya következik tekintélyben. Ez abban is megnyilvánul, hogy csak a barátom tudja ráven­ni, hogy rövidre fogott póráz nélkül is szorosan mellette menjen az eb, az ő parancsait feltétel nélkül teljesíti. A két testvér közül a fiú az idősebb tek hiányzó készleteinek gyors és rugalmas pótlása. A paksi tanács felkérésére és az atomerőmű jelentek támogatásával létesítette Tolna megye északi részén az önki- szolgáló raktáráruházát a Me­csek Füszért. A város és kör­zete az elmúlt években jelen­tősen fejlődött. Megnöveked­tek a vásárlói igények, aminek a környék üzletei nem mindig tudtak megfelelni. A szüksé­ges árucikkeket a Dunaújvá­rosi Füszérttől és a Dunaföld- vári Füszérttől szerezték be. A paksi raktáráruház szom­bat kivételével naponta 8—14 áráig tart nyitva. Sz. K.- ő kapta öt éves korában születésnapi ajándékul a még kölyök Lordot, szinte együtt nőttek fel. Ilyen is a kapcso­lata a fiúnak és a kutyának- mellérendelt. Lord, ha akar, szótfogad a fiúnak, de leg­alább olyan gyakran a fiúnak kell elfogadnia a Lord akara­tát. A kislányon viszont ural­kodik a becses állat, kedves szeretettel ugyan, de uralko­dik. Aztán hosszú szünet kö­vetkezik, s ebben a hierarchiá­ban az utolsó helyen az a feleség szerepel, aki beszerzi a kutya élelmét, megfőzi és a táljába rakja: a kutya vele nem pajtáskodik, nem enge­delmeskedik neki. Barátomnak időnként erélyesen kell fellép­nie, hogy vezérszerepét meg­tartsa a kutyával szemben, ilyenkor a nevelés „makaren- kói" eszközei kerülnek előtér­be, úgy mint a testi fenyítés és a szidás. A kutya időnként Dobar dán — hangzik a köszönés, s a beszélgetés is többnyire horvát nyelven folyik a pécsi, Szalai András úti délszláv óvodában. — Játék közben a kisebbek még meg­megszólalnak magyarul, de a nagycsoportosok mór szinte folyékonyan beszélik anyanyel­vűket. — Nagy bánatunkra az ide­kerülő gyerekek közül csak kevesen — a 27 kiscsoportos­ból 3 — beszéli valamelyest a horvát nyelvet — mondta kissé keserű szájízzel Bosnyák Márkné, az óvoda vezetője. — A vegyesházasságok miatt a szülők otthon magyarul beszél­nek, s van, akit éppen gyer­mekének az óvodában szerzett a hierarchia élére törne, mint ahogy a fiatalabb kutyák is újra és újra összemérik az erejüket a falkavezérével, hogy amikor erősebbnek bizonyul­nak, átvegyék a vezérséget. A freudizmus is számon- tartja e mob'vációt az apa- fiú kapcsolat elemzésekor: a fiú előbb-utóbb kísérletet tesz arra, hogy legyőzze az apját. Ennek legszocializáltabb for­mája, hogy „többre akarja vinni” az életben, mint az sikerült az apjának, hogy bi­zonyítani akar;- kultúrálatla- nabb megnyilvánulása pedig, az apára emelt kéz, akár az apagyilkossógig. Mindkét szél­sőséges esetben, s a közbeeső számtalan fokozatban — mond­ja a freudizmus —, tulajdon­képpen arról van szó, hogy a fiú át akarja venni a falka- vezérséget. Sőt vannak követők, akik az állatcsoport-viselkedési törvényeket nemcsak egyes em­berekre, de embercsoportokra nagyobb szókincse késztet ar­ra, hogy foglalkozzon anya- nyelvével. — Az én apukám beiratko­zott a TIT-be, hogy velem jól beszélhessen horvátul — me­sélte természetesen horvátul a nagycsoportos Kersity Antal. Bereznai Ági szintén nagycso­portos, s ő többször társaira is rászól, miért nem horvátul beszélnek játék közben. Nő­vére a pécsi délszláv általá­nos iskolába jár. Ági is oda készül. — A mi óvodánk jó alapot biztosít a kéttannyelvű horvát általános iskolába jelentkezők­nek — mondta a vezető óvó­nő. — Évek óta azon dolgo­zunk, hogy a gyerekek minél is kiterjesztenék: az apa-fiú ellentétből így lesz generációs kérdés, sőt egy társadalom politikai ellenzékének, illetve a hatalmon lévő erőknek a vetélkedésben is fellelhetők eme ősi motivációk. A hét filmbemutatói min­denesetre érintik e kérdéskört: a Száguldó falka című kana­dai film esetében szinte té- telszerűen, s valódi kutyák sze­replésével szépen lekerekítve a konfliktusokban. De ez utóbbinak így is kell lennie egy ifjúsági kalandfilmben. Szimpatikus emberek, szép tá­jak, megoldható konfliktusok eredménye egy kedves film. A Tangók című film szerep­lői Párizsban élő emigráns ar­gentínaiak: az „erősebb ku­tya", a katonai junta elmarta őket a falkából, Argentíná­ból. A Tangók fájdalmasan szép vonítás az elemésztő fal- kónkivüliségről, s arról, hova vezet, ha nem lehet az em­beri társadalom humánus el­vei szerint megküzdeni a ve­zető szerepért, mert veszett kutyáké a hatalom. Bodó L. biztosabb nyelvtudással ke­rüljenek ki tőlünk. Három éven át — 1984—87 között — az OPI kezdeményezésére óvó­nőink elméletben és gyakor­latban egy úgynevezett nem­zetiségi óvodai kerettervet dol­goztak ki. A három korcsoportra le­bontott foglalkozási tervek módszertani útmutatók horvát- szerb népi mondókák, versek, mesék, énekek gyűjteményét — a kísérlet után — 1987. szep­temberétől az ország összes délszláv nemzetiségi óvodája használja. Az elmúlt év szep- termberétól a pécsi délszláv óvodában újabb kísérlet kez­dődött. Ennek lényege, hogy a gyermekek a hét szinte min­den napján a foglalkozásokon kívül játék, étkezés közben is horvát nyelven társalogjanak. Eltér ez az eddig megszokott nemzetiségi óvodai típusoktól. A nemzetiségi tannyelvű óvo­dákban ugyanis a hét minden napján naponta csak 20 per­cet, a nyelvoktató óvodákban pedig hetente két napon veze­tik horvát nyelven a foglalko­zásokat. A most elkezdett kí­sérleti jellegű kétnyelvű óvo­dákban a hét négy napján egész nap horvátul beszélnek a gyerekekkel, s csak pénte­kenként van magyar nyelvű foglalkozás. Környezetismereti, irodalmi, matematikai, ének­zenei és testnevelési ismerete­ket szerezhetnek így anyanyel­vükön a kicsinyek. A kísérlet eredményességéről a szakemberek csak három év múlva mondanak véleményt. A szülők viszont már most úgy érzik, csak hasznára válhat gyermekeiknek a kétnyelvűség. Éppen ezért igyekeznek segí­teni az oktatást, akár anya­giakkal is. Tavaly a szülői munkaközösség többszöri tár­sadalmi munkát és 35 ezer fo­rintot ajánlott fel az óvoda korszerűsítésére. H. A. Kutyaélet

Next

/
Thumbnails
Contents