Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)
1988-01-14 / 13. szám
Tőkés piacokon a bőrruházati termékek Nemzetiségi kutatások Korszerű, világos varrodát alakítottak ki a felújított épület emeletén Magyar és délszláv nyelvészek, történészek, politológusok, demográfusok, pedagógusok, néprajzkutatók ebben az évben folytatják nemzetiségi-szociológiai kutatásaikat, amelyeket néhány évvel ezelőtt az Állami Gorkij Könyvtár és a ljubljanai Nemzetiségi Kérdések Intézete kezdeményezett. Ezekben a hetekben ma- gyar-horvát kutatást szervez az Országos Széchényi Könyvtár magyarságkutató csoportja, valamint a Zágrábi Migráció- és Nemzetiség Kutató Intézete. A szakemberek országunkban Baranya, Bács-Kiskun, és Pest megyében lakó hor- vát, Horvátországban pedig Eszéken és környékén — 14—14 településen — elő magyar nemzetiségek, életmódját, mindennapi gondjait, örömeit, terveit veszik számba. Nem könnyű a lakástulajdonosnak Elszigetelt szigetelők Fotó: Läufer László Nem könnyű ma lakástulajdonosnak lenni. A mámoritó érzés, amely a beköltözéskor fogja el az embert, hamar elmúlik. Ha úgy tetszik: amortizálódik, mint maga a lakás, amelyben élünk. Márpedig az érzéseket s a lakásokat karban kell tartani, ha azt akarjuk, hogy hosszú életűek legyenek. Nagyon is prózai dolgok kapcsán jutottam bölcselkedő hangulatba. Ismerősöm méltatlankodva jegyezte meg, hogy lakóközösségét - jogszabályra hivatkozva — rá akarják venni, hogy terveztesse meg a panelház tetőszigetelését. Ha Űj utakon a Sirocco Idén megduplázódik a TRITEX bőrüzemének kapacitása A tőkés piacok meghódítására törekszik idén a pécsi székhelyű TRITEX Kereskedelmi Vállalat Sirocco elnevezésű bőrüzeme. Különböző mintatételeket szállítottak Francia- országba, Svájcba, Svédországba, az NSZK-ba és Finnországba -, a visszajelzések egyértelműen kedvezőek. A Sirocco bőrüzem két éve létezik, termékei belföldönmór ismertek és elismertek. Egy, már meglévő épületet alakítottak ki erre a célra: emeletet húztak fel rá és szociális blokkot létesítettek. A közelmúltban átadott új részlegbe költöztek föl a munkások —, mintegy harmincötén —, az alsó szinten gedig elkezdték a szabászat kiépítését. Várhatóan április végéra készül el a teljes üzem. Ekkor már közel hatvan ember munkájára lesz szükség, a kapacitásukat így kétszeresére növelhetik. Á tőkés partnerek egyre gyakoribb érdeklődése is azt kívánja, hogy a fejlesztés folyamatos legyen, annál is inkább, mert áprilistól elkezdődnek a szállítások. A TRITEX bőrkonfekcióban az ország legnagyobb forgalmazója. Két meghatározó szállítójuk, a pécsi Hunor Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat, akikkel ötéves együttműködési szerződést kötöttek, valamint a fővárosi Május 1. Ruhagyár. A hagyományos kereskedelmi munka mellett, a Sirocco bűrüzemmel végzett termeltetés színesíti és bővíti a bőrruhák választékát: az olcsó és középáras cikkek mel-' lett a magas minőségi igényeket elégítik ki. A Sirocco célja, hogy kizárólag olyan termékek készüljenek itt, amelyek a piacon keresettek. A bőrszoknyák, dzsekik, kabátok, a legújabb divatnak megfelelőek. Az üzem rendkívül rugalmasan termel: ha például egyfajta modell valamilyen oknál fogva nem fogy a piacon, a gyártásával leállnak, és már másnap új típusú bőr-t ruhákat készítenek a munkások. A TRITEX hosszútávú üzletpolitikájának egyik legfontosabb tényezője, hogy árukínálatuk a mindenkori változó igényekhez igazodjék. Ó. Zs. Nyugdíjasok tüzelőutalványa A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság közli, hogy az 1988—89. évi tüzelőutalvány értéke 2400 forint, melynek törlesztésére 1988. június 1-jétől 1989. május 31-ig havi 200 forintot vonnak le a nyugellátásból. Azoknak a nyugdíjasoknak, akik már az elmúlt esztendőben is részesültek tüzelőutalványban, az 1988. január havi nyugdíjjal együtt küldik ki a 2400 forint értékű utalványt. Azok a| nyugdíjasok, akik ez idáig tü- zelőutalványt nem kértek, kérelmüket 1988. március 31-ig küldhetik el írásban a nyugdíj- folyósítási törzsszámra hivatkozva. (Cím: Budapest, 1820.) Az új kérelmeket benyújtók részére az utalványokat az 1988. június havi nyugdíjakkal küldik ki. Egy-egy nyugdíjas egy tüzelőutalványt kaphat. Zárókép a főpróbából Bemutató a Bóbita Bábszínházban Egzotikus, többszintes színpadkép Minden fel- és átdolgozás változtat valamit az alapművön. Hozzátesz, elvesz belőle, hangulat- és jelentésvilágának más-más rezdülését hangsúlyozza. Kipling Dzsungel könyve főhősének, Mauglinak történetét is több alkalommal adaptálták színpadra, filmre, diafilmre, képregényre, bábszínpadra. Ez utóbbiból a pécsi Bóbita Bábszínház a moszkvai Gernet átdolgozását választotta. Kos Lajos, az előadás tervezője, rendezője változtatott valamelyest a dramaturgián, feszesebbre, tömörebbre fonva a mese szálait, így alakult ki az egyórás bábjáték, amelyet tegnap mutatott be a Bóbita társulata. A vegyes mozgatású bábhősök kemény harcot vívnak a dzsungelben. A mese itt nem elandalit, hanem a farkastör- vényeket mutatja be. Bogira, a fekete párduc, Balú, a medve, Akela, a farkasok vezére és Maugli sem ugra-bugráló, bájos figura, hanem a fennmaradásért, a mindennapi létért küzdő hős, akik az összetartás, a barátság élményét foggal-körömmel védelmezik. Az egzotikus, több szintes színpadképbe helyezett átdolgozás a történet drámai vonulatát tartja kiemelkedőnek, ehhez igazodik Károly Róbert zenei háttere. A zsengébb korosztály éppen ezért székébe süppedten figyelte a történet kibontakozását, amely elsősorban a nagyobbak számára fogalmazza meg mondanivalóját. Az előbemutatón látott Mauglinak még szüksége van az „összerázódásra”, a bábszínészek árnyaltabb szövegtolmácsolására. Barlahidai A. Minden péntek délután találkoznak itt a zenebarátok Jazz-teaház és klub a pécsi Ifjúság Házban program nem bizonyult megfelelőnek. Ezért időközben váltottak: most a péntek délutánokon teaházban beszélgethetnek a diákok és az érdeklődő felnőttek, miközben egy zenekar játszik. Az együttesnek nincs neve — és a tagjai állandóan változnak. A teaház vendégei közül azok, akik jól tudnak játszani, és kedvük is van hozzá, fel-felválthatják a zenekar tagjait. Természetesen mindez teljesen spontán nem szerveződött meg. Bagi Dániel a Royal Dixiland Band együttes alapító tagja hat évvel ezelőtt az IH-ban mutatkozott be társai val együtt. Később is zenélte itt. Érettségi után, 1986-ban mint klubügyeletes kapott munkát az IH-ban. így szervezte meg a péntekenként jazzklubot. Természetesen némi önös szándék -is munkálkodott ebben: szerdánként a Royal együttes, csütörtökönként a Művészeti Szakközépiskola és az IH által támogatott Big Band zenél itt, és péntekenként a középiskolásokból álló Pro-Vocal-lal próbálnak. Nemcsak gyakorolnak, a bukás veszélye nélkül próbálhatják ki közönség előtt az új számokat is. A diákok és a felnőttek a tetszésnek hangot adnak, de ha sikertelenebb egy-egy szám senki nem fütyüli ki őket. Egyedül a túl hangos zene ellen tiltakoznak a jazzklub látogatói. Jónak mondható az egész kezdeményezés - magyarázza Bagi Dániel, az IH klubügyeletese. — Legalább nyolcvanon jönnek hétről hétre ide beszélgetni, zenét hallgatni. Egy- egy jazz-koncertre, rendezvényre ugyanezek az emberek eljönnek a barátaikkal együtt, tegutóbb jazz-előszilvesztert szerveztünk amatőr zenekarok részvételével. Óriási érdeklődés kísérte — a színházterem teltházas volt. Az hiszem ez a siker. már mindenképpen szükséges, miért nem lehet egyik ház tervét adaptálni a másikéra? Hiszen úgy hasonlítanak egymásra, mint két tojás! Ismerősöm a tervezők csalafintaságát gyanítja a felhívás möaött. Bár ilyen egyszerű volna! Egy-két csalafinta mérnökre húzni rá a vizes lepedőt! A kérdés sokkal bonyolultabb. Szó sincs arról ugyanis, hogy a lakásszövetkezetek mindenáron szigetelni akarnának. Sőt! Amennyire csak lehet, húzódoznak tőle. Igaz, hogy megszigorodtak a hőszabványok, s miniszteri rendelet írja elő, mit kell tartalmaznia a tetőszigetelési tervnek (a 8. számú ÉVM rendelet 1986-ból), de ez még semmire sem kötelezi a lakókat. (Csupán a liftet kell rendszeresen karbantartani, a házat nem.) A MÉSZÖV titkárságvezetője, dr. Pusztai János szerint a gondok mindjárt ott kezdődnek, hogy a panelházak lakóinak egynegyede tanácsi lakást kért, mert rászorult, és akaratán kívül találta magát lakás- szövetkezetben. Ezekkel az emberekkel nagyon nehéz megértetni, hogy saját maguknak kell gondoskodniuk — ahogy a római jog mondta: a jó gazda gondosságával — lakóházuk karbantartásáról. Tulajdonosi szemlélettel igazából csak ott lehet találkozni, ahol eleve lakásszövetkezeti alapon szerveződött az építkezés. „Majd az állam megcsináltatja, ha nem tetszik neki" — vélekednek sokan. De az állam nem csináltatja meg. örül, ha a sajátjaival boldogul. Mi több, az „állam” akár a kényszertatarozást is elrendelheti, ahogy a bányász lakásszövetkezet esetében meg is történt. Kérdés, persze, mennyire etikus dolog a szövetkezeti lakások tulajdonosait felújításra kötelezni, amikor állami bérházak állnak vedlett, romos állapotban .. . „A nemzeti vagyon tetemes részét alkotó szövetkezeti lakóházak állagmegóvását egyelőre nem látjuk biztosítottnak — fogalmaz sarkosan a titkárságvezető. — Amíg nem készülnek gondosan programozott felújítási tervek, amelyhez később pénzügyi kalkuláció csatlakozhat, a lakásállomány folyamatos romlásával kell számolnunk." Tehát, a tervek. Apropó: le- het-e őket adaptálni? Bagyal István, az ÉLISZ elnöke szerint bajosan, hiszen ahány ház, annyi műszaki megoldás. És annyi tető. Egyiket kaviccsal, a másikat salakkal fedték be, és eltérően helyezték el a szel- lőztetőket is. Sok a megbontott tetőszigetelés - antennaerdő borítja a házakat, sőt: nudista hölgyek tűsarkú cipői tépik fel a „lágytetőt” .. I A lakók a hatalmas költségtől félnek: a szakemberek tagadják, hogy milliós tételről lenne szó. Különösen akkor, ha évekre oszlik el a rendszeres karbantartás, ami nem merülhet ki a hibaelhárításban. Igaz, emelkednek a közüzemi díjak is, amit a lakók nem szívesen vesznek tudomásul. „De hát a boltban lehet vitatkozni, hogy miért ennyi a vaj?” — érvel a MÉSZÖV képviselője. Aztán maga mond egy példát arra, mennyire kusza is ez a mi lakásrendszerünk: a lakóknak meg kell szavazniuk a kötelező hatósági áremeléseket a szövetkezeti gyűlésen. Ha már demokrácia, legyen köEzekről és még sok más kérdésről is beszélni kell, ha meg akarjuk érteni, egyelőre miért elszigeteltek a tetőszigetelők. Havasi J. útónonként különböző zenei- és kulturális előadásokat hallgathattak volna a fiatalok belé- DŐdíi ellenében. A fizetett A Jazz-teaház és a klub egy évvel ezelőtt alakult a pécsi Ifjúsági Házban. Az eredeti elképzelés szerint péntek, dél-