Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)

1988-01-14 / 13. szám

1988. január 14., csütörtök tmmmmmmmmmmmmmmmmmrnmmm Dunántúli napló 3 Csak elkötelezetten lehet hosszabb távon a köz hasznára munkálkodni Tizenegyezer ügy I Néhány hónappal ezelőtt rövid újsághír tudatta, hogy 1987. szeptember 15-től a Pécs Megyei Városi Közegészség­ügyi-Járványügyi Szolgálat élére új vezető került dr. Ambrus Ilona személyében. 2,6 millió forint környezet­és természetvédelemre Ennyire olcsó • •• FF ^ a jovo? Megállapodás az értékpapír- forgalom össze­hangolására Információs tájékoztató központot hoznak létre A magyarországi érték­papír-kereskedelem össze­hangolására a Magyar Nemzeti Bank. a Magyar Gazdasági Kamara, vala­mint 22 pénzintézet — ke­reskedelmi bankok, bizto­sítók, szakosított pénzinté­zetek és vegyes tulajdon­ban lévő bankok - meg­állapodást kötöttek. A megállapodásban részt vevők rövidesen informá­ciós központot hoznak lét­re az értékpapír-forga­lomban kialakuló árfolya­mok felmérésére és rend­szeres közzétételére. Va­lamennyi pénzintézet tájé­koztatja az általa vásárolt, illetve eladott értékpapí­rok forgalmáról az infor­mációs központot. Ezeket az adatokat összesítik, s a tényleges eladási, illetve vételi árak alapján kiszá­mítják egyes értékpapír- fajták árfolyamát. A jelen­legi árfolyamtáblázatok ugyanis csak azt tartalmaz­zák, hogy az érintett ban­kok milyen áron kínálják, illetve veszik meg a köt­vényeket. A tényleges ár­folyamok már tükrözni fog­ják az értékpapírok piaci keresletét, és informálnak a kibocsátók jövedelmező­ségéről, az értékpapírok megítéléséről. A megállapodásban részt vevő bankok képviselői minden héten egy alkalom­mal üzleti találkozót is tar­tanak. Ezen a tőzsdenapon a bankok üzletkötői vásá­rolnak, illetve eladnak köt­vényeket, részvényeket és különböző állampapírokat. Az első ilyen üzleti talál­kozót január 19-én, ked­den rendezik meg a Váci utcai Nemzetközi Keres­kedelmi Központban. — Szolgálatvezetőként még újnak számítok — fogad a ve­zető főorvosnő —, de nem újak számomra a munkatársak, a munkahely, mert 17 éve itt dolgozom. Vezetői kineve­zésemig, melyet pályázat út­ján nyertem el, a járványügyi csoport munkáját irányítottam. — Mennyiben azonos és mi­ben különbözik mostani meg­bízatása az előzőtől? — Azonos annyiban, hogy hatósági, vezetői feladatokat láttam el az eltelt tizenhét év alatt is. A lényeges kü-j lönbség az, hegy eddig főként egy szakterületre, a járvány- ügyre terjedt ki a tevékenysé­gem, most pedig kiszélesedett, összetettebb lett a munkám. A városi szolgálat látja el Pécs város és a városkörnyék köz­egészségügyi felügyeletét, öt munkacsoport dolgozik itt. Ezek: a településegészségügyij az élelmezésegészségüayi, a munkaegészségügyi, a gyer­mek- és ifjúságegészségügyi; valamint a járványügyi cso­port. Mostani beosztásomban minden részterület munkáját az eddiginél alaposabban meg kellett ismernem. A beszélgetést gyakran meg­szakítja a telefoncsengés. A főorvosnőt különféle ügyekben keresik. Van, aki közérdekű bejelentéssel, van, aki egyé-; ni, de számára sürgősen meg­oldandó problémával. Még fel­vonulási területnek számitó, de már átadott, lakott épületek közelében sok a szemét, tör­melék, a rágcsálók is elsza­porodnak — hangzik az egyik panasz. Kétségbeesett férfi-' hang ismételten jelentkezik: lakását a szennyvíz újból el­öntötte. Telefonált már néhányj helyre, de késik a segítség, ezért kéri megint a főorvos­nőt . . . Mindenkit türelmesen végighallgat, a sürgős esetek­re azonnal reagál. Hívja az ügyben illetékes vállalatokat, a városi tanács osztályait, mi­előbbi visszajelzést kér a prob­léma megoldására. — Mint I. fokú hatósághoz, hozzánk tartoznak a lakossá« gi panaszügyek is. Az ügyek egy részében elsősorban nem mi vagyunk illetékesek. Egy bi­zonyos ponton mégis tartal­maznak olyan összetevőt, amely a közegészségügyet is érinti. A városi szolgálat szer­teágazó tevékenységéhez mér­ten alacsony létszámmal dol­gozik, összesen 24 szakembert foglalkoztat: 6 orvost és 18 szakdolgozót. Az ellenőrzött egységek száma tavaly 2462 volt. Ehhez járultak még cso­portonként a tervbírálatok, a helyszíni bejárások, a műszaki átadások, az üzembe helyezé­sek, a panaszügyek és az egyéb kérelmek. A múlt évben az ügyiratforgalmunk megkö­zelítette a tizenegyezret. Így elmondhatom, hogy erőnkön felül törekszünk a panaszok gyors kivizsgálására. Szeren­csére kisebb hányadukat teszik ki a rosszindulatú, a rossz szomszédi viszonyból eredő feljelentések. — A KÖJÁL munkájáról — a köztudatban a Szolgálat is KÖJAL-ként ismeretes —, több­féle véleményt hallottam. Ha egy élelmiszerbolt vagy ven­déglő tisztasága nem üti meg az elvárható mértéket, akkor* az emberek felteszik a kér­dést: hol van a KÖJÁL? Ha esetleg kialakulóban van egy járvány, és azt időben megfé-r kézik, akkor hellyel-közzel el­ismerő véleményt mondanak. Ha elszaporodnak a panel­lakásokban a csótányok, ak­kor azonnali intézkedést várvaí fordulnak a hatósághoz . .. — A felhozott három példa is bizonyítja, hogy mennyi és; mennyire különféle tevékeny­ség tartozik hatáskörünkbe. Munkánk „kirakatban van", nagyon sokan véleményezik* Anélkül, hogy a példák rész­letes megválaszolásába bele­mennék, utalok itt a pénz­szűkére, vagy arra, hogy a? eddiginél még nagyobb szi­gorral kell. eljárnunk egyes kirívó szabálytalanságokat el­követőkkel szemben. Ilyen ese­tekben visszatartó hatásúnak tartom az azonnali helyszíni bírságolást. A jövőben ezt a, formát is kívánjuk érvényesí-l teni. Hatósági munkánk során alkalmazzuk a jogszabályok­ban foglaltakat. de emellett nagyon fontosnak tartom, hogyl az eddiginél nagyobb súlyt; fektessünk a megelőzésre, töb­bek között a környezetszennye­zés csökkentése, valamint a munkahelyi ártalmak megelő­zése érdekében. Egészségneve­lő tevékenységünket szintén fokozni kívánjuk, csatlakozva az országos egészségmegőrzé­si programhoz, melyben Pécs­nek különösen kiemelt szerepe van a WHO által meghirde­tett „Egészséges városok" moz­galomban való részvételével. Bár tevékenységünk jellege megköveteli a precíz és meg­lehetősen sok dokumentálást, mégis törekedni fogunk az adminisztráció csökkentésére^ hogy több időnk maradjon az érdemi munkára. — Beszélgetésünk során időnként elhangzott az elkö­telezettség szó is ... — Úgy vélem, elkötelezett­ség nélkül napi szinten lehet tisztességesen, megbízhatóan dolgozni, de csak elkötelezet­ten lehet hosszabb távon iga­zán a köz hasznára munkál­kodni. L. E. Bizonyára több dologból is, de kettőből egyértelműen kö­vetkezik: a környezet- és ter­mészetvédelem egyelőre felold­hatatlannak tűnő béklyókban vergődik. Lehetetlen megtalál­nia az összhangot a feladatok és a lehetőségek között. Ez a két dolog: a jóllehet nagyon sok részterületet érintő, de a megoldást rendszerint a jövő­be utaló munka, másrészt, hogy o környezet- és természetvédel­mi feladatok közül lehet néme­lyiket aktualizálni, de általában eredményesnek mondható meg­előzést még nem sikerült el­érni. Erre következtettünk a dr. Álló Miklóstól hallottak alap­ján: az OKTH Dél-dunántúli Felügyelőségének vezetőjénél a legfontosabb feladatokról, a legnagyobb gondot jelentő veszélyforrásokról érdeklődtünk. S bár ő kiemelte, hogy a fel­ügyelőség működési területére eső három dél-dunántúli me­gyében nő a környezetvédelmi őrök száma - több mint szá­zan vannak már —, ebből pe­dig a környezeti kultúra szint­jének emelkedésére következ­tethetünk, nehéz ezt - a tár­sadalmi erőfeszítések lebecsü­lése nélkül is — kiemelkedő eiedménynek minősíteni, ha szembenézünk a környezet- szennyezés mértékével, forrá­sai megszüntetésének rendkí­vüli nehézségeivel. Tegyük hozzá: a régió me­gyéi közül Baranya a legterhel­tebb a környezetszennyezést il­letően. Különös hangsúlyt kop­nak a veszélyes hulladékok, a terület magas szintű iparosított- sóga fantasztikus mennyiség­ben szüli ezeket az anyagokat. Pécsett például a Hőerőmű, amelynek kéményei ugyan szű­rővel vannak ellátva, de még mindig nagyon sok kén kerül a levegőbe, s százezer tonna­szám keletkezik a pernye, a salak egy-egy évben. Ennek elhelyezése körül igen nagy gondok vannak. Legújabban — átmeneti megoldásként -, egy lengyel eljárás került szóba: kevesebb vízzel elegyítve a zagy térfogatát jelentősen le­het csökkenteni, megkönnyítve így elhelyezését. De: ez a megoldás is csak átmeneti, a jövő bizonytalan. A Bőrgyár is „megrögzött" környezetszennyező — természe­tesen szándékai ellenére —, a krómos iszap igen veszélyes hulladék, víztelenítése, végleges lerakóhely létesítése immár halaszthatatlan feladat. Komoly gondot okoz a Hús­ipari Vállalatnál keletkező hul­ladékanyagok hasznosítása is, bár a kezdeti lépések biztató­ak: a Bikali Á. G.-vol közösen dolgoznák fel és készítenének belőle állati takarmányt. Ám a megoldást ez esetben is a jövőbe — ha nem is a távoli­ba —, kell utalnunk. Vannak természetesen olyan cégek is, amelyek — Álló Mik­lós kifejezését használva -, kor­rekt módon rendezik a környe­zetkímélést célzó feladataikat: az említett probléma ellenére a Húsipar is ide tartozik a Tejiparral, a Baromfiiparral együtt. A kép teljesebbé téte­le érdekében: az elmúlt há­rom évben a három megyében veszélyes hulladékok miatt, a különböző szennyezők 10—12 millió forint környezetvédelmi bírságot fizettek. Folytassuk azonban a jó példával: közismerten nehéz r,eltüntetni" a műanyaghulla­dékot. Égetni sem lehet, mér­gező gázok szabadulnának fel — síkfóliát azonban lehet belő­le csinálni. Erre vállalkozott a decsi termelőszövetkezet. Négy évvel ezelőtt indították a szük­séges Deruházóst, két éve - pénzhiány miatt - leállt a munkc. Most úgy tűnik, foly­tathatják. Ha elkészülnek — majd —, igen komoly gondtól mentesítik a környezetért ag­gódókat. Ha Dél-Dunántúlról beszé­lünk, aligha kerülhetjük meg Szársomlyót. Az ipranak kiváló minőségű követ adó bánya egyik legértékesebb természet- védelmi területünket veszélyez­teti. Álló Miklóstól hallottak szerint a bánya a jövőben a művelésre kijelölt terület ha­táráig sem tágul, sőt megál­lapodás született az érintet­tek között: a kőbánya csak lefele terjeszkedik, azaz a hegy felszíni területéről további ré­szeket nem vonhatnak már mű­velésbe. Számos megoldatlan gondja van tehát - az említetteken kívül is —. a dél-dunántúli környezet- és természetvéde­lemnek. Ezeket Álló Miklós ki­egészíti még eggyel: — A három megyében 39 000 hektár védett területet kezel az OKTH. Erre a célra a hivatal egy évben valami­vel több mint két és fél millió forintot kap ... Hogy ez mennyi? Talán azt lehetne mondani: fel sem le­het használni. Ugyanis jósze­rével semmire sem elég. Mészáros Attila Átárazás a Konzum Áruház iparcikkosztályán Új árak, más vevők, más eladók Az átárazás után- Marika, mennyi a pogá­csa? — kiáltott át egyik pénz­tárosnő a másikhoz. „Kettő hat­van!" — szólt vissza az. „Er­zsiké mennyi a konzerv töltött káposzta?” — kérdezte a fiatal pénztárosnő. A másik tovább­adta a kérdést. Percek teltek el, míg rátaláltak a helyes ár­ra. Bizony nem ritkaság mos­tanában ez a „kérdezz—felelek játék” az élelmiszerboltokban. Az óév utolsó és az új év első napjaiban óriási munkát végeztek a kereskedők. A lel­tározás és az átárazás rend­kívüli terhet rótt rájuk. A Baranya Megyei Élelmi­szerkereskedelmi Vállalat a megyében 224 saját kezelésű és 80 szerződéses boltjában már októberben .megkezdték az előkészületeket. Eligazításo­kat tartottak, felkészítették az üzletvezetőket az új adminiszt­rációs rendszerre. Á számlázás is nagymértékben megváltozott, ezt is meg kellett tanulni. A leltározások december 31-én kezdődtek és január 4-én már minden bolt kinyitott. Január 2-án 40 üzlet árult tejet és ke­nyeret, 3-án pedig több bolt is fogadta a vásárlókat. A boltvezetők véleménye sze­rint' ilyen tömegű árjegyzék­kel már 20 éve nem találkoz­tak. Napi 16 órát dolgoztak. A neheze azonban még csak ezután jön. A termékek nyolc­van százalékának megváltozott az ára, ezeket meg kell tanul­ni. Az újonnan érkező áruféle­ségekre rá kell írni az új árat, ez természetesen lassítja az átvételt. Ha a csomagolásról lepereg a cédula, akkor ezt új­ból fel kell ragasztani. Pécs legnagyobb és legtöbb árucikket felvonultató áruházá­ban, a Konzumban december 27-én kezdtek el leltározni és január 5-én fejezték be. Az áruk sokfélesége is megköve­telte, hogy pontosan elkészített ütemterv szerint történjen az átárazás. A munkák megkönnyí­tésére vállalati árjegyzéket dol­goztak ki, amelyben már csak ozok a termékek szerepeltek, amelyek az áruházban megta­lálhatók. Az ABC-részlegben közel 3000 cikket áraztak át. Itt január elsején 165-en dol­goztak. Másodikón az iparcikk és ruházati osztályon 225 em­ber végezte el ezt a munkát. Harmadikán már a dekorációs csoport is jelen volt, a ható­sági árjegyzéket feltüntető táb­lákat függesztették ki, és a polcokra felírták az új árakat. Negyedikén a Konzum minden osztálya készen állt a vevők fogadására, csupán a parfü­méria és az S-modell nyitott hatodikán. Feltétlenül meg kell említeni, hogy a Konzumhoz taitozó vendéglátó egységek késő éjjel kezdték az átárazást és a leltárt, és reggel 5 óra­kor már az új árakkal nyitot­tak. A Centrumban több időt vett igénybe a leltározás előkészí­tése, mint maga a leltározás. Az áruk csoportosítása rend­kívül bonyolult volt, mert az ipari termék jegyzékszámát, a gyártót, a származási helyet is figyelembe kellett venni, és ezek tökéletes áruismeretet kö­veteltek. Ó. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents