Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)
1987-12-11 / 341. szám
1987. december 11., péntek Dunántúli napló 3 Társadalom - gazdaság - kultúra A közművelődési intézmények főbb társadalmi, gazdasági feladatokat segítő tevékenysége Már 1958-ban, a művelődéspolitikát megújító pártdokumentum, később az 1974. évi közművelődésről szóló párthatározat is hozzákapcsolta a kultúrát a szocialista építés társadalmi, gazdasági igényeihez, politikai feladataihoz. 1985-ben az MSZMP XIII. kongresszusa még konkrétabban fogalmazta programmá, hogy „a közművelődés segítse a társadalmi, gazdasági feladatok megoldását, a szocialista demokrácia érvényesülését, az emberek életmódjának tártál masabbá tételét." A KISZ Pécs Városi Bizottság első titkára: E határozat alapján vitatta meg az MSZMP Baranya Megyei Végrehajtó Bizottsága az! a jelentést, amely a közművelődési intézmények főbb társadalmi, gazdasági feladatokat segítő tevékenységéről készült. A téma aktualitását bizo-. nyitják azok a szakmai viták is, amelyek az utóbbi időben társadalom-gazdaság-kul- túra viszonyáról folytak, S amelyekben kritikaként fogalmazódott meg, hogy e párt- határozat idézett mondata csak egyirányban fogalmaz meg feladatokat, nem követeli meg a fogadókészséget, nem teszi egyértelművé a kölcsönösséget. Azt, hogy a köz- művelődési funkció vállalása a politikai, társadalmi, gazdasági intézményeknek is feladata, hiszen tevékenységükben az alapfunkciók szerves részeként, meg kellene jelenni d közművelődési igényeknek, céloknak is. Enélkül ugyanis nem elemezhető társadalom-gaz- daság-kultúra kapcsolatának minősége, legfeljebb a szükségességét lehet felvetni. A kívánt szerves egységet elméletben gyakran megfogalmazzuk és igazolni is tudjuk. Valójában csak lassan válik meggyőződéssé, nehézkesen formálja a gyakorlatot az a felismerés, hogy a műveltség növelése előfeltétele a gazdasági, társadalmi előrehaladásnak. A gazdasági, társadalmi kibontakozás programja újra megerősíti, hogy a társadalmi, gazdasági viszonyok kedvező irányú változtatásához elengedhetetlen a „széles körű műveltség, a magasabb szak- képzettség”. Társadalmi szükségletként fogalmazódik meg tehát, hogy a kultúra, a művelődés szerves része legyenj a gazdasági, társadalmi változásokat sürgető folyamatnak. Ezért is szükséges pontosítani és a gyakorlat megváltoztatása érdekében tudatosítani a közművelődés szerepét a gazdasági, társadalmi stabilizációban, illetve a kibontás kozási feladatokban. A kölcsönhatás megteremtéséhez pontosan kell értelmezni egyrészt a reformban a kultúrát, másrészt a reformot a köz- művelődésben. Ennek érdeké* ben nem kerülhető el, hogy a közművelődés minősége és hatékonysága ne javuljon folyamatosan. Amihez, egyfelől a társadalmi és egyéni szükségletekre jobban épülő tevékenység, valamint a közművelődésre fordítható anyagi és szellemi erők célirányosabb hasznosítása vezethet. Másfelől azzal érhető el, ha a A közelmúltban rendkívüli közgyűlést tartott a sásdi Búzakalász Termelőszövetkezet. Arról határoztak, hogy eladják a Mecsekszakál környékén lévő, rendkívül nehezen művelhető területüket. A döntésre a földtörvény adott lehetőséget, amely ez év szeptember 1-jén lépett hatályba. A jövőben bizonyára több termelőszövetkezet, illetve tanács határoz majd hasonlóan a szétszórt, nagyüzemi művelésre alkalmatlan, illetve állami területként nem hasznosítható földekről. Szeptembertől megkezdődött és javában tart a földhivataloknál az a munka, amellyel részben automatikusan, részben kérés alapján tulajdonná írják a magánszemélyeknek társadalmi, gazdasági szervezetek a haladás tudati feltételeinek megteremtéséhez közvetlenül és konkrétan igénylik a közművelődés közreműködé* sét. A társadalom, a gazdaság, a kultúra kölcsönhatása ugyanis nem jön létre automatikusan. E kölcsönösség alakítása sokoldalú befolyásolást igényel. Az egyik oldalon - gyakran téves kultúra- és műveltségfelfogás eredményeként — elszakítják a munkát a kultúrától, szembeállítják az anyagi és szellemi kultúrát. Sokan kétségbe vonják a műveltség egészének gyakorlati értékét,1 annak csak hosszú távon megtérülő hatása miatt. A másik oldalon, ha azt vizsgáljuk, hogy a közművelődési intézményrendszer milyen eredménnyel képes hozzájárulni a társadalmi-gazdasági feladatok megoldásához, vagy milyen értékek terjesztésével, milyen mértékben képes hatni a társadalmi élet egészére, akkor azt kell megállapítanunk, hogy differenciáltan, a társadalmi szükségletektől elmaradva hat. Eredményességüket sok, tőlük független tényező is befolyásolja: a művelődési érdeklődés változása a művelődés társadalmi és egyéni motiváltságának hiánya, az egyes társadalmi rétegek helyzetének hatása az életmódra, szabadidőre, a kulturális fogyasztásra, vagy a társadalmi értékeknek, a műveltség presztízsének alakuld-, sa, s nem utolsósorban az anyagi, tárgyi feltételrendszer. Ennek ellenére a gyakorlat, azt is bizonyítja, hogy a köz- művelődési intézmények sajátos eszközeikkel és módszereikkel közvetlenül is képesek befolyásolni a társadalmi, gazdasági folyamatokat. Növekszik szerepük a helyi társadalom- és közösségszervezésben, a társadalmi szinten erősödő szociális feszültségek hatására az ún. szociokulturális tevékenységben és a termelési kultúrát megalapozó műveltség fejlesztésében. A praktikus ismereteket hordozó, közvetlen formákon túl közvetett hatásuk, legalább annyira fontos és akkor érvényesül, ha részesei a korszerű müveltségtcrtalom átadásának, ha hozzájárulnak a személyiség kiteljesedéséhez és gazdagodásához, a tartalmasabb emberi élethez. Ha a művelődést valóbar, a társadalmi haladás egyik fő tényezőjeként jelöljük meg - márpedig a fejlődés intenzív pályára állítása ezt követeli — akkor a közművelődés eredeti és szélesebb értelmezéséből korábban tartós használatba adott ingatlanokat. A földtörvény, illetve a végrehajtási utasítás különbséget tesz az egyes ingatlanok tulajdonba adásának módja között. Azoknak, akik építési telekként vették tartós használatba az ingatlant, szeptember 1-jéig használatbavételi engedéllyel is rendelkeztek, és a földhivatalnál már nyilvántartásba vették, ezeket a területeket az illetékes földhivatal automatikusan tulajdonba írja. Nem kell külön kérvényezni, anyagi vonzata sincs az intézésnek. Ha valakinek szüksége van kell az új gyakorlatot kialakítanunk, s a kulturális intézményeken kívüli társadalmi, gazdasági területeken szükséges e funkció vállalását felerősítenünk. Ez azt is jelenti, hogy a közművelődést építsük! a valós munkahelyi, települési, közösségi szükségletekre, s már a tervezés fázisában hozzuk összhangba a társadalmi, gazdasági célokkal. E széle-, sebb értelmezés azt is feltételezi, hogy változtassunk azon a szemléleten, amely a művelődésügyet mellérendelten kezeli, s elkülöníti a vélt társadalmi, gazdasági alapfunkcióktól. Ez a szemlélet leszűkíti a közművelődést is az intézmények (amelyek - szerepüket tekintve — nem elhanyagolhatók) szintjére, s teszi magányossá a közművelődési szakembert. Aki egyébként — ha tevékenységét valóban a társadalmi és egyéni szükségletekre akarja szervezni — rákényszerül arra, hogy a társadalmat és az egyéni szükségleteket próbálja megismerni. S ez az a pont, amikor a követelményeknek nehéz megfelelnie. Szakmai munkája ugyanis azt feltételezné, hogy a továbbiakban, a felismert társadalmi és egyéni szükségletekre hatékony művelődési folyamatot találjon ki és szer-' yezzen meg. Sajátos eszközei elsősorban a művelődés tartalmára és a megvalósítás módjára vonatkoznak, de hegy ezt milyen szükségletek kielégítése érdekében kell alkalmaznia, - abban segítséget! vár. Ezért is hangsúlyozza a végrehajtó bizottság által kiadódj állásfoglalás a pártszervek mellett a tömegszervezeteknek, a munkahelyek vezetőinek, az irányító és felügyeleti szerveknek kezdeményező szerepét és felelősségét abban, hogy a közművelődési szakemberek általuk megismerhessék azokat a helyi gazdasági, társadalmi feladatokat, amire a tevékenységük épülhet. A köz- művelődési intézményeken kívüli területeken tehát olyan szemléletváltást kell elérni,! amely feltételezi e kölcsönhatást, s igényli a közművelődésnek az „emberi tényezőt" fejlesztő közreműködését az. alapfeladatok megvalósításához. Az intézményeken belül pedig szakmailag kell felkészülni és megfelelni ezeknek a követelményeknek. Ma még - törekvéseink ellenére - a politikai munkában sem hasznosul elég tudatosan a közművelődés sokféle formája, lehetősége. Különösen nem a legalsó szinteken, ahol pedig fontos szerá, tulajdonlap-másolatot kérhet a földhivataltól. Baranyában annak ellenére, hogy ez a döntés tízezreket érint, s több mint százezer tulajdonlapot kell kézbevenni — a földhivatalok december 31-ig be akarják fejezni a munkát. Azok, akik most építkeznek a korábban tartós használatba vett területen és még nincs használatbavételi engedélyük — vagy szeptember 1 -je után kapták meg -, azoknak viszont kérniük kell a tulajdonba adást. Személyesen vagy levélben fordulhatnak a területileg illetékes - szigetvári, repe volna a szocialista demokrácia kibontakoztatásában, a közgondolkodás alakításában, a társadalmi haladás tudati feltételeinek megteremtésében. A végrehajtó bizottság állásfoglalása ezért a politikai és társadalmi szervezeteknek is konkrét feladatokat javasol. Hangsúlyozza szerepüket a gazdaság-társada- lom-kultúra szerves egységének megteremtésére irányuló szemléletváltozás alakításában, a helyi kulturális célok, feladatok koordinálásában; felismerve, hogy a közművelődés sajátos tevékenységformáival a helyi politika egyik; fontos, agitatív eszköze is lehet. Félreértés lenne azonban, ha a közművelődés funkcióját a napi agitációban keresnénk. Ugyanúgy nem lenne helyénvaló az sem, ha az aktuális! társadalmi, gazdasági feladatokhoz kapcsolódva leszűkítenénk a közművelődés tartalmát a napi praktikum kiszolgálására. Ezzel konzerválnánk a tevékenységet és annak tartalmát is. S éppen az sikkadna el, hogy új igények kialakításával, átfogóbb összefüggések felismertetésével, a kulturáltság magasabb szintre emelésével, az öntevékenység és közösségi élet továbbfejlesztésével, — végső soron - a társadalmi gyakorlat megújításához járulhasson hozzá. Vajon időszerű-e ma a gaz- daság-társadalom-kultúra egységének erősítését, illetve a közművelődésen belül: reformok szükségességét újra megfogalmazni, amikor 1988-ban fejlesztési, sőt működtetési lehetőségeink is kisebbek lesznek, mint korábban voltak. Az állásfoglalás azt is hangsúlyozza, hogy a közművelődés szűkülő lehetőségei ne a tevékenység destabilizálasára, hanem a források differenciáltabb felhasználására, a valós társadalmi és egyéni szükség-! letek figyelembevételére, ezáltal a tevékenység korszerűsítésére késztessenek. E területen is a „stabilizálás" a fontos, mert ezt társadalmi érdek sürgeti. Ma különösen nem mindegy, hogy az új minőség megteremtésének érdekében, mennyire tudjuk a művelődés „szervesülését" megvalósítani a társadalmi, gazdasági élet más területein. Az sem lehet közömbös, hogy a csökkenő keveset milyen minőség előállítására, milyen hatékonysággal vagyunk képesek felhasználni. Az anyagi keretek és a feltételek legfeljebb a mértéket határozhatják meg. A politikai realitások viszont szükségszerűen megkövetelik azt, hogy a közművelődés társadalmi szerepét újra tisztázzuk az élet minden területén, hogy „reszortszemléletén" radikálisan változtassunk, hogy világossá tegyük, hogyan válhat szerves részévé a gazdasági, társadalmi kibontakozás folyamatának. Mezei József, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának politikai munkatársa mohácsi, komlói, siklósi vagy pécsi földhivatalhoz. Ez az intézkedés sem kerül pénzbe. Más a helyzet a termelési célra tartós használatba adott területekkel. Akiknek ilyen földjük van — és akár építettek rá gyümölcstárolót, mező- gazdasági épületet, akár nem - azok a tartós használatba adóval — termelőszövetkezettel, tanáccsal — együtt kezdhetik az eljárást. Közös kérelmet kell beadniuk a földhivatalhoz, illetve nyilatkozniuk kell arról, hogy nem esnek tulajdonszerzési korlátozás alá. A földtörvény szerint maCselik László, a KISZ Pécs Városi Bizottsága első titkára nincs még harmincéves. Magas, sötétbarna hajú, csendes, megfontolt beszédű fiatalember. Két gyermeke van. Kalocsai születésű, Pécsre a tudásvágy sodorta. A szülei — édesapja revizor, édesanyja nyugdíjas — nem befolyásolták tanulását. A vegyészet érdekelte, ezért is választotta a veszprémi Vegyipari Szakközépiskolát, majd a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolát, mely első nekirugaszkodásra nem sikerült. Egy évig laboránsként dolgozott a veszprémi Vegyipari Egyetemen, majd sikeresen szerepelt a következő évi felvételin, és Pécsett vegyipari gépész szakon lett főiskolai hallgató. A középiskolában és a főiskolán is kollégista volt. Szívesen stúdiózott, fotószakkört vezetett, és tevékenyen részt vett a mozgalmi munkában. A főiskolán hamar megválasztották alapszervi titkárnak, KISZ-bizottsági tagnak, később szaktitkárnak. Ennek alapján a főiskola elvégzése előtt felajánlották, hogy politikai munkatársként továbbra is szívesen látnák, így lett belőle kollégiumi nevelőtanár. Ezt követően egy évig járt a moszkvai Komszo- mol Főiskolára, majd 1984-ben a KISZ Pécs Városi Bizottság gazdaságpolitikai titkárának választják. Most június 25-én pedig a testület döntése alapján első titkár lett. — A megválasztásom óta az életem még bonyolultabbá vált — mesélte __ a családomra s okkal kevesebb idő jut, pedig nagy szükségük lenne most rám. A feleségem pedagógus, jelenleg gyesen van a hároméves, és az egy hónapos kisfiúnkkal. Segíteni szeretnék — de nem tudok annyit, mint kellene. A megválasztás óta próbálom utolérni magam, de nem sikerül. Rengeteg az olvasnivaló. Ismerkedem az egyegánszemély és család együtt 6000 négyzetméter átlagos minőségű termőföldet szerezhet. Ez a főszabály, ám a tulajdonba kerülő föld nagysága településkategóriánként, terület fekvésétől, illetve minőségétől függően változhat. Például Pécs belterületén legfeljebb 1500 négyzeméter termő- terület lehet magánszemély, illetve család tulajdonában, de kisebb, kedvezőtlen adottságú települések külterületén ennél akár hússzor nagyobb, vagyis maximum 30 000 négyzetméter. T. É. temi, főiskolai és középiskolai tennivalókkal. Mint mondta, a KISZ igazán jó irány felé próbál mozdulni. Három dolog most a legfontosabb: az alaptevékenységét — munka, tanulás — mindenki maradéktalanul lássa el. A szerződéses munkavállalást és egyéb vállalkozást is tisztességesen végezzenek el, tanuljanak nyelveket, számítástechnikát, mikroelektronikát. Mindezek érdekében a KISZ nyári táborokat — számítástechnikait, nyelvtáborokat, szoft-versenyt, basic-hét- végeket — szervez. Középiskolásoknak, a diákközösségeknek sportos, egészséges életmódra való programokat dolgoznak ki. Városi nagytakarítási akciót terveznek, és minden lehetséges fórumot megragadnak, hogy a lakáshoz- jutásban segítsék a fiatalokat. Tájékoztató füzetek kiadását tervezik — ebben minden ismertetőt összegyűjtenek. Fórumokat, közönségtalálkozókat hívnak össze a garzonházba, vagy a lakáshozjutóssal kapcsolatban. Az első titkár minden idejét leköti a munka — általában naponta 7-től 16.30-ig az irodájában van, ezenkívül sok meghívásnak kell eleget tennie. Sokszor a rendezvények, programok a hétvégét is elveszik. Maradék szabadideje teljesen a családé. Lvov-Kertvárosban, a Lila ABC mellett egy három- szobás lakásban élnek. A fizetése 9500 forint, a felesége 4000 forint gyedet kap. Ebből havonta az OTP-törlesztés és a rezsi elvisz ötezer forintot. Támogatják őket a szülők és e mellett mindketten korrepetálnak matematikából és oroszból. Az otthoni szabadidőben a gyerekekkel foglalkozik, eteti, fürdeti őket. Ha kell takarít és főz is. Szívesen barkácsol — nem egy darab dicséri a lakásban keze nyomát — és fotózik. Több pályázatot nyert, kiállításokon vett részt. A tévére ritkán jut ideje. Szabadság alatt kirándulnak a Mecsekre és a feleség szüleinek sikondai nyaralójában pihennek. Daciájuk van, amit szintén szülői segítséggel vettek. Beszélgetésünk végén megjegyezte, hogy ugyanúgy élnek, mint a korosztályuk értelmiségi tagjai. Semmi rendkívüli nem történik velük . . . Adóm Erika Mit és hogyan intéz a földhivatal? Tartós használat helyett tulajdon Cselik László
