Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)
1987-12-10 / 340. szám
1987. december 10., csütörtök Dunántúli napló 5 A Pécs városi párt-vb napirendjén Az ÉPGÉP ■ i a szanálás után Az MSZMP Pécs Városi Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén jelentést hallgatott ■neg a Munkásőrség Pécs Városi Egységének idei munkájáról, majd megvitatta az ÉPGÉP Pécsi Gyárának tevékenységét Szirmai Csaba igazgató előterjesztésében. A vb álláspontját Novak Szilveszter, gazdaságpolitikai titkár a kővetkezőkben foglalta össze. — Ma, egy olyan gazdasági egység munkáját tekintette át a végrehajtó bizottság, amely az utóbbi években nehéz helyzetbe került, és sok gonddal küszködik. Ennek okai között megtalálható a piaci viszonyok kedvezőtlen alakulása, az importkorlátozó intézkedések hatásai, a vállalati koncepció ingatagsága, bizonyos tekintetben megalapozatlansága és vezetési problémák. Az ÉPGÉP-et, amelynek egyik gyáregységéről van szó, 1986-ban szanálták, s jelenleg ennek következményeit kell viselni. Bizonyos kimozdulása holtpontról tapasztalható, de ez évi gazdasági helyzetük is igen törékenynek bizonyult. A sok bizonytalanság, a zavartalan termelés egy-egy tényezőjének hiánya nem kedvező munkahelyi légkört teremtett a pécsi gyárban. Csökkent a létszám, bizonytalanná /ált a terv teljesítése és csökkent a bizalom az országos vállalat törekvéseinek megalapozottságát illetően, és a vezetéssel szemben. A végrehajtó bizottság úgy Ítélte meg, hogy a pécsi munkáskollektíva, illetve a gyárvezetése képes megfelelni a vele szemben támasztott követelményeknek. Ehhez azonban az kell, hogy a nagyvállalat vezetősége fokozottabban támogassa a helyi törekvéseket, illetve a mainál nagyobb önállóságot biztosítson a pécsi gyárnak termelését, gazdálkodását illetően. A vb fontosnak ítélte azt is, hogy az adott szónak legyen foganatja, s o kölcsönös bizalmat, a vállalat vezetését és a helyi vezetést illetően tettekkel erősítsék, örömmel nyugtáztuk azt a bejelentést, hogy a pécsi gyárnak a iövő évben lesz munkája, következésképpen biztosított az itt dolgozók munkahelye és keresete. Megalakult a Bonitás Rt. Szerdán megalakult a Bonitás Rt. pénzügyi tanácsadó vállalat. A részvénytársaságot 18 millió forintos alaptőkével az Országos Kereskedelmi és Hitelbank, a Budapest Bank, az Országos Takarékpénztár, az Általános Értékforgalmi Bank, az Általános Vállalkozási Bank, valamint a Saldo Pénzügyi Szervező és Tanácsadó Vállalat és az Analízis Leányvállalat hozta létre. Az új szervezet - főként az alapító bankok megbízásából - elsősorban a vállalatok gaz Jasági, pénzügyi stabilitásá nak vizsgálatával és minősíté sével kíván foglalkozni. A rész vénytársaság arra is vállalko zik, hogy részletesen elemzi egyes vállalatok gazdálkodó sát, feltárja a legfontosabb veszteségforrásokat, a gazdálkodási hiányosságokat és a döntést megalapozó javaslatokat is elkészíti. Ma már végigér a karja a pozaunon A II. Miskolci Országos Rézfúvós és ütő Versenyen vettek részt a napokban a pécsi Művészeti Szakközép- iskola diákjai. Az iskolából heten mentek a korosztályos miskolci vetélkedőre, közülük ketten kiemelkedően szerepeltek. A zeneművészeti szakon másodikos Horváth Zsolt harmadik lett a kürtösök között, az elsős Kovács László pedig második helyezést ért el a harsonások csoportjában — Hat harsonás indult a versenyen, ketten voltunk elsősök és négy másodikos volt még az ellenfelek között. A kötelező és a szabadon választott darab előadása után hárman jutottunk a döntőbe, ahol az elődöntőhöz hasonlóan szintén két Kovács László darabot játszottunk - mesélte a verseny lemenetelét Kovács Laci, majd így folytatta:- Mint minden fellépés előtt, most is nagyon izgultam, Aztán, amikor az első hangok sikerülnek, mindig megnyugszom. Most is úgy éreztem, hogy sikerült a döntőbe jutnom, és azt hiszem; ott sem zenéltem rosszul. Ez végül is a második helyhez volt elég. Az első egy miskolci fiú lett. Kovács Lacinak nem ez volt az első komolyabb versenye életében, nyolcadikos volt, amikor Kisújszálláson megnyert egy hasonló vetélkedőt. Akkor mór több mint két éve harsonázott. — Még csak harmadikos voltam, amikor zenélni kezdtem. Előtte mindig lelkesedve figyeltem a falunkbéli, a palotabozsoki iskolásokból verbuválódott fúvószenekart, nagyon tetszett, ahogy játszottak. Aztán egyszer Dobos József tanár úr megkérdezte tőlem, lenne-e kedvem nekem is a többiekkel együtt zenélni, örömmel mondtam igent. Az alapok megszerzése után egy tenort kaptam, akkor még nem ért volna végig a kezem a pozaunon - mesélte mosolyogva Laci. Ötödikes korában aztán hangszert váltott, a harsonával már a Művészeti Szak- középiskola felvételijére készült. Most, már mint a középiskola elsős diákja, szintén a jövőjét tervezi:- Szeretném majd elvégezni a zeneakadémiát és idővel majd talán beteljesül az a vágyam is, hogy egy nagyobb zenekarban fújhatom a pozant. A csendes, kesehajú, mosolygós arcú, tehetséges zenészfiút az iskolában kedvelik a társai. A családban pedig már követője is akadt. István, a legkisebbik Kovács, bátyjához hasonlóan, a közelmúltban tenoron ' kezdte meg zenei tanulmányait. A hétvégeken néha már együtt „fúj" a két testvér. K. E. Naponta több mint ezer iskolás étkezik itt Ebédidő a pécsi központi menzán Fotó: Proksza László Á pécsi központi diákmenzán Mindig van repeta A pécsi központi diákmenza I964 óta működik. Húsz éve endszeresen, naponta főznek a diákoknak. Pécs nyolc középfokú tanintézetéből — a Nagy Lajos, a Leőwey Klára, a Művészeti gimnáziumokból, a Széchenyi Gimnázium és Szak- középiskolából, a Zrínyi és a Radnóti Szakközépiskolákból, valamint a Gépíró iskolából több mint ezer tanulót fogadnak naponta. Ezenkívül a cukorbeteg általános- és középiskolai diákok részére is főznek diétás ételt. Dudás Sándorné Tériké a megalakulás óta a menza vezetője. örömmel sorolta, hogy az elmúlt években mennyi mindent korszerűsítettek. A főzőkonyhába szeletsütőket vettek. Fent a diákok éttermi konyhájába két nagyméretű melegítőpult és kenyérszeletelő került. Itt kapott helyet a nagy teljesítményű mosogatógép is. Tervük, hogy jövőre egy szörpautomatát állítanak üzembe. A tanév elejére festettek, mázoltattak. A diákokat' kiszolqóló éttermi rész körbe faburkolatot kapott fogasokkal. Az asztalokra abroszok kerültek és szép, krómozott svőeszközöket vásároltak. Most már véglegessé tették a múlt évben kísérletképpen bevezetett — bérletszerű — jegyeret. Általában egy havi étkezés 130—210 forint, ha a szülők jövedelme igen magas, akkor 280 forint. — Hogy lehet kijöhni eny- nyi pénzből, és változatosan, bőségesen főzni? — Nagy tömegre gazdaságos főzni — mondta Dudásné — általában mindent a nagykereskedelemtől szerzünk be, és 10—11 százalék kedvezményt kapunk mindenre. Most nyáron próbálkoztunk először a házilagos savanyítással, el- tevéssel. Danitz-pusztán magunk szedtük a sárgabarackot, őszibarackot. Lekvár és dzsem készült belőle. Ugyanígy paprikát, uborkát savanyítottunk, lecsót, paradicsompürét, csalamádét készítettünk. Magunk főzzük a céklát is. Számításaink szerint éves viszonylatban így 150—200 000 forintot megtakaríthatunk. A pénzt a harmadik fogásra — gyümölcs, sütemények — fordíthatjuk. — Ma mit esznek szívesen a gyerekek? — Minden évben felmérést készítünk, hogy ízlik az étel. A kedvenc változatlanul a csokiöntetes foszlós kalács, az aranygaluska vaníliamártással, a sülthal, a babgulyás, a húsleves, a cukorborsó főzelék, a serpenyős rostélyos . . . Gondolunk a nagyobbétkű gyerekekbe — naponta 100—150 adag •epetát adunk ki. A korszerű táplálkozásra is igyekszünk rá. szoktatni az idejárókat. — Sió ivóleveket adunk, liszt helyett búzakorpát, búzacsírát használunk a sűrítéshez. Gerecht Jázsefné élelmezésvezető hozzátette, hogy évről évre sok a visszajáró volt menzás. Katonák jönnek, dolgozó nők, hogy milyen jókat ettek a menzai • ételekből, Ugyanígy kapják a leveleket, képeslapokat is azzal a megjegyzéssel, hogy itt főznek a legfinomabban. És mi a diákok véleménye minderről? Gál István, a Janus Pannonius Gimnázium 4. e-s tanulója négy éve menzás. Szinte naponta repetázik, úgy ízlik neki minden. A közelmúltban ischler volt — abból nyolcat evett meg. Petrás Andrea, a Széchenyi Gimnázium és Szak- középiskola 3. e-s tanulója igen elégedett a minőséggel és az olcsó árral, no meg a repetázási lehetőséggel. Az különösen jó, hogy ünnepek előtt ünnepi menüt adnak. Ellestük az étlapról, hogy karácsony előtt diós-mákos tekercs, gesztenyealagút, befőtt várja a diákokat harmadik fogósként. . . Adóm Erika Felkészülés a változásokra A szolgáltatás jövőre piaci kategória lesz Az ev utolsó hónapjában a KIOSZ a kisiparosoknak, a a KISOSZ a kiskereskedőknek állított össze tájékoztatási programokat és szervezett tanfolyamokpt. Ezek az összejövetelek egyrészt konzultációk is, ahol az egyéni problémákat is megbeszélhetik. A KISOSZ Baranya Megyei Szervezete által indított kétnapos tanfolyamokra a megye kiskereskedőinek 60 százaléka jelentkezett eddig, de ahogy közeledik az év vége, egyre többen csatlakoznak a csoportokhoz. A tanfolyam elvégzéséről igazolást kapnak a résztvevők. A jövő év elkezdéséhez szükséges ismeretek természetesen más úton is megszerezhetők, például a TIT és a Pénzügyi és Számviteli Főiskola előadásaiból. A legutóbbi KISOSZ tájékoztatót kedden és szerdán tartotta meg a pécsi akvá- rium-terrárium előadó helyiségében dr. Székelyhídi Gyula, a KISOSZ Baranya Megyei Szervezetének titkára. A témakörök az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó és a vállalkozói adó köré csoportosulnak. A megjelent pécsi kereskedők számára a legkritikusabb pontnak az általános forgalmi adó rendszere bizonyult. Az egyes témák közötti konzultáción az önadóztatással kapcsolatban is számos kérdést tettek fel. Jövőre mindenkinek saját magának kell bevallania étf befizetnie az adóját. Ellenőrzések természetesen lesznek, várhatóan két-három évenként, és az esetleges bírság az adóhiány 200 százaléka is lehet. Tegnap egy másik tájékoztató programot is kínáltak. Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyéből mintegy száz meghívott látogatott Pécsre, a Technika Házába, hogy megismerkedjenek a jövő évben életbe lépő új jogszabályokkal. A meghívottak a négy megye tanácsainak ipari osztályairól és a szolgáltatást végző szervezetektől érkeztek az eseményre, amelyet egyébként a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya Megyei Szervezetének Szolgáltatási Szakosztálya rendezett meg. Dr. Tóth Sándor, a Baranya Megyei Tanács ipari osztályának vezetője megnyitó beszédében elmondotta, hogy a helyi tanácsok a VII. ötéves tervidőszakban mit tesznek — tehetnek a magasabb színvonalú szolgáltatási ellátás érdekében. Ahhoz, hogy a különböző településeken egyáltalán elérhetők legyenek a szolgáltatósok, javítani kell a közlekedési feltételeket, észszerűbb nyitva tartás, racionálisabb telepítés szükséges. Javul az ellátás, ha jobb szervezőmunkával elősegítik a szakemberek mellékóllásos szolgáltató tevékenységét, a hiányszakmákban adókedvezményt biztosítanak és - lehetőség szerint - anyagi támogatást biztosítanak a szolgáltatást végző magánvállalkozásoknak. Szilas Pál, a Szolgáltatási Tárcaközi Bizottság titkára a szolgáltatások aktuális kérdéseiről, Bordás József, az Országos Anyag- és Árhivatal főosztályvezető-helyettese az 1988-tól érvényes gazdasági szabályzókról beszélt. Elő-; adásaikban elhangzott, hogy jövőre megszűnik az adóhivatalok becslési rendszere, így kötelesek elfogadni a bevallott adót, de módjuk van ellenőrizni is — ez pedig komoly következményekkel járhat. A szolgáltatás jövőre piaci kategóriává válik, ahol az üzletszerűség dönti el a helytállást vagy éppen ennek ellenkezőjét. Ó. Zs. Jelentkezőket vár a Ki Mit Tud? Egy hónappal ezelőtt a televízió adta hirül először, december 1-jén pedig már lapunkban is olvashatták az érdeklődők, hogy a Magyar Televízió — más országos szervekkel együttműködve — jövőre újra Ki Mit Tud?-vetél- kedőt rendez. Természetesen az országos bemutatót megyei, városi, esetleg kisebb helyi seregszemlék előzik meg. A Ki Mit Tud? bemutatóit országszerte — így megyénkben is — közművelődési intézmények rendezik meg. Ezzel összhangban már a jelentkezőket is a helyi művelődési házakban, illetve KISZ- szervezetekben várják. A versenyre jelentkezhet minden 14—30 év közötti fiatal vetélkedősorozat December 29-ig jelezzék a részvételi szándékot (együttesek, csoportok esetében az átlagéletkort veszik figyelembe), akit nem hivatásosként tartanak számon a választott szakágban. A szakágak részletesen a december 1-jei. Dunántúli Naplóban olvashatók. Megyénkben a Baranya Megyei Művelődési Központ fogja össze és irányítja a művelődési intézmények, a KISZ- szervezetek és a szervezésbe bekapcsolódó MISO tevékenységét. Operatív bizottságot alakítva a szervezők már megegyeztek a helyi bemutatók időpontjában, eszerint ezeket február—március hónapokban tartják. A művelődési házaknak és a KISZ- szervezeteknek január 10-ig kell eljuttatniuk a jelentkezési lapokat az MMK-ba, ezért fontos, hogy a jelentkezők időben jelezzék részvételi szándékukat. A jelentkezők számának függvényében az eredetileg december 20-ra kiszabott határidő néhány nappal kitolódhat. Már az eddigi jelentkezők körében is felmerült az igény esetleges szakmai segítség iránt. Ezeket a kéréseket már a jelentkezésnél lehet jelezni, az intézmények képviselői az erre vonatkozó felvilágosításokat az operatív bizottság következő, január 14-i ülése után tudja megadni. Újabb bemutatkozási lehetőség áll tehát a fiatalok előtt. Jelentkezhet mindenki, aki a Ki Mit Tud? szakágainak valamelyikében tehetségesnek érzi magát, produkciójával nyilvánosság előtt is szeretne bemutatkozni.
