Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)

1987-12-10 / 340. szám

1987. december 10., csütörtök Dunántúli napló 5 A Pécs városi párt-vb napirendjén Az ÉPGÉP ■ i a szanálás után Az MSZMP Pécs Városi Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén jelentést hallgatott ■neg a Munkásőrség Pécs Vá­rosi Egységének idei munká­járól, majd megvitatta az ÉPGÉP Pécsi Gyárának tevé­kenységét Szirmai Csaba igaz­gató előterjesztésében. A vb álláspontját Novak Szilveszter, gazdaságpolitikai titkár a kő­vetkezőkben foglalta össze. — Ma, egy olyan gazdasági egység munkáját tekintette át a végrehajtó bizottság, amely az utóbbi években nehéz hely­zetbe került, és sok gonddal küszködik. Ennek okai között megtalálható a piaci viszo­nyok kedvezőtlen alakulása, az importkorlátozó intézkedé­sek hatásai, a vállalati kon­cepció ingatagsága, bizonyos tekintetben megalapozatlan­sága és vezetési problémák. Az ÉPGÉP-et, amelynek egyik gyáregységéről van szó, 1986-ban szanálták, s jelen­leg ennek következményeit kell viselni. Bizonyos kimozdulása holtpontról tapasztalható, de ez évi gazdasági helyzetük is igen törékenynek bizonyult. A sok bizonytalanság, a za­vartalan termelés egy-egy té­nyezőjének hiánya nem ked­vező munkahelyi légkört te­remtett a pécsi gyárban. Csök­kent a létszám, bizonytalanná /ált a terv teljesítése és csök­kent a bizalom az országos vállalat törekvéseinek meg­alapozottságát illetően, és a vezetéssel szemben. A végrehajtó bizottság úgy Ítélte meg, hogy a pécsi mun­káskollektíva, illetve a gyárve­zetése képes megfelelni a ve­le szemben támasztott köve­telményeknek. Ehhez azonban az kell, hogy a nagyvállalat vezetősége fokozottabban tá­mogassa a helyi törekvéseket, illetve a mainál nagyobb ön­állóságot biztosítson a pécsi gyárnak termelését, gazdál­kodását illetően. A vb fontos­nak ítélte azt is, hogy az adott szónak legyen foganatja, s o kölcsönös bizalmat, a vállalat vezetését és a helyi vezetést illetően tettekkel erősítsék, örömmel nyugtáztuk azt a be­jelentést, hogy a pécsi gyár­nak a iövő évben lesz mun­kája, következésképpen bizto­sított az itt dolgozók munka­helye és keresete. Megalakult a Bonitás Rt. Szerdán megalakult a Boni­tás Rt. pénzügyi tanácsadó vállalat. A részvénytársaságot 18 millió forintos alaptőkével az Országos Kereskedelmi és Hitelbank, a Budapest Bank, az Országos Takarékpénztár, az Általános Értékforgalmi Bank, az Általános Vállalko­zási Bank, valamint a Saldo Pénzügyi Szervező és Tanács­adó Vállalat és az Analízis Leányvállalat hozta létre. Az új szervezet - főként az alapító bankok megbízásából - elsősorban a vállalatok gaz Jasági, pénzügyi stabilitásá nak vizsgálatával és minősíté sével kíván foglalkozni. A rész vénytársaság arra is vállalko zik, hogy részletesen elemzi egyes vállalatok gazdálkodó sát, feltárja a legfontosabb veszteségforrásokat, a gazdál­kodási hiányosságokat és a döntést megalapozó javasla­tokat is elkészíti. Ma már végigér a karja a pozaunon A II. Miskolci Országos Rézfúvós és ütő Versenyen vettek részt a napokban a pécsi Művészeti Szakközép- iskola diákjai. Az iskolából heten mentek a korosztályos miskolci vetélkedőre, közü­lük ketten kiemelkedően sze­repeltek. A zeneművészeti szakon másodikos Horváth Zsolt harmadik lett a kürtö­sök között, az elsős Kovács László pedig második helye­zést ért el a harsonások cso­portjában — Hat harsonás indult a versenyen, ketten voltunk el­sősök és négy másodikos volt még az ellenfelek kö­zött. A kötelező és a szaba­don választott darab előadá­sa után hárman jutottunk a döntőbe, ahol az elődöntő­höz hasonlóan szintén két Kovács László darabot játszottunk - mesél­te a verseny lemenetelét Ko­vács Laci, majd így folytatta:- Mint minden fellépés előtt, most is nagyon izgul­tam, Aztán, amikor az első hangok sikerülnek, mindig megnyugszom. Most is úgy éreztem, hogy sikerült a dön­tőbe jutnom, és azt hiszem; ott sem zenéltem rosszul. Ez végül is a második helyhez volt elég. Az első egy mis­kolci fiú lett. Kovács Lacinak nem ez volt az első komolyabb versenye életében, nyolcadikos volt, amikor Kisújszálláson meg­nyert egy hasonló vetélkedőt. Akkor mór több mint két éve harsonázott. — Még csak harmadikos voltam, amikor zenélni kezd­tem. Előtte mindig lelkesed­ve figyeltem a falunkbéli, a palotabozsoki iskolásokból verbuválódott fúvószenekart, nagyon tetszett, ahogy ját­szottak. Aztán egyszer Dobos József tanár úr megkérdez­te tőlem, lenne-e kedvem ne­kem is a többiekkel együtt zenélni, örömmel mondtam igent. Az alapok megszerzé­se után egy tenort kaptam, akkor még nem ért volna végig a kezem a pozaunon - mesélte mosolyogva Laci. Ötödikes korában aztán hangszert váltott, a harso­nával már a Művészeti Szak- középiskola felvételijére ké­szült. Most, már mint a kö­zépiskola elsős diákja, szin­tén a jövőjét tervezi:- Szeretném majd elvé­gezni a zeneakadémiát és idővel majd talán beteljesül az a vágyam is, hogy egy nagyobb zenekarban fújha­tom a pozant. A csendes, kesehajú, mo­solygós arcú, tehetséges ze­nészfiút az iskolában ked­velik a társai. A családban pedig már követője is akadt. István, a legkisebbik Ko­vács, bátyjához hasonlóan, a közelmúltban tenoron ' kezdte meg zenei tanulmá­nyait. A hétvégeken néha már együtt „fúj" a két test­vér. K. E. Naponta több mint ezer iskolás étkezik itt Ebédidő a pécsi központi menzán Fotó: Proksza László Á pécsi központi diákmenzán Mindig van repeta A pécsi központi diákmenza I964 óta működik. Húsz éve endszeresen, naponta főznek a diákoknak. Pécs nyolc kö­zépfokú tanintézetéből — a Nagy Lajos, a Leőwey Klára, a Művészeti gimnáziumokból, a Széchenyi Gimnázium és Szak- középiskolából, a Zrínyi és a Radnóti Szakközépiskolákból, valamint a Gépíró iskolából több mint ezer tanulót fo­gadnak naponta. Ezenkívül a cukorbeteg általános- és kö­zépiskolai diákok részére is főznek diétás ételt. Dudás Sándorné Tériké a megalakulás óta a menza ve­zetője. örömmel sorolta, hogy az elmúlt években mennyi mindent korszerűsítettek. A fő­zőkonyhába szeletsütőket vet­tek. Fent a diákok éttermi konyhájába két nagyméretű melegítőpult és kenyérszelete­lő került. Itt kapott helyet a nagy teljesítményű mosogató­gép is. Tervük, hogy jövőre egy szörpautomatát állítanak üzembe. A tanév elejére fes­tettek, mázoltattak. A diákokat' kiszolqóló éttermi rész körbe faburkolatot kapott fogasok­kal. Az asztalokra abroszok kerültek és szép, krómozott svőeszközöket vásároltak. Most már véglegessé tették a múlt évben kísérletképpen beveze­tett — bérletszerű — jegye­ret. Általában egy havi étke­zés 130—210 forint, ha a szü­lők jövedelme igen magas, akkor 280 forint. — Hogy lehet kijöhni eny- nyi pénzből, és változatosan, bőségesen főzni? — Nagy tömegre gazdasá­gos főzni — mondta Dudásné — általában mindent a nagy­kereskedelemtől szerzünk be, és 10—11 százalék kedvez­ményt kapunk mindenre. Most nyáron próbálkoztunk először a házilagos savanyítással, el- tevéssel. Danitz-pusztán ma­gunk szedtük a sárgabarac­kot, őszibarackot. Lekvár és dzsem készült belőle. Ugyan­így paprikát, uborkát savanyí­tottunk, lecsót, paradicsom­pürét, csalamádét készítettünk. Magunk főzzük a céklát is. Számításaink szerint éves vi­szonylatban így 150—200 000 forintot megtakaríthatunk. A pénzt a harmadik fogásra — gyümölcs, sütemények — for­díthatjuk. — Ma mit esznek szívesen a gyerekek? — Minden évben felmérést készítünk, hogy ízlik az étel. A kedvenc változatlanul a csokiöntetes foszlós kalács, az aranygaluska vaníliamártással, a sülthal, a babgulyás, a hús­leves, a cukorborsó főzelék, a serpenyős rostélyos . . . Gondo­lunk a nagyobbétkű gyerekek­be — naponta 100—150 adag •epetát adunk ki. A korszerű táplálkozásra is igyekszünk rá. szoktatni az idejárókat. — Sió ivóleveket adunk, liszt he­lyett búzakorpát, búzacsírát használunk a sűrítéshez. Gerecht Jázsefné élelmezés­vezető hozzátette, hogy évről évre sok a visszajáró volt menzás. Katonák jönnek, dol­gozó nők, hogy milyen jókat ettek a menzai • ételekből, Ugyanígy kapják a leveleket, képeslapokat is azzal a meg­jegyzéssel, hogy itt főznek a legfinomabban. És mi a diákok véleménye minderről? Gál István, a Janus Panno­nius Gimnázium 4. e-s tanuló­ja négy éve menzás. Szinte naponta repetázik, úgy ízlik neki minden. A közelmúltban ischler volt — abból nyolcat evett meg. Petrás Andrea, a Széchenyi Gimnázium és Szak- középiskola 3. e-s tanulója igen elégedett a minőséggel és az olcsó árral, no meg a repetázási lehetőséggel. Az kü­lönösen jó, hogy ünnepek előtt ünnepi menüt adnak. Ellestük az étlapról, hogy karácsony előtt diós-mákos tekercs, gesztenyealagút, be­főtt várja a diákokat harmadik fogósként. . . Adóm Erika Felkészülés a változásokra A szolgáltatás jövőre piaci kategória lesz Az ev utolsó hónapjában a KIOSZ a kisiparosoknak, a a KISOSZ a kiskereskedőknek állított össze tájékoztatási prog­ramokat és szervezett tanfolyamokpt. Ezek az összejövetelek egyrészt konzultációk is, ahol az egyéni problémákat is megbe­szélhetik. A KISOSZ Baranya Megyei Szervezete által indított két­napos tanfolyamokra a megye kiskereskedőinek 60 százaléka jelentkezett eddig, de ahogy közeledik az év vége, egyre többen csatlakoznak a cso­portokhoz. A tanfolyam elvég­zéséről igazolást kapnak a résztvevők. A jövő év elkez­déséhez szükséges ismeretek természetesen más úton is megszerezhetők, például a TIT és a Pénzügyi és Számviteli Főiskola előadásaiból. A legutóbbi KISOSZ tájé­koztatót kedden és szerdán tartotta meg a pécsi akvá- rium-terrárium előadó helyi­ségében dr. Székelyhídi Gyu­la, a KISOSZ Baranya Me­gyei Szervezetének titkára. A témakörök az általános for­galmi adó, a személyi jöve­delemadó és a vállalkozói adó köré csoportosulnak. A meg­jelent pécsi kereskedők szá­mára a legkritikusabb pont­nak az általános forgalmi adó rendszere bizonyult. Az egyes témák közötti konzultáción az önadóztatással kapcsolatban is számos kérdést tettek fel. Jövőre mindenkinek saját magának kell bevallania étf befizetnie az adóját. Ellenőr­zések természetesen lesznek, várhatóan két-három éven­ként, és az esetleges bírság az adóhiány 200 százaléka is lehet. Tegnap egy másik tájékoz­tató programot is kínáltak. Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyéből mintegy száz meghívott látogatott Pécsre, a Technika Házába, hogy megismerkedjenek a jövő év­ben életbe lépő új jogszabá­lyokkal. A meghívottak a négy megye tanácsainak ipari osz­tályairól és a szolgáltatást végző szervezetektől érkeztek az eseményre, amelyet egyéb­ként a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Bara­nya Megyei Szervezetének Szolgáltatási Szakosztálya rendezett meg. Dr. Tóth Sándor, a Baranya Megyei Tanács ipari osztályá­nak vezetője megnyitó beszé­dében elmondotta, hogy a he­lyi tanácsok a VII. ötéves tervidőszakban mit tesznek — tehetnek a magasabb színvo­nalú szolgáltatási ellátás ér­dekében. Ahhoz, hogy a kü­lönböző településeken egyál­talán elérhetők legyenek a szolgáltatósok, javítani kell a közlekedési feltételeket, ész­szerűbb nyitva tartás, racioná­lisabb telepítés szükséges. Ja­vul az ellátás, ha jobb szer­vezőmunkával elősegítik a szakemberek mellékóllásos szolgáltató tevékenységét, a hiányszakmákban adókedvez­ményt biztosítanak és - lehe­tőség szerint - anyagi támo­gatást biztosítanak a szolgál­tatást végző magánvállalkozá­soknak. Szilas Pál, a Szolgáltatási Tárcaközi Bizottság titkára a szolgáltatások aktuális kérdé­seiről, Bordás József, az Or­szágos Anyag- és Árhivatal főosztályvezető-helyettese az 1988-tól érvényes gazdasági szabályzókról beszélt. Elő-; adásaikban elhangzott, hogy jövőre megszűnik az adóhiva­talok becslési rendszere, így kötelesek elfogadni a beval­lott adót, de módjuk van el­lenőrizni is — ez pedig ko­moly következményekkel jár­hat. A szolgáltatás jövőre piaci kategóriává válik, ahol az üzletszerűség dönti el a helytállást vagy éppen ennek ellenkezőjét. Ó. Zs. Jelentkezőket vár a Ki Mit Tud? Egy hónappal ezelőtt a te­levízió adta hirül először, de­cember 1-jén pedig már la­punkban is olvashatták az érdeklődők, hogy a Magyar Televízió — más országos szervekkel együttműködve — jövőre újra Ki Mit Tud?-vetél- kedőt rendez. Természetesen az országos bemutatót me­gyei, városi, esetleg kisebb helyi seregszemlék előzik meg. A Ki Mit Tud? bemutatóit országszerte — így megyénk­ben is — közművelődési in­tézmények rendezik meg. Ez­zel összhangban már a je­lentkezőket is a helyi műve­lődési házakban, illetve KISZ- szervezetekben várják. A ver­senyre jelentkezhet minden 14—30 év közötti fiatal vetélkedősorozat December 29-ig jelezzék a részvételi szándékot (együttesek, csoportok eseté­ben az átlagéletkort veszik figyelembe), akit nem hivatá­sosként tartanak számon a választott szakágban. A szak­ágak részletesen a december 1-jei. Dunántúli Naplóban ol­vashatók. Megyénkben a Baranya Megyei Művelődési Központ fogja össze és irányítja a mű­velődési intézmények, a KISZ- szervezetek és a szervezésbe bekapcsolódó MISO tevé­kenységét. Operatív bizottsá­got alakítva a szervezők már megegyeztek a helyi bemuta­tók időpontjában, eszerint ezeket február—március hó­napokban tartják. A művelő­dési házaknak és a KISZ- szervezeteknek január 10-ig kell eljuttatniuk a jelentke­zési lapokat az MMK-ba, ezért fontos, hogy a jelent­kezők időben jelezzék rész­vételi szándékukat. A jelent­kezők számának függvényé­ben az eredetileg december 20-ra kiszabott határidő né­hány nappal kitolódhat. Már az eddigi jelentkezők köré­ben is felmerült az igény esetleges szakmai segítség iránt. Ezeket a kéréseket már a jelentkezésnél lehet jelez­ni, az intézmények képviselői az erre vonatkozó felvilágosí­tásokat az operatív bizottság következő, január 14-i ülése után tudja megadni. Újabb bemutatkozási lehe­tőség áll tehát a fiatalok előtt. Jelentkezhet mindenki, aki a Ki Mit Tud? szakágai­nak valamelyikében tehetsé­gesnek érzi magát, produk­ciójával nyilvánosság előtt is szeretne bemutatkozni.

Next

/
Thumbnails
Contents