Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)

1987-12-08 / 338. szám

1987. december 8., kedd Dunántúli napló 3 Teljesítik exportkötelezottségelket Az év vége közeledtével fe­szített ütemű termelés folyik a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszmű- ipari Szövetkezetnél. Mindhá­rom profilban, a kesztyű-, a bőrdíszmű- és a cipőfelsőrész­készítésben szinte teljes egé­szében a külföidi piacokra dolgoznak, s itt létfontossá­gú a határidők pontos tartása. A termelés nem gond nélküli, hiszen például a cipőfelsőrész­készítésben év közben munka­ellátási zavarok támadtak, s csak nehezen, bérmunka vál­lalásával sikerült végül is át­hidalni a kiesést. Cipőfelső­rész-varrással egyébként az idén több mint félmillió nyu­gatnémet márkát kell hozniuk, ennek a kötelezettségüknek eleget is tesznek. A bőrdíszműgyártást az im­portkorlátozás akadályozta. Az olasz szerelékek nem érkeztek meg időben, felteltek a rak­tárak félkész női táskákkal. A feltorlódott nagy mennyiség csak tovább nehezítette a munkaütemezést a szerelékek megjötte után is. Jelentős erő­feszítéssel azonban december közepére a magyar-szovjet határon lesz az utolsó darab táska is. Ráadásul 1987-ben a tavalyihoz viszonyítva húsz­ezerrel kevesebb. 380 ezer női táskát kell legyártaniuk a szövetkezet dolgozóinak. A kontingens csökkentése közel tízmilliós árbevételkiesést je­lent, s érzékenyen érinti a szö­vetkezet nyereségét. A 350 ezer pár kesztyű ha­táridős leszállítását szintén csak túlmunka árán érik el. A Riemer cég tönkre ment, ko­rábban több mint százezer pár síkesztyűt gyártottak a szövetkezet fonyódi üzemében az osztrák fél megrendelésére. Idén a fonyódiak ideiglenesen áttértek a táskavarrásra, de jövőre ismét kesztyűt gyárta­nak. — A kesztyű bérmunkavarrást az INTERRIA'S Külkereskedel­mi Közös Vállalat közvetítésé­vel végezzük - tájékoztat Stettner Jenő, a szövetkezet elnöke. — Hozzávetőleg húsz országgal állunk kapcsolatban, s ezeken belül is sok céggel. Például tíz nyugatnémet part­nerünknek végzünk bérmunkát. Legnagyobb vevőnk az NSZK- beli Roeckl cég az évi 50—60 ezer pár kesztyűvel, de alig marad el tőle a svéd Handsk- companiet. A szövetkezet létszáma évről évre hét-nyolc százalékkal csökken, jelenleg 700-720-an dolgoznak, s ez már majd­hogynem a kritikus határ. A munkaerőpiac bizonytalanságát Feszített ütemű munka a kesztyűs szövetkezetnél Új profilt keresnek, akár közös vállalkozási formában is Megcélozták a bérklubtagságot úgy kívánják mérsékelni, hogy megcélozzák a bérklubtagsá­got, ugyanis amennyiben ele­get tesznek a szigorú követel­ményeknek, mentesülhetnek a gőzök, ahol nehéz betanulni, kell hozzá néhány év: ilyen a táskaállítás, gallérozás. A szakmunkástanulók közül 13- 15 lépett a termelésbe, náluk lünk nem jellemző a túlmun­ka. Utánpótlásban nincs hiány: szeptembertől hat harmadéves szakmunkástanuló ismerkedik a szalagmunkával, a szabászat­tal. Az eltelt két hónap alatt a fiatalok már bizonyították ügyességüket. A kesztyűvarrodában nagy halom kívül fekete, b^lül vö­Készülnek a divatos csizmák és kesztyűk a Munkácsy utcai műhelyekben Läufer László felvételei kötelező keresetszint-szabályo- zás alól, s ezáltal további 10- 12 százalékkal növelhetik a jö­vedelmeket. A tagok bizalmát a célrészjegy-kibocsátáskori magatartásuk jelzi: összesen hárommillió forintért jegyeztek ez évben. — Új profilt keresünk, a je­lenlegi szerkezetet kívánjuk bővíteni, akár közös vállalko­zás formájában is - jelenti ki az elnök. - Ezt kell tennünk, ha a jövőben is eredményesen kívánunk gazdálkodni. * A bőrdíszműüzem varrodájá­ban csupa fiatal arc, mint megtudom, az átlagéletkor harminc körüli. — Aki nem tud túlórában itt maradni, amit lehet, haza­visz, s otthon dolgozik — mondja Schobert Éva varro­davezető. — Nyújtott és szom­bati műszakokkal december 5- re készen leszünk a közel két­százezer táskával, ennyi a pé­csi varroda termelése. A bőrdíszművarroda műkö­dését nemcsak a kellékhiány nehezítette ez évben, hanem az is, hogy a 66 fős varroda létszámának egynegyede ki­cserélődött. Többnyire olyan művelethelyről mentek el dol­viszont a. gyakorlat még hiány­zik. * A cipőfelsőrész-üzem szabá­szata szombat-vasárnap is ter­mel, tüzöde dolgozói szom­bati műszakra járnak be. Csü­törtökönként jön a kamion, s viszi a mintegy háromezer pár kész felsőrészt. A 31 fős ABC-szalagon min­den hely foglalt, teljes a lét­szám a tüzödében. A diszpé­cserpult kijelzőjén megjelenik, hol van fogytán az anyag, hol kell negyedórán belül feltölte­ni a munkadobozt. A munka- szervezés német mintára tör­tént, a normaperceket és a kategóriaszinteket ők állapí­tották meg. Nincs kieső idő, fölösleges mozdulat. Ma már nevetve mesélik az itt dolgo­zók, hogy három éve azt mondták a németek: „Maguk bal kézzel nyúlnák azért, amiért jobbal kell!" — Tavaly hatvan-hetven mintánk volt, idén százféle — Gál Károlyné, a cipőfelsőrész­üzem vezetője ezzel is magya­rázza a munkafeltorlódást. - Volt olyan termék, amiből nyolc párat kértek, sőt akadt, hogy kettőt. Ez már egyedi gyártási szint. Egyébként ná­rös bőrkesztyű tűnik szembe, mellette szinte nem is látszik a hagyományos, pedig a di­vatkesztyűk között nagy meny- nyiségben készül az is.- Mi különösen a sportkesz­tyűket kedveljük - mondja Falta Zsuzsa művezető —, pe­dig annak varrása nehezebb, ugyanakkor látványosabb, ér­dekesebb. Ismerjük a sífutás­hoz, ugráshoz, lovagláshoz, golfozáshoz, szörfözéshez, te­niszezéshez használt kesztyűket. A oécsi üzem terve 90 ezer pár kesztyű, a mohácsi és a fonyódi üzemek varrják a többi 250 ezret. * A géppark fejlesztésére öt­millió forintot fordít a szövet­kezet, ennyire telik a közeljö­vőben. A termelés zsúfoltsá­gán azonban még nehezebb változtatni, Kummer Gyula üzemvezető mondja, miközben végigkísér a pécsi központi telephelyen: — Minden talpalatnyi helyet termelésre használunk. Ide, a Munkácsy Mihály utcába már semmi sem telepíthető, üze­meink közül a szederkényi az, amelyik egyáltalán bővíthető. L. Cs. K. Változások a mezőgazdaság jövedelem- szabályozásában A maitól alapvetően eltérő árelv érvényesül '"i" ,! ■ ■ ■ a Pénz­------- ügymi­nisztérium osztályvezetője, dr. Mészáros Gyula a közel­múltban a pécsi Széche­nyi Klubban az agrár­szféra jövedelemszabályozásá­ról. A téma nagy érdeklődést váltott ki, telt ház mellett zaj­lott. Ez volt az első eset, ami­kor egészen konkrét tényeket tudhattak meg a vállalatveze­tők és szövetkezeti elnökök az új jövedelemszabályozásról és az ezzel kapcsolatos teendők­ről. Az előadó bevezetésképp azokról az intézkedésekről szólt, amelyek már 1987-ben is működtek, az új szanálási és felszámolási rendszer, a bank- rendszer és a biztosítási rend­szer korszerűsítése. Az intéz­kedésekről a tapasztalatok ál­talában kedvezőek. A biztosí­tó kettéválasztása egészséges rivalizálást hozott. Az új bank- rendszerben a jó vállalkozók­nak több pénzük lett, a pénz most odamegy, ahol legjobban fial, és általában is megja­vultak a monetáris feltételek. Az új szanálási és felszámolá­si rendszer még adós a jó működéssel. Sok kritika éri a bíróságokat, hogy túl liberáli­sak és a szanálások nem kényszerítik ki a szerkezetvál­tást. A felszámolás minden te­kintetben jobban bevált, de még az indokoltnál kevesebb- szer élnek vele, 1988-ban az élelmiszergaz­daságban a maitól alapvetően eltérő árelv érvényesül majd. A mai rendszert sok kritika ér­te már bonyolultsága és a jog­szabályok tömkelegé miatt. Nos, jövőre egyszerűsödik mindez. Ha például az ener­giaárat emelik, akkor ezt vé­gig görgetik a műtrágyaára­kon át az élelmiszerárakig, egészen a fogyasztóig. Egy­idejűleg leépítik a mezőgaz­dasági támogatásokat. A jövő évtől kezdve hatósági rögzített ára csak a tejnek lesz, s át­menetileg rögzített ára a ser­téshúsnak, úgynevezett limit­ára a kukoricának, általában a takarmányoknak, a marhahús­nak és a kenyérgabonának. Az összes többi mezőgazdasági termék szabadáras, ebbe a cso­portba fog tartozni a cukorré­pa és a napraforgó is. A hatásági áras termékek­nél termelői áremelés lesz. Sertésnél élősúly kilogrammonként 1 forint. A kukorica ára 240 forinttal emelkedik ton­nánként. A takarmánygaboná­nál — beleértve a takarmány- búzát is - 10 forint a termelői áremelés mázsánként. A sza­badáras termékeknél nem vár­ható áremelés, sőt a naprafor­gó és a cukorrépa ára előre­láthatóan mérsékelten csök­kenni fog. Persze, az agrárter­melést nem lehet magára hagyni és az agyonmanipulált külpiaci hatásoknak kitenni, ezért jól működő agrárinter­venciós „kasszát" kell létrehoz­ni a világpiaci áranomáliák ki­védésére. Az 1988-ban életbe lépő új adórendszer várható hatását a Pénzügyminisztériumban számí­tógépen végigszimulálták. Ki­derült, az adóreform az üze­mek kétharmadában érdekelt- ségialap-csökkenést, egyhar- madában érdekeltségialap- emelkedést okoz. S ami az ér­dekes: ez sem az aranykorona értékkel, sem a kedvező vagy kedvezőtlen adottságokkal, sem az alap- és alapon kívüli te­vékenység arányával nem függ össze. Amivel szorosan össze­függ, az a bázisszinten 100 forint költségre jutó mérleg- eredmény, vagyis a haté­konyság. E szerint a haté­konyan gazdálkodó termelő- szövetkezetek, vállalatok jól fognak járni az adóreform­mal, az alacsony hatékonysá- gúak pedig rosszul. A gazdálkodó szabályozósának változásairól szólva az előadó rámutatott, hogy tartósan 20 milliós nyere­séggel is csődbe juthat az az üzem, amelynek a bevételei nem fedezik a kiadásait. Ugyanis 1988. január 1-jétől megszűnik a nyereségtartalék, mint rend­szer, és így megszűnik a ke­mény pénz és puha pénz, mint olyan. A mezőgazdasági üzem­nél a nyereségtartalék 3 szá-1 zaléka maradhat csak, a töb­bit le kell adózni, vagy be­tenni a vagyoni alapba. Aki ezt leadózza, annak nem kell KOFÁ-t fizetnie. Megszűnik az átlagos állományi létszám, mint olyan, vagyis a 8-10 év előtti állapot tér vissza, fel­szabadítják a zárolt alapokat, minden pénz a vagyoni alap­ba megy be. Új dolog lesz a mezőgazdaságban a központi műszaki fejlesztési alaphoz va­ló hozzájárulás. Változik a mezőgazdasági keresetszabályozás is, három helyett egy rendszer lesz ja­nuár 1-jétől, a teljesítményhez kötött bértömeg-szabályozás. Jó eleme az új rendszernek, hogy aki egyik évben „elfut", az a következő évben vissza­rendeződhet. — Rné — Nyilatkozik &m Agroker és a gyártók Enyhülnek a műtrágyagondok Kevés a bevethető vasúti kocsi Külföldről is jön foszfor Az erőfeszítések ellenére még mindig nem megnyugtató a műtrágyahelyzet — röviden így összegezhetnénk a bara­nyai gazdálkodók tapasztala­tait. Hogy is állunk voltakép­pen, mit remélhetünk az év hátralevő rövid szakától, illet­ve a jövő évtől? Ezzel a kér­déssel kerestük meg Bátor Já­nost, a pécsi Agroker osztály- vezetőjét. — Kezdjük talán a helyzet- felmérést a komplex műtrá­gyáknál — javasolta. — A harmadik negyedévre kapott, illetve a várt peremartoni áru­alapunknak csak 2,7 százaléka teljesült. Mint mondják, ki kell elégíteniük az exportpiac igé­nyeit, de ígérik, hogy idén szállítanak még. Pétről 1700 tonna 16—16—16-ost várunk még '87-ben, ebből eddig mindössze 400 érkezett meg. Itt állítólag december első szakasza hoz majd javulást. Sajnos, mindez nem változ­tat azon a tényen, hogy az őszi munkák idején kevés volt a komplex műtrágya, igyekez­tek azt monoműtrágyával pó­tolni. Itt is volt azonban elma­radás, a kálisónak csak fele jött meg. Kevés a foszfor, a Budapesti Vegyiművektől ren­delt 2400 tonnából ebben a negyedévben még semmi nem érkezett meg. Sebők Tibor, a Budapesti Vegyiművek értékesítési osz­tályvezetője: a termelésben nincs fennakadás, a szállítás­ban van. A foszfornak ilyenkor jegyzik igazi szezonját, és a folyamatos termelés ellenére nehezen tudjuk az elkészült mennyiségeket a megrende­lőkhöz juttatni. A gyárhoz kö­zel eső vevők ugyanis a közeli napokig teherautókkal elszál­lították a nagyobb mennyisé­geket. Ezt látva, az elmúlt hé­ten leállítottam a közúti szál­lítást. 400 tonna időközben már odaért Pécsre, további 15 kocsi úton van. Mint Bátor János mondja, a szolnoki székhelyű Tiszamenti Vegyiművek sem áll sokkal job­ban. A negyedik negyedéves szállítási kötelezettségeiknek mindössze 5,5 százalékát tel­jesítették a szolnokiak. Pás Péter, a TVM értékesíté­si főosztályvezetője: — Az év végéig folyamatosan terme­lünk, de elmaradásaink van­nak, s ennek legfőbb oka az, hogy október óta kevés a vas­úti kocsi. Az itt jelentkező hiány ellentételezésére, a ki­szállítások folyamatosságának fönntartására meghagytuk a közúti szállítást is, és ez sem kedvez távolabbi vevőinknek. Alapanyaggondjaink egyelőre nincsenek, az idei évben még folyamatosan tudunk dolgozni, és januárban is, előrelátható­lag. A '88-as évről még szinte semmit nem tudunk, a szovjet beszállítóval tudomásunk sze­rint még nem írták alá a szer­ződést, és algériai partnerünk­kel sem tudunk tárgyalni, mert nem ismerjük a jövő évi im­portlehetőségeket. A hiányok enyhítésére a szocialista piacon beszerezhető foszforból rendeltek pótlólago­san a pécsiek, a szállítás üte­me azonban lassú, az elmara­dás 1000 tonnás nagyságren­dű. Lehetséges, hogy az utolsó tételek beérkezése áthúzódik a következő évre. Megkezdődtek az előszállítá­sok, régi tapasztalat, hogy nit­rogénből akkor zavartalan a tavaszi üzemmenet, ha a szük­séglet 60—70 százalékát az üzemek jó előre fogadják. Sze­rencsére nagyon jó a gazdál­kodók fogadókészsége, és csak dicsérő szót hallani a lenin- vórosi Tiszai Vegyi Kombinátra is. Fegyelmezettek, pontosak, megbízható szállítók. Fedák Sándorné értékesítési osztályvezető: csak sablo­nokat tudok mondani. Nincs titkunk, ebből élünk. Aki hosz- szú ideig TVK-s akar maradni, annak meg kell tanulni TVK-ul gondolkodni. Első és mindenek előtt álló a vevő! — Mindezzel együtt áltatni sem akarjuk vevőinket — ösz- szegez Bátor János. — Vannak késések a foszfornál, a nitro­génnél is, elmaradoznak a karbamidszállítmányok. A jövő évi importlehetőségekről egy­előre az Agroteknél sem tud­nak mit mondani, ebben még nagy a bizonytalanság. A gyár­tóknál is, a kereskedőknél is. Az ellátás javításáról azonban nem szeretnénk lemondani. Sz. Koncz I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents