Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)
1987-12-06 / 336. szám
Főkapitányok fóruma előtt: dr ESöröcz István, Somogy megyéből Veszélyes zsúfoltság a közutakon ■' * ■ December 17-én délután hallhatjuk a rádióban, láthatjuk a képernyőn a rádió és a televízió pécsi stúdióinak közös műsorát: főkapitányok fóruma. Négy megye — Zala, Tolna, Somogy és Baranya — rendőrkapitányai adnak tájékoztatást területük bűnügyi helyzetének alakulásáról, válaszolnak a hallgatók, illetve a nézők kérdéseire. Interjúsorozatunk célja: segítséget adni olvasóinknak kérdéseik megfogalmazásához. — Somogy a közutak telítettségét tekintve annyiban van különleges helyzetben, hogy a forgalmat rendkívüli mértékben megemeli a nyári üdülési szezon. Hogyan lehet ezzel lépést tartani? — tettük fel a kérdést dr. Böröcz István rendőr vezérőrnagynak, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének. — Nézzük a „hátteret": Somogy megyében az utóbbi években készült el a 7-es fő- közlekedési út négysávos szakasza Siófoktól Balatonszárszóig, Siófokon új közúti hidat adtak át. A Dombóvár felöl jövő 61-es út Kaposvárt átszelő része négysávos. El, készült a megyeszékhelyen a Kanizsai úti, építés alatt áll a Cseri úti felüljáró. Mindez együttvéve azt jelzi, hogy Somogybán javult a közlekedési infrastruktúra. Mégis azt kell mondjam, elsősorban a Balaton déli partjával kapcsolatban: az itteni úthálózat a megnövekedett és egyre zsúfoltabb forgalmat nem képes elvezetni. A megoldást az jelentené, ha legalább egy sávban elkészülne a lakott területeket elkerülő autópálya, egészen Balatonke- resztúrig. A közlekedési morál alacsony szinten van. Sajnálatos tapaszatlataink vannak, csak példaként: az ittas vezetést, a gyorshajtsát az emberek többsége bocsánatos bűnnek tartja, a gyakori rendőri ellenőrzéseket pedig nem ritkán zaklatásnak. Pedig az az igazság, hogy a közlekedésben résztvevők potenciális sze■ ■ ■■■ * mélyi és anyagi veszélyeztetettsége fokozódott és nekünk a tényleges tragédiák, károk bekövetkeztét minden rendelkezésünkre álló eszközzel igyekeznünk kell megelőzni. Ebben az évben eddig több mint 500 sérüléssel járó közúti baleset történt és 62 ember vesztette az életét. Ilyen magas halálozási arány évek óta nem volt . . . — Térjünk vissza a Balatonhoz! A rendkívüli nyári tömeg. a téli hónapok magara- hagyottságot sugalló csendje különleges helyzetűvé teszi a rendőrség szempontjából is a tó partját. — A Balatonnál a külföldi utasforgalom a 10 évvel ezelőttihez képest megháromszorozódott, ez mellett a hazai turizmus is nőtt. A déli partszakasz a nyári hónapokban szinte egybefüggő üdülőövezetként kezelhető. A nagy tömeg bűnügyi szempontból egyértelműen veszélyeztető tényező. Jellemző bűnelkövetési forma az alkalmi lopás strandok, kempingek területéről, nyitva felejtett járművekből. Az utóbbi években mind gyakoribbá vált — 200—250 eset — a gépkocsifeltörés. Ennek egyik oka az őrzött parkolók hiánya. A másik pedig az, hogy a tulajdonosok nagyértékű használati tárgyakat hagynak a kocsijukban. Bűnügyi szempontból a Ba- laton-part a téli hónapokban is sok gondot okoz. Közsegnyi kiterjedésű villasorok maradnak őrizetlenül. Az ország különböző területein élő tulajdonosok ősztől tavaszig jó ha 4— 5 alkalommal keresik fel nyaralójukat. A közbenső időszakban a rendőrjárőrökön kívül — akik természetesen nem mehetnek be a bekerített részekre — senki sem ellenőrzi azok épségét. Ebből következően sok psetben még a betörés ideje is csak hetekben határolható be. összefoglalva: a déli part sok munkát ad a rendőrségnek. Bizonyára nem meglepő a hallottak alapján: Siófok a 10 000 lakosra jutó bűncselekmények számát tekintve az ország egyik legfertőzöttebb városa. Mészáros Attila Losonczi Pál Barcson Államfői ajándékok A barcsi Türr István utca 5. szám alatti épületen új a cserép, a vakolat, és a közelgő tél ellenére még a fű is friss, élénkzöld. Az utcai kapun nincs csengő, az ajtó nyitva áll, az udvarba bárki beléphet. A közepes méretű, egyszintes családi házban él Losonczi Pál.- Ha bárki azt mondja Barcson, hogy Pali bácsi, akkor csakis egy személyre gondolhat, és az Losonczi Pál - állítja Káplár Adolf, a helyi gimnázium igazgatója. — És ez tizenkétezer embernek, az itt élők tiszteletének jele. A gimnázium már három éve működik, a szakközépiskola adott ideiglenesen otthont ezidáig a másfél száz diáknak. Az új gimnáziumot idén szeptemberben avatták - itt volt az országos tanévnyitó mind a négy évfolyamon két-két osztállyal, összesen 207 tanulóval. (A demográfiai csúcs közeledtével egyre több végzős nyolcadikos lesz Barcson, s ezáltal a gimnáziumnak is egyre több diákja.) A könyvtárban emléktábla hirdeti, hogy Losonczi Pál 1526 könyvet adományozott a gimnáziumnak. A tábla alatti polcsort szemlélve Horváth Edit könyvtárost arról kérdezem, hogy neki, a szakembernek mi tűnt fel a könyvek alapján, azaz, milyen érdeklődésű ember lehet előző gazdájuk?- Sok a történelmi könyv. A szépirodalom kategóriában inkább a magyar művek sorakoznak, Krúdy, Móricz kötetek például szép számmal találhatók itt. 1526 kötet könyvet ajándékozott a barcsi gimnáziumnak Losonczi Pál Fotó: Proksza László- És melyik a legelnyűt- tebb, vagyis a legforgatot- tabb? — Számomra meglepő módon Békés István: Napjaink szállóigéi. Látszik rajta, hogy sokszor kézbe vette a korábbi tulajdonosuk. A Losonczi-könyveket egyelőre az különbözteti meg a többitől, hogy 1-től 1526-ig viselnek valamilyen sorszámot és még elkülönítve tartják őket. Azonban a könyvtár bővülésével besorolják ezeket is a többi közé, de saját tervezésű ex librisszel megjelölik. Jobban örültek a tanárok és a gimnazisták a könyveknek, mintha pénzbeli ajándékot kaptak volna. Jelképnek tekintik. Akár az iráni sahtól származik eredetileg, akár lexikon, művészeti album, vagy éppen verseskötet. Mert ez utóbbit jócskán találtam a másfél ezer könyv között.- Nem lepődött meg senki, természetesnek vettük, hogy visszavonulása után idejön Barcsra Losonczi Pál - mondja dr. Németh Jenő tanácselnök. - Az viszont már meglepő, de egyben jóleső érzés is, hogy a különböző államok által adományozott kitüntetéseket Somogy megyére hagyta, az egyéb elismeréseket, ajándékokat pedig Barcs kapta meg: így az államfői emléktárgyakat, képeket, botokat, érméket, valamint a különböző városok rendjeleit, díszpolgári láncait. 1989-ben szednénk megnyitni a kiállítást, addig rendszerezzük az anyagot, a történeteket feldolgozzuk, hiszen ezekkel együtt mond sokat egy tárgy.- Minél akadt el a lélegzete?- Nem tárgynál. Nekem az a megható, hogy ettől a felbecsülhetetlen értékű anyagtól ilyen céltudatossággal és előrelátással tudott megválni. E hét csötörtökén ünnepi tanács- és pártbizottsági ülésen, Losonczi Pált Barcs díszpolgárává avatták. E rangot ő érdemelte ki elsőként a városban. A pécsi Zsolnay Gyárban készített eozinkul- csot a tanácselnök adta ót a volt államfőnek. Hogy miért kapott kulcsot? Mert tárgyi ásították azt az elméleti kulcsot, amit ő talált meg az emberekhez, akkor is amikor tsz-elnökként dolgozott Barcson, majd miniszterként, később az Elnöki Tanács elnökeként ténykedve, és most, amikor visszatért szűkebb hazájába. L. Cs. K. Az etalon nem a tesztkönyv, hanem a nyelv Rendkívül érdekes és valóban hasznos tanácskozáson vehettem részt Budapesten, az Idegennyelvi Továbbképző Központban, ahová az ország öt nagy vidéki városából — Pécsről, Debrecenből, Szegedről, Miskolcról és Veszprémből — hívták össze azokat a nyelvtanárokat, akik az állami nyelvvizsgabizottság tagjai. Az Idegennyelvi Továbbképző Központnak július 1 -je óta új igazgatója van Horváth Iván személyében, aki egyúttal az Állami Nyelvvizsgabizottság elnöke is. Bárdos Jenő alelnök- kel és több vezető munkatársával tájékoztatót tartottak a nyelvvizsga helyzetéről. Nagyon tanulságosak azok az adatok, amelyek 1973 és 1987 között mutatják az állami nyelvvizsgára jelentkezettek számát, eredményeit, ezek módosulását. A két véglet: 1973-ban 8780-an jelentkeztek állami nyelvvizsgára, 1987-ben pedig 29 600-an. S már most tíz-, ezer jelentkezőt tartanak számon, akik 1988 januárjában szeretnének megpróbálkozni az alap-, közép-, illetve a felsőfokú nyelvvizsgával. A két szélső évszám között eltelt időben is jelentős változások figyelhetők meg, s ez nem véletlen: az, hogy a vizsgára jelentkezettek száma bizonyos években növekedett, minden esetben konkrét okra vezethető vissza. 1978-ban 10 580-ra ugrott a jelentkezők száma, ez az új nyelvvizsga-, rendszernek köszönhető. 1981- ben bevezették az alapfokú vizsgát, ekkor már 12 937 lett a próbálkozók száma. 1985- ben terjedt el az a hír, hogy ha az érettségizők sikeres nyelvvizsgát tesznek, az beszámít az egyetemi felvételibe. Ebben^ az évben már 20 212-en próbálkoztak. Függetlenül attól, hogy egyre többen próbálkoznak, az eredmények nemigen javulnak. 1983-ban például a jelentkezők közül sikeres alapfokú vizsgát 40 százalék, középfokút 37 százalék, felsőfokút mind* össze hét százalék tudott letenni. 1985-ben: sikeres alapfokú 41 százalék, középfokú 36 százalék, felsőfokú csak 6 százalék. Fölmerült az a kérdés is, hogy vajon ki miért jelentkezik nyelvvizsgára? Valamilyen ok miatt valóban szüksége van rá, vagy - bármilyen rosszízűén hangzik is — csupán az ezzel járó nyelvpótlék kedvéért kísérli-e meg? Nem tudni; de az biztos, hogy az érdeklődés egyre nagyobb. Viszont a tizennégy évre visszamenő statisztika azt bizonyítja, hogy a jelentkezők jó része még nem vizsgaérett. Azt, hogy a jövőben az állami nyelvvizsga változik-e és mennyiben, egyelőre nem tudni, hiszen éppen most folynak erről a viták. Az új vonásokat úgy és csak akkor szeretnék bevezetni, ha azok valóban jobbak, de emellett a hagyományokat is meg kívánják őrizni. Fölmerült a Jtérdés, hogy a jelenleg vizsgáztató nagyvárosokban lesz-e a jövőben lehetőség felsőfokú állami nyelvvizsgára is; erről annyi hangzott el, hogy pillanatnyilag nem, de a jövőben egyáltalán nem kizárt. S végül az egyik leglényegesebb gondolat, amit valamennyi vizsgára jelentkezőnek tudomásul kell vennie; az etalon nem a tesztkönyv, az etalon maga a nyelv. Dücsö Csilla Állami nyelvvizsga Körkérdés a dél-dunántúli Zöldértekhez: Burgonyabetárolás a Zöldért pécsi, Megyeri úti raktárházában Fele annyi burgonya termett az idén, mint amennyi átlagos csapadék mellett szokott- A szárazságot ott vészelte át a növény, ahol öntözni tudtak. A termeléskiesés ellensúlyozására lengyel burgonya érkezett Magyarországra jelentős meny- nyiségben. (Rögzített eladási árral: november közepéig 9, azóta 9,80 kilogrammja.) A hazai burgonya ára október végéig—november elejéig tíz forint körül ingadozott a Zöldért-boltokban, majd amint elakadt a lengyel szállítás, megindult az áremelkedés. — Budapesten láttam 20,60- as ártáblát is, méghozzá állami boltban — állítja Újvári József, a Tolna megyei Zöldért mözsi kirendeltségének vezetője. — Ilyent még nem tapasztaltam. Tolnában 15 forint a burgonya kilója. Magyarból ezer tonnát betároltak, ez lesz a jövő évi indulókészlet, az új termésig várhatóan kitart. A termelő a mözsi tsz (a kapcsolat két évtizedes). A Tolna megyei Zöldért megyén kívül ritkán megy felvásárolni. A 200 tonnás lengyel burgonyaszállítmány kivételnek számít. * A Baranya megyei Zöldért pécsi tárházában közel 1500 tonna tárházában várja, hogy az új termésig elfogyasszák a baranyaiak, plusz félezer tonnát Barcson tárolnak. (Berzence és Barcs régi beszerzési forrásuk a pécsieknek.) Az import burgonyából 500 tonna jutott a megyének. — A tapasztalatok szerint ekkora mennyiség elegendő kell hogy legyen az új burgonyáig — mondja Takó Ferenc kiskereskedelmi osztály- vezető. — Nemcsak Baranya városait látjuk el, hanem Dombóváron is árusítunk. A bolti ár jelenleg 16 forint. Az őszi akcióban közel 200 tonna lengyel burgonyát és 44 tonna magyart adtak el a lakosságnak. * Somogybán 14 forintért adják a burgonyát a Zöldért- boltokban. Betároltak 1500 tonnát a magyar (saját megyei) termésből a jövő év első öt hónapjára, s biztonságban van a decemberben forgalmazandó mennyiség is. Lengyel áruból ezer tonnát kértek, csak a kétharmadát kapták. — A vevőinknek nagyobb mennyiségű olcsó árut tudtunk volna kínálni, ha az importigényünket teljesítik — jelenti ki Németh Gyula, a Somogy megyei Zöldért áruforgalmi főosztályvezetője. — Arra számítottunk, hogy a lengyel burgonya kitart ez év végéig. Száz tonna azonban még Így is van, a csökkentés ellenére. A közü- letek szívesen vásárolják az aránylag jó minőségű, 9,80-as lengyel árut. Bolti forgalomba csak csomagoltan kerülhet, egy-két-három kilogrammos kiszerelésben. A MÉM-rendelke- zést azért hozták, mert a megye szaporítóanyagot termel, s az esetleges keveredést így kívánják megakadályozni. A csomagolás viszont drágítja az árut. * Zalában csak 12 forint a burgonya kilogrammja, itt a legolcsóbb a Dél-Dunántúlon. Betároltak másfél ezer tonnát, s még kérnek a tavasszal félezret az importból, ugyanany- nyit, mint most ősszel. — Számítani lehet arra, hogy néhány hónap múlva fokozódik a burgonyavásárlás — mondja Dömötörfi József, a Zala megyei Zöldért igazgatója —, hiszen a kistermelőknek is kevesebb termett, tehát hamarabb elfogy a saját célra megtermelt mennyiség. Éppen emiatt igényelünk még az import burgonyából. L. Cs. K. vasárnapi 3 Van-e burgonya a tárházakban? Ár: 12,14,15,16, sőt- 20 forint- fölöH- is
