Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)

1987-12-05 / 335. szám

TECHNIKA Skoda. IFA Az autóipar újdonságai Új Skoda születik Olvasóink nyilván több forrásból értesültek róla, hogy a brnói nemzetközi vá­sáron bemutatkozott új, fronthajtású Skoda jövőre tervezett sorozatgyártása kö­rül bizony nincs rendben minden. A hétmilliárd koro­nás beruházással kifejlesz­tett autóból, melynek karosz- szériáját az olasz Bertone tervezte, az eredeti terv sze­rint jövő év első felében kétezer darabnak kellene el­készülnie. A sorozatgyártás­hoz szükséges 587-féle rész­egységből, azonban eddig csak 213-at igazoltak vissza a vállalatok. A csehszlovák szaklap, a Svet Motorú, utóbbi két számában inter­jút közölt Petr Hodlickaval, a Skoda Fejlesztési Intézeté­nek igazgatójával, melyből kiderül, hogy az új típus születése nem fájdalommen­tes. Lehetséges fejlesztési lé­pésként szóba került például licenc vásárlása. Ez több, mint 1 milliárd deviza ko­ronába került volna. Ezzel együtt is számos alkatrészt külföldön kellett beszerezni. A dugattyú belföldi szállítói is késtek, nem adták át azo­kat a motor tesztelésének idejére. A szóba jöhető be­hozatallal végül sikerült nyomást gyakorolni erre a cégre. Hasonlóan jártak el a lengéscsillapítók, a karbu­rátor esetében is. A késések, bizonytalanságok miatt, 1000 óráig tartottak a próbák az általában szokásos, szüksé­ges 400 óra helyett. A me­netpróba 80 ezer helyett 150 ezer kilométerig tartott. Gond volt a szelep anya­gának megválasztásánál. A csehszlovák gyártók 20 féle anyagból küldött mintada­rabot, természetes, hogy va­lamennyi kipróbálása hosz- szadalmas, költségemésztő folyamat. Még mindig ol­csóbbnak tűnt japán céget bevonni a munkába, mely az ólommentes benzin haszná­latát is megengedő válto­zatot kínált, s ami a leglé­nyegesebb, elsőre ajánlott anyaguk mindjárt be is vált. A karosszéria gyártására rendelt szerszám három év alatt készült el, és 1 millió darab kisajtolására alkalmas. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ezredfordulón még bizonyosan a most bevetés előtt álló kocsik gördülnek le a gyártósorról. Apró mó­dosításokra gyakorlatilag öt év után kerülhet sor. Némi­leg átalakul egyébként a je- jenleg gyártott - és várha­tóan még hosszú ideig ha­zánkba szállított —, motor, öt kilogrammal csökkentik a tömegét az alumínium szívócsövet a hűtővízzel elő­melegítik. Változik a szelep­fedél kialakítása és a kar- tergáz visszavezetés módja. Újdonságok jelennek meg a tengelykapcsoló kinyomócsap­ágyánál és a sebességváltó­nál. A JIKOV 32 EDSR típu­sú karburátort fokozatosan fölváltja a 32 SEDR. Mint ígérik, a motor hamarabb éri majd el az üzemi hőmér­sékletet, és hatásosabb az új fűtőradiátor is. A Rapid névan közismert, illetVe 130-as számjelzéssel gyártott típusoknál megvalósítják az ólommentes benzinű üzemet. Állítólag elegendő a hely a katalizátor beépítésére, az ólommentes benzin haszná­lata mégis jótékony homály­ban marad. Katalizátoros autóknál ugyanis a légfeles- legtényezőt 1-es értéken kell tartani, s ez a jelenlegi autóépitési gyakorlatban benzinbefecskendezés mellett szokásos. A karburátoros kí­sérletek eredményei egyelőre csak néhány cég — például Mercedes -, nevéhez fűződ­nek. Kátai László Áz új IFA magyarországi bemutatója Elsősorban taggazdasága­inak tájékoztatására mutatta be a közelmúltban, Szekszár- don a KSZE az új IFA-t, amely a tavalyi bábolnai napokon már szerepelt, de érdemi információt most elő­ször lehetett megtudni róla. Ezekből gyűjtöttünk össze egy csokorra valót. Kezdjük a motorral. A hat hengeres, soros, közvetlen befecskendezésű dugattyú­kamrás erőmű összlökettér- fogata 9160 köbcentiméter. 1250-es percenkénti fordulat­szám mellett 634 Newtonmé­ter nyomatékot ad le. Ellen­tétben az eddigi hagyomá­nyokkal, minden hengerhez külön hengerfej csatlakozik. A löket a W50-hez képest 10 milliméterrel csökkent, a furat változatlanul 120 milli­méter. A motorteljesítmény 45 százalékkal emelkedett, a tömege viszont csak 25 szá­zalékkal. A 132 kilowatt (180 lóerő), kívánságra tur­bófeltöltővel 168 kW-ra (230 LE), növelhető. Az új sebességváltó kilenc fokozatú, illetve voltaképpen nyolc, de mászósebességi fo­kozattal is ellátott. A nyolc tényleqes fokozat teljesen szinkronizált. A terepváltó pneumatikus differenciálzár­ral szerelt, ami 1:1-es nyo­matékosztást végez a mellső és hátsó híd között. 12 tonna össztömegű pótkocsival a teljesítménytömeg-arány épp csak eléri a nemzetközi elő­írásokban szereplő 5,4 kW/ tonna értéket. Kétféle futó­műáttétel készül, ezek 93, illetve 82 kilométeres órán­kénti sebességet tesznek le­hetővé. Átalakult a fékrendszer, külön a mellső és külön a hátsó tengelyre ható, egy­mástól független hidraulikus rendszert hoztak létre pneu­matikus rásegítéssel. A ve­zetőfülke 50 fokban hidrau­likusan fölbillenthető, és harmadik ülést is beépítettek. A műszerfal külsejében is megújult, a fülke viszont a már unalomig ismert ma­radt, földiszítve néhány tény­leges hasznot nélkülöző, fö­lösleges pótlékkal. Ami mégis legelképesztőbb, az a kocsi ára. Bár a beho­zatalról hivatalos tárgyalá­sok még nem kezdődtek, így összegekről is korai volna beszélni, a gyár jelenlévő képviselője mégis a jelen­legi modell árának két és félszeresét emlegette. Ameny- nyiben ez igaz, úgy a fő vásárlók, a hazai szövetke­zetek igen nehéz helyzetbe kerülhetnek, a mai változat kifutásával. Föl kell készülni arra, hogy — lehetőleg szo­cialista piacon -, hasonlóan széles gyártmányválasztékú kocsit keressünk. A Mecsek űrfelvétele A műholdfelvételek egyebek mellett ásványi nyersanyagok föltárását segíthetik. A képek elemzése, kiértékelése ugyan­is értékes információkkal gaz­dagíthatja a geológusok - zömében felszíni megfigyelése­ken, kutatófúrásokon alapuló — ismeretanyagát. A mesterséges holdak repülési magassága kellő perspektívát jelent ah­hoz, hogy a többszáz kilomé­teres távolságban készült fo­tókon a véletlenszerű jelensé­gek és a határozott geológiai sajátosságok elkülöníthetők le­gyenek. A módszer a hazai gyakor­latban is egyre inkább teret nyer, a közelmúltban például a Dél-Dunántúlt vetették tü­zetesebb vizsgálat alá a szak­emberek. Ennek során beha­tóan tanulmányozták a Me­cseket is, különös tekintettel a Máza-Déli területekre, ahol a Mecseki Szénbányák távlati fejlesztési elképzelései követe­lik meg a pontos földtani fel- térképezést. Bár a kutatás tá­volról sem fejeződött be, annyi már bizonyosan állítható, hogy több, lényeges részletkérdés­ben az eddigi ismeretek felül­vizsgálatra szorulnak, általá­nosságban viszont igaz az, amit az itteni szénvagyonról tudunk. A most bemutatásra kerülő, űrfelvételt a Földmérési és Távérzékelési Intézet főosztály- vezetője, Zsámboki Sándor bo­csátotta — a fentiek illusztrá­lására -, lapunk rendelkezésé­re. A nyílt minősítésű, a Me­cseket ábrázoló képet a Land- sat amerikai mesterséges hold készítette 1979. szeptember 13- án, 920 kilométeres repülési magasságból, és jelenleg az intézet archívumában őrzik. A feli!IfstKcfexc&lésé <s fölt o Uj utakon a fogtechnika technikája A négyéves fogsorok harmada rossz Dr. Szabó Gyula tudományos kísérleteinek anyagait rendszerezi Fotó: Vadász Tibor Dr. Szabó Gyula, a POTE Fogászati Klinikájának ad­junktusa a napokban védte meg kandidátusi értekezését Budapesten, rendkívül jó ered­ménnyel. A szimpatikus szak­ember 1973 óta dolgozik a pécsi klinikán és '79 óta látja el - a Baranya Megyei Tanács fölkérésére - a megyei profe­tikus főorvosi teendőket. Kör­nyezetében mindenki nagy munkabírású, megszállott em­berként ismeri. Azt mondják róla, hogy fölkészült oktató, jó kolléga, és jó barát. Hogy őt és munkáját, kutatásait szo­katlan módon a Technika ro­vatban mutatjuk be, azt a té­maválasztás vegyipari, a kísér­letek mechanikai, fizikai és ké­miai vonásai indokolják. — A behatóbb kisérletsoro- zatra a klinikai gyakorlat indí­tott bennünket — emlékeztet. - Ellenőrző vizsgálataink során kiderült ugyanis, hogy a négy éve viselt kivehető fogsorok harmada a további használat­ra alkalmatlan. Ez az ered­mény nemcsak a kivitelezés módszereit kérdőjelezi meg, hanem a protézisekhez hasz­nált, úgynevezett metakrilsavas metilészter készítmények alkal­masságát is. A szájban a fog­sor rendkívül összetett igény- bevételnek van kitéve, melynek elviseléséhez fizikai, biológiai, kémiai és mechanikai követel­ményeket is ki kell elégítenie. A vizsgálatok tárgyát e tulaj­donságok ellenőrzése jelent­heti. Elengedhetetlen például a mechanikailag kedvező ütő-, hajlítószilárdság. Figyelembe kell venni az anyag fáradását, vizsgálatához fárasztó igénybe­vételekre van szükség. Fizikai­lag, kémiailag döntő a fogsor­készítés során, a polimerizáció végeztével a kész akrilátanyag- ban maradó szabad monomer tartalom. Klinikai szempontból a kioldódó szabad monomer az izgalmas, melyre elsősorban a szobahőmérsékleten polimeri­zálódó anyagoknál kell számí­tani. Kísérletei során dr. Szabó Gyula egy, az akrilátok felület­kezelésére használható mód­szert dolgozott ki. Ha ugyanis a nyálkahártya csontalapzata és a fogsor felszíne között le­rakodott lepedőket nem távo­lijuk el maradéktalanul, akkor gyulladásos kórképek alakul­hatnak ki a nyálkahártyán. Olyan protézisfelületre van te­hát szükség, mely csökkenti a lepedők megtapadásának ve­szélyét. A fogsorok rágás közben vagy tisztításkor törnek el. An­gol tapasztalatok szerint javí­tásuk jelentős megterhelés az egészségügynek, mert a proté­zisek már az első évben ma­gas számban törnek. A polime­rek között emiatt egyre inkább a nagy ütésszilárdságú akrilá­tok nyernek teret. Dr. Szabó Gyula ezek közül hasonlított néhány ismertebbet a hazánk­ban tömegesen használtakhoz. Mint kiderült, utóbbiak ütő­hajlító szilárdsága gyöngébb, ugyanakkor a rövid polimeri- zációs idejű készítményekhez képest a hazai anyagok ked­vezőbb tulajdonságúak. A felületkeményítő anyagok óriásmolekula-képződésének megindítására ultraibolya be­sugárzással is lehetőség van. A kísérletek bebizonyították, hogy a kezelt protézis-, híd- és koronaalapanyagok felülete el- lenóllóbb. A kialakult nemzet­közi kapcsolatok a jövőben is lehetőséget adnak a dr. Szabó Imre professzor vezette pécsi klinikának együttműködésre angol anyagtani kutatólabora­tóriumokkal és klinikákkal. A hazai és a nemzetközileg is versenyképes anyagok össze­hasonlításának azért van je­lentősége, mert a fogászati műanyagoknak a szabványok­ban csak egyes tulajdonságai rögzítettek. A vizsgálatok újab­bak előírását indokolhatják. Sz. K. I. Rovatszerkesztő: SZ. KONCZ ISTVÁN Bemutatkozik az adatbank A Technikaklub évadzárója A Dunántúli Napló, a Pan­nónia Innováció, valamint a TIT megyei szervezetének mű­szaki szakosztálya ez év elején indította a közös Technika­klubot. Az évzáró rendezvény­re december 17-én, csütörtö­kön 17 órakor kerül sor a Pannónia Innováció pécsi, Zó­lyom utcai klubhelyiségében. A szokásos ötletbörze mellett a klub munkáját segítő társa­dalmi aktívák jutalmazása is ezen a délutánon lesz. A klubdélután alkalmat ad arra is, hogy a Pécsi Műszaki Adatbank bemutatkozzék a nyilvánosság előtt. Eredeti cél­kitűzésünknek megfelelően negyven pécsi vállalatot igye­keztünk bevonni az adatbank munkájába, jelezve, hogy a meqőrzésre szánt, és tovább­adásra előkészített valamennyi adatot három lépésben gyűjtjük össze. Az első fázishoz már hu­szonöt pécsi cég, valamint a komlói Carbon csatlakozott. Ennek során a másutt is hasz­nosítható műszaki-szellemi ter­mékek nyilvántartását való­sítjuk meg, jövőre a szabad gépi kapacitásokat, két év múlva az elfekvő anyagokat mérjük föl. A már beérkezett adatok földolgozása Hein Já­nosnak, a Pécsi Bőrgyár nyu­galmazott gépészeti osztályve­zetőiének irányításával meg­kezdődött. A számítógépi nyil­vántartás bemutatójára, a té­makörök szerint csoportosított címeket tartalmazó évkönyv elő­készületeiről szóló beszámoló­ra valamennyi érdeklődőt szí­vesen hívnak és várnak a szervezők. Arról is írnak, . . .hogy az angliai atomerő­művek környékén majdnem kétszer annyi leukémiás gyer­mekmegbetegedés fordul elő, mint más vidékeken. A The British Medical Journal hasáb­jain a közelmúltban két kutató is nyilatkozott, keresve a je­lenség okát, és hangsúlyozták, hogy a magasabb megbetege­désarányt nem a technikai hiányosságok, nem a radioak­tív anyagok kisugárzása indo­kolja. Okfejtésük ezzel együtt nem magyarázza, hogy miért emelkedtek a 0-4 éves gyer­mekeknél a leukémiás esetek az angol atomerőművek 10 kilométeres körzetében? . . .hogy magas a Nyugat-Eu- rópában megjelenő folyóiratok hazai ára. A legfrisebb isme­reteket hordozó lapok közül az „olcsóbbak" éves előfizetési dija is meghaladja az 5000 forintot, de például az NSZK- ban megjelenő Nachrichten für Aussenhandel 114 ezer forin­tért fizethető elő egy évre. Az eddigi kizárólagos forgalmozó, a Kultúra Külkereskedelmi Vál­lalat monopóliuma január el­sejével megszűnik, és a válla­latok remélik hogy az ágazati információs központok a jelen­leginél kedvezőbb feltételeket kínálnak majd. . . .hogy az NSZK-ban rend­kívüli mértékben megnőtt az igény a szakmai továbbkép­zésre. 1985-ben 530 ezer dol­gozó - legtöbbjük munkanél­küli -, fordult a munkaügyi szolgálathoz szakmai tovább­képzés céljából. Számuk ezzel 1980 óta éppen megkétszere­ződött. E célra a költségvetés 1987-ben rekordösszeget fordí­tott: 5,5 milliárd márkát! .. .hogy jó évet zár a 3 Di­menzió Holográfiái és Fotó Stúdió. A hazánkban egyedül­álló gmk a művészeti és rek- lámolkalmazásokból befolyt pénzeket a jövőben amolyan magán kutatóintézet keretei között tudományos kutatások költségeinek megelőlegezésére fordítja majd. HÉTVÉGE 1987. december 5., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents