Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)

1987-12-29 / 358. szám

1987. december 29., kedd Dunántúli napló 5 Évzáró elnökségi ülés a KISOSZ-nál Hő a magánkereskedelem szerepe Félezren vettek részt az adótanfolyamon Év végi jó hangulatban tar­tották meg a KISOSZ Bara­nya Megyei Szervezetének el­nökségi ülését tegnap Pé­csett, a Citrom utcai székház­ban. A rendezvényen résztve­vőket Hotter Nándor elnök köszöntötte, majd ismertette a napirendi pontokat. Dr. Balogh Júlia föorvosnő, megbízásos jogviszony alap­ján működő szaktanácsadó el­mondotta, hogy a kiskereske­dők az előző évhez képest sokkal többen fordultak gond­jaikkal, problémáikkal a szak- tanácsadói szolgálathoz. Szak­mai segítséget leginkább üz­lethelyiség megvételekor, vagy átalakításakor kértek. Sokan érdeklődtek orról, hogy mi- szükséges a KÖJÁL szakha­tósági hozzájáruláshoz? Mj a- teendő akkor, ha elemi csa­pás érte az üzletet? Kevesen bár, de szabálysértési ügyek­ben és bírságok kivetésekor is felkeresték tanácsért a főor­vosnőt. A decemberben lezajlott adóreform-tanfolyamok ered­ményeiről Zárai Tibor titkár­helyettes számolt be. A me­gyében 17 csoportot indítottak, ebből tizet Pécsett. A tájé­koztatót konzultációval kötöt­ték egybe, tehát a kiskereske­dők egyéni problémáikra ií választ kaphattak. Szeptember végéig 415-en jelentkeztek.de ahogy közeledett az év vége, ez a szám 518-ra nőtt. El­mondható, hogy Baranya me­gye kiskereskedőinek közel 50 százaléka sikerrel fejezte be a tanfolyamot, ezzel megyénk előkelő helyet foglal el az or­szágban. Jövő évben —, ha erre igény van -, újabb tá­jékoztató jellegű rendezvé­nyekre is sor kerülhet. A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, - országos vizsgá­lat részeként —, Baranya me­gyében is áttekintette a ma­gánkereskedelem helyzetét. A témát dr. Székelyhidi Gyula titkár ismertette. Az általános vélemény az, hogy az állami és szövetkezeti szektor mellett a magánkereskedelem egyre nagyobb szerepet játszik: szí­nesebbé teszi az áruellátást. Az üdülőterületek például el sem képzelhetők a magán- kereskedők nélkül. A kedvező kép mellett a vizsgálatot vég­zők csupán egyet jegyeztek meg: a gyengén ellátott te­rületekre nagyobb figyelmet kell fordítani a jövőben. Ez év októberében az Or­szágos KISOSZ Központ belső ellenőre látogatott el a pécsi titkárságra. Bősz Józselné, az ellenőrző bizottság vezetője elmondotta, hogy a megálla­pítás szerint a tagdíjkönyvelés előírás szerinti, a különféle nyilvántartások vezetése sza­bályszerű és naprakész. Végül, a jövő év első ne­gyedévében megvalósuló Szol­gálati Iroda feladatairól esett szó. Az iroda felvállalja mindazon adminisztrációs többletmunkákat, amelyeket az új adóreform ró a kiskereske­dőkre. Ó. Zs. TIT elnökségi ülés a Művészetek Házában A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Baranya Me­gyei Szervezete tegnap dél­után a pécsi Művészetek Há­zában tartotta idei utolsó el­nökségi ülését. Az ülésen dr. Egyed Albert, az MTA Kuta­tásszervezési Intézetének tudo­mányos munkatársa és dr. Vidor Ferenc, az intézet tudo­mányos tanácsadója tartott előadást Pécs és Baranya me­gye a hazai tudományos és kulturális életben címmel. Az előadások után az ülés részt­vevői közösen tekintették meg a Művészetek Házát. Faluház társadalmi összefogással Idősek klubja létesül Oroszlón Két évi kemény munka — nyitás 1988. szeptemberben Felújított és bővített épület­tel gazdagodik jövőre Oroszló. A volt iskolát változtatják a helybeliek elképzelésük szerint több funkciójú faluházzá, amelyben helyet kap az idő­sek klubja is. A nagyrészt tár­sadalmi munkában alakuló fa­luház belső munkáit jórészt befejezték, s tavasszal első­sorban a környezet szépítése lesz a teendő. Az átalakítást 1986-ban kezdték az oroszlóiak. Az elöl­járóság irányításával szinte egy emberként mozdult min­denki, aki szívügyének érezte, hogy az egykori iskola épüle­téből egy olyan faluházat ala­kítsanak ki, amely több hasz­nos funkció betöltésére alkal­mas. Megvalósítására a me­gyei tanácstól pályázattal 600 000 forintot nyertek, 400 000 forintot pedig a Sás- di Nagyközségi Közös Tanács adott. Az oroszlóiak eddig csaknem kétmillió forint érté­kű társadalmi munkát végez­tek. Megszépítették a réqi épületrészt, kicserélték a tetőt, bevezették a központi fűtést, és felépítettek egy nagyter­met. Az elképzelések szerint itt lesz az orvosi rendelő, a mozi, az elöljáróság irodája, a klubkönyvtár, a sportpályá­hoz tartozó öltözők, zuhanyo­zók is. A legfrissebb tervük, hogy a faluházban nyitnak otthont a község idős embe­reinek. A helybeliek már rég­óta szerettek volna megnyug­tató módon gondoskodni a korosabb és egyedül lakó em­berekről, ám megfelelő helyi­ség hiányában erre nem volt lehetőségük. Úgy vélik, hogy most itt az alkalom, a falu­házban alakítják ki azt a né­hány helyiséget, amelyben a község idős emberei hétközna­ponként reggeltől estig kelle­mesen tölthetik az idejüket. Bíznak abban, hogy a saját munkájuk mellett megyei tá­mogatással sikerül megvalósí­taniuk a tervüket. Ha igen, akkor a jövő év szeptemberé­ben szeretnék fogadni az el­ső idős vendégeket. T. É. Új hajót bocsátottak jr vízre Óbudán Hétfőn, a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár óbudai gyárában különleges jégtörő­vel felszerelt hajót bocsátot­tak vízre. Az új típusú hajót a bős—nagymarosi vízlépcső építésénél hajózási és hajóútJ biztosítási feladatok ellátására használják majd. Az ünnepé­lyes vízrebocsátásnál jelen volt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, környezetvédelmi és vízgazdál­kodási miniszter is. Az új típusú hajó 40 mé­ter hosszú, s két, egyenként 735 kilowatt teljesítményű mo­tor hajtja. A 2000 lóerős vízi­jármű kitűzőhajóként is üze­melhet, továbbá felhasználják majd a víziútszabályozási munkáknál, és nagy teljesít­ményű hajóvontató felszerelé­sével segíti a többi hajó és uszály áthaladását a szűk vízi útszakaszokon. Jégtörőegysége képes 40 centiméter vastag jég áttörésére is. A Széchenyiről elnevezett jégtörő vontatóhajót előrelát­hatóan 1988 első félévében adják majd át a megrende­lő Országos Vízügyi Beruhá­zó Vállalatnak. Az új hajó jó referenciául szolgálhat to­vábbi hazai és külföldi meg­rendelésekhez. A HUNGAROVIN három pezsgőgyá­rában ebben az évben 27 millió palack pezsgőt készítenek. Közülük legtöbbet a Törley gyár — 22 mil­liót — palackoz. Huszonnyolc fajta termékükből 10 millió palackkal a szocialista országokba szállítanak, illetve félmilliót tőkés, további 11 milliót a hazai piacon értékesíte­nek. (Telefoto — MTI — Kerekes Tamás — KS) A technológiát a megyei vízműnél dolgozták ki Jó minőségű ivóvíz Szigetváron Az ötlettől a megvalósításig egy év telt el Az ötlettől a megvalósítá­sig egy év telt el és az eredmény: jó minőségű ivó­vizük van a szigetváriak­nak. Ezt igazolják a Kö- JÁL-mérések, s az ered­mény azért fontos, mert c( korábbi mérések alapján pont a KÖJÁL mondta ki, hogy ha nem történik semmi a javításért, akkor belátható időn belül kénytelen lesz betiltani a víz lakossági fogyasztását. A víz ugyanis vasat, szul- fidot, kénhidrogént, ammo­nium iont és metánt tartal­mazott. Ezek jelenléte kü- lön-külön is gondot okoz­hat, együttesen pedig még inkább. Ráadásul a sziget­vári vízben egyre növekvő mértékben mutatták ki eze­ket a nemkívánatos eleme­ket. Jóllehet, a város mór évekkel ezelőtt megtervez­tette egy tisztítómű ■ építé­sét, ám ennek a költsége — nyolcvanmillió forint — be­láthatatlan időre tolta ki a megvalósítását. Víz nélkül bizonyára nem maradt vol­na a város, ám ha ez a tetemes költség rendelkezé­sükre is állt volna,' egy tisz­títómű felépítése időbe te­lik, a víz minősége pedig fenyegető gyorsasággal romlott. . . Ebben a helyzetben talál partnerre a városi tanács a Baranya Megyei Vízmű Vál­lalat mérnök-teamjében, akik fontos és sürgős fel­adatként értelmezve mind­ezt, új megoldást kerestek. Az ötletüket laboratóriumi körülmények között próbál­ták ki, s a kedvező tapasz­talatok nyomán engedélyt kértek és kaptak a beveze­tésre. Még tartott az enge­délyező eljárás, amikor a Baranya Megyei Tanáccsal, a Dél-dunántúli Vizügyi Igazgatósággal, a Baranya Megyei KÖJÁL-lal együtt­működve elkezdődött a tényleges munka. A megyei vízmű ötletének a lényege három pontban foglalható össze. Oly mérték­ben klórozzák a vizet, hogy a beadagolt klór tökélete­sen lekösse a kémiai szennyező anyagokat. Ezt hívják töréspontig klórozás­nak. Ezt követően egy szű­rőrendszer segítségével le­veszik az így összegyűjtött, nemkívánatos anyagokat. Harmadik lépésben pedig - holland aktív szén ada­golásával — megengedhető mértékűre csökkentik a víz­ben maradt klórtartalmat. A vízminőséget javító techno­lógia a kutaknál kezdődik, a meglévő vezetékrendszer­ben zajlik, vagyis nem igé­nyelt külön beruházást, T. É. Még az orvosi szobát is kiadták... Telt ház a mecseki SZOT-üdülőben Még az orvosi szobát is ki­adtuk, mondta a mecseki SZOT-üdülő főkönyvelője, Ze/e- nyánszky Jánosné, amikor ar­ról érdeklődtünk, vajon há­nyán töltik az ünnepeket ná­luk. Eddig még minden évben telt ház volt karácsonykor és szilveszterkor, csak korábban ebben az időszakban egyhe­tes turnusokban váltották egy­mást az üdülők. Voltak, akik csak a karácsonyt, voltak, akik csak a szilvesztert töltöt­ték a Mecsek-oldalban épült szakszervezeti üdülőben. Most először máshogy szervezték meg az év végét: az utolsó, ezúttal kéthetes turnus decem­ber 20-tól január 2-ig tart. Akik tehát most itt pihennek, azok itt ünnepelték a kará­csonyt, s itt fogják köszönte­ni az új évet is. Pótágyakkal együtt száz­hatvan vendégnek tudnak he­lyet biztosítani, de ha tíz­szer ennyi helyük lenne, a je­lentkezések alapján biztosra vehető, hogy akkor is telt ház­zal ünnepelnék a szilvesztert. A jelenlegi vendégek között öt olyan család von, akik gye­rekekkel érkeztek, negyvenötén jöttek egyedül, a többi há­zaspár. Életkor szerint nagyon vegyes az összetétel, a nász­utas pártól a 85 éves ven­dégig a legkülönbözőbb ko­rúak döntöttek úgy, hogy az üdülőben töltik az ünnepeket. Az ország minden részéből érkezetteknek természetesen ál­lítottak karácsonyfát, s a ka­rácsony esti vacsora, mint már néhány éve, most is nagyon hangulatos volt, hiszen ilyen­kor itt az a szokás, hogy le­kapcsolják a villanyokat, és csupán az asztalokon égő gyertyák világítják be az ét­termet. Most pedig már javában készülődnek az üdülő dolgo­zói a szilveszterre, amelyet a társalgóban rendeznek meg azok számára, akik nem a bárba akarnak menni. Lesz zene, műsor, háromféle menü, s természetesen nem hiányoz­hat az elmaradhatatlan tom­bola sem. S hogy itt való­ban kellemesen telnek az ün­nepek, azt bizonyítja az, hogy a vendégek között sok a rendszeresen visszatérő. Ez fő­ként az egyedülállókra vonat­kozik, s ez természetes is, hi­szen senki sem szeret ilyen alkalmakkor magára maradni; mindenki vágyik a társaságra.

Next

/
Thumbnails
Contents