Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)

1987-12-03 / 333. szám

1987. december 3., csütörtök Dunántúli napló s Mi volt a késés oka? Elkészült a varásdi völgyhíd útpályájának felújítása Némi késéssel ugyan, de el­készült a 6-os számú főközleke­dési úton a varasdi völgyhíd útpályájának felújítása. A mun­kát a Hídépítő Vállalat gene­rálkivitelezésében, a Pécsi Köz­úti Építő Vállalat és a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat végezte mintegy 13 millió forintért. Az ötvenes évek második fe­lében épült híd alapos kor­szerűsítése halaszthatatlanná vált, mivel átadása óta csupán egy alkalommal, a hetvenes évek végén cserélték ki a burkolatot. Az időszakos híd­vizsgálatok megállapították, hogy a híd szegélyei, a burko­lat és a szigetelés elhaszná­lódott, s a tartószerkezetek, a pillérek is javításra szorulnak. A felújítást júniusban kezdték, s tekintettel arra, hogy egy igen nagy forgalmú útvonalról van szó, a szerződés szerinti ha­táridő szeptember vége lett volna. (Az építés nem kis mértékben zavarta a forgalmat, hisz a közlekedés csak félpá­lyán bonyolódhatott.) Gömbös József, a Pécsi Közúti Igazga­tóság osztályvezetője szerint a csúszást az okozta, hogy a híd szigetelésére vállalkozott PKUV nem megfelelő munkát végzett, így a rossz minőség miatt a kivitelezésnek ezt a szakaszát többször leállították. Persze kérdés, ha a PKUV nem rendelkezik megfelelő techno­lógiával, akkor miért tőlük ren­delték meg? Az országban csu­pán egy cég - az Aszfaltútépí­tő Vállalat -, rendelkezik az úgynevezett Masztix anyaggal történő szigetelés gépi techno­lógiájával, de ők egyéb elkö­telezettségeik miatt ide nem juthattak el. így maradt a kézi munka .. . A hídpályalemez felújítása során új szegélyt készítettek, megoldották, a vízelvezetést, s bár némi üggyel-bajjal a szigetelést is, valamint az út is új burkolatot kapott. Jövőre folytatódik a híd korszerűsítése, de ez már nem zavarja, illet­ve csak nagyon kis mértékben, a közúti forgalmat. Akkor ke­rül sor a híd alatti szerkeze­tek, a tartópillérek javítására. A tervek szerint a közeljövőben a másik völgyhíd korszerűsíté­sére is sor kerül. R. N. A kutatás és az oktatás kapcsolata az egyetemeken December 15—17. között Pécsett tanácskozik az UNESCO Európai Felsőokta­tási Központja (CEPES). A Centre Europeén Pour L ’Enseigment Superieur (CE­PES) 12 tagú tanácsadó tes­tületének tagja cfr. Ormos Mária, a pécsi Janus Pan­nonius Tudományegyetem rek­tora. A CEPES-nek Pécsett, a JPTE által szervezett de­cemberi tanácskozásán az UNESCO tagállamai képvi­seltetik magukat. Olyan em­bereket várnak, akik az egyes tagországokban a fel­sőoktatásért felelősek, raj­tuk kívül más. az európai felsőoktatással foglalkozó szervezetek tagjai, vezetői is jelen lesznek. A tanácskozással kapcso­Decemberben Pécsett ülésezik a CEPES Számos ország szakembere érkezik a tanácskozásra latos sajtótájékoztatót teg­nap tartották a JPTE Rákóczi úti épületében. A szóvivő Széchy Éva, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem do­cense, a CEPES magyaror­szági információs osztályának vezetője volt. Kérdésekre vá­laszolva Stricker ludit, a Művelődési Minisztérium kül­földi ösztöndíjas osztályának csoportvezetője és Bendik lózset, az UNESCO magyar bizottságának képviselője is válaszolt. A CEPES - hasonlóan ar UNESCO-hoz, -. kétéven­ként összegzi tanácsadói te­vékenységének eredményeit és határozza meg munkáját ez elkövetkezendő időszakra. A december közepén, Pécsett tartandó tanácskozáson _terí- tékre kerülhet a felsőokta­tásban megjelenő szakmai és általános tárgyak kapcsola­ta, a felvételi vizsgák szük­ségességének ügye, az egye­temeken és főiskolákon lévő tudományos kutatás és az oktatás kapcsolata. A CEPES az UNESCO Eu­rópai Felsőoktatási Központ­ja ötleteivel, tanácsaival közreműködhet az egyete­mek és főiskolák munkájának alakításában, önálló dönté­si joga nincs. A testület szakemberei területük elis­mert kutatói, oktatói. Ezen az ülésen is fel sze­retnék hívni a figyelmet a CEPES által nyújtott szol­gáltatásokra: a nemzetközi könyvtárra és dokumentációs centrumra, amely csakúgy, mint a CEPES központja Bu­karestben található, vala­mint rendszeresen megjelenő és alkalmi kiadványaikra. Természetesen az UNESCO Felsőoktatási Központja sok minden másban is segíthe­ti az egyetemek és főiskolák életének nemzetközi vonat­kozásai iránt érdeklődőket. Ennek a célnak egyik állo­mása lehet a december kö­zepén Pécsett tartandó nem­zetközi konferencia is. Bouik L. Öt venmHIiós tőkés export Hatalmas medencékben, forró víz segítségével tisztítják meg a beérkezett alapanyagot a csontenyvüzemben Sikeres évet zár a BVM Hidasi Gyáregysége Bár az alapanyaggondok másra engednének következtet­ni, a Budapesti Vegyiművéig Hidasi Gyáregysége várhatóan idén is sikeres évet zár. — A 345 millió forintos éves tervünket valószínűleg 370 mil­liót produkálva jelentősen túl­teljesítjük — újságolja dr. Hartmann Béla gyáregységve­zető. — Amióta csontlisztet nem exportálhatunk, tőkés ex­portunk értéke először idén éri el az 50 millió forintot. Noha gyáregységünk a válla­lat össztermelési értékének egy tizedét adja, az exportjá­nak egyharmadát. A tervezett 10 369 tonna nyerscsont he­lyett 11 300 tonnát dolgozunk1 fel, 615 tonna helyett 710 ton­na lesz bőrenyvtermelésünk. Az előállított növényvédő szereW értéke 213 millió forintra rúg. A fajlagos anyag- és energia- megtakarításunk meghaladja az ötmillió forintot. A fenti eredményt 300 dol­gozóval érte el a hidasi gyár­egység. A következő évre 11 000 tonna nyerscsont és 9000 tonna enyvbőr feldolgozá­sát tervezik. A növényvédő szert előállító üzemük 1988- ban új létesítménnyel gazda­godik: egy raktárépület átala-l kításával, új kupakoló, címké­ző gépek beszerzésével feb­ruár végére megteremtik an­nak feltételeit, hogy a drága, folyékony rovarölő, gyomirtó, talajfertőtlenitő, csávázó nö­vényvédelmi szerek 2 decili­teres, illetve literes egység­adagokban is kereskedelmi forgalomba kerülhessenek. Jö­vőre 1,2 millió 2 deciliteres, és 100 000 literes adagú fo-> lyékony növényvédelmi szer kerül ki a hidasi gyáregység­ből, ahol környezetvédelmi be­ruházást is terveznek. Jövőre üzembe állítanak egy olyan korszerű szárító berendezést, amely kiküszöböli, hogy kén­dioxid kerülhessen a levegő­be. Elég zoknim van már, kérlek ne hozz többet! Interjú a Mikulással A Mikulás köztudottan na­gyon elfoglalt ember, ritkán ad interjúkat Mégis, a kö­zelmúltban sikerült pár szót váltani vele, hogy a munká­járól és szülőhazájáról érdek­lődjünk. — Először is tisztázzuk a dolgokat! Finnország északi részén, a Korvatunturin élek munkatársaimmal és segé­deimmel együtt. Sokfelé, sokfélét gondolnak rólam szerte a világban, merre is lakom, de ezek természete­sen mind tévesek. Ameriká­ban például azt hiszik, hogy az Északi-sarkon élek. Micso­da butaság! Hát ki élne ott, ahol nincs is más, csak jég és hó. A Korvantunturi is meglehetősen északon van, de messze a sarktól. A spa­nyolok szerint Afrikából jö­vök, és az összes ajándékot afrikai gyerekek készítik. 173 ezer levél évente A félreértéseket az okoz­hatja, hogy olyan elfoglalt vagyok. Egyszerűen nem jut időm tájékoztatni mindenkit jövetelemről, hiszen annyi gyerek van a világon. Való­jában tehát valamivel az Északi-sarkkörön túl - de nem ám az Északi-sarkon! — élek és dolgozom. A finnek még a megtisztelő „Miku­lásországi nagykövete" címet is nekem adományozták.- Mit jelent az ön szá­mára ez a különleges „nagy- követség"? — Idehaza csak a jó öreg Mikulás vagyok, de meg kell hagyni, hogy munkatársai­mat az egész világon én képviselem. A legnagyobb feladat persze az ajándékok elkészítése, hisz ezeket mind itt a műhelyeinkben állítjuk elő. Fontos még a munka ellenőrzése, megnézni, hogy a csomagok pontosan meg vannak-e címezve stb. Lé­nyeges a gyerekekkel való kapcsolattartás is. Az elmúlt évben például 173 000 levél érkezett Mikulásország címé­re, de sokan telefonon is hívnak bennünket. — Honnan érkezik a leg­több levél? — Természetesen Finnor­szágból, de sokan írnak ne­künk az USA-ból, Ausztrá­liából, a Szovjetunióból és Japánból is. Az önök orszá­gából, Magyarországról rit­kán kapok postát, de szeret­ném ha onnan is minél több levelet kaphatnék. A címem: Joulupukin maa, Korvantun­turi, Suomi-Finland.- Hol találkozhatnak ön­nel a kiváncsiak?- Például, ha fontos sze­mélyiség érkezik Finnország­ba, én mindig ott vagyok a repülőtéren. így találkozhat­tam pédául már Margit, dán királynővel is. Igen csak meg­lepődött, amikor meglátott, mivel azt hitte, hogy én Grönland szigetén élek. Végh Gábor A baranyai tsz-ek többsége meg tud felelni a nagynbb követelményeknek Napirenden a stabilizációs program Ülést tartott a TESZÖV elnöksége tehát hatékonyan gazdálkodó tsz-ek úgyis folyamatosan kor­rigálják, piachoz igazítják struktúrájukat, termelésüket. A bérbruttósítást azonban min­den tsz-nek ajánlatos elvégez­ni, még azoknak is, amelyek­nek erre nincs elegendő pénz­ügyi erejük. E célra kedvez­ményes, kamatmentes hitelt vehetnek fel. A meg növekedett terhek vi­selését, a megváltozott helyzet­hez való gyors alkalmazkodást csak a szövetkezeti tagok egyetértő, támogató magatar­tásával lehet elérni. Ezért fon­tos, hogy a tervezett módosí­tások és döntések előtt a szö­vetkezetek vezetése széles kör­ben ismertesse elképzeléseit, alakítson ki párbeszédet, és vegye figyelembe a tagság ja­vaslatait, észrevételeit. A na­gyobb feladatok a vezetés színvonalának növelését igény­lik. Az elnökség egybehangzó véleménye szerint a baranyai termelőszövetkezetek döntő többsége meg tud felelni a nagyobb követelményeknek, s meg tudja valósítani a kor­mányprogramból adódó fel­adatok, és a tartós kibonta­kozás útjára léphet. Az ötévenként esedékes, és az idén elvégzett állami tör­vényességi felügyeleti vizsgá­lat tapasztalatairól szólva dr. Jászai Ilona, a Baranya Me­gyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának főtanácsosa kijelentette: a ba­ranyai tsz-ekben nagymérték­ben javult a törvényes rend és fegyelem, a vizsgálat lé­nyegesen kevesebb hibát tu­dott feltárni a korábbiaknál. Munkavédelem terén is ko­moly a javulás, kevesebb az üzemi baleset. Az idén már eavetlen olvan üzemi baleset sem történt, ami alkoholfo­gyasztással függene össze. — Rné — A stabilizációs programmal kapcsolatos szövetkezeti és szövetségi feladatokról, a tag­szövetkezetek törvényességi fel­ügyeletének tapasztalatairól és a termelőszövetkezetek mun­kavédelmi tevékenységének helyzetéről tanácskozott tegna­pi ülésén a Baranya Megyei Tsz-Szövetség elnöksége. Az elnökség megállapította, hogy az új szabályozórendszer a két új adónem bevezetésé­vel az üzemek egyharmada várhatóan jobb, kétharmada rosszabb pozícióba kerül Ba­ranyában, ha 1987-es szerke­zetben és teljesítményértékkel gazdálkodik jövőre is. A gaz­dálkodósuk hatékonyságától függ a továbbiakban, hogy pozíciójuk miként javul és mennyiben romlik majd. A szövetkezeti mozgalom szá­mára nagy kihívást jelent a bér és a részesedés egybe­olvadása, ami a bértömeggaz­dálkodás bevezetésével bekö­vetkezik. Ennek az lesz a kö­vetkezménye, hogy át kell ala­kítani a belső érdekeltségi rendszert, és el kell mozdulni a hatékonyabb foglalkoztatás irányába. Ez sok helyen tagi érdeket sérthet, de megszün­teti a csupán foglalkozta­tási célú tevékenységet. A szövetkezetek szerepe a fog­lalkoztatásban, a más szektor­ban felszabaduló munkaerő felvételében, a falufejlesztés támogatásában csökkenni fog, mert hatékonyságukat így tud­jak növelni, létüket biztosíta­ni. Az elnökség reméli, hogy ezt a funkciót átveszik a szö­vetkezetektől a helyi tanácsok és a foglalkoztatáspolitikai alap. Az elnökség úgy foglalt ál­lást, hogv , felesleges minden tag tsz-nek külön stabilizációs programot kidolgozni. Ezt csak a kedvezőtlen helyzetben lévő 8—10 tsz-nek javasolják. A jól, Pécs premier plánban Ilyen címmel készített több pécsi vállalat támogatásával a városi tanács megrendelésé­re filmet Pécsről a MOVI, az­az, Magyar Mozi és Videó Vál­lalat. A film videóeljárással készült, a kazettákat tegnap a boldogság házában tartott bemutató során vették át a megbízók. Milyen filmet láttunk? Jót! 1987 nyarán készült a film, tehát egészen friss információk­hoz jut a néző. Pl. a Pécsi Ipcri Vásáron bemutatkozó szponzorokról, ami ma, alig negyedévvel az esemény után is kissé idegenül hat már, kü­lönösen, hogy nem is közük a nézővel, miről van szó. Ta­lán a kevésbé helyhez és idő­höz kötött reklám hatásosabb lett volna. Erről ennyit. Egyéb­ként valóban jó és szép fil­met láttunk Pécsről, mégpedig az 1987 nyarán volt Pécsről. Ezt feltétlenül hangsúlyozni kell, hiszen a város annyit változik évről évre, hogy ami ma új, azt holnap a még újabbak teszik „elavulttá". Amikor a film készült, a régi Pannónia még megszokott ál­lapotában volt, tegnap pedig, a film bemutatása napján már megszépült, új arcát mu­tatta a járókelőknek, ahogy kezdett megszabadulni a min­dent eltakaró állványzattól. Hát ennyit az időszerűségről. Az lenne jó, ha mihamarabb, minél többen láthatnák ezt a szép filmet, amelyet Osváth András rendezett, operatőrje Balabanian Harry, szaktanács­adója pedig Bezerédy Győző volt. H. I.

Next

/
Thumbnails
Contents