Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)

1987-12-03 / 333. szám

1987. december 3., csütörtök

Dunántúlt napló

3

Scheller Ferenc, a Csemege Kereskedelmi Vállalat kertvárosi boltjának - közkeletű néven: a lila-ABC-nek - a vezetője egy kellemes Hangulatú kis irodába vezetett. Szokatlan ez a nagyforgalmú boltok esetében, ahol még az öltözők felé vezető utakat is áruhal mok torlaszolják el. De mint utóbb kiderült: a kényelmes irodán kívül sok mindennek jutna még hely a lila-ABC- ben.

Lévén a Kertváros legnagyobb ilyen jellegű boltja, tízezrek jelentkeznek vevőként, s most már a bevásárlóturizmus is felfedezte. Nehéz elhinni, hogy növelhető a vásárlófooa- dó-képessége. Márpedig erre szükség lesz: a szomszédságban épülő Nagyárpádi lakótelepen nem lesz ABC, ígv az odaköltöző több ezer ember is a lila vásárlója lesz.

— Éppen tegnap voltam a központunkban Budapesten - mondja a bolt vezetője. - Szó esett erről is, sőt főnökeim tárgyaltak a megyei tanácson is arról, hogy részünkről elképzelhető perspektíva: a Csemege Kereskedelmi Vállalat újabb ABC-áruházat nyitna a Kertvárosban, mégpedig a liláéhoz hasonló „felállásban": az épület beruházási költségei a várost, a berendezésé a vállalatot terhelnék. Szerintem ez a város részéről 40 milliós ráfordítást igényelne, ennek révén élelmiszerből és az ABC- kben árult más cikkekből megoldható lenne a Kertváros teljes ellátása. Az új boltnak természetesen mi gondoskodnánk személyzetről is.

A lila ABC-ben most ötvenen dolgoznak. Közülük 14-en nincsenek közvetlen kapcsolatban a vevőkkel — például a négy hentes vagy a zöldségesek —, feladatuk az áru mozgatása, előrecsomagolása. Scheffer Ferenc szerint egy ekkora alap- területű, ilyen nagy forgalmat lebonyolító bolt a kereskedelem általános munkamódszerei és szervezése alapján 75 fő.

— Huszonöt embert „spóroltunk" meg, az ő bérük az itt dolgozók zsebébe vándorol.

Hozzáteszi: Pécs kereskedelmi dolgozói között kifejezetten rossz híre van a lila-ABC nek.

— Nálunk tíz próbaidős dolgozóból nyolc nem felel meg ... - mondja. - Ezzel

együtt a létszámmal nincsen gondunk, a kereset a forgalom függvénye, tiszta jutalékos rendszerben dolgozunk. Sok a munka, itt olyat nem tapasztalhat, hogy akár a délelőtti legcsendesebb órákban is valaki csak úgy lézengene a raktárban. Viszont magas a fizetés, az átlag 6700 forint. így — miközben a vállalatunk boltjai közül nálunk a legnagyobb a fluktuáció, éppen az előbb említett próbaidők miatt is - biztos és felkészült gárdánk van.

És itt visszatérünk a bővítés lehetőségéhez. A 900 négyzet- méter eladótérrel rendelkező bolt havi átlagos forgalma 20 millió forint. E szóm mögött egyébként havonta mintegy 300 000 vásárló van. Scheffer Ferenc szerint - ha erre szük- séq van, továbbá mert az érdekeik is ezt kívánják — a forgalom további 15—20 millióval növelhető.- Hogyan? Hiszen szombatonként, a hétköznapi estéken komoly zsúfoltság van a boltban már most is . . .- Kereskedelmi fogásokkal.

Például a pénztárak átrendezésével, hogy nagyobb legyen az áteresztőképességük: a jelenlegi kilenc helyett tizenkettőt is tudnánk egyszerre működtetni. Vagy különböző akciókkal, például meghatározott áruk délelőtti - és csak délelőtti — forgalmazásával. Szükség van ugyanis a vásárlói szokások megváltoztatására is. Bizonyos napszakokban nagyon kevesen vannak, ilyenkorra kell csábítanunk a vevőket. Ha hozzánk banán érkezik, azt már most is csak a délelőtti órákban találja a pultokon.

A lila-ABC több mint 3000- féle cikket árul. Raktárkészlete 11 millió forint, 12 nap alatt fordul meg. Az áruk beszerzését illetően kötetlenek: onnan és annyiért, ahonnan és amennyiért a legkedvezőbb. Közvetlen kapcsolatban vannak az iparral, az összes Fü- szérttel, a Délkerrel és természetesen a vállalat központi raktárával. A központjuk a kereskedelmi munkájuk beszerzési oldalába a legkisebb mértékben sem szól bele. Van külföldi eredetű árujuk is, legnagyobb partnerük a Meinl.- Mindez nem lenne elég — mondja a boltvezető. — ,,AdFeltörte a zárat és visszaköltözött

Végrehajthatatlan

határozat?

Távozni, de hova?

Megoldódott R.-né lakásügye

A lila ABC-ben

A kesztyűt fel kell venniI

jusztálni kell az árut, azaz: megfelelő csomagolásban a vevő elé tenni. Úgy tapasztaljuk, hogy a szépen tálalt áru kelendőbb, s mi megpróbálunk nyugati színvonalon csomagolni a rendelkezésünkre álló primitív eszközökkel. A tőkehúsnak például a teljes választékát már így kínáljuk, ennek is köszönhető, hogy mi több húst forgalmazunk, mint a vállalat többi boltja. Előre csomagoljuk a sajtot is, és még számos árut.

Ennek a másik oldala: a lila ABC-ben minőség szerint veszik át a szállítótól a megrendelt árut. Ha fenntartásuk van, azonnal kihívják a partner minőségi ellenőrét: győződjön meg kifogásuk megalapozottságáról.

— Nincs olyan nap — mondja Scheffer Ferenc -, hogy ne kérnénk ilyen ellenőrzést! Tudják már szállítóink: ha nem jót, szépet hoztak, vissza kell vinniük.

— Mindebből úgy tűnik: mintha bizony semmi gondjuk sem lenne . . .

— Megnövekedett a bolti lopások száma. Biztos, hogy ebben nem vagyunk kivétel. Egyre több bolti szarkát leplezünk le. Új keletű tapasztalatunk: amíg eddig elsősorban az élvezeti cikkekre utaztak a tolvajok, most már a kenyér, a hús is céljuk lett. Hogy végül is mennyit visznek el tőlünk, nem tudjuk . . .

A bolt átlagosan 11 százalékos árréssel dolgozik. Kiszámítható az éves forgalomból: hasznuk 26-27 millió forint. Ezt terheli a bér, az adó, a fenntartási költségek.

— Mit csináltak, amikor felmentek az energiaárak? Itt nagyon sok olyan berendezés működik, amely falja a kilowattokat.

— Lekapcsoltuk a villanyo- kat... Igyekeztünk éjszakára a hűtőpultokban úgy csoportosítani az árut, hogy minél kevesebbnek kelljen működnie. Sikerült is e téren komoly ösz- szegeket megspórolnunk.

— Várható, hogy megcsappan a vásárlóerő. A bolt pedig a forgalma hasznából él.

— Nem tekintem ellentmondásnak. Meggyőződésem, hogy a kialakult vásárlókört, a forgalmat meg tudjuk tartani, természetesen kereskedelmi munka révén. Csak egy példa: korántsem mindegy, hogy egy árut hányán fognak meg, amíg eljut a vásárlóhoz. Ahány ember, annyi munkabér. Lehet ezt csökkenteni. Másrészt január

1-jétől több árut illetően lesz lehetőségünk árrés-korrekcióra. Mea kell találnunk ezek között azokat, amelyekért bejönnek hozzánk a vásárlók. Növekedni fog a konkurencia a különböző kereskedelmi cégek között is, mert az elosztható árualap kevesebb lesz. A dolog magától értetődő: a kesztyűt fel kell venni I

Mészáros Attila

„Távozni, de hova?" — fél évvel ezelőtt jelent meg a cikkünk. A válásokról, a lakásügyben hozott bírósági határozatok végrehajtásának nehézségeiről esett szó. Arról, ha nincs lakás, akkor a jogerős bírói ítéletek gyakorlatilag végrehajthatatlanok. R.-né kétségbeejtő helyzetét hoztuk fel példának, aki 1979-ben adta be a válókeresetet, s közös lakásukból eltávozott. Cikkünk megjelenésekor ez év februárjában — R.-né lakásügye még nem rendeződött. Most dr. Poronyi Györgyi, a Pécsi Városi Bíróság elnökhelyettese válaszol arra, hogyan fejeződött be R.-né ügye.

— Egyetértek azzal, hogy a lakásügyben hozott határozatok végrehajtása korántsem felel meg a kívánalmaknak. A közvéleményben egy olyan kép alakult ki, hogy a bírósági határozatokat nem lehet végrehajtani. Gyakorlatilag — megalapozatlanul — a bíróságokat teszik ezért felelőssé.

Az, hogy ilyen nehézkes a határozatok végrehajtása, egyrészt a jogi szabályozásból adódik, másrészt lehet akármilyen jó a jogszabály, tökéletesen működő a bíróság, ha kevés a lakás. Ha a bíróság hajtja végre a lakásügyben hozott határozatot, a végrehajtásról szóló törvényerejű rendelet mondja meg, mit lehet tenni annak érdekében, hogy a kötelezett eleget tegyen a jogerős határozatnak. Itt szerepel a pénzbírság, amely ismételten is kiszabható, és a rendőrség közreműködésével történő kényszerítés. A törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott IM- rendelet viszont már pontosítja, hogy mikor lehet az egyiket, illetve a másikat alkalmazni. Ha rendelkezésre áll az a lakás, ahova át kell költöztetni, akkor karhatalommal költöztetik. Ha nincs lakás, marad a pénzbírság. Azt pe- diq tudiuk, hoqv mit ér a pénzbírsáq! Hiszen a többségük qyermektartásdíi fizetésére kötelezett, íqy több éven át bírsáaolhatók, ez azonban nem hajtható be.

Ezen a helyzeten kívánt változtatni a Legfelsőbb Birósáq, amikor 1984-ben hozott kollégiumi állásfoglalásában kimondta: ha a lakás elhaavá- sára köteHrett különélő, illetve volt házastárs olvan maaa- tartást tanúsít, amelv a szocialista eaviittélés követeimé- nyeibe ütközik — durva, qa- rázda, kirívó, köTösséqellenes —, vaav rosszhiszeműséqe eavéb oknál foqva meaálln- pítható, akkor alkalmazható az úavnevezett ..süraős" kiköltöztetés karhatalommal. ami

gyakorlatilag az utcára „rakást" jelenti. Ez történt R.-né férje esetében is.

— Térjünk vissza az előzményekre, amikor 1979-ben R.-né beadta a válókeresetet.

— R.-né akkor távozott a közös lakásból, amikor férje nem volt otthon. Azt nem lehet tudni, hogy elüldözte a férj, vagy sem, mert erre a bíróság nem vett fel bizonyítást, közös megegyezéssel váltak. R.-né és a férje egyezséget kötöttek a bíróság előtt, amelyben R.-né kárpótlási, elhelyezési igény nélkül lemondott a férj javára a közös lakás használatáról. Ez volt az alapja, hogy a férj használta kizárólagosan a lakást. Ám a lakás tulajdonjogáról nem mondott le R.-né, s ebből következett, hogy amikor a lakást használó férj nem fizette a lakás költségeit, azt a volt házastárs fizetéséből tiltották le. A férjtől nem lehetett, mert gyermektartásdíj terhelte a fizetését. így a három gvermek eltartásáról gondoskodó, lakásban nem is tartózkodó R.-né fizette a költségeket. Ezt követően — négy év múlva — 1983. máius 2-ón R -né pert indított a közös tulajdon megszüntetése iránt. Ebben a Derben 1984. február 2R-ón hozott ítéletet a bíró- sáq, amely 1984. június 6-án emelkedett iogerőre. ítéletében a bírósáa elrendelte a lakás árverés útién történő értékesítésé* Az árverések ered- ménvtelenek maradtak, mert

R. minden vételi szándékkal jelentkezőt elriasztott. Ezután

R.-né 198* februáriában a lakáshasználat megváltoztatás iránt indított pert. Vagyis annak az egyezségnek a megváltoztatását kérte, mely szerint a férj jogosult a lakás kizárólaqos használatára. A birósáq májusban hozott ítéletet, amelyben megszüntette a volt féri lakáshasználati ioqo- sultságát, megállapította, hoqy rosszhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználó, s így elhelyezéséről sa'át maga köteles gondoskodni. Ez az ítélet

1985. auqusztus 22-én emelkedett joqerőre.

A végrehajtási eljárás keretében pénzbírságot szabtunk ki, de ezt nem lehetett behajtani. Ekkor alkalmaztuk a Legfelsőbb Bíróság említett állásfoglalását, s 1987. január

9-én elrendeltük R. karhatalommal történő kiköltöztetését az utcára!

Ez 1987. február 4-én megtörtént, ám R. február 5-én este már ismét a lakásban ült. Az történt, hogy amikor kirakták az utcára, elment a rendőrségre, megmutatta a személyi igazolványát, hogy ő a Petőfi u. 8. szám alatti lakásba van bejelentve, s onnan kizárták. R. a rendőrséq jelenlétében feltörte a zárat, és visszaköltözött a lakásba. R.-né pedig futott a rendőrségre, ügyészségre, de mindenütt azt a választ kapta, hogy nem oda tartozik az ügy. így került ismét a bíróságra. Nehéz helyzetben voltam, mert az ítéletet tulajdonképpen végrehajtottuk, s egy ítéletet csak egyszer lehet végrehajtani. A következőképpen döntöttem: amikor R. visszament a lakásba, semmiféle jogcíme nem volt a lakás használatához, tehát önkényes elfoglaló! — akit azonnal ki lehet tenni. Jegyzőkönyvet vettem fel R.-né bejelentéséről, kérelmét február

6-án iktattam, s ugyanazon a napon meg is hoztam a végzést, amellyel újból elrendeltem a karhatalommal történő kiköltöztetést. Ezt még aznap elküldtem a végrehajtói irodához. Február 13-án pedig másodszor kitették R.-t az utcára.

Ezután a volt házastársak két hé'.en belül eladták a lakást!

Marton Gy.

Sikonda dicsérete

Gyönyörű szép három és fél hetet töltöttem a Sikondai Bányászati Szanatóriumban.

Csodaszép környezetben épült fel az intézet. Története röviden 1928-ban — szén után kutatva — a sikondai völgyben meleg vizet találtak, amely gyógyító hatásúnak bizonyult* A Magyar Állami Kőszénbá-. nyák és az egyházmegye Püspöki Hivatala közösen fürdő- medencéket építtetett és a jelenlegi szanatórium épületét. Az államosítás utón gyermek- üdülő lett, majd 1953-ban éjszakai szanatóriummá alakult át 60 ággyal. A széncsaták után lett utókezelői szanatórium 110 ággyal. Légúti megbetegedéseket, reumatikus betegségeket, törés utáni állapotot, belgyógyászati panaszokat orvosolnak.

Ajkától Kiskunhalasig, Veszprémtől Baranyáig mintegy! 40 000 bányásznak kívánnak

segíteni, hogy gyógyulás után a családjukhoz hazatérve becsülettel tudjanak helytállóm a munkában.

Nagyon örülök, hogy a Megyei Kórház sebészeti osztályának főorvosa a MÉV-en keresztül a szanatóriumba beutalt, hiszen ennél a vállalatnál szenvedtem balesetet 1959-ben, amikor lábam — om. lós következtében — sok helyen. eltört. 1987 februárjában egy újabb balesetem, amikor ugyanezen lábom hat helyen tört el.

A szanatórium szobái 2—3— 4—5 ágyasak, a padlón szőnyeg, a falakon képek és mindenütt tisztaság, öt orvos és a kiszolgáló személyzet olyan pontos és lelkiismeretes munkát végez, hogy bárki elé mintaképül állíthatók.

Az ellátás kifogástalan. Napi háromszori étkezés, délben, három, este kétféle választékkal. Gyakorlatilag mindenki annyit ehet, amennyit akar, repeta mindig van.

A szanatóriumban fizikoterápiás kezelést kaptunk. Évente 60 —70 ezer kezelést szolgáltatnak 1600—1700 beutaltnak. Nagyon sok betegtársam nem először volt itt, valamennyien nagyon meg voltak elégedve, mindig jelentős javulást észleltek, mindig jó érzéssel tértek haza.

Szabadidő bőségesen van, 7 órától általában 12 óráig befejeződtek a kezelések. Azután pingpongoztunk, sétáltunk a tó körül. A társalgóban két; tv, könyvek, de maga a társalgó ■ s ízléses, kellemes környezetet jelent.

Ezúton szeretnék köszönetét mondani a magam és a betegtársaim nevében az orvosoknak. a konyhai dolgozóknak a bánásmódért és szerétéiért. Kupka Árpád

Havonta 300000 uäsärlö