Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)
1987-12-18 / 348. szám
1987. december 18., péntek Dunántúli napló Áz MSZMP Baranya Megyei Bizottságának ülése Elfogadták az 1987. évi munkáról szóló jelentést és az 1988. évi munkatervet Tegnap ülést tartott az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága. A testület megvitatta és elfogadta az 1987. évi munkáról szóló jelentést és az 1988. évi munkaprogramot. Az ülésen részt vett Deák László, az MSZMP KB tagja és Tóth József, az MSZMP KB munkatársa. Az írásos előterjesztésekhez dr. Jerszi István, a megyei párt- bizottság titkára és Czégény József, a megyei fegyelmi bizottság elnöke mondott szóbeli kiegészítéseket. A napirend vitájában felszólalt Rózsahegyi István, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Nagy Sándor nyugdíjas és dr. Dá- nyi Pál, a megyei pártbizottság első titkára. A testület elé terjesztett jelentés megállapítja, hogy a megyei pártbizottság 1987. évi munkáját a számítottnál kedvezőtlenebb körülmények között végezte. A feladatok ellátásához a korábbinál több erőfeszítésre volt szükség, a munka hatékonysága kevésbé érzékelhető. A gazdasági-társadalmi folyamatok több területen a szándékoktól eltérően alakultak. A politikai munka, az irányítói feladatok végzése nem hoztak számottevő változásokat. A gazdaságot — a feltételeket több területen szigorító évközi intézkedések mellett — főként az első félévi élénkülés hatására, növekvő teljesítmények jellemzik. A termelés növekedési üteme azonban a második félévben lelassult, és a követelményként állított minőségi változások; a jövőt megalapozó törekvések még csak szűk körben érzékelhetők. A gazdaság belső szerkezetének alakulása több vonatkozásban eltér az év elején számításba vettől. A nem kielégítő fejlődés döntően az irányítással, az ösztönzés nem kellő javulásával, a fegyelmezett munka nem elégséges kényszerével, a kedvezőtlen időjárással kapcsolatos. A lakosság életkörülményei, életszínvonala — belső módosulása és egyes rétegeket jelentősen érintő változás mellett — a tervhez közelállóén alakul. A jelentés többek között utal arra, hogy jelentősebb foglalkoztatási feszültségek megyénkben egyelőre nem érzékelhetőek. A munkáltatói létszámigény meghaladja a munkavégzésre jelentkezettek számát. Jelentős az eltérés azonban a munkáltatók igénye és a munkát vállalók szakképzettségi struktúrája között. A lakossági életkörülményeket befolyásoló beruházásokra a források csökkenése miatt a múlt évinél és a tervezettnél is kevesebb pénzügyi fedezet állt a tanácsok rendelkezésére. Az alapellátást szolgáló létesítmények döntő többsége azonban ebben az évben még tervszerűen megvalósul. A szociális bérlakások száma nem éri el ugyan a tervezettet (204 db átadása várható), de az összes lakásépítés a tervezett felett lesz (2300-2400 db). A lakásfelújításoknál nagyobb, a lakáskorszerűsítéseknél kisebb mértékű a halasztás. A gazdaságilag elmaradott térségek gazdaságfejlesztési programja elkezdődött. A tudatformáló munka hozzájárult a társadalmi, gazdasági, politikai feladatok megismertetéséhez, megoldásához, melynek eredményei szerények. Segítette a szocializmus építése során szerzett tapasztalatok ismertetését, de nem tudott alapvető fordulatot elérni a szocializmus épitése új gyakorlatának elfogadtatásában. Eredményesen folytatódott az oktatási törvényből fakadó teendők végrehajtása. Kiemelt figyelmet kapott a közoktatás korszerűsítése, az igazgatói megbízatások új rendszerének életbeléptetése, a felső- oktatás tartalmi-szervezeti fejlesztésének kérdése. A közoktatásban folytatódott a korszerűsítés. Eredményei elsősorban a középfokú szakképzésben (mezőgazdasági technikusképzés) és a gimnáziumi oktatásban (két tanítási nyelvű intézmények) jelentkeztek. Az irányítás javult, az iskolai önállóság növekedését azonban még bizonytalanságok és feszültségek kísérik. Eredmények születtek az iskoláztatási feltételek indokolatlan eltéréseinek mérséklésében. A közművelődés pártirányítása főként arra törekedett, hogy a tevékenység - a nehezedő feltételek között is — jobban épüljön a társadalmi és eayéni szükségletekre. Az erre épülő kulturális munka lassan szélesedik. A korszerűsödést az intézményhálózatban kibontakozó együttműködés is segítette, elsősorban a megyei intézmények, illetve az iskolák és a közművelődés között. A közművelődési jellegű beruházások, felújítások közül a komplex hasznosítású faluházak kialakításában történt előrelépés, bár a községi közművelődés eredményessége elmarad a kívánatostól. A tudományos kutatómunkában a csoportmunka és a kutatóhelyek együttműködése erősödött. Az alap-, alkalmazott- és fejlesző kutatások (elsősorban az orvos- és természet- tudományban, valamint néhány társadalomtudományban) jobban épülnek egymásra. A kutatási infrastruktúra állapota szerény mértékben javult, de elmarad a szükségletektől. A kutatói létszám és a tudományos minősítettek száma nőtt. A Pécsi Akadémiai Bizottság munkájában kiemelt figyelmet kapott a tudomány eredményeinek hasznosítása, illetve a műszaki fejlesztés gyorsításé nak segítése. Ennek ellenére sem fejlődtek lényegesen a műszaki kutatásod, illetve a gazdasági egységek és kutatóhelyek kapcsolatai. Az egészségügyi ellátás színvonalát összességében sikerült megőrizni, a műszerzettség terén a gondok nem csökkentek. Az Orvostudományi Egyetem és a tanácsi egészségügy együttműködése bővült, egészében véve kiegyensúlyozott. A lakosság egészségügyi állapota hosszú távú javítását szolgálja az egészségmegőrzés és -fejlesztés megyei társadalmi programja, melynek ismertetése megkezdődött. Az állami szervekben dolgozó kommunisták munkáját a társadalom szocialista vonásainak erősítésére, a törvényesség megszilárdítására, az állampolgári fegyelem javítására, a szocialista demokrácia fejlesztésére, a társadalmi igazságosság érvényre juttatására törekvés határozta meg. A pártszervek, alapszervezetek életét az útkeresés, a társadalmi-gazdasági gondjaink megoldásához szükséges politikai feltételek és feladatok kialakítása jellemezte. A megélénkült, ellentmondásoktól és vitáktól kísért munka eredményessége több területen nem kielégítő. A politikai intézményrendszer megyei elemei közötti munkamegosztás és feladatelhatárolás lassan változik, a szervezetek törekvései a helyi politika alakításában még nem hangsúlyosak. A testület elfogadta a Végrehajtó Bizottság jelentését az előző pártbizottsóqi ülés óta végzett munkáról. M. E. Városi tanácsülés Pécs legyen a rendezvények városa Helyi szavazás és elöljáróságok — 25-15-16: befejezetlen döntés két intézményről Pécs Megyei Város Tanácsának idei utolsó ülésén Gergely László, a HNF Pécs Városi Bizottságának a titkára bejelentette: megnövekedett egyéb irányú elfoglaltságai miatt Der- dák András (11. vk.), megromlott egészségi állapota miatt pedig Horváth József (14. vk.) lemondott tanácstagságáról. A 11. választókerületben dr. Oláh Imre póttanácstag vette át a munkát, a 14. választókerületben, ahol a póttanácstag erre nem vállalkozott, időközi választáson fognak új tanácstagot választani. A tanács ezután a város és környéke idegenforgalmának az alakulásáról tárgyalt, a téma vizsgálatával megbízott ideiglenes bizottság elnöke, dr. Biró László (43. vk.) által előterjesztett jelentés alapján. Elmondta, hogy az előkészítés során megegyeztek a vélemények abban, hogy vállalkozás- típusú, valutctermelő, húzó ágazatnak tekintik az idegen- forgalmat, amelynek idei jelentős országos eredményeiből Pécs is kellőképpen kivette a. részét, s általában a kulturáltság fokozására hívták fel az Jelentős javaslatok, újdonságok ________________________■ ■ _________;________ B efejeződött a CEPES- tanácskozás Interjú Kaisa Savolainentől Kerekasztal-beszélgetéssel és nyomtatott vitazáró, összefoglaló kiadásával tegnap befejeződött Pécsett a Hunyor Szálló konferenciatermében az UNESCO Európai Felsőoktatási Központjának (francia rövidítéssel), a CEPES-nek háromnapos tanácskozása. A zárónapon Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyettes tartott vitaindítót a CEPES-ta- nácskozás több mint húsz országból érkezett résztvevőinek. Röviden elemezte az oktatás és kutatás kapcsolatát, szólt a centralizált irányítás ellentmondásairól, említést tett a magyar felsőiskolai hálózat széttagoltságából adódó gondokról, utalt a postgraduólis képzés, a felvételi eljárás átdolgozásának lehetőségeire, felvetette egy tervezett hallgatói létszámnövelés perspektíváit is a magyar felsőoktatási intézményekben. A 15 éve alapított CEPES pécsi tanácskozásának összefoglaló jegyzőkönyvéből érdemes néhány újdonságot, érdekességet kiragadni: az egyes tagállamok összekötői, felsőoktatási szakemberek, a tanácskozás résztvevői termékeny vita után jelentős eredményeket értek el a felsőfokú diplomák egyenértékűségének előkészítésében, a dokumentációs és információs rendszerük továbbfejlesztésére tett jcvaslatokban és a felsőoktatási, kutatási témákra tett ajánlásokban. Új kezdeményezésként a CEPES a jövőben szervezett lehetőséget biztosít gyakorló műhely kialakítására fiatal oktatók részére, jelentősen bővíti bukaresti székhelyű könyvtárát és számítógépes dokumentációs központját. A tanácskozás után kértem rövid interjút Kaisa Savotai- nentöl, az UNESCO párizsi központjának finn származású osztályvezetőjétől: „Nem udvariasságból mondom, nagyon őszintén gondolom; jó szellemű, együttműködésre kész tszakemberek remekül megszervezett, rendkívül hasznos konferenciája zajlott Pécsett. Sok-sok konkrét javaslat hangzott el, rengetegen jelentkeztek fontos konferenciák megrendezéséért. Külön kiemelném a konferencia gyakorlatiasságát. Konkrét témák megvalósításának lehetőségeivel foglalkozott a tanácskozás, sikerrel. — Savolainen asszony, ön az UNESCO központjában a nevelési esélyek egyenjogúsításával és speciális programokkal foglalkozó osztály vezetője. Mit rejt ez az elnevezés?- Elsősorban a fiúk és lányok nevelési, továbbtanulási lehetőségei közötti összefüggésekkel, eltérésekkel foglalkozom. Az emancipáció híve vcgyok, ezért még néhány országban bizony meg kell küzdeni. A speciális programok elsősorban a békéért folytatott küzdelemmel, a más-más országokból bevándoroltak problémáival foglalkoznak. Terveket dolgozunk ki az adott témák megoldására és ezeket továbbítják az UNESCO tagországainak kormányaihoz. — Hogy került Finnországból Párizsba? — A finn műszaki egyetemek tudományos munkájának koordinálásával foglalkoztam, aztán Finnország UNESCO- képviselője lettem, ebből a funkciómból hívtak a párizsi UNESCO központba, ahol egyébként összesen kétezer ember dolgozik. — Először jár Magyarországon? — Igen, de nem utoljára, — mosolyodik el Kaisa Savolainen. Kedves, közvetlen emberekről kezd beszélni, a Hunyor Hotel elegáns belső tereiről, és a hazánkkal kapcsolatos távolabbi UNESCO- tervekről. Bozsik László MTESZ-évzáró: tudásunkkal Baranyáért Mérleget készített idei ténykedéséről, egyúttal körvonalazta a jövő év feladatait a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Baranya megyei szervezete. Az eseményre tegnap délután a pécsi Technika Házában került sor, ahol elsőként végrehajtóbizottsági, majd elnökségi ülést tartottak, melyeken dr. Földvári János, az MTESZ megyei elnöke elnökölt. A tudományos egyesületek és a megyei szervezet munkáját dr. Szemere Mátyás titkár értékelte, leszögezve: a szervezetbe tömörülő megyei reálértelmiség munkája tükröződött iazokban a műszaki, technikai, technológiai, kutatási, fejlesztési és termelési eredményekben is, amelyek a megye össz- tevékenységét jelentik. Annak ellenére, hogy a megye fejlődésére is nyomasztó teherként nehezedtek a népgazdaság egészére is jellemző gazdasági gondok és a fejlesztést korlátozó intézkedések, a műszaki, kutatási és fejlesztési tevékenység terén figyelemre méltó eredmények születtek. A titkár ismertette az MTESZ jövő évi megyei feladatainak irányelveit, melyek szorosan kapcsolódnak a megye és az ország kibontakozási programjának megvalósításához. A jövő évi baranyai tudományos hetek mottója - „Tudásunkkal a megyéért!" —, is ezt fejezi (ki, mindemellett örvendetes fejlemény, lesz Pécsnek és Baranyának méltó formátumú Tudomány és Technika Háza, melynek megépítésére pályázatot hirdettek, az ajánlatokat tartalmazó borítékokat a jövő év jcnuárjában bontják ki és indítják a kivitelezést. Az elnökségi ülésen részt vett, s a magyar és a baranyai gazdaság előtt álló időszerű feladatokról szólt dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titkára. Elismerően nyilatkozott a tudományos egyesületek és a szervezet munkájáról, s arról hasonlóan jó véleménnyel volt dr. Bérezi Gyula, aki az MTESZ országos elnökségének elismerését tolmácsolta. Kitüntetésekre került sor. Dr. Földvári János bejelentette, az MTESZ országos díját korábban Budapesten ketten vehették át; dr. Buvári András és dr. Koncsag Károly, akik egyesületeikben és a szervezetben is évtizedek óta szolgálják a műszaki és természet- tudományi haladás ügyét. A megyei MTESZ-díjat — ugvan csak hosszú évekre vissza nyúló, önzetlen tudományos társadalmi munkájukért —, dr, Dányi Pálnak, a szervezet megyei társelnökének, és dr. Mátyás Lászlónak, az ellenőrző bizottság elnökének adományozták. ágazat munkájában érdekelteket. A vitában felszólaltak: Brandstötter György (88. vk.), Csernyánszky Géza (22. vk.), dr. Tóth Mária (67. vk.), Vámos Mihály (15. vk.), Komlódi Józsefné és Szabó Nándor tanácselnök-helyettesek, dr. Kisvár/ András, a Mecsekvidéki Idegenforgalmi Bizottság elnöke. Piti Zoltán tanácselnök megfogalmazása szerint a legfőbb feladatok: legyen miért idejönni, legyenek meg a kulturált vendéglátás feltételei, legyenek a fő célt jól kiegészítő egyéb programok, érvényesüljön minden szférában az érdekeltség, s Pécs - a megyei kibontakozási program jegyében — ne csak a, konferenciák, hanem általában a rendezvények városa legyen. Dr. Farkas Károly vb-titkár előterjesztése szerint módosította a tanács a szervezeti és működési szabályzatát: A lakosságot közvetlenül érintő kérdésekben helyi szavazást lehet a jövőben kitűzni, a várostól! elkülönült településrészeken önkormányzati testületet, elöljáróságot lehet létesíteni, a kereskedelmi, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályból létrehozzák a tanács kereskedelmi és mezőgazdasági osztályát. Arról is döntött a tanács, hogy a városi közterületfelügyeletet az építésiközlekedési osztály hatáskörébe utalja, íav annak közvetlenebb kapcsolata lesz a városgondnoksággal. Széles körű vita bontokozott! ki a fölött, hogy minisztertanácsi határozat és miniszteri rendelet alapján a Baranya Megyei Tanács kezdeményezésére adja-e át a város megyei hatáskörbe a Magyar Lajos Gyermekotthont és a Kulich Gyula utcai általános iskola és diákotthont (azelőtt: kisegítő foglalkoztató iskola és nevelő- otthon). A javaslatot előterjesztő Csorba Tivadar művelődési osztályvezető elmondta: a gyermekotthon átadása elfogadható, mivel döntően megyei feladatokat lát el, az iskola azonban zömében pécsi gyermekekkel foglalkozik (akikből — az intézmény igazgatónője szerint — Pécs számára akarnak dolgozó embereket nevelni), tehát speciálisan pécsi a feladata. A tanács két, a Megyei Tanács apparátusában dolgozó tagja — Brandstötter György (88. vk.) és dr. Szűcs József (84. vk.) az átadás mellett érvelt, Aradi Jánosáé (16. vk.) és dr. Tóth Mária (67. vk.) az átadás ellen foglalt állást, Nemeskéri Sándor (89. vk.) pedig feltette a kérdést: jogában áll-e a helyi tanácsnak vitatkozni egy minisztertanácsi határozattal? Piti Zoltán szerint, van ih'en joga, sőt kötelessége is ielez-, ni a végrehajtás iránti kétségét. Mindazonáltal kérte a ta-J nácsot: egyet nem értését kifejezve vegye tudomásul a javaslatot. A jelenlévő 56 tanácstag közül 25-en a javaslat mellett, 15-en ellene szavaztak. 16-an pedig tartózkodtak az állásfoglalástól. Az átadást szentesítő többség tehát nem volt meg, a „játszma” folytatódik. Ezt követően a tanács megállapította saiát 1988. évi munkatervét, döntött az Agora Szociális Foglalkoztató vállalattá szervezéséről, majd bejelentéseket hallgatott meg. Dr. Ambrus Lászlóné (58. vk.) bejelentette, hogy a 7. sz. tanácskozási központ saját tanácstagi alapjából 100 000 fo-' rintot ajánl fel a köztemető rossz állapotban lévő útjainak a felújítására és hasonló felajánlásra kérte a többi, e temetőnél érdekelt tanácskozási központokat. Ezek a jövő évi terv megtárgyalásakor döntenek a javaslatról. H. I.
